Délmagyarország, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

világ PRoLETÁRJAi. EGYESÜLJETEK! dtmmmsm a Ma­C­V­A­R­s­­­ti í­l­a I­­­S­I­a MUNKÁSPÁRT LAPJA XV. évfolyam, 179. szám Ára: 60 fillér Szombat, 1959. augusztus 1. Új magyar kísérleti automata távvezérlő berendezés a Szegedi Konzervgyárban Tavaly nyáron állították üzembe a Szegedi Konzerv­gyárban a budapesti Láng Gépgyár által készített új automata­­ paradicsomsűrítő­­gépsort. Ezt a modern gép­egységet magyar készítésű távvezérlő berendezéssel látták el. A gépsorban és a készülékben azonban több import műszert és alkat­részt is felhasználtak .Az­óta már részben magyar műszerekkel cserélték ki a külföldieket. Az Automatika Tervező Iroda mérnökei pe­dig , olyan távvezérlő berende­zést készítettek el, amely­ben minden műszer, al­katrész magyar gyárt­mány. Ez a kísérleti példány nagyüzemi gyártásban most kezdte meg működését. Az elmúlt év őszén, ami­kor befejeződött a paradi­csom-feldolgozás a Szegedi Konzervgyárban, 25 hordó sűrített paradi­csommal kezdték meg az új magyar műszerek első próbáit. Felhígították, sűrítették, majd ismét felhígították, sűrítették a paradicsomot. Ezzel állapították meg az új magyar műszerek mű­ködési adatait, s ennek is­meretében tervezték meg a távvezérlő berendezést. A távvezérlő berendezés prototípusának most fo­lyik a tartampróbája. A tervező iroda mérnökei és a kivitelező vállalat, a Magyar Mérőműszerek Gyára és a Tranzvill szak­emberei most itt tartózkod­nak a Szegedi Konzervgyár­ban. Figyelik a műszerek, készülékek munkáját és ha valamilyen módosítani va­lóra akadnak, azonnal jelzik ezt vállalataiknak, hogy a már megkezdett sorozat­gyártásban ezeket a módo­sításokat figyelembe ve­gyék. Ebből a nagy kapacitású paradicsomsűrítő készü­lékből ugyanis jelentős mennyiséget exportálunk. Azt szeretnék, ha tökéletes, jó berendezést kapnának külföldi megrendelőink. A szegedi automata para­dicsomsűrítő gépsor volt az első, amit munkába állítot­tak. Egy óra alatt mintegy 6700 kiló paradicsomot dolgoz fel, csak egyetlen munkafázist, a paradicsom válogatást nem végzi még automatiku­san. Az idén ennek a gép­nek a segítségével és a már korábban üzembe állított gépekkel együtt mintegy ezer vagon nyersparadicso­mot dolgoznak fel a Szegedi Konzervgyárban. Ebből 90 vagon üveges, illetve dobo­zos, 25 vagon hordós ké­szítmény, 25 vagon lecsópa­radicsomot gyártanak. Fogadás Moszkvában a magyar kormányküldöttség tiszteletére Kis Péter rendkívüli kö­vet és meghatalmazott mi­niszter, a Magyar Népköz­­társaság moszkvai nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője pénteken délután foga­dást adott abból az alkalom­ból, hogy Apró Antalnak, a Minisztertanács első elnök­­helyettesének, az MSZMP Politikai Bizottság tagjá­nak vezetésével a Szovjet­unióban tartózkodik a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányküldöttsége. A fogadáson részt vettek a küldöttség tagjai, élükön Apró Antallal.­­ Szovjet részről a fogadá­son megjelent A. I. Miko­­jan, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának első elnökhe­lyettese, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja. A rendkívül szívélyes, ba­ráti hangulatú fogadáson megjelent vendégeket Kós Péter ideiglenes ügyvivő kö­szöntötte. Ezután A. I. Mi­­kojan és Apró Antal mon­dott pohárköszöntőt. Mind­ketten rámutattak: az a tény, hogy alig egy évvel a két ország között megkötött hosszúlejáratú árucserefor­galmi megállapodás aláírása után már az árucsere kibő­vítéséről folynak a tárgyalá­sok, arra mutat, hogy a Ma­gyar Népköztársaság gazda­sága gyorsan talpraállt és erőteljesen fejlődik. Hangoz­tatták, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatai sokat­­ígérően fejlődnek. Készülődés a vasutasnapra Kilencedszer ünnepeljük a­­ vasutasnapot. Vasutas dolgozóink és a szállítók már jóidő óta szorgalmasan ké­szültek a szállítási fel­adatok teljesítésére. Mint minden évben, idén is ünnepélyesen rendezzük meg augusztus 9-én a vasutas­napot. Eredményeinkben is megmutatkozik a vasutas napra való felkészülés. Tel­jesítményeinket igen ered­ményesen fokoztuk, mert a hat igazgatóság közötti ver­senyben a korábbi hatodik és ötödik helyezés után most a legutóbbi értékelésnél 116 ponttal a MÁV Szegedi Igazgatósága a második he­lyet foglalta el Vasutas dolgozóink figye­lemre méltó felajánlásokat tettek a IX. vasutasnap, az alkotmány ünnepe, valamint a pártkongresszus tiszteleté­re. Lelkes munkájukat mi sem bizonyítja jobban: igaz­gatóságunk területén 15 na­gyobb szolgálati hely és tíz kisebb teljesítette az élüzem szintet. A vasutasnapi ünnepség előkészítésén brigádok dol­goznak. Ezenkívül a párt- és szakszervezetek, a KISZ és a nőbizottság, valamint a szakvonalvezetés állít össze gazdag programot a szegedi vasutasnapra is. Térzene, díszfelvonulás, a szovjet hő­si emlékmű megkoszorúzása, sportműsor, az újszegedi szabadtéri színpadon gazdag kulturális műsor teszi ünne­pélyesebbé itt ezt a napot. Az idei vasutasnap a sze­gedi ünnepi hetek esemé­nyei idejére esik, ezért ért­hető, hogy minden eddigi ünnepségnél emlékezeteseb­bé, felejthetetlenebbé tes­­­szük a vasutasnapot. Sziládi Sándor ÚJ SILÓKOMBÁJNOK Budapesten, a Szállítóberendezések Gyárában ké­szülnek az 1,8 méteres vágószélességű silókombájnok. A mezőgazdaság, főként a termelőszövetkezetek meg­segítésére a gyár dolgozói vállalták, hogy eredeti ter­vüket 200 silókombájn gyártásával túlteljesítik. Képün­kön a szállításra kész siló kombájnok befejező szere­lését láthatjuk. Elismerő oklevél a Szegedi Ipari Vásár több kiállítójának A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás bíráló bizottsága megvizsgálta a résztvevő vállalatok, kisipari termelő­­szövetkezetek és kisiparosok által kiállított termékek minőségét és dekoratív el­rendezését. A bíráló bizott­ság döntése alapján a me­gyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága elis­merő oklevéllel tüntet ki több vállalatot, kisipari termelőszövetkezetet és ma­gánkisiparost. A kitüntető oklevelek ünnepélyes átadá­sára ma, szombaton délelőtt kerül sor a Kamaraszínház­épületben­­ levő KIOSZ- klubhelyiségben. Az okleve­let a tanács végrehajtó bi­zottsága nevében Biczó György elvtárs, a V­­b. el­nöke adja át ' rí::.. Vezető munkakörökben dolgozók kötelessége Scfesünk egymáson A moszkvai balett f szegedi műsora, j szereposztása A megyei KISZ vezetőképző táborban Ma este fejeződik be Mártélyon, a Csongrád megyei HKISZ-bizottság rendezésében, nyolcvan üzemi KISZ-titkár ■^részvételével sikeresen lezajlott vezetőképző tábor. E ta­nulásra, szórakozásra egyaránt igen alkalmas táborban ,s nagy számban vettek részt szegedi üzemi KISZ-titkárok is is. Képünkön a kellemes, hűs fák alatt elrendezett szabad­­í téri »előadóteremben« a résztvevők egy csoportját láthat­ni tuk­, amint előadást hallgatnak. (Riport a tábor életéről a lapunk 5. oldalán.) A jó gazda számvetése A jó gazda időnként végigtekint portá­ján és számba veszi, meddig jutott el, ho­gyan gyarapodott, bővült gazdasága. Ez az alkalom egyben az elkövetkezendő idő­szak feladatainak felmérése is, nekigyür­­kőzés az újabb munkának Így cselekedett az ország legfőbb gazdá­ja, legmagasabb államhatalmi szervünk, az országgyűlés is a héten, amikor megtár­gyalta és elfogadta az 1958. évi országos költségvetés végrehajtásáról szóló jelen­tést. Nem dolgoztunk rosszul az elmúlt évben — állapította meg a pénzügyminisz­ter előadói beszédében s megállapításához csatlakoztak a zárszámadási vitában fel­szólaló képviselők is, így a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány nevében felszólaló Kállai Gyula elvtárs. Sikeresen folytattuk az elmúlt évben a szocializmus építését és a múlt évi gazdasági eredményeink alapul szolgálhattak arra, hogy ez év márciusá­ban kiadjuk a jelszót az építés ütemének gyorsítására. Dolgozó népünk támogatta a párt és a kormány politikáját, ezért erősödhetett népgazdaságunk, fejlődhetett iparunk, me­zőgazdaságunk is. Állami költségvetésünk egyensúlya lehetővé tette, hogy számos intézkedéssel növeljük az életszínvonalat, különösen a viszonylagosan lemaradt ré­tegeknél. Haladást értünk el külkereske­delmi és belkereskedelmi vonatkozásban egyformán. Kedvezően alakult kivitelünk és behozatalunk aránya, belföldön pedig bővült az árucikkek mennyisége, illetve választéka, úgyhogy minimálisra csökken­hetett az úgynevezett hiánycikkek száma. Bármennyire is eredményesen dolgo­zunk, mégis akad javítanivaló, pótolni való munkánkban. A politikai-társadalmi konszolidáció az elmúlt években megte­remtette az előfeltételt arra is, hogy üze­meinkben a korábbi éveknél több gondot fordítsunk a termelékenységre, a gazdasá­gosságra, termelési technikánk korszerű­sítésére. Országosan is, helyileg is számos példa van arra — elég a kongresszusi ver­seny során tett felajánlásokra hivatkozni —, hogy a dolgozók nagy-nagy odaadással támogatják üzemeink, vállalataink veze­tőit a konkrét célok megvalósításánál a jövőben is. Ez az odaadás aranyfedezet a meglévő hiányosságok kiküszöbölésére, a további fejlődésre, tehát feltétlenül igénybe kell vennünk ezt a lehetőséget is. A népköztársaság 1958-as költségvetési zárszámadásának jóváhagyása mellett ugyancsak jelentős feladatot hajtott végre az országgyűlés a polgári törvénykönyv elfogadásával. Amit a haladó polgári jo­gászok már 1848-ban felvetettek, azt a mi társadalmunk, a szocialista törvényhozás valósította meg: elkészült az egységes ma­gyar polgári jogi törvénykönyv. A pol­gári törvénykönyv előkészítésének módja és formája már magában véve is tükrö­zi e törvénykönyv demokratizmusát. A javaslatot kinyomtatták és széleskörű vi­tára bocsátották. Az ország különböző ré­szein — így Szegeden is — elméleti és gyakorlati jogászok, egyetemi oktatók, bí­rák, ügyészek, ügyvédek mondták el vé­leményüket a törvénykönyv rendelkezései­ről. Nemcsak a jogászok, hanem a lakos­ság is kifejezhette véleményét az új kódex alapelveiről, előírásairól. Maga az igazságügyminiszter mutatott rá előadói beszédében, hogy a sok hozzá­szólás, a tervezettel foglalkozó sok száz szakmai előadás, vitairat és cikk nyomán számos részletet változtattak meg a vég­leges szövegezés előtt, és így a polgári törvénykönyv még jobban tükrözi gazdasá­gi és társadalmi viszonyainkat, sőt bizo­nyos vonatkozásban már előre is mutat­hat. Különösen fontos a törvénykönyvnek az a része, amely a tulajdonjog különböző formáit szabályozza. A társadalmi tulaj­don mindkét formáját, az államit és a szö­vetkezetit fokozottabban veszi védelmébe és kötelességévé teszi minden állampol­gárnak e tulajdon védelmét. A dolgozók személyi tulajdona is jogi védelemben ré­szesül a polgári törvénykönyv tételeivel, mert hiszen a dolgozók munkájának gyü­mölcseként jön létre társadalmunkban a személyi tulajdon, amely az életszínvonal emelkedését is jelzi. A szocialista együttélés szabályait is kör­vonalazza a törvénykönyv, amikor ki­mondja, hogy mindenkinek a közösség érdekeivel összhangban álló magatartást kell tanúsítania. Az egyén érdekeinek összhangba kell esnie a szocialista társa­dalom érdekeivel is, még a vagyoni vo­natkozású ügyek lebonyolításánál is. Ez az elv elősegíti, hogy a kapitalista társa­dalom­ egyedeinek törvényszerű egymás elleni harcát a mi társadalmunkban az egymást segítő, a közösség javára mun­kálkodó öntudatos dolgozók magasabb fo­kú, magas erkölcsiséget sugárzó közös te­vékenysége váltja fel. Az öröklési jog, a korábban oly sok bo­nyodalmat okozó és feudális vonatkozású ági örökség, a tartási szerződések szabá­lyozása sok áldatlan és temérdek pénzt felemésztő pereskedést szüntet majd meg idegenek és rokonok között, sőt családo­kon belül is. Mindezekből világosan látható, hogy az országgyűlés valóban jó gazdaként dolgo­zott a most lezajlott ülésszakán is. a. %.

Next