Délmagyarország, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-02 / 127. szám

Kedd. 1959. Június 2. Mongólia fejlődéséről, barátságunkról I. Cadenbal interjúja a Népszabadság és az MTI tudósítójának Távol-keleti útjáról hazatérőben, két magyar újságíró: llér Miklós, a Népszabadság és Patkó Imre, az MTI mun­katársa, ulan-batori tartózkodása idején néhány kérdést tett fel J. Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt első titkárának, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Mongólia időszerű politikai és gazdasági prob­­lémáiról. J. Cedenbal, a Mogol Nép­köztársaság budapesti nagykövete, Sz. Avazzed útján most küldte el válaszait a magyar újságírók kérdéseire. A vita a tvciucaii, iliuyen­ politikai és gazdasági kér­désekben hozott határoza­tokat márciusi ülésén a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága. Cedenbal többek között a következőket válaszolta: A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsága ez év márciusában tartott ülésén megvitatta “Az SZ­­KP XXI. kongresszusa és annak tanulságai a Mongol Népi Forradalmi Párt mun­kája szempontjából­ című beszámolót és több ezzel kapcsolatos határozatot ho­zott. A Központi Bizottság határozatában kijelentette, hogy meg kell gyorsítani a szocializmus termelési bázisainak létre­hozását. Az országra váró új, konkrét feladatokból, a szo­cialista építés jelenlegi sza­kaszának feladataiból kiin­dulva, a Központi Bizottság igazságos, elvi bírálattal il­lette azokat a komoly fo­gyatékosságokat , amelyek a párt szervezeti és ideológiai munkájában jelentkeztek. A Központi Bizottság ülé­se határozott intézkedéseket foganatosított a Központi Bizottság Politikai Bizottsá­gának megerősítésére. Hang­súlyozta, hogy még magasabb színvonalra kell emelni a párt vezető sze­repét, gyökeresen meg kell javítani az összes párt­­szervezetek szervező- és politikai munkáját. A Mongol Népköztársaság mostani helyzetének jellem­ző vonásairól szólva elmon­dotta: Hazánk jelenlegi fejlődé­sének jellemző vonása, hogy ez idő szerint alapjában vé­ve befejeződött az egyéni állattenyésztő gazdaságok szövetkezetekbe tömörítése, megszüntettük a városi ma­gánszektort, biztosítottuk a társadalmi szocialista tulaj­don két formájának, az ál­lami és a szövetkezeti tu­lajdonnak az uralmát. Ez azt bizonyítja, hogy a szo­cialista termelési viszonyok győzedelmeskedtek népgaz­daságunk minden ágában. Ha népgazdaságunk fejlő­dése távlatairól beszélünk, el kell mondanunk, hogy az 1958.nnlió­ra szóló há­roméves népgazdaságfejlesz­­tési terv teljesítése révén jelentős lépéssel közelítjük meg hazánkban a szocia­lizmus anyagi és termelé­si bázisának megteremté­sét. Pártunk központi bizott­sága szükségesnek tartotta a hároméves terv bizonyos módosítását. Ezek értelme­mében számottevően növel­jük a mezőgazdaság vetéste­rületét, újabb malomipari vállalatokat építünk, fokoz­zuk a lakásépítkezés ará­nyait. A hároméves terv a szo­cialista építéssel összefüggő történelmi feladatok párat­lan fontosságú programja. A magyar—mongol kap­csolatokról szólva hangoz­tatta: Országaink testvéri, szívé­lyes kapcsolatai évről év­re, szakadatlanul erősöd­nek. Ezek a proletárinter­nacionalizmus nagyszerű elvein alapuló kapcsolatok különösen kifejlődtek a legutóbbi években. A két nép megbonthatat­lan barátságának erősítésé­hez járult hozzá a Magyar Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének Mün­­nich Ferenc elvtárs vezeté­sével nemrégiben hazánk­ban tett látogatása. A Magyar Népköztársaság kormánya, úgy határozott, hogy jelentős anyagi és mű­szaki segítséget nyújt or­szágunknak. Prémfestőgyár építésére 10 millió rubel hi­telt folyósít, továbbá min­den ellenszolgáltatás nélkül segítséget ad kutak fúrásá­hoz, amelyek létfontosságú­ak a mongol állattenyésztés fejlődése szempontjából. Őszinte köszönetünket tol­mácsoljuk a baráti magyar népnek és a Magyar Nép­­köztársaság kormányának azért a nagy, testvéri segít­ségért és újabb, még na­gyobb sikereket kívánunk a népi demokratikus Magyar­­ország szocialista építő­­munkájához és a világ bé­kéjéért folyó harcához. Rövid külföldi hírek Párizs. Hétfőn reggel a pá­rizsi Metro dolgozóinak nagy többsége 24 órás sztrájkba lépett, hogy nyomatékot ad­jon béremelési követelései­nek. Általában 170 szerel­vény közlekedik a párizsi földalatti vonalain. Hétfőn a reggeli órákban csak 30 sze­relvény indult. A Metró sztrájkja súlyos zavarokat okozott a francia főváros for­galmában. A huszonegyórás sztráj­kot a CGT és Metró dolgo­zóinak önálló szakszervezete hirdette meg. A keresztény­szocialista CFTC egyáltalán nem, a szocialista irányítás alatt álló Force Ouvriere pedig csak részben tette ma­gáévá a sztrájkhatározatot. Santiago de Chile, (AP): A chilei fővárostól 55 mér­földre északra lévő Los Andas közelében egy személyvonat nekifutott egy futballcsapa­tot szállító tehergépkocsinak. A szerencsétlenségnek 10 ha­lálos és 30 sebesült — áldo­zata van. A nyugati külügyminiszterek hétfő déli megbeszélése A három nyugati nagyha­talom külügyminiszterei Brentano nyugatnémet kül­ügyminiszterrel együtt hét­főn délben a francia kül­döttség szállásán megbeszé­lést tartottak, s megvizsgál­ták a szakértőik által múlt héten kidolgozott jelentést a berlini kérdésről. Mint is­meretes, a nyugati négyha­talmi munkacsoport londoni ülésszakán szintén készített egy tervezetet. Ezt azon­ban a külügyminiszterek nem túlélték kielégítőnek és ezért adtak megbízást a szakértőknek újabb jelentés előterjesztésére. Megbízható források szerint ebben a legújabb jelentésben egy bi­zottság felállítását javasol­ják, amelynek feladata len­ne a Berlinre vonatkozó ideiglenes megoldás végre­hajtásának ellenőrzése. A bizottság tagjai lennének az Egyesült Államok, a Szovjet­unió, Anglia, Franciaország, továbbá Kelet- és Nyugat- Berlin hatóságainak képvise­lői. Említett körök megállapít­ják, hogy érdeklődést kel­tett Gromiko szombati ja­vaslata a berlini rendezés ellenőrzésével megbízott üt­­h­atalmi állandó tanácsadó bizottság felállításáról. Azt mondják, ez érintkezési pont leh­ét, amelyet a miniszterek a zárt üléseken megvitathat­nának Gromikóval. Gromiko-Bolz­találkozó A. A. Gromiko, a Szov­jetunió külügyminisztere hétfőn este találkozott Lo­thar Bolzzal, az NDK kül­ügyminiszterével. A talál­­kozó résztvevői megbeszé­lést folytattak a külügymi­niszteri értekezlet további menetéről. és kham­pa-lázadók gyilkolnak és fosztogatnak Jelentések érkeztek arról, hogy a kínai határon át­szökött khampa-lázadók gyil­kolnak és fosztogatnak Bhu­tánban és Szikkimben. A bhutáni kongresszus nyilatkozatában megállapí­totta, hogy 1500 khampa­­lázadó menekült át Tibetből Bhutánba és ott fosztogat, zsarnokoskodik a népen. A lázadók Szikkimbe is behatoltak, ahol megtámad­tak egy tanyát és meggyil­kolták annak lakóit. Vértet ért Genf­ben a hétfői zárt ülés A négy külügyminiszter hétfői zárt ülése nem sok­kal 18.00 óra után véget ért. A megbeszélés két és fél órán át tartott. 2 Elkészült a gyümölcstermelő tájak beosztása A Fajtaminősítő Tanács szakemberei elkészítették az egész ország területére a gyümölcstermő tájak beosz­tását. A szőlő-, gyümölcs­ös borgazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet értel­mében az állami gazdasá­gok, termelőszövetkezetek ás egyéni termelők a jövőben csupán a termőtájak fajta­­jegyzékében szereplő gyü­mölcsfajták szaporítóanya­gát használhatják fel az áru­gyümölcsösök telepítésénél. Szovjet—albán barátsági nagygyűlés Tiranában (Folytatás az 1. oldalról.) az égető nemzetközi kérdé­sek megoldására. A nyugati hatalmak Genfben előter­jesztett berlini tárgyú javas­latai azt mutatják, hogy a javaslatok szerzői hely­telenül értelmezik a kérdés lényegét. A Herzer úr ál­tal előterjesztett hétpontos tervezet egyetlen tárgyalá­si elemet sem tartalmaz. A Szovjetunió őszintén óhajt­ja a megegyezést, de eluta­sítja azt az elvet, hogy az egyik fél rákényszerítse sa­ját feltételeit a másikra. Mi nem az “engedményt engedményért« elv alapján tárgyalunk — folytatta Hrus­csov. — Nincs miért enged­ményeket tennünk, mert ja­vaslatainkat nem alku cél­jából terjesztettük elő. Ab­ból indultunk ki, hogy olyan ésszerű megoldást kell ta­lálni, amely egyik felet sem károsítja meg. Hajlandók vagyunk meg­vitatni minden olyan javas­latot, amely a nemzetközi feszültség enyhítésére, a há­borús konfliktusok kirekesz­tésére és a békés együttélés feltételeinek megteremtésére irányul. Ha tárgyalófeleink szándéka más, természetesen nehéz lesz kölcsönös megér­tésre jutni és olyan közös megoldást találni, amely mindkét fél számára kielé­gítő lenne. Hruscsov a továbbiakban Franciaország és Nyugatné­metország viszonyának kér­désével, majd az Olaszor­szágban létesülő amerikai rakétatámaszpontok kérdé­sével foglalkozott. Megálla­­­­pította, hogy a rakétatámasz­pontok kizárólag támadó cé­lokat szolgálnak és ebből a tényből le kell vonni a szük­séges következtetéseket. A szocialista országok fontos tényezői a Balkán békéjé­nek. A Szovjetunió és min­den szocialista ország úgy véli, hogy a népeknek a Balkánon harcolniok kell azért, hogy ezen a félszige­ten és az egész földközi­tengeri medencében ne le­gyenek sem rakétatámasz­pontok, sem atomfegyverek. A szovjet—albán K­oxea közlemény Az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának székhá­zában szombaton aláírták a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségeinek tárgya­lásairól szóló közös közle­ményt. Szovjet részről a közös köz­leményt aláírta N. Sz. Hrus­csov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, albán rész­ről pedig Enver Hodzsa, az Albán MP Központi Bizott­ságának első titkára és Meh­met Shchu, az Albán Nép­­köztársaság Minisztertaná­csának elnöke. A két küldöttség közös közleményben hangsúlyozza, hogy a tárgyalásokon részle­tes eszmecserét folytattak a Szovjetunió és az Albán Népköztársaság együttműkö­désének és barátságának fej­lesztéséről és megerősítésé­ről, valamint a mindkét fe­let érdeklő legidőszerűbb nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel ál­lapítják meg, hogy a szívé­lyesség és a kölcsönös meg­értés légkörében lezajlott tárgyalásokon minden meg­vitatott kérdésben a nézetek teljes azonossága nyilvánult meg. A közlemény a továbbiak­ban utalt a szovjet küldött­ség albániai körútjára és megállapítja: a szovjet párt­és kormányküldöttség Albá­niában mindenütt a legme­legebb, legszívélyesebb és legbarátibb fogadtatásra talált. A szovjet kül­döttség szívből köszöni ezt a fogadtatást és a ma­ga részéről kijelenti, hogy a szovjet nép hű és megbízha­tó barátja az albán népnek a szocializmusért, hazája szuverenitásának megőrzésé­ért, nemzeti függetlenségé­nek biztosításáért, és az Al­bán Népköztársaság határai­nak sérthetetlenségéért ví­vott harcában. A szovjet küldöttség tá­mogatja az albán kormány erőfeszítéseit szomszédaival való kapcsolatainak rendezé­sére. Mindkét fél kinyilvá­nítja azon hajlandóságát, hogy állami vonalon a jövő­ben is kifejleszti kapcsola­tait a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal a kölcsö­nös megbecsülés, az egyen­lőség és az egymás belügyei­­be való be nem avatkozás alapján. A Szovjetunió és az Albán Népköztársaság kormánya jelentősnek tartaná az albán —görög kapcsolatok norma­lizálását is, amelyet azonban akadályoz a görög kormány politikája, a közlemény ez­zel összefüggésben megjegy­zi, hogy a görög kormány­körök szándéka, amely sze­rint amerikai atom- és ra­kétatámaszpontok létesítését engedélyezi Görögország te­rületén, súlyosbítja a bal­káni helyzetet. A Szovjet­unió és Albánia kormánya, amelyeket aggaszt saját né­pük sorsa, természetesen nem hagyhatják figyelmen kívül a görög kormány e­­fajta cselekedeteit. Hasonló értelemben vélekedik a két küldöttség az amerikai ra­kétatámaszpontok felállításá­ról Olaszországban is. A szovjet és az albán kormány­küldöttség elítéli az úgyne­vezett “Földközi-tengeri egyezmény­ összetákolására irányuló kísérleteket is. Tá­mogatja a román kormány javaslatát a balkáni országok együttműködése időszerű kérdéseinek megvitatását célzó értekezlet összehívását. A közös közlemény egye­bek között foglalkozik a Szovjetunió Kommunista Pártjának és az Albán Munkapárt képviselőinek a két párt tevékenységéről folytatott eszmecseréjével, ál­lást foglal az időszerű kül­politikai kérdésekben. Végezetül a két párt és a két kormány azon kívánsá­gát fejezi ki, hogy a népeik javára tovább kívánják fej­leszteni kapcsolataikat és ezzel erősíteni a szocialista országok összeforrottságát, a béke és szocializmus nagy i­rvét Egyes, egészségre ártalmas munkakörökben csökkentik a munkaidőt az Építésügyi Minisztérium vállalatainál Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak­­szervezetének elnöksége hét­főn délután ülést tartott, amelyen a kongresszusi ver­seny helyzetét és az erre az évre tervezett munkaidőcsök­kentés előkészítését tárgyal­ták meg. Az elnökség megállapítot­ta, hogy az építőiparban a munkaverseny jelentős kez­deti sikereket hozott. A kongresszusi versenyt a fo­kozott anyagtakarékosságra, s a mutatkozó nehézségek leküzdésére kell irányítani. Az építőipar kongresszusi versenyét, gazdasági eredmé­nyeit augusztusban részlete­sen értékeli majd az elnök­­ség. Ezután az Építésügyi Mi­nisztérium néhány vállalatá­nál bevezetendő munkaidő­csökkentésről készült jelen­tést fogadta el az elnökség. Az Országos Építőipari Igaz­gatóság, a Gépesítési Igazga­tóság, a Mész- és Cement­ipari Igazgatóság, az Üzem- Ipari Igazgatóság, a Finom­­kerámiai Iparigazgatóság, va­lamint a Betonelemgyártó Igazgatóság vállalatainál, egyes, egészségre ártalmas munkakörökben — mint pél­dául az üvegcsiszolóknál, az öntvénytisztítóknál, a mész­égetőknél, a savazóknál, ko­rongosoknál stb. — heti 42— 40, illetve 38 órára csökken­tik a munkaidőt. Az intézke­dés 1651 dolgozót érint. A munkaidőcsökkentés végre­hajtására a második fél év­ben kerül sor. Készül a mun­­kaidőcsökkentés jövő évi ter­ve is. Megünnepelték Glezosz hőstettének 19. évfordulóját Görögországban a demok­ratikus társadalmi szerveze­tek vasárnap ünnepelték Glezosz legendás hőstettének 18. évfordulóját. Mint isme­retes, Glezosz 1941-ben ezen a napon letépte a fasiszta zászlót az Akropoliszról és kitűzte a görög nemzeti lo­bogót. A görög nép az évfordulón még erőteljesebben követel­te, hogy engedjék szabadon Glezoszt, akit kémkedés vád­jával csaknem fél éve bör­tönben tartanak. Táviratot küldött a Ma­gyar Újságírók Országos Szö­vetsége Athénbe, a Görög Királyság kormányának, va­lamint az Avhgl szerkesztő­ségnek. A görög kormányhoz intézett táviratában a MU­­OSZ valamennyi magyar új­ságíró nevében tiltakozását fejezte ki Manolisz Glezosz fogvatartása ellen és köve­teli a görög nép szabadság­hősének haladéktalan sza­­badon bocsátását. Dobi István távirata az olasz kö­ztársasági elnökhöz Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke Giovanni Gronchihoz, az Olasz Köz­társaság elnökéhez intézett táviratában Olaszország nem­zeti ünnepe alkalmából mind a magyar nép, mind a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, mind pedig a saját nevében őszinte jókívánsá­gait fejezte ki, Új rendelet az adócsalás büntetéséről Hatályon kívül helyezték az 1936 óta hozott büntető rendelkezéseket A közelmúltban törvény­­erejű rendelet jelent meg az adócsalás bűntettéről. Miért volt szükség erre és milyen változásokat tartalmaz a ré­gi rendeletekkel szemben? — kérdeztük a Pénzügyminisz­tériumban. — Az új rendeletre min­denekelőtt azért volt szük­ség — mondották —, mert eddig az egyes adójogszabá­lyokban csak külön-külön lehetett megtalálni a bünte­tő rendelkezéseket és gyak­ran még a jogászok is nehe­zen tudtak eligazodni a ren­delkezések között. Volt olyan adórendelet, amely 10 —15 büntető tényállást tar­talmazott, így például a szeszjövedéki forgalmi adó­ról szóló rendelet 15 büntető­tényállást sorolt fel. Az új törvényerejű ren­delet hatályon kívül helyez­te az 1936 óta érvényben lé­vő büntető rendelkezéseket és áttekinthető módon rend­szerezte azokat. Ezáltal meg­könnyítik az adózók számá­ra a büntető rendelkezések­ben való eligazodást, s egy­ben nagy segítséget nyújta­nak a bűnüldöző szervek és a bíróságok munkájához is. Elmondották még munka­társunknak, hogy az új tör­vényerejű rendelet értelmé­ben a jövőben azokat, akik nem szándékosan, hanem gondatlanságból követték el az adócsalást, nem bírói, ha­nem államigazgatási úton, a pénzügyi hatóságok von­ják felelősségre. Azokat vi­szont, akik csalárd, fondor­latos módon igyekeznek megkárosítani a közösséget, és azokat, akik ismételten követnek el adócsalást, az eddiginél súlyosabban meg­büntetik. Szándékos adó­csalásnak minősítik például, ha valaki a pénztárkönyvet hamisan vezeti és a tényle­ges forgalmat eltitkolja. Ugyancsak szándékos adó­csalásnak számít, ha valaki az eladási árnál tudatosan alacsonyabb árat számláz és könyvel el, s ennek alapján hamisan állítja ki adóbeval­lását. A régi törvény maxi­málisan háromévi börtönnel büntette az adócsalást, most viszont az új törvényerejű rendelet értelmében a vis­­­szaeső adócsalókat öt­­ évig terjedő börtönnel lehet súj­tani.

Next