Délmagyarország, 1960. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
Kedd, 1960. február 2. A francia rádió jelenteg összeomlott az algíri zendülés Az Algírból érkező hírek alapján párizsi politikai megfigyelők valószínűnek látják, hogy a lázadás városában napokon belül helyreáll a rend. A hétfő reggeli jelentések szerint már közlekednek az autóbuszok, kinyitották a kávéházakat, az ítéleteket, az Utcákon megjelentek a szemeteskocsik, és az iskolák is megnyitották a kapukat Ha a sztrájk valóban véget ér, az algíri tömeg nem ér rá majd a barikádok közelében tüntetni, a a lázadók elszigetelődnek. Vasárnap a délutáni órákban heves összetűzésekre került sor — egyelőre puszta kézzel — az ejtőernyősök, idegenlégiósok és a tüntetők között Az Aurore című jobboldali francia lap közli egy Algírba vezényelt egység kapitányának nyilatkozatát: »Csapatomnak egy nap alatt több sebesültje volt Algírban, mint a harcokban Kabylföldön egy egész hónap alatt. Miután vasárnap délben leváltották Gracieux tábornokot, az ejtőernyős hadosztály parancsnokát és azok után, hogy Crepin tábornok, aki Massu utóda az algíri hadtest élén, felhatalmazást kapott a rend helyreállítására, egész nap katonai erősítések érkeztek Algírba. Páncélautók jelentek meg a városban, kitűntek az idegenlégió gyalogsági egységei is és általában megfigyelhető volt; olyan csapatokat vontak össze, amelyek eddig még nem jártak Algírban és amelyek tagjainak így nem lehetnek baráti kapcsolataik az algíri lakossággal. A barikádok közül rendkívül megerősítették a katonai egységeket, az éjszaka folyamán pedig szöges, drót akadályokat vontak köréjük. Kevéssel hétfőn 12 óra előtt Lagoillaide, az algériai zendülők egyik vezetője 700 emberének kérőjében elhagyta a barikádokat és néhány perccel később a másik zendülő vezér, Ortiz csoportja megkezdte a főbarikád szétbontását. Ezzel az algíri francia telepesek zendülése összeomlott, résztvevői megadták magukat a francia hadseregnek. Párizsban a rádió bemondta: a zendülés véget ért. Az események már hétfőn reggel előrevetették árnyékukat, amikor bebizonyosodott, hogy Lagaillardék sztrájkfelhívása nem járt sikerrel. A végső megadás mégis meglepetésként érte az algériaiakat. Bernard Lefevre algíri jobboldali politikus szerint vasárnapról hétfőre virradó éjszaka tárgyalások folytak a zendülők és a hadsereg képviselői között. A zendülők állítólag kérték, ne alkalmazzanak velük szemben megtorló intézkedéseket. Hogy a hadsereg elfogadta-e ezt a feltételt, az kétséges. A kora délelőtti órákban a területi gárda hetven tagja fehér zászlót lengetve átmászott a barikádokon és letette a fegyvert a francia katonák előtt. Ezután megindult a zendülök folyamatos átszivárgása a barikádokon. Tizenkét óra előtt néhány perccel Lagaillarde és emberei a francia zászlót lengetve elhagyták a zendülök táborát. A zendülő vezért és kíséretét teherautókon egy Algírtól nyugatra fekvő kis faluba szállították, ahol ejtőernyős támaszpont helyezkedik el. Ortiz állítólag elmenekült. Sorsáról még nem érkezett jelentés. Az algíri rádió, amely reggel óta csak híreket és indulókat közvetít, közölte, hogy Algírban a helyzet nyugodt, az élet visszatért a normális mederbe. Elhangzott Togliatti beszámolja az OKP kongresszusán . Szombaton az Olasz Kommunista Párt IX. kongresszusa megkezdte munkáját A napirend első pontjaként Palmiro Togliatti, az OKP főtitkára mondotta el mintegy háromórás beszédét. Hangsúlyozta többek között, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet döntő momentuma az a nyilvánvaló fölény, amelyet a szocialista rendszer vívott ki a kapitalista rendszer felett. Palmiro Togliatti forró szavakkal üdvözölte N. Sz. Hruscsovnak az ENSZ közgyűlésében előterjesztett javaslatát, majd ezzel összefüggésben a Szovjetunió legfelső Tanácsa legutóbbi ülésszakának azt a döntését, hogy a szovjet fegyveres erők létszámát egy harmadával csökkentik. Vasárnap megkezdődött a vita a főtitkári beszámoló felett Ennek során Szusalov, az SZKP KB elnökségének tagja, az SZKP küldöttségének vezetője felolvasta az SZKP Központi Bizottságának üzenetét és nagyhatású beszédet mondott Külpolitikai hírek— ,. . . flórákba fi A szovjet államférfiaknak az Egyesült Államokban tártogatást tévő csoportja szombaton megtekintette a New York-i egyetemet, majd az ENSZ épületének helységeit. Vasárnap a Jersey államban lévő Bergen villamoserőműt keresték fel, majd a princetoni egyetemet. Hammarckjöld ENSZ-főtitkár öthetes afrikai látogató körútjáról vasárnap visszaérkezett New Yorkba. Afrikában — mondotta rádióbeszédében — igen súlyos problémák megoldásának kötelezettsége hárul az ENSZ-re: átépítésről és öntözőművek létesítéséről szóló szovjet—afgán megállapodást írtak alá Kabulban, Afganisztán fővárosában. Az afrikai népek második értekezlete vasárnap befejezte munkáját. Az értekezletet a szabadság és az egység jegyében tartották, de ebben a két szóban foglalható össze az értekezleten hozott és az összes afrikai nép követeléseit visszatükröző határozatok értelme is. * London lakossága vasárnap tiltakozó felvonulást rendezett a miniszterelnökségi palota előtt és követelte, hogy függesszék fel nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzését és tisztítsák meg a volt náciktól az államgépezetet és közéletet Ezután a menet tovább vonult a Trafalgar térre, ahol nagygyűlést tartottak. Január 30-án Bukarestben a diákok kultúrházában megnyílt a balkáni és adriai országok ifjúságának és főiskolásaink találkozója. A találkozón több mint 250 küldött vesz részt az albán, bolgár, görög, olasz, jugoszláv és román ifjúság képviseletében. 2 Ünnepségek a magyar sajtó napján Budapesten Megemlékezés Rózsa Ferenc elvtársról — Újságírók kitüntetése Hétfőn — a magyar sajtó napja alkalmából — kegyeletes koszorúzási ünnepséget tartottak Rózsa Ferencnek, a Szabad Néppártírhalált halt első szerkesztőjének a Népszabadság székházának előcsarnokában elhelyezett emléktáblájánál. Az ünnepségen részt vett Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság szerkesztő bizottságának vezetője, Szakasits Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, valamint a magyar újságírás több vezető személyisége, a nyomda- és papíripari dolgozók képviselői, a baráti országok sajtójának munkatársai.• Az Országház Munkácsy termében hétfőn a magyar sajtó napja alkalmából kitüntetéseket nyújtottak át. A kitüntetések átadásánál jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szakasits Árpád, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. A kormánykitüntetéseket Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára nyújtotta át. Munka Érdemrenddel tüntették ki Bognár Károlyt, a Népszabadság szerkesztő bizottságának helyettes vezetőjét, Darvasi Istvánt, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs-propaganda osztályának helyettes vezetőjét, dr. Gorám Józsefet, a Figyelő című hetilap főszerkesztőjét, Paáll Ferencet, a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagját, yajnai Vilmost, a Magyar Rádió és Televízió agitációs-propaganda főosztályának vezetőjét. Több újságíró Szocialista munkáért Érdemérem, illetve Munka Érdemérem kitüntetésben részesült. Megyénk újságírói közül kiváló újságírói tevékenységükért az Elnöki Tanács a »Munka Érdemérem« kitüntetést adományozta Kovács Imrének, a Csongrád megyei Hírlap rovatvezetőjének és Németh Lajosnak, a Délmagyarország rovatvezetőjének. Benke Valéria művelődésügyi miniszter első ízben nyújtotta át a Rózsa Ferencdíj oklevelét, emlékérmét és a vele járó pénzjutalmat. Rózsa Ferenc-díj kitüntetésben részesültek: 1. fokozat: Rényi Péter, a Népszabadság szerkesztő bizottságának helyettes vezetője, Baktai Ferenc, a Népszava főmunkatársa. 2. fokozat: Árkus István, a Népszabadság rovatvezetője, Ruffy Péter, a Magyar Nemzet főmunkatársa. 3. fokozat: Dutka Mária, a Magyar Nemzet munkatársa, Grandpierre Lajos, a Hajdú-Bihari Napló felelős szerkesztőhelyettese. Kristóf István beszédet mondott a kitüntetések alkalmából, hangsúlyozta: ma milliók hallgatják a rádiót, olvassák lapjainkat, s milliók tekintenek elismeréssel arra, ami jó ebben a munkában. Él bennük a várakozás, az igény, hogy sajtónk dolgozói a nép odaadó szolgálatában állandóan javítsák munkájukat. Ez a megtisztelő várakozás nagy felelősséget ró a sajtó munkatársaira, akik ezt büszkén és örömmel vállalják, mert ez annak hangsúlyozását jelenti, hogy újságírók, lapot előállító nyomdászok, a rádió és televízió műszaki dolgozói, a lapot a tömegekhez eljuttató terjesztők, postások magasztos ügyszolgálatában fáradoznak. Harcoljanak a sajtó munkatársai bátran az élet új és haladó jelenségeinek győzelemre juttatásáért tegyék mozgósító erejűvé azt az alapvető igazságot, hogy a nép jobb élete, hazánk gazdagsága és ereje a jobb munkától függ. Építő bírálattal, megalkuvás nélkül, szenvedélyesen lépjenek fel a szocialista építés útjában álló lazaságok és fegyelmezetlenségek, fogyatékosságok és mulasztások ellen. Tekintsék fontos feladatuknak az új, a szocialista ember jellemének, erkölcsének, tudatának állandó formálását, harcoljanak az önzés, az önhittség és megannyi egyéb, a múltból ittmaradt, a szocialista embertől idegen, káros tulajdonság ellen. Kívánom, hogy soha nem feledve nagy elődeik példamutatását, állandóan tanulva és merítve a magyar sajtó forradalmi hagyományaiból, munkálkodjanak tovább népünk javára — fejezte be beszédét Kristóf István. A kitüntetettek nevében Árkus István, a Népszabadság rovatvezetője mondott köszönetet. Választásokat tartottak Keralában Igen fontos esemény színhelye volt február elsején Kerala, a legkisebb indiai állam. Ez alkalommal választották meg az állam törvényhozó testületét. Bizonyára emlékezetes olvasóink előtt az elmúlt év közepe táján támadt keralai feszültség, amelynek eredményeként Praszad indiai köztársasági elnök feloszlatta Kerala törvényhozó testületét, elmozdította az állam kommunista kormányát s az új választásokat 1960 február elsejére tűzte ki. Kerala területe mindössze 39 ezer négyzetkilométer, tehát valamivel kevesebb, mint hazánk területének fele. Ezzel szemben a legsűrűbben lakott Indiai állam: 15 milliónyi lakossága révén népsűrűsége meghaladja a négyzetkilométerenkénti 300 főt. Földrajzi elhelyezkedése is nagyon fontos, gazdasági jelentősége meg éppen döntő: kedvező éghajlata révén itt terem az indiai kaucsuk 97, a bors 92, a szegfűszeg 70 százaléka és ezekből a cikkekből szerzi India dollárbevételének csaknem negyed részét. Bár India lakosságának M3 százaléka írástudatlan, Keralában a férfiak 75, a nők 55 százaléka ír és olvas. Amikor a kommunista párt Keralában az 1957 márciusában tartott választások eredményeként a 116 mandátumból hatvanat megszerzett, jogot nyert arra, hogy kilenc képviselőjét küldje az új, 11 tagú keralai kormányba. • Az új kormány több alapvető reformot valósított meg: biztosította a földbirtokosok birtokain dolgozó parasztok elűzhetetlenségét, megadóztatta a nagy jövedelmeket, új iskolatörvénynyel megszüntette a nagyrészt magánkézen levő iskolákban elburjánzott korrupciót és protekcimizmust, kidolgozta az első indiai földbirtokreformot. Az indiai reakció azonban ellentámadásba ment át s elérte, hogy a köztársasági elnök — miután a központi kormány alig hagyott jóvá valamit az új intézkedésekből — 1959 július 31-én feloszlatta a keralai kormányt s hatáskörét az új választásokat követő kabinet megalakulásáig a központi kormányra ruházta át. Lapzártáig nem érkeztek jelentések a választások első eredményeiről sem, amelyről bizonyára csak néhány nap múlva kaphatunk tiszta képet. Nem kétséges azonban, hogy — bármelyik párt is szerezze meg az elsőséget — keralai reakciónak végképp semmié foszlottak azok a reményei, hogy megőrizze korábbi uralkodó helyzetét és meggátolja az alapvető reformok életbeléptetését. A Duna-bizottság megönnepelte alakulásának 10. évfordulóját ..A Duna-bizottság január 30-ig Budapesten megtartott ig., jubileumi illés« szakáh'" megünnepelte e bizottság megalakulásának tizedik évfordulóját. Az ülésszak napirendjén a dunai hajózás további megjavítására irányuló fontos kérdések szerepeltek. A tanácskozások után — amelyeken a tagállamok valamennyi képviselője részt vett— határozatokat hoztak csatornatípusok létesítéséről, valamint hidrotechnikai munkálatokról szóló javaslatok ügyében. Ezenkívül elfogadták a dunai hajóutak kiépítése egységes rendszerének módosításáról szóló javaslatokat és a Duna-bizottság 1900. évi munkatervét. Az ülésszak a bizottság elnökévé S. Petrovicsot, Jugogoszlavla képviselőjét, alelnökké pedig Pója Frigyest, Magyarország képviselőjét választották, míg a bizottság titkára Kriszto Sztojcsev, Bulgária képviselője lett. M. Rivut (Romipia) a Dvina-bizottság apparátusának igazgatójává nevezték ki. A Duna-bizottság titkársága és hivatala tisztviselői állásait a tagállamok között egyenlő arányban osztották szét. Az ülésszak munkájában részt vett Ausztria, a Dunabizottság új tagja, továbbá az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, s a Vaskapu folyami igazgatásának megfigyelői, valamint a Német Szövetségi Köztársaság szakértői. Tekintettel a Duna-bizottság tagjai számának emelkedésére, tervbe vették, hogy 1960-ban tanulmányozzák a bizottság belső szerkezeti összetételéről szóló okmányok módosításának kérdését. A Duna-bizottság legközelebbi rendes ülésszakát 1901. január 18-án tartják. RÁDIÓMŰSOR Kedd KOSSUTH-RADIO 4,50 Rákóczi-induló. 5,(Ml Hírek, Időjára&jelentés. 8,06—7,50 Vidáman, frissen, Rükben: 5,30 Hírek, időjárna jelentés. 6,00 Falurádió, manga vidéki színházi műsor. 6,35 Pillanatfelvétel 6,51 Időjelzés 7,00 Hírek, tüójára a jelentés. 7,10 ÚJ könyvek. 7,8» Színház-, hangverseny- és moziműsor. 7,48 Naptár. 7,50 Időjelzés. 8,10 Műsorismertetés, Időä járásjelentés. 8,08 Technikai szín, net. 8,10 operarénületek. 9,00 Moha bácsi, a törpe ... 9,80 Iskolai kórusok énekelnek. 9,40 Pulykáról a polkára, Hl op Hírek, J lapszemle, idő,árás 1<döntés. 10,10 Válaszolunk hallgatóinknak. 10 óra 85 Magyar nóták. 11,00 Napos oldal. Folytatásos regény. 111,20 Kamarazene. 18,op Déli ha- Szansszó. hírek. Idiljárásjelentés. 112.10 Zenés ajéndékműsor a I Ruggyantagyár dolgozóinak. 13.00 Ezüstkalászos gazd-tanfolyam. 13 lóra 20 Zenekar! hangverseny. 14 óra 20 A „Sólyom-expedíció" a tszeli« indiánok között. 14.40 Ru* ha Rudolf és népi zenekara *át- 5 szik. 18.00 Hírek, közérdekű közlemények. 18 08 Tolfi'érás'elentés. 115.10 Blaháné. DaHátékrészletek. 15.30 Petőfi útján. 1, 15 Eev fa• lu — egy nóta. 18.35 Templomok,erődök, emberek. Utijegyzet. 16 • óra 45 A Budapesti Rendfőrfőkapitányság fúvószenekara látszik. *16.85 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. IdőjáFas jelentés. 17.18 87v • kildl szívnek. 18.00 A szabói család. Folytatásos rádiójáték. 18 óra 30 Figaró házassága. Opera$ részletek. 19.05 Gyári sziréna. 10 óra 25 Magyar népi muzsika. 18 óra 84 Jó éjszakét, gyerekek! 16 óra Kati Krónika. Időjárásjelentés. 20.38 Téli esték. 31.90 Mindenki kedvére ... 22.0« Hírek-Időjárásjelentés. 82.18 Mai szemmel . . . 22.23 Kamarazene. »8,18 A játéknak vége. Vérsek. *».?<» Verbunkosok, népdalok csárdások. 34.no Hírek. Idôjárasjelenlét- Bio ÉJI «ne. o.M Himnusz. lftoh-radio 1,80 Reggeli zene. 6,88 Színház-. tárlat- és hangversenymu«or. 6.58 Torna. lop—S.10 Hírek. időjárásjelentés. 14.00 Időjárásés vízásásjelentés. 14.15 Fúvószene. 14.45 Nadványi Zoltán versei. 15.00 Chopin-zonárnaművek. 18.18 Az Intézet úr. stúdiójáték. 18.»0 Nagyezsda Zaha Obuhova és Mark Reizen orosz népdalokat énekel. 10.45 Zenekari operaréáületek. 17.10 A magyar munkásdalosok 15 éve. 17.50 Mi újság a nagyvilágban? 18.19 Malájt lány. Daljátékrészletek. 18.30 Rádióegyetem. 10 op Hírek. Időjárásjelentés. 10 05 Korét Via eh zenekara játszik. 10 20 A váci Vox Humana éneklii hangversenyt a shirttóban. 10 48 Ezüstkalászos gazdalnfnlvam. 20.00 A MAv ezimfnnikusnk hamrversenye a studióban. 11 00 Hírek. 2106 Kannmzene 214« A Mars talányai. t’00 Szén «sír muzsika. 23.00— 13.18 Hírek. Időjárás,jelentés.. TELEVÍZIÓ 19.90 léé kArdéa — lét »átsiet 18.45 Szünet. 19.00 TV Híradó. 19 óra 15 Muzsikáról mindenkinek. IV. rész, 19,40 Ketten a nagyvárosban. indiai film.