Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-01 / 102. szám
D VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) timmmm . A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁsport LAPJA - 5 °‘ évf0b3m’ 102~ 12 oldal - Araszfillér Vasárnap, 1960. május 1. J ttifen I május 1, | a világ. 1 munkálatnak 1 M ütaréi seregszemléji! | ■its ! Nincs szebb, szivünkhöz közelebb álló évszak, mint a tavasz, a természet megújhodásának időszaka. A zöldülő vetések, a virágpompás, jó termést sejtető fák mind szemléltetően mutatják a megmásíthatatlan törvényt: nincs erő, amely gátat vethetne a fejlődésnek, az élet diadalának, így igaz és megmásíthatatlan az is, hogy a kizsákmányolás dermesztő világát törvényszerűen felváltja a szabadság tavasza, a társadalmi fejlődés májusa. Nem véletlen, hogy hét évtizeddel ezelőtt a megújhodást példázó májusnak első napját avatta harci seregszemléinek ünnepévé az új rendjének megteremtésére szövetkezett munkásosztály. ~ Május 1 azonban mindig több volt a dolgozók életében, mint egyszerű ünnep. Az alkotó nép nagy ünnepe volt és lesz. Azok ünnepe, akik keeük, agyuk munkájával létrehozzák a javakat S harcos ünnep, mint maga az osztály, amely e napon szerte a világon vörös és nemzeti zászlók alatt menetelve mutatja meg erejét Ezek a harci seregszemlék olyanok életünkben, mint a fában az évgyűrűk. Új fejezettel gazdagítják a munkásosztály történelmét A magyar munkások már az első május elsején, 1890-ben részesei voltak a hatalmas nemzetközi hadseregnek. Több mint 60 ezer munkás özönlött végig e napon fővárosunk utcáin. Ez a május elseje még viszonylag zavartalan volt, bár a kizsákmányolók a helyőrségen kívül két ezred katonaságot is riadó készültségben tartottak. A következő években azonban már összetűzésekre került sor Budapesten, s csendőrsortűz dörrent a viharsarki városokban a békéscsabai, orosházi tüntetőkre. Hányféle módon ünnepeltünk a héten Volt mikor ökölbe szorított kezekkel, de ezek az öklök akkor nem csaphattak le. Megtörtént, hogy csak a börtönfalak között emlékezhettek meg a munkások legjobbjai május elsejéről. De nem volt egyetlen esztendő sem, amikor meg ne látszott volna a munkásosztály ereje. Nem volt egyetlen május elseje sem, amelyen a világon valahol ne került volna sor összetűzésre a tüntető munkások és a kizsákmányolók államának fegyveres erői között. Mégsem léptek tétován a munkás zászlóvivők akkor sem, ha csendőrök álltak előttük töltött fegyverrel. Annál inkább lobogtatták a drága zászlókat, hogy a vörös selyem olyan legyen, mint az eleven, tűz lángja. Hetvenegy év pergett le a világtörténelem homokóráján az első májusi ünnep óta. Azóta a világot formáló magasztos eszme olyan hódító utat tett meg, amelyhez foghatót nem ismer a történelem. A forradalmi elméletből forradalmi gyakorlat lett. A munkások nemzetközi összefogása, egysége és ereje a szocializmus győzelmének üllője és egyben kalapácsa lett. Századunk a társadalmi igazságtalanságok szétzúzásának, a szocializmus eszméje győzelmes térhódításának százada. A földkerekség csaknem egyharmadán a dolgozóké a gyár, az állam. A munkásosztály vezetése alatt csaknem egymilliárd ember építi boldogabb jövőjét. A munkáshatalom világrendszerré nőtt. ■ mi, magyarok 1919-ben, az első munkáshatalom idején ünnepeltük első ízben szabadon május elsejét Százezrek, milliók lelkes felvonulása tette felejthetetlenné ezt a napot A fővárosban 600 ezer ember menetelt, közülük ezrek a tüntető menetből egyenesen a frontra mentek, védeni a Tanácsköztársaságot. A tőkések vérbe fojtották a munkáshatalmat, de a harcos májusi tűzfolyamnak nem tudtak ellenállni. A 25 éves elnyomatás idején, a fasizmus korszakában is mindig ünnepelt a magyar munkás. Ha titokban is, de megemlékezett a nemzetközi összefogás nagy napjáról. Igazi fényükben azonban csak 1945 után ragyogtak ismét a május elsejék. Akkor hömpölygött újra szabadon a városok és falvak utcáin a májusi sereg, amikor a Szovjetunió segítségével visszanyertük függetlenségünket, megteremtettük nemzeti önállóságunkat és ráléphettünk a szocializmus építésének útjára. Immár a tizenhatodik szabad ; május 1-ét ünnepeljük az idén. Tizenhat május elseje .« Több mint másfél évtized telt el az első felszabadulás utáni ünnep óta. De azért elevenen emlékezetünkben él e nap. A háború, a fasizmus borzalmától elgyötörték, romok között meneteltünk a zászlókkal, mégis az egész országban százezrek, milliók szívében támadt fel a boldogabb, szabadabb jövő reménye. Az 1945-ös májusi seregszemle azt érzékeltette, hogy a magyar munkásosztály vállalja az új ország felépítését; hogy minden tekintetben megérett a vezetésre, történelmi feladatának ellátására. Az évek nem szürkítették el ezt a napot, ez és az ezt követő május elsejék is mind-mind időtlen időkig drága örökség lesznek munkásosztályunk történelmében. Történelmi örökségek azok is, amelyekről nemcsak a győzelmekben adtunk számot, hanem a hibákra is emlékeznünk kellett. Ilyen május elsejeink is voltak, mert sem a hazai, sem a nemzetközi reakció nem adta meg könnyen magát Volt tehát győzelem, és volt kudarc is a 16 év alatt. Mégis, ez a korszak a munkásosztály növekedését erősödését hirdeti. Olyan erővé vált a dolgozók összefogása, a szocialista tábor népeinek nemzetközi szolidaritása, amely képes győzedelmeskedni minden reakciós mesterkedésen. Az elmúlt 16 esztendő egyik legnagyobb csatáját éppen a mi hazánkban vívta 1956 október—novemberében a nemzetközi munkásösszefogás. E harc közben fogadtuk meg, hogy a proletárdiktatúrát, forradalmunk vívmányát soha többé nem engedjük veszélybe jutni. Az idei május elsejei felvonulásunkkal is demonstráljuk a testvéri népek, a nemzetközi munkásosztály előtt azt a szilárd elhatározásunkat: úgy fogunk élni és dolgozni, hogy a magyar nép barátai a jövőben mindenkor számíthassanak ránk. A nemzetköziség, a testvéri összefogás eszméje tovább erősödött a közelmúlt években. Nincs ma nagyobb hatalom, nagyobb erő a világon, mint a Szovjetunió, Kína és a népi demokratikus országok testvéri szövetsége. Mégis szüntelenül hangoztatnunk kell a munkásosztály nemzetközi összefogását, mert, végső soron ez dönti el a népek boldogulását, a háború vagy a béke kérdését. A nemzetközi munkásosztály halhatatlan jelszava: »Világ proletárjai, egyesüljetek!« túlnőtt az osztály érdekén, ma már a haladó emberiség érdeke lett s elválaszthatatlan attól a felhívástól, amely minden békeszerető népet és embert összefogásra szólít a háború ellen, a béke védelmében. Meghajtjuk fejünket korunk hatalmas jelentőségű vívmánya, a parányi atom energiájának felszabadítása előtt. De ugyanakkor fennhangon kiáltjuk: emberek, vagyázzunk! Az atom ma még szinte felismerhetetlen szolgálatot tesz az emberiségnek, de nemcsak az alkotást szolgálhatja, hanem borzalmas veszéllyel is fenyeget, ha bűnös kezekbe kerül. Nyomában pusztítás, átok fakadhat Elpusztíthatja az életet megmérgezheti a levegőt megszüntetheti mindazt amit az emberiség, a tudomány, a technika és a művészet évezredek óta alkotott . A haladás, az élet és az alkotás törvénye, a májusok hagyománya megköveteli tőlünk, hogy ne csak óhajtsuk a békét hanem harcoljunk is érte. Ezért írjuk ma a májusi zászlókra: valósítsák meg világszerte a Szovjetunió javasolta általános leszerelést! Rendezzék tárgyalóasztaloknál a vitás nemzetközi kérdéseket, és a május 16-án összeülő csúcstalálkozón hozzanak megoldást a Szovjetunió javaslatai alapján a német kérdésben, rendezzék Nyugat- Benin helyzetét. Hruscsov elvtárssal együtt valljuk. ..Jobb a nagyhatalmak egyhangú döntésére törekedni, •mint a nemzetközi kérdéseket fegyverrel megoldani." Mi magyarok — szegediek is — a háború nélküli verseny hívei vagyunk. A gazdasági vetélkedés jobb, mintha azért folyna a verseny, hogy ki gyárt hatásosabb fegyvert, ki kit semmisít meg Olyan verseny hívei vagyunk, amely elősegíti a népek szebb és jobb életét. Éppen ezért az a szikra, amely a felszabadulás előtt harcra késztetett bennünket május elsején az ellenség ellen, ma a többre, szebbre, nagyobbra törekvésre serkent bennünket. A májust egykor titkon ünneplő munkások Szegeden is a munkában, az újításban, új termelési sikerek elérésében vetélkedtek az elmúlt hetekben. Újabb brigádok alakultak, a szocialista munka brigádjai. A munka, amely a múltban gúzsba kötötte a szegedi munkást, a májusi készülődésben szárnyakat adott az embereknek. A szegedi seregszemlére való készülődés időszakában a munkásöntudat, — amely az első május elsején utcára szólította a dolgozókat — ma, hetvenegy év múltán nagyszerű termelési sikerek elérésére serkentette. őket. A május, a tavasz ígérete valamennyi dolgozónak, felszabadultnak, vagy gyarmati sorsban sínylődőnek, elnyomottnak egyaránt reménysége. Ma, a proletárnemzetköziség világünnepén gondolatunk azok felé is száll, akik még rabságban, elnyomatásban vannak. A magyar nép testvéri érzése azok a százmilliók iránt nyilvánul meg, akik az elnyomás ellen küzdenek ma Afrikában, akik szabadságukért, függetlenségükért ontott vérükkel most még pirosabbra festik a májusi zászlókat. Rájuk is gondolunk nap, amikor magasra emeljük Szegeden is a munkásosztály szent zászlaját. Szerte a világon ma azt hirdetik a májusi zászlók: a mi erőnk örök és oszthatatlan! Bizakodva nézhetnek fennen lobogó zászlóinkra a gyarmati és elnyomott népek. A mi zászlóink is azt bizonyítják: a május világot átfogó diadalának nem állhatja útját senki Nagy Pál MÁJUSI ZÁSZLÓK Május 1 ünnepi programja Szegeden Tegnap, szombaton délelőtt és délután városszerte folytak a bensőséges ünnepségek, az üzemekben, hivatalokban és intézményekben. Az iskolákban úttörő- és kisdobosavatások, kedves kulturális műsorok emlékeztettek arra, hogy több, mint hetven éve a munkások ünnepe ez a nap. Ma pedig a zenés ébresztő után kilenc órára gyülekeznek a szegedi dolgozók, hogy felvonuljanak a Széchenyi térre. Mire az első menetelük megérkeznek a város főterére, a munkásőrség zenekara már térzenével fogadja őket. * Pontosan tíz órakor kezdődik az ünnepi nagygyűlés. Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter tart ünnepi beszédet. Ezután következik a gazdag kulturális és sportprogram. Délután 3 órai kezdettel az újszegedi szabadtéri színpadon üzemi tánccsoportok szerepelnek, a Szegedi Textilművek, az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat, a Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat, a Szegedi Jutaárugyár, valamint a Szegedi Orvostudományi Egyetem táncosai, akik a felszabadulási kulturális szemlén a legjobb helyezéseket érték el. A művelődési otthonok délelőtt mesemondást tartanak a gyermekeknek, míg délután 3 órai kezdettel a bábszínház kedveskedik a kicsinyeknek; műsoron levő darabjaiból állít össze színes csokrot a Széchenyi téren felállított színpadon. A szegedi népi zenekari együttesekből alakult ötven tagú zenekar ad térzenét délután 5 órakor a Széchenyi téren. Ezt követően, este a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek vidám műsoros estje következik ugyancsak a Széchenyi téren, az erre az alkalomra felállított színpadon. Közreműködik: Berdál Valéria, Ivánka Irén, Kovács János, Szabady István, Szalma Ferenc, Vargha Róbert, zongorán kísér Maros György. Minden kulturális rendezvényt belépődíj nélkül lehet megtekinteni.