Délmagyarország, 1959. november (15. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-01 / 257. szám
Vasárnap, 1959. november 1. 2 Eredményes munkát végzett a megyei pártértekezlet (Folytatás az l. oldalról.) Felszólalásának befejező részében Szirmai elvtárs a revizionizmus és a dogmatizmus néhány kérdését taglalta. Eredmények a felsőoktatási intézményekben Sajti Imre elvtárs, a hódmezővásárhelyi városi pártbizottság titkára arról is beszélt, fontos, hogy a feladatok végrehajtását, a pártmunkát jól megosszák egymás között a kommunisták. Foglalkozott a szövetkezeti mozgalommal is. Juhász Anna elvtársnő, a Szőregi Állami Gazdaság dolgozója elmondotta, hogy gazdaságukban az idén alakult meg a pártszervezet, de már érzik annak jótékony hatását A pártszervezet tevékenysége kihat a gazdaság egész munkájára. Török József elvtárs, a szentesi járási pártbizottság osztályvezetője Szentes iparosításának szükségességéről, majd a szövetkezeti mozgalom kérdéseiről beszélt. Bírálta a megyei tanács több osztályát, mert nem adnak megfelelő segítséget a szentesi városi tanács önállóságának fejlődéséhez. Bírálta az állami gazdaságok Békés —Csongrád megyei Igazgatóságát, mert annak dolgozói az állami gazdaságokban mutatkozó problémák megoldásáért nem működnek eléggé együtt a járási pártbizottsággal. Dr. Antalffy György elvtárs, a Szegedi Tudományegyetem rektora felszólalása kezdetén Szzeged felsőoktatási intézményeinek üdvözletét tolmácsolta. A továbbiakban a többi között rámutatott: — A megye Szegeden működő felsőoktatási intézményeiről elmondható, hogy oktató-nevelő és tudományos tevékenysége általában kielégítő. Egyes vonatkozásokban az ország legjobb intézetei, tanszékei működnek felsőoktatási intézményeinkben. Nem egy szegedi tanszéknek és tudósnak nemzetközi hírneve van. Egyre több az olyan alkotás, amely a gyakorlati élettel való kapcsolatból születik és a népgazdaságot támogatja. A javulás ellenére azonban még mindig gondot okoz, hogy a vidéki karok és egyetemek a budapesti testvérintézményekkel összehasonlítva, nem mindig részesülnek egyenlő elbánásban. Azt is meg kell azonban mondani: sokszor a jogos kívánságok ellenére, némely helyen tapasztalhatók olyan jelenségek is, hogy egyes tudományos intézetek teljesítményei nincsenek arányban jó ellátottságukkal. A továbbiakban arról is szólott, hogy a felsőoktatási intézményeknek egyre erősödő és javuló a kapcsolata az illetékes párt- és tanácsi szervekkel. Helytelenítette és jogosan tűrhetetlennek minősítette, hogy némelyek ma is úgy tekintenek az egyetemekre, mint valami reakciós gyülekezetre. Ezek az emberek nem veszik figyelembe, hogy felsőoktatási intézményeink dolgozói is — bár lassabban —, de felzárkóztak a szocializmus építői közé. S azzal sem törődnek, hogy az egyetemi hallgatók zöme és az oktatók jelentős része a munkások, parasztok soraiból került ki, nem beszélve arról, hogy a régi értelmiség képviselői is milyen jelentős lépéseket tettek a párt és népi államunk felé. Kelemen Miklós elvtárs, a BM megyei főosztályának vezetője beszámolt a rendőrség tevékenységéről. A többi között hangoztatta, hogy a rendőrség híven szolgálja a nép, a népi hatalom ügyét. A dolgozó emberek mindinkább felismerik, hogy a rendőrség és a dolgozók érdekei is egyaránt azonosak. Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke a tanácsok tevékenységével foglalkozott, s vázolta eredményeiket. Hangoztatta, hogy a községi, falusi tanácsoknak mindenben segíteniük kell a párt politikájának megvalósítását, s jó segítséget kell adniuk a mezőgazdaság szocialista átalakításához. A többi között a mezőgazdaság kettős feladatával: a mezőgazdasági termelés szüntelen emelésével és ezzel egyidejűleg a szocialista átszervezéssel is foglalkozott. Juhász József elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke felszólalása elején a szakszervezetek szerepéről, s a felszabadulzután Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szólalt fel. Nagy taps közben adta át a pártértekezlet résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága és személyesen Kádár János elvtárs harcos, kommunista üdvözletét, majd így folytatta: — A megyei pártbizottság beszámolója, amelyet Németh Károly elvtárs ismertetett, megállapította: a Csongrád megyei kommunisták, a párt hű katonái jelentősen hozzájárultak az ellenforradalom okozta sebek begyógyításához, a gyors konszolidációhoz. Egyetértek ezzel az értékeléssel és az egész beszámolóval. Ezután részletesen szólott a hamarosan összeülő kongresszus jelentőségéről. — A kongresszuson — mondotta a többi között — a párt számba veszi a dolgozó nép érdekében végzett munkáját, meghatározza a következő időszak politikai lás előtti tevékenységéről beszélt. Ezután rámutatott, hogy a jobboldali, revizionista nézetek sok kárt okoztak a szakszervezeteknek is. Kiemelte, hogy az ellenforradalom után a párt helyes politikája alapján a szakszervezetek tevékenységei helyes arányban fejlődött, és mindinkább betöltik érdekvédelmi szerepüket is. Szólott arról is, hogy a szakszervezeteknek, az üzemek vezetőinek nagy gonddal kell foglalkozniuk a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Papp István elvtárs, a Csongrád—Békés megyei Állami Gazdaságok igazgatója a mezőgazdaságban rejlő nagy tartalékokról, majd a mezőgazdasági szakemberképzés megjavításának szükségességéről is beszélt. Siklós János elvtárs, a Délmagyarország szerkesztő bizottságának vezetője felszólalása bevezető részében beszámolt arról, hogy az ellenforradalom óta jelentősen növekedett a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap példányszáma. Rámutatott arra is, hogy a megye két napilapja példányszámának növekedése, valamint az újságok tartalmi színvonalának nagy javulása elsősorban a párt helyes politikájának köszönhető. Az újságok ugyanis a párt helyes politikájának, tehát a dolgozó emberek érdekeinek megfelelően végzik tevékenységüket Utalt arra, hogy az elmúlt három év alatt nagyban megnövekedett a szerkesztő bizottságok önállósága, majd hangoztatta: különösen szükséges javítani a megyei lapok publicisztikáját. Kérte, hogy a megyei és a szegedi vezető pártfunkcionáriusok írjanak minél több cikket az újságba és ezzel is segítsék a lapok munkáját. Hangoztatta, irányvonalát, a párt fő stratégiai célkitűzéseit. Megtárgyalja a második ötéves terv keretén belül a párt gazdaságpolitikáját, azt, hogy hova akarunk eljutni a következő években a szocializmus építésében. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikája helyes, mert tevékenységét mindig a dolgozók érdekei a szocializmus erősítésének ügye és a proletár internacionalizmus elvei vezérlik. A párt tömegkapcsolatai megerősödtek és a kialakult bizalom légkörében irányítja pártunk a szocializmus építését. A mi pártunk a nép pártja, ami azt is jelenti, hogy a pártkongresszus az egész dolgozó népet érdeklő esemény lesz Ez többek között kifejezésre jut az egyre szélesedő szocialista munkaversenyben és abban az aktivitásban is, ahogy a párttagok és a pártonkívüliek a Központi Bizottság által közalapok mezőgazdasági munkájának megjavításáért fontos, hogy a mezőgazdasági szakemberek is írjanak cikkeket az újságba, s különösen segítsék a termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlődését. Kiemelte, hogy a megyében és Szegeden sok értelmiségi tevékenykedik, aki hasznosan segítheti a lapok munkáját. S helyes, ha a munkásokkal együtt az értelmiségiek is minél többször hallatják szavukat az újság hasábjain. Befejezésül kérte a megyei pártszervek segítségét ahhoz, hogy mind a Délmagyarországnál, mind a Csongrád megyei Hírlapnál — éppen az elmélyültebb munkáért — növeljék az újságírók létszámát. Segítséget kért a lapok oldalterjedelmének növeléséhez is. Kardos János elvtárs, a makói járási pártbizottság titkára a járás politikai, gazdasági és kulturális életéről szólott. Hangoztatta, hogy a járás kommunistái is a gazdasági szervezőmunkára irányítják figyelmüket. Kiemelte, nem tűrhető, hogy némely gazdasági vezető ravasz fondorlattal megtorolja a jogos bírálatot. Jáger Lászlóné elvtársnő, a megyei bíróság alapszervezetének titkára, majd Erdélyi István elvtárs, megyei főügyész szólalt fel. Erdélyi elvtárs hangoztatta, hogy megyénkben jelentős sikereket értünk el a törvényesség megszilárdításában. Megnyugtató, hogy a pártszervek is erélyesen fellépnek minden fajta törvénysértéssel szemben. Szólott arról, hogy a törvényesség két oldala — az állampolgárok jogainak biztosítása és kötelezettségeik megtartása — egységet képez és mind a kettő fontos. Felhívta a figyelmet a dolgozók jogainak biztosítására, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére, megmagyarázni, hogy az ország ellátásáért közös a felelősségünk. Az egyéni és a termelőszövetkezeti parasztok fölös terményeiket, gabonájukat, takarmányukat ne a padláson raktározzák, hanem adják el az államnak. Tudjuk, hogy akadnak olyan parasztok is, akik spekulációs céllal raktározzák gabonáinkat, azt gondolván, hogy az árakban változás lesz. Kijelentem, hogy az árakhoz nem nyúlunk. A kenyérrel, a takarmánnyal, a hússal különösen nem szabad spekulálni. Akik spekulálnak, azok a nép ellen cselekednek, éppen ezért a szocialista állam fellép a spekulánsokkal, a piaci visszaélőkkel szemben. Felhívta a figyelmet arra, a kommunistáknak elő kell segíteniük a meggyőzés eszközeivel, hogy a dolgozó parasztok fölös gabonájukat ne raktározzák, hanem adják át az államnak. A továbbiakban a tanulás fontosságáról beszélt. Rámutatott, hogy a munkásoknak, az értelmiségieknek, vétett kongresszusi irányelvekkel foglalkoznak. Részletesen taglalta ezután a kongresszusi irányelvek jelentőségét és megállapította: — A párt azt a célt tűzte ki kongresszusi irányelveiben, hogy befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását és meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban. Ezután elemezte a lezajlott városi, járási, megyei pártértekezletek tapasztalatait. Kiemelte, hogy e tanácskozások légkörét, mondanivalóját is áthatotta a párt politikájával való egyetértés és a pártvezetés iránti bizalom. A második ötéves tervünk jelentőségének méltatása után a dolgozó parasztság felelősségét tette szóvá az ország dolgozóinak ellátásában. — Azt hiszem, itt is a leghelyesebb a dolgozó parasztok józanságára apellálni és mindenkinek saját munkaterületén szakmailag is képeznie kell magát, mert ez elengedhetetlen a szocialista építés meggyorsításához. A tanulás mind a közösségnek, mind az egyéneknek hasznára szolgál. Apró Antal elvtárs beszéde befejező részében a nemzetközi helyzetről beszélt és kiemelte, hogy a szocializmus, a béke erői szüntelen növekednek. A teendőkre vonatkozó határozati javaslathoz is több észrevételt tett és indítványozta néhány pontjának módosítását A pártértekezlet ezután úgy döntött, hogy az idő rövidsége miatt befejezik a vitát, bár még számos elvtárs kért szót. A vitát Németh Károly elvtárs foglalta össze, s adott választ a felmerült kérdésekre. Ezt követően a pártértekezlet megválasztotta a megyei pártbizottságot, a megyei revíziós bizottságot, valamint a Csongrád megyei küldötteket a párt VII. kongresszusára. A megyei pártbizottság rendes tagjainak a következő elvtársakat választották: Németh Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Fehér Lajost, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának másodtitkárát. Eredeti foglalkozása kubikos. Papp Sándort, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökét. Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Komócsin Mihályt, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Csovai Lajost, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Kelemen Miklóst, a B. M. Csongrád megyei rendőrkapitányságának vezetőjét. Eredeti foglalkozása gyári munkás. Rózsa Istvánt, az MSZMP Szeged járási bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Sajti Imrét, az MSZMP hódmezővásárhelyi bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Ábrahám Antalt, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Szilágyi Júliát, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága agit-prop. osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Bán Lászlót, a Csongrád megyei munkásőrség parancsnokát. Eredeti foglalkozása munkás. Török Lászlót, függetlenített pártmunkást. Eredeti foglalkozása kubikos. Kurucz Mártont, az MSZMP szentesi járási bizottságának titkárát Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Labádi Sándort, az MSZMP Szentes városi bizottságának titkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Pusztai Józsefnét, az MSZMP Szeged városi bizottságának másodtitkárát. Eredeti foglalkozása munkás. Zsibók Andrást, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása kubikos. Csakmag Györgyöt, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetőjét. Eredeti foglalkozása munkás. Rácz Lajost, a Csongrád megyei Hírlap szerkesztőbizottságának vezetőjét. Eredeti foglalkozása kereskedősegéd. Siklós Jánost, a Délmagyarország szerkesztőbizottságának vezetőjét Eredeti foglalkozása munkás. Bodnár Lajost, szegedi munkásmozgalmi veteránt. Eredeti foglalkozása munkás. Juhász Józsefet, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnökét. Eredeti foglalkozása munkás. Hunyadkürti Lajost, a Csongrád megyei MÉSZÖV elnökét. Eredeti foglalkozása kereskedő segéd. Nagygyörgy Máriát, a Szegedi Kenderfonó gyár igazgatóját. Eredeti foglalkozása gyári munkás. Igaz Lajost, a Marosi Homokkitermelő Vállalat igazgatóját. Eredeti foglalkozása munkás. Matók Istvánt, a Hódmezővásárhelyi Ságvári termelőszövetkezet elnökét. Eredeti foglalkozása mezőgazdasági munkás. Papp Istvánt, a Békés-Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetőjét. Eredeti foglalkozása agronómus. Biczó Györgyöt, a Szeged városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét. Eredeti foglalkozása technikus. Sonkó Imrénét, a Szegedi Kenderfomógyár munkását. ■ ''■-'dalkozása roonkás. Bujdosó Imrét, az MSZMP Szentes járási bizottsága (Folytatás a 3. oldalon.) Apró Antal elvtárs: A pártkongresszus számba veszi munkánkat és megjelöli a teendőket A megválasztott megyei pártbizottság tagjai és póttagjai Apró Antal elvtárs és Szirmai István elvtárs t A tanácskozás szünetében meghitten gondolatokat cserél a tanácskozás résztvevőivel