Délmagyarország, 1960. március (50. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-24 / 71. szám

Csü­törtök, 1960. március 14. Több emberséget — Miért nincs összekötőút a Tolbuhin sugárút és a Szél utca között? — Hová öntsük a vizet? — Cseréljék ki a Dugonics téri rossz padokat — Hullik a vakolat, omlik a festék — Az ilyen útjavításból nem kérünk — Intézkedés egy panaszügyben Ha embertelenségből kel­lene vizsgázni D. Gy. jegy­kezelőnek, aki 1960. március 14-én a Sándorfalva—Szeged között közlekedő buszon tel­jesített szolgálatot, biztosan kitűnőre vizsgázna. Ugyanis a Szeged—Sándor­falvára in­duló autóbuszon általában sokan szoktak utazni. Az egyik autóbusz a gépállomá­son keresztül közlekedik. Erre ült fel a jelzett napon egy 70­—80 éves néni és 7—8 éves unokája. A néni a Szatymazon át közlekedő autóbuszra akart szállni, de tévedésből másikra lépett Ez nem is csoda, hiszen a figyelmes jegykezelők indu­lás előtt figyelmeztetik az utasokat az útirányra, a­mi autóbuszunk jegykezelője azonban nem ezt tette, így amikor a nénire került sor, hogy jegyet váltson, és mond­ta, hogy a kísérleti gazda­ságig kér jegyet, a jegyke­zelő nagyon gorombán rá­förmedt s azonnal le akarta szállítani. A néni sírt, hogy ő nem tud gyalogolni vissza a városba. A jegykezelő azonban az utasok méltat­lankodása ellenére a Felsza­badulás Tsz bejárójánál megállítatta a buszt, és le­szállíttatta a nénit Pedig ha Sándorfalvára bevitte volna, onnan tovább tudott volna menni a Sza­ry­mazon át közlekedő busszal, nem kellett volna szegénynek gyalogolnia. Mivel nem szél­­hámoskodó utasról, hanem szegény idős néniről volt szó, helytelennek tartjuk és elítéljük a kalauz emberte­lenségét. B. Arpádné, Sándoríalva Mi, ífjorda sori lakók sé­relmének tartjuk, hogy az utcaburkolathoz odszállí­­t­­őtt köveket elhordják, nem­­ akarják végigkövezni az­­ utcát. Szerintünk sokkal­­­ fontosabb lenne, hogy össze­­­s kötő út legyen a Szél utca­i és a Tolbuhin sugárút kö­­­­­zött, mint a sugárúttal pár­­­­huzamosan haladó Alkony­­i üteg kikövezése. A Tolbuhin­­i sugárúton ugyanis több ipari(11 telep, sütőipar, kender- és, i vasipari vállalat van és a(i­ rossz utakon a kocsisok, il­­l­letve a gépkocsivezetők napi 1, mint nap hangos káromko­­[­­dással verik fel az erre la­] ,i­dók nyugalmát és idegeit.. •» Kérésünkre, javaslatunkra I»] várjuk az illetékesek vála­­­szát.­­i Móravárosi lakók <ii • l* I». A Bécsi körút 10 szám alatti földszintes házban la­k­­­kunk. Az udvaron nincs­­[| szennyvízlefolyó, és ezért ál­­|­landó vita van, hová öntsük (t a vizet. Az udvaron nem i» önthetjük szét, mert egyik­­[ lakó sem tűri el, hogy az], 6 ajtaja elé öntsük a vizet. (­ Az utcára nem önthetjük,­­ mert tiltja a szabályzat.]] Szeretnénk tudni végül hová öntsük a vizet? Bécsi körút 10. sz ház lakói• Nyugdíjas öregek vagyunk és szeretünk megpihenni a városunk szivében lévő Du­gonics téri parkban. Ez kü­lönösen most az időjárás gyors javulásával válik ak­tuálissá. De sajnos már elő­zetesen szomorúan állapítot­tuk meg, hogy a padok igen elhanyagolt állapotban van­nak. A még meglévő kevés­nek is az ülőrészei korhad­tak, rozogák, lyukasak és többnek a hátlapja is hi­ányzik. Kérjük az illetékes tanácsot, gondoskodjék, ha egy mód van, a padok rend­behozásáról, hogy a jó idő beálltával mi idős nyugdí­jasok továbbra is kijárhas­sunk a Dugonics téri park­ba. Az idős nyugdíjasok • Több szülő nevében írom e pár sort. Gyermekeink a Petőfi Sándor sugárút 49 szám alatti napközi otthonos óvodába járnak. Az óvodá­val, a tisztasággal, az óvó­nők munkájával meg va­gyunk elégedve, de az ille­tékeseket arra szeretnénk kérni, hogy a már egyszer megszavazott bővítési ös­­­szegből szigeteljék alá az óvoda épületét. Mert körül­belül egy—egy és fél méter magasságban igen nedves az épület köröskörül. Sok he­lyen hullik a vakolat, omlik a festék. Természetesen ez egészségtelen. Reméljük, hogy kérésünk meghallgatás­ra és elintézésre talál. A Petőfi Sándor sugárúti óvoda gyermekeinek szülei • A fonógyári út eddig sem volt valami jó állapotban. Ha az ember sötétben ment végig rajta, ugyancsak t­i­­gyáznia kellett a gidres­­gödrös kikopott, öreg maka­­dámúton. Az utat azelőtt állandóan egy utász kezelte. Ez a kezelés abból állott, hogy az útszegélyen felgyü­lemlett szemetet beleszórta a nagyobb gödrökbe. A kö­zelmúltban az Útfenntartó Vállalat gondolt egyet és rá­­állított hat embert az előbb említett utász vezetésével az út kijavítására. Ennek mi nagyon örültünk, de amikor már több mint két hete dol­goztak az úton és azt láttuk, hogy ez idő alatt az út még rosszabb, egyszóval teljesen járhatatlanná vált, ugyancsak bosszankodtunk. A munká­sok ugyanis azt csinálták, hogy az út mellett prizmába rakott zúzott köveket fel­szórták az út közepére. Mi­kor ezzel készen voltak, az útszegélyen lévő szemetet ráhányták a kő tetejére. A teljesen kötés nélküli köve­ket a járművek széthányták, s így az úttest teljes egé­szében járhatatlanná vált. Nem kételkedünk abban, hogy az Útfenntartó Válla­latot jó szándék vezette, de ha már áldozott az útra, mi­ért nem ellenőrizte, vagy el­lenőrzi, hogy megfelelő mun­kát végeztek-e az útjavítók? Balásti József Szeged, Rókusi f1. 10. • 1960. március 8-án megje­lent a Délmagyarország ha­sábjain a szatymazi földmű­vesszövetkezeti vendéglő el­leni panasz. Az ügyet ki­vizsgáltam és megállapítot­tam, hogy a panaszosnak igaza volt, amiért is a kis­vendéglő vezetőjét írásbeli figyelmeztetésben részesítet­tem. Tóth Mihály a szatymazi földműves­szövetkezet elnöke Tizenöt évvel később... .. Nagasaki­ban március 15-én 1] gyermeke született egy olyan ], házaspárnak, akik végigélték­­ az 1945. évi atombombázást.­­» A gyermek agy nélkül szü­­­­­­letett és 24 óráig élt. A 32 éves apa annak idején, ami­­­­­kor Nagasakira atombomba!* hullt, kb. egy mérföldnyire­­ tartózkodott a becsapódástól, s a 28 éves édesanya pedig­­ még ennél is közelebb. Mind­ a ketten égési sebeket szén­t védték, az anyát pedig egy­ teljes évig sugármegbetege­­­dés ellen kezelték. d Lttgtdi centi hetek eseményei Megtartotta második hang­versenyét a Karnagyi Klub a Zeneművészeti Szakiskolá­ban. A szegedi zenei hetek keretében rendezett hang­versenyen az ÉDOSZ kama­rakórusa Waldman József vezényletével, a Juhász Gyu­la Művelődési Otthon Bar­tók Béla kórusa Kertész La­jos vezényletével, az Újsze­gedi Kender- Lenszövő Vál­lalat énekkara Mihálka György és a Szövetkezeti Bi­zottság énekkara Garamsze­­gi József vezényletével mu­tatta be ünnepi műsorát. A hangversenyt a részvevő kó­rusok és a Tatarozó Vállalat énekkarának közös száma, Lóránd A párttal, a néppel című kórusműve zárta be. * Szombaton este 8 órai kez­dettel a Zeneművészeti Szak­iskola nagytermében az Or­szágos Filharmónia »D« bér­letsorozata keretében a bol­gár Avramov-vonósnégyes ad koncertet Szeged zene­kedvelő közönsége számára. VERS A PÓDIUMON ]. Irodalmi és művészeti kö­rökben éles viták tárgya mos­tanában a versmondás mű­vészete és a művészet bizo­­n­­yos tartalmi és formai­­ megújhódásának kérdése. A viták főként a forma meg­­­t­jdódásának problémája kö­­­ré csúcsosodnak, s részben­­,elítélik, részben pedig föl­­­ i magasztalják a szocialista tartalom tökéletesebb és ,­ szuggesztivebb kifejezésére , iirányuló újszerű megoldáso­kkal, formai kísérleteket. (­ Nemrégiben Menczel I. Jánosnak, az Új Csehszlová­­k Jcia című lap szerkesztőjé­nek vezetésével és elgondo­lásai alapján érdekes kezde­ményezést valósított meg Budapesten egy kísérleti együttes. A Liszt Ferenc té­ri könyvklubban egy szí­nes előadókészségű, tehetsé­ges fiatal művésznő, Nagy Marianne közreműködésével rendeztek nagy érdeklődés­sel kísért és élénk vitát ki­váltó irodalmi estet. Itt elő­ször próbálták sikerre vin­ni, megismertetni a közön­séggel a versmondás többsí­kú feldolgozásával kapcsola­tos elgondolásukat a tolmá­csolt versek révén. A kísérlet részletes elem­zésére e helyen nincs mód, csupán annyit jegyzünk meg, hogy a versek mondanivaló­ját rendkívüli módon elmé­lyítő ötletességgel alkalmaz­­­tak különféle külső eszközö­­­ket, hang- és fényhatásokat (magnetofon-hang, zene, zö­­­rejek, film, fénysugarak). A­ kis együttes szegedi vendég­­szereplésére remélhetően sor kerül majd a közeljövőben,, s akkor a szegedi közönség, is megismerkedhet majd a­ versek tolmácsolásának új­­­szerű eszközeivel. Az érde­­­­kes kísérlet kapcsán az­­ alábbiakban idézünk Men­­­czel Jánosnak egy hosszabb­ tanulmányából, amely a versmondás időszerű kérdé­seivel kapcsolatban vet föl, néhány figyelemreméltói gondolatot.­­ Az utóbbi időben több helyen vetődött fel az az igény, hogy új elemek jelentkez­zenek a versek színpadi, illetve pódiumi megoldásához. Sajnos ezideig kevés konk­rét javaslat egészítette ki ezeket a jog­gal fölvetődő igényeket. Elsősorban is — a probléma helyes megoldását illetően — a művészet (a vers­mondás művészete) alapvető feladatá­nak vizsgálatából kell kiindulnunk. Le­nin mondotta egy alkalommal:­­A művé­szet a népé. Legmélyebb gyökereivel be­le kell nőnie a széles dolgozó tömegek tudatába. Érthetőnek kell lennie a töme­gek számára, s a tömegeknek szeretniük kell a művészetet. Egybe kell foglalnia ezeknek a tömegeknek érzelmeit, gondo­latait, akaratát. Fel kell emelnie a tö­megeket.­Lunacsarszkij és Burov neves esztéták szintén hangsúlyozzák a művészet és a tömegek kapcsolatában azt a tényt, hogy a művészet mindenekelőtt az érzelmek útján közelítheti meg és gyakorolhat leg­mélyebb hatást a tömegekre. Rendkívül fontos a művészet emocionális hatásának fokozása tehát, hiszen — s különösen ak­kor —, ha a tartalom a mondanivaló megértetését szolgálja. A versmondással kapcsolatos újszerű formai megoldásokat, ha azok a tartalom elmélyítését, a mondanivaló hatásosságát szolgálják, nem szabad tehát egyértelmű­en elítélnünk. Ilyen értelemben nemcsak lehetséges, hanem szükséges is az új for­­­­mai megoldások keresése és alkalmazása.­­ A tartalomhoz illő új formáknak nem le­­­­hetünk tehát ellenségei. Nem szabad,» hogy akadémikus előadások, vagy egyes » műfajok dogmatikus szabályai határozzák » meg, milyen eszközt használhat vagy» nem használhat a művész a minél töké­­­­letesebb kifejezés szolgálatában. A versmondás pódiuma is éppen olyan­ színpad, mint amilyen színpadot natura­­­lista díszletekkel vagy jelzett díszletekkel ] felöltöztetve, klasszikus vagy modern drá­mák bemutatására használnak föl a ren­dezők. A versmondás színpada sajátos jellegénél fogva azonban más, a drámai­ színpadtól különböző, a versmondás igé­­­­nyeihez alkalmazkodó díszletezést, külső­­ formai eszközöket igényel.­­ A legfontosabb az, hogy az irodalmi­­ színpadok, a költői estek megtalálják a­­ közvetlen hangot, a kapcsolat megterem­­­­tésének legjobb eszközeit a költő gondo­­­­latai és az est hallgatósága között. A­­ versmondás új útjainak keresése, a kere­­­­sés szüksége ma még sokat vitatott kér­­­­dés. Maga a folyamat is sok változáson,­­ minőségi fokokon lép még keresztül, de » feltétlenül ki kell alakulnia annak a leg­­­­megfelelőbb formának, amely a költői­­ szavakat s azok igazságát a tartalomhoz híven, a kor igényeinek megfelelően tol­­­­mácsolja a maga eszközeivel. I BOCCACCIO — amerikai módra Amikor az ör­dög nekifog, hogy megkísértsen egy papot, még fene­vaddá is tudja tenni — írják az amerikai lapok egy érdekes ese­mény margójára... Történt, hogy egy 40 éves baptista lelkész, bizonyos Stimpson (Észak- Karolina) és 30 éves neje autót vásárolt — rész­letre. Hamarosan kiderült azonban, hogy nincs tovább fedezet kifizetni a részleteket. A ko­csitól megválni semmi kedvük nem volt, más­részt azt sem akarták megkoc­­káztatni, hogy ki­zárólag az isten kegyelmére várja­nak. Eredeti mó­dot eszteltek ki arra, hogy kilá­­boljanak a bajból. Néhány napra meghívták ven­dégségbe a közeli gazdag egyházhoz- mondhatott hű­ség lelkipásztorát, Humbyt. Alig érkezett meg a vendég, amint Stimpsonné asszony fellépett a csábító kígyó szerepében, még­pedig olyan siker­rel, hogy a tiszte­lendő úr már más­nap együtt találta a nem kevésbé tisztelendő Hum­byt a saját fele­ségével, ahogyan mondani szokták, a »tett helyén«... Stimpson elő­ször is lefényké­pezte őket; má­sodszor bottal jól elverte Humby tisztelendőt; har­madszor elvette óráját és húsz dollár készpénzét; negyedszer lelep­lezéssel fenyeget­ve kicsalt tőle egy 650 dollárra szóló csekket. Csak mindezek után öltözhetett fel Humby úr és csak kartársa »vendégszerető« házának. A bol­dog pár pedig végre befizethette a hiányzó részle­teket. Ám Humby tisz­telendő úr rossz kereszténynek bi­zonyult. Esze ágá­ban sem volt meg­bocsátani a feleba­rátjának, ő azt a paracsolatot sem követte, amely ezt írja elő: bal ké­ped is tartsd oda, ahonnan a jobbra már kaptál egyet. Röviden szólva: Humby beperelte Stimpsont. A tár­gyaláson a vád­lott nem tagadta a fentebb részle­tezett tényeket, csak kérte, szá­mítsák mentő kö­­rülménynek, hogy egyházközsége igen csekély jö­vedelemmel látta őt el... Vasárnap mutatkozik be de újjáalakult Béke Zenetánc Jól emlékezik még a szegedi közönség a Béke népi zenekarra, amelyet Zsiga Ernő, a «Szocialista kultúráért« jelvénnyel ki­tüntetett prímás vezetett. A zenekar néhány éve külön­féle okok miatt feloszlott, Zsiga Ernő is más városok­ban vállalt munkát. Idén a Szegedi Vendéglá­tóipari Vállalatnál szerző­dött Zsiga Ernő ismét hoz­záfogott a régi zenekar új­jászervezéséhez. Sikerült megteremteni egy kibővített létszámú, 21 zenészből álló, nagy népi zenekart, amely tudásával és igényességével egyaránt méltó lehet a ko­rábbi híréhez. Az új zene­kar már be is tanulta első, egész estét betöltő műsorát. Ebben szerepel Rózsavölgyi Liszt Ferenc­ köszöntője, Bi­hari Palotája, Dinicu Ku­­landrá-ja, egy román nép­zenefeldolgozás, és Szeged környéki népdalok, amelye­ket Zsiga Ernő prímás Pé­­czely Attila, valamint Bá­lint Sándor népdalgyűjtésé­ből válogatott és hangsze­relt. Bemutatja a zenekar Bartók Este a székelyeknél című szerzeményét is. A 21 tagú reprezentatív zenekarnak nem lesz állan­dó székhelye, mint régeb­­­­ben volt, önálló esteket ad­nak majd és egyéb rendez­vényeken lépnek fel igé­­­­nyesek­ válogatott számaik­­­­kal. (­ Az újjáalakult Béke­ zene­­i­ kar először március 27-én,­­»vasárnap délelőtt 11 órai ],kezdettel mutatkozik be az­­­ érdeklődők előtt a szegedi I» újságíróklubban. Műsoruk­éban Szegedi Antal énekes­­ is fellép. Szegeden is bevezetik a telefonermet A szegedi nyilvános táv­­beszélőállomások eddig 20 filléresek bedobása ellené­ben működtek. Ez sok bos­­­szúságot okozott, mert vagy sikerült, vagy nem elegendő 20 fillérest beszerezni. A posta most segít ezen. A város különböző pontjain és a Széchenyi téri postahiva­talban felállított távbeszélő­állomások készülékeit kicse­réli. A cserére március 25- én kerül sor. Az új beren­dezések a Budapesten is használatos távbeszélőérmé­vel működnek. Március 25-e után tehát a két darab húszfilléres használatával már nem lehet hívni. A posta kéri Szeged közönsé­gét, hogy a berendezéseket a nyilvános fülkében és a készülékeken elhelyezett »Használati utasítás« szerint vegye igénybe. Az új be­rendezések felszerelésével re­mélhető, hogy a közönség megelégedésére tudja a nyilvános állomásokat mű­ködtetni. Március 25-én valamennyi postahivatal és dohányáru­da megkezdi a távbeszélő­­érmék árusítását, amelyek ára — akárcsak Pesten — hatvan fillér lesz. RÁDIÓMŰSOR I Csütörtök 1 KOSSUTH-RÁDIÓ . 4,5« Rákóczi-induló. S,00 Hí­rek, időjárásjelentés. 5,05—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,30 i Hírek, időjárásjelentés. 6,00 Fa­­­­lurádió. Utána a vidéki színházi műsor. 6,35 Néhány perc tu­domány. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hí­­­­rek. Időjárásjelentés. 7,10 UJ I könyvek. 7,25 Színház-, hang­verseny- és moziműsor. 7,45 Naptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Mű­ 1­sorismertetés. Időjárásjelentés, a i óra 08 Technikai szünet. 8,10­­ Színes népi muzsika. 8,55 Édes anyanyelvünk. 9,00 Szót ké­­­­rünk. 9,20 A győri zeneművé­­­­szeti szakiskola női kórusa­­ énekel. 9.40 Szólót játszik a zongora... 10.00 Hírek, lap­­­szemle, időjárásjelentés. 10.10 i 15 év Irodalmából. 10.30 Rész­­­­letek Purcell Didó és Aeneas című operájából. 11.00 Az új világ. Magyar költők versei. 11 1 óra 20 Részletek DunajevszkU­i Szabad szél és Kerekes Dalol , az Ifjúság c. operettjéből. 12 óra Déli harang*szó, hírek, idő- 1 Járásjelentés. 12.10 Verbunko­sok, népdalok, csárdások. 13 1 óra Ezüstkalászos gazdatanfo­­­­lyam. 13.20 Zenekari muzsika. 14.00 Szamáll Marsak két ver­­­­se. 14.10 Táncmelódiák. 15.00 Hírek, közérdekű közlemények. 15.08 Időjárásjelentés. 15.10 Ro­mantikus kórusok. 15.30 Gyer­mekkori szerelem. Elbeszélés. 16.00 Napirenden.... 16.05 Egy falu — egy nóta. 16.55 Műsor- Ismertetés. 17.00 Hírek, kül­politikai kérdésekre válaszo­­­lünk. Időjárásjelentés. 17.15 Új zenei újság. 17.55 Lányok, as­­­szonyok. 18.10 Szív küldi szív­nek. 16.40 Ifjú figyelő. 19.00 1 Strauss-est 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20 00 Esti krónika. 1 időjárásjelentés. 20.30 Éjféli mise. Rádiójáték. 11.45 Egy kis szerenád. 22.00 Hírek. Idő­járásjelentés. 22.15 Lakatos Sán­dor népi zenekara játszik. 22 óra 40 Tűzvirág. Elbeszélés. 21 óra A bolygó holland* Opera­­részletek. 23.30 Kettesben . .. Könnyű zene. 0.30 Himnusz. PETŐFI-RADIO 8.00 Reggeli zene. 8.30 Szín­ház-, tárlat- és hangversenymű­sor. 6.50 Torna. 8.00—8.10 Hí­rek. időjárásjelentés. 14,00 Idő­járás- és vízállásjelentés. 14,15 Kamarazene. 15,00 Fúvószene. 15 óra 20 A külföldi sajtó hasáb­jairól. 15,30 Népszerű opera­hármasok. 15,50 Németh Lehel énekel. 18,00 Az utolsó hazug. Nagy írók vidám históriái. 18 óra 40 Az Ifjúsági Rádió mű­sora. 17,13 Naprendszerünk óriás bolygói. 17.30 Boci-boci tarka. 18.00 Nótaszó. 18.30 Az álruhás kertészlány. Operarész­letek. 19.00 Hírek, időjárésje­­lentés. 19.05 Ezer szó oroszul. 19.15 Burka Sándor tárogató­­zik­. Lakatos Lajos cimbalmo­­zik. 19.40 Ezüstkalászos gazda­tanfolyam. 20­00 Szőeyi Olga és Lukács Pál hangversenye a stúdióban. 20,45 Köznapi tettek — ünnepi eredmények. 2­­03 Hírek. 21,05 Tánczene. 21,40 Hol tart a modern endokrinológiát 21.50 Puccini: Messa di Gló­ria. 22,35 Két vers. 22,40 A férj kopogtat. Operettrészletek. 23,00 Hírek. Időjárásjelentés: 23 óra 15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 18.30 A cicaház. 18,55 Szü­net. 19.10 A Jövő hét műsora. 19.15 TV-Hiradó. 19,30 Növényi sejtek. 20,00 Gyalog a menny­országba. Magyar film.

Next