Délmagyarország, 1959. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

XV. évfolyam, 152. szám Ára: 50 fillér A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozata Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma hétfői zá­róülésén elfogadott határo­zata megjelöli a párt- és a tanácsi szervek, valamint a népgazdasági tanácsok fel­adatait az SZKP XXL kong­resszusának az ipar és az építőipar műszaki fejlődé­sének meggyorsítását célzó határozatai teljesítéséről. A plénum megállapította, hogy az SZKP XX. kong­resszusa óta (1956) a Szov­jetunió újabb hatalmas fej­lődést ért el a népgazdaság valamennyi ágának fejlesz­tésében és műszaki tökélete­sítésében. A nagy gazdasági sikerek — hangsúlyozza a határozat — azt tanúsítják, hogy a népgazdasági tanácsok meg­alakítása valóban forradalmi intézkedés volt az ipar és az építőipar irányításának tökéletesítésében. Az ipar, az építőipar, a közlekedés és a mezőgazda­ság sikerei azt tanúsítják, hogy a Szovjetunió népei sa­ját ügyüknek tekintik a hét­éves tervet és kitartóan küz­denek annak sikeres meg­valósításáért. Az SZKP Központi Bizott­sága plénumának határozata kimondja:­­ a Szovjetunió eredményei az atomerő bé­kés felhasználása és a lég­­lökéses repülés területén az első mesterséges bolygók és az első kozmikus rakéta fel­bocsátása, szemléltetően be­bizonyította az egész világ­nak, hogy a nép a szovjet ha­talom éveiben a tudomány­ban és a technikában mi­lyen magaslatokat ért el. A határozat hangsúlyozza: a Szovjetunióban megvan minden szükséges feltétele annak, hogy sikeresen tel­jesítsék a termelés műszaki színvonala további fellendí­tésének megjelölt program­ját. A plénum ú­gy véli, hogy most a fő feladat: fellendí­teni a szervező munkát és az új feladatok színvonalára emeleni az új technika meg­honosításának párt- és gaz­dasági irányítását. A határozat hangoztatja, hogy az új technika beve­zetésére vonatkozó legfonto­sabb kéréseknek szerves részként szerepelniük kell a népgazdasági tervben. Az ez­zel kapcsolatos intézkedések finanszírozását és anyagellá­tását soron kívül kell biz­tosítani. A hétéves terv végrehaj­tásának rendkívül fontos feltétele a működő üzemek rekonstrukciója, bővítése és műszaki felújítása. A teljes ülés több ilyen helyi kezde­ményezést hagyott jóvá. A határozat több technológiai eljárást és újítást is meg­említ, mint követendő pél­dát. A teljes ülés intézkedése­ket dolgozott ki az ipar, a közlekedés és a távközlés műszaki felújítására, a gép­gyártás tervezői és kísérleti bázisának megerősítésére. Minden erővel meg kell valósítani a XXI. pártkong­resszus által kitűzött felada­tot, komplex gépesítés útján fel kell számolni a nehéz fi­zikai munkát az iparban, az építőiparban, a közlekedés­ben és a mezőgazdaságban — hangoztatja a határozat. Több ilyen irányú intézke­dést felsorol és megállapítja, hogy ez elsőrangú és ha­laszthatatlan feladat. Ami az automatizálást il­leti, a Központi Bizottság a legfontosabb feladatnak azt tartja, hogy gyakorlatilag meg kell oldani az átmene­tet egyes termelési művele­tek automatizálásától a telje­sen automatizált üzemek megteremtéséhez. A határozat külön feje­zetben foglalkozik a nép­gazdaság szakosításának és az üzemek kooperálásának to­vábbi fejlesztésével. A tel­jes­ülés szükségesnek tartja, hogy fokozódjék a tudomány szerepe a műszaki fejlesz­tésben, jobban szervezzék a tudományos kutatómunkát és a kísérletezést, amelyeknek célja a tudományos vívmá­nyok népgazdasági elterjesz­tése. Minden szovjet tudós legfontosabb feladata, hogy alkotó módon fejlessze a tu­dományt és a technikát, szo­ros kapcsolatban a minden­napi kommunista építőmun­kával. A teljes ülés javasol­ta, hogy konkrét terveket kell kidolgozni a tudomá­nyos kutatóintézetek , a főiskolák anyagi-műszan bá­zisának megszilárdítására. Az illetékes szervek 1960 elejéig tegyenek javaslatot a Szovjetunió Minisztertaná­csának arra, hogy közvetle­nül a nagyüzemek mellett hozzák létre a tudományos kutatóintézeteket, s hogy egyes kutatóintézeteket fő­iskolákkal egyesítsenek. A határozat hangoztatja, hogy rendkívül fontos a XXI. kongresszuson a mű­szaki fejlesztésre vonatko­zóan kitűzött feladatok gya­korlati megvalósítása az iparban, az építőiparban és a közlekedésnél egyaránt, mert ez a hétéves terv si­keres végrehajtásának döntő feltétele. Befejezésül megál­lapítja, hogy a műszaki fej­lesztésért folyó küzdelem or­szágos ügy, amely nagysza­bású szervező munkát­ köve­tel meg valamennyi párt-, szakszervezeti és Komszo­­mol-szervezettől. (Az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma záró­­ülésén felhívást is bocsátott ki a szovjet dolgozókhoz. A felhívást lapunk 2-ik olda­lán ismertetjük.) Varrógép-szenzáció A Csepel Vas- és Fémművek Varrógépgyárának új prototípus szenzációja, melyen tizennégy féle mintát, gombot, gomblyukat varr. Az igen modern gép sorozat­­gyártását rövidesen megkezdik Ma: I iíjili | Az új színházi évad műsorterve | Hruscsov elvtárs üzenete | az amerikai néphez­­ ^ A tsz-patronáló _ 1 brigádok Szerda, 1959. július 1. | Új járdát építenek FeUő­városon,­­ tapasztalataiból 1 a Kerek utcában Régi kérése teljesül most a felsővárosi Retek utca lakóinak Az avult tinin járdák helyett a József Attila sugárúttal egészen a Csillag térig, mintegy hétszá­z méter hosszú szakaszon, az utca mindkét oldalán új aszfalt gyalogjárdákat építtet itt a II. kerületi tanács. Az építés során több helyütt, mintegy húsz centiméter magasan, megemelik a járdák szintjét is. y centiméter A Köztisztasági Vállalat útépítő munkásai a napokban kezdték men­n­kát a Retek utcában Az utca lakói, látva az építkezést, elhatározták hogy trsa­­dalmi munkát végeznek a járda építésénél. A régi téglaburkolatot maguk srZtéí fel, hogy ezzel is kevesebb legyen az építkezés költsége Ez a járdaépítés »2 kent egyik legjelentősebb tétele a II. kerületi tanács ez­­ évi városfejlesztési tér Ä MA. ’° TM“ba kem “ « ...A réal téglajárdákból megmaradt és használható téglákat mégegyszer felhasz­ó&& SSá*" -** •Tr,naé* “ (Liebmann Béla felv.) A kongresszusi verseny eredménye Egy Moszkvics háromszor járhatná körül a Földet a 42-es AKÖV dolgozói által megtakarított benzinnel Néhány hónappal ezelőtt már hírt adtunk arról, hogy a szegedi 42-es Autóközle­kedési Vállalat dolgozói mi­lyen alapos körültekintéssel, nagy lendülettel kezdtek a kongresszusi munkaverseny­hez. Felajánlották, hogy május 31-ig bezárólag 262 ezer forint értékű benzint, gáz- és motorolajat takarítanak meg. E vállalás megvalósítását úgy tervezték, hogy a gép­kocsivezetők a minimumra csökkentik az üresjáratot, s növelik a gépkocsik jobb kihasználását. A napokban megtörtént a kongresszusi verseny első szakaszának ér­tékelése, s az értékelés ala­posabb tanulmányozása után érdekes adatokról, kiváló eredményekről számolhatunk most be olvasóinknak. Először is a 262 ezer fo­rint értékű megtakarítás he­lyett több mint félmillió forint értékű benzint, gáz-­­ és motorolajat takarítottak meg az AKÖV dolgozói. Ha e fél­millió forintot részeire bobt­juk, s külön megnézzük a benzin- és az olaj megtakarí­tásokat, akkor a következő adatokat kapjuk. A 15189 liter megtakarított benzin­ből egy Moszkvics autóval háromszor körbejárhatnánk a Földet, vagy 150 Moszkvics gépkocsi 600 fiatalt vihetne ki a bécsi VIT-re és hozhatna haza a megtakarított ben­zinmennyiségből. Gázolajból 130 713 liter a megtakarítás. Ezzel az üzem­anyaggal a jól ismert Cse­pel D—350-es tehergépkocsi 160 teherautón összesen 960 tonna árut tudna elszállí­tani. Motorolajból több mint 13 ezer litert takarítottak meg. Ebből az olajmennyiségből ezer kocsinak az egyszeri olajcseréjét lehet biztosí­tani. fi gépkocsivezetők gumimeg­takarítása is igen jelentős. Az eddig értékelt megtaka­rított mennyiséggel 132 te­herautót lehetne gumival el­látni, illetve a 132 gumival egymillió 340 ezer kilométert fut­hatnak a gépkocsik. Eddig a gépkocsivezetők jó munkájáról számoltunk be, de nem feledkezhetünk meg a karbantartókról, a gépkocsik javítóiról sem. Az ő gondos munkájuktól is függ, hogy a gépkocsiveze­tők jó eredményeket érje­nek el. Mégis a karbantar­tóknak a vállalat vezetősé­ge a kiadott újítási feladat­terv megvalósítását tűzte mindenekelőtt célul. Sőt a beadott újítások száma sze­rint értékelik, jutalmazzák a kiváló dolgozókat is. A mű­szaki vezetők e törekvése nem is maradt eredmény nélkül. A kongresszusi ver­seny során eddig 35 újítás érkezett be, melyekből 17-et már el is fogadtak, 10-et elutasítottak és 8 van jelenleg elbírálás alatt. A herendi porcelángyár is készül a szabadtéri játékokra A Középdunántúli Napló adta hírül, hogy a Herendi Porcelángyárban alkalmi ajándéktárgyakat készítenek a szegedi szabadtéri játé­kokra. A szép kivitelű ha­­mutálakat a gyár legkiválóbb festői, Szeged legjellegzete­sebb nevezetességeinek ké­peivel díszítik. A szegedi Dóm és a tanácsháza épüle­tén kívül a szegedi paprika is díszévé válik a legújabb herendi emléktárgyaknak. A Herendi­ Porcelángyár művészi termékeinek legja­vát külön pavilonban állítja ki a szabadtéri játékok ide­­­jén. Árleszállítás a Szovjetunióban A szovjet kormány dön­tése értelmében július 1-től átlag 16—21 százalékkal le­szállították több közszükség­leti cikk állami kiskereske­delmi árát. A kerékpárok ára 21, egyes fényképezőgép­fajtáké 19, az órák és a rá­diókészülékek ára pedig 16 százalékkal csökkent. A szövetséges köztársasá­gok minisztertanácsainak határozata nyomán július 1-től 19—20 százalékkal csökken a borok és gyü­mölcsborok állami kiskeres­kedelmi ára. A gyermek­­játékok is olcsóbbodtak. A legújabb árleszállítás eredményeként a Szovjet­unió lakossága egy évre át­számítva, több, mint 6 mil­liárd rubelt takarít meg. A szegedi járásban megkezdőd it a búza aratása Az országban elsőnek a szegedi járás déli fekvésű, gyorsan felmelegedő földjein láttak hozzá az őszi árpa betakarításához s elsőnek pendültek meg most itt a kaszák a búzatáblákon is. Üllés, Röszke, Csengele, Kistelek, Bordány határában már vágják az acélos kenyérgabonát, amelyből átla­gosan kilencmázsás holdankénti termést várnak a járási tanács mezőgazdasági osz­tálya főagronómusának becslése szerint. A termelőszövetkezetekben előreláthatóan el­éri az átlageredmény a 12 mázsát. Az idei termés legalább 25 százalékkal több, mint a múlt évi, a búza alig dőlt meg, így gé­pekkel is jól aratható. A járásban még ezen a héten befejezik a 23 ezer holdnyi őszi árpa aratását s akkor teljes erővel a búza betakarításához fognak. A termelő­­szövetkezetek már felkészültek a cséplés­­re is: az újszentiváni Új Élet, a kiskundo­rozsmai József Attila Tsz-ben, s több más helyen a napokban megkezdik a próba­­cséplést.

Next