Délmagyarország, 1960. május (50. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-01 / 102. szám

L2 Kádár elvtárs fogadta az SZMBT küldöttségét Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára fogadta a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság V. P. Druzin vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. A küldöttséget elkí­sérte M. A. Popov, a Szovjetunió magyarországi nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. A szívélyes baráti találkozón részt vett Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint Demeter Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára.' A magyar pártküldottség folytatja látogatásait B­ Belorussziában A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely két napot töltött Bresztben, pénteken reggel visszatért Minszkbe, a B­elorusz SZ­SZK fővárosába. Kállai Gyula és a küldöttség többi tagja ellátogatott a minszki autógyárba. Az üzem dolgozói szívé­lyesen fogadták a magyar vendégeket. Kállai Gyula rö­vid beszédben megköszönte a meleg vendégszeretet és hangoztatta, hogy a küldött­ség látogatásai, találkozásai a b­elorusz néppel még in­kább megszilárdítják a ma­gyar—szovjet barátságot A gyárlátogatás után a küldöttség a Szmolevics-ke­­rületi Zaracsje-szovhozba in­dult. Kállai Gyula ismertette az állami gazdaság dolgozói­val a magyarországi tsz­­mozgalom fejlődését. Amikor a magyar vendé­gek megtekintették a gazda­ságot, Kállai Gyula elbeszél­getett a szovhoz legjobb fe­jőnőjével, aki tavaly hatezer literes fejési átlagot ért el. Marosán elvtárs fogadta az angol ifjúkom­­mun­isták küldöttségét Marosán György elvtárs, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára pénteken látogatáson fogadta az angol kommunista ifjúsági szövet­ség hazánkban tartózkodó öttagú küldöttségét A találkozón részt vett Komócsin Zoltán, az MSZ­MP Politikai Bizottságának póttagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Sándor József, az MSZMP KB tagja, valamint Bíró Mi­hály, a KISZ KB nemzet­közi kapcsolatok osztályának vezetője. A baráti légkörben le­folyt beszélgetésen Marosán György elvtárs válaszolt az angol fiatalok kérdéseire. Eredményes magyar—jugoszláv kereskedelmi tárgyalások D­ropph Gusztáv minisz­terhelyettes vezetésével áp­rilis 22 és 30 között magyar külkereskedelmi delegáció tartózkodott Jugoszláviában. A küldöttség a magyar be­ruházási javak jugoszláviai kivitelének növelési lehető­ségeit tanulmányozta. Tárgyalásokat folytatott a jugoszláv beruházási bank képviselőivel és látogatást tett több üzemben. A kül­döttség tárgyalásai eredmé­nyesen zárultak. ----------------­ A Magyar Vöröskereszt segélyküldeménye Iránban Az Iráni Vörös Oroszlán és Nap Társaság felhívással fordult a Vöröskereszt Tár­saságok Ligájához az április 24-i földrengés áldozatainak megsegítésére. A felhívás alapján élelmiszerre, kötsze­rekre, gyógyszerekre, s min­denekelőtt antibiotikumokra van sürgős szükség. A Magyar Vöröskereszt, mely együttérzése kinyilvá­nítása mellett 100 000 forint értékű segélyt ajánlott fel az Iráni Vörös Oroszlán és Nap Társaság útján a káro­sultaknak. Segélyküldemé­nyének jelentős része gyógy­szerekből tevődik össze. I­ 18-as repülőgép közlekedik Budapest és Moszkva között A Magyar Légiközlekedési Vállalat, a MALÉV büszke­sége, az IL—18-as repülő­gép, amely a legkiválóbb gé­pek közé tartozik. A MALÉV az IL—18-assal a viszonylag hosszútávú já­ratokat is le tudja majd bo­nyolítani. Rendszeresen, elő­reláthatólag május 17-től he­tenként kétszer, kedden és pénteken Budapest—Moszk­va útvonalon jár majd, s ezt a távolságot két óra negy­ven perc alatt teszi meg. Mind több tsz-ben van kettős könyvvitel Az idén több mint kétezer termelőszövetkezetben beve­zetik a kettős könyvvitelt. Az ehhez szükséges könyve­lők képzéséről a Földműve­lésügyi Minisztérium tanfo­lyamok szervezésével gon­doskodik. Az idén — legnagyobb­részt még az év első felé­ben — több mint háromez­ren kapnak képesített és mérlegképes könyvelői okle­velet. Közülük kétezren je­lenleg is termelőszövetkezet­ben dolgoznak. A következő években az eddiginél is szélesebb kör­ben képezik tovább a terme­lőszövetkezetek számviteli dolgozóit. Csak a szeptem­berben kezdődő mérlegképes könyvelői tanfolyamra mint­egy kétezer részvevőt vár­nak, a rövidesen megjelenő jelentkezési felhívás alap­ján. • Szocialista céljaink megvalósítása érdekében erősítsük népünk belső egyetértését Kádár János elvtárs beszéde Ózdon Bevezetésen? Kádár elvtárs köszönetet mondott a baráti fogadtatásért, majd arról be­szélt, hogy a szocializmus legyőzhetetlen eszméje mé­lyen gyökerezik a magyar nép szívében. A szocializ­mus erejének nagyságát bi­zonyítja, hogy ma már a leg­vadabb ellenf­orradalmárok A párt, a szemezett erő, a szocializmus eszméjének hor­dozója, győzelemre vivője, a munkásosztály, a dolgozó nép céljainak, törekvéseinek, akaratának megvalósítója. Ez is bebizonyosodott az el­múlt 15 év alatt A felsza­badulás óta eltelt 15 év sok­sok bizonyítékát adta an­nak is, hogy a párt és a nép összeforrt. Kádár János a továbbiak­ban az ország jelenlegi hely­zetéről beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy szép eredményeink vannak, az élet egyre jobb és emberibb, valamennyi lé­nyeges területen jól halad­nak előre a dolgok; az em­berek bizakodással, remény­séggel, jószivel munkálkod­nak a tervek megvalósításá­ért Mindez nem jelenti azt, hogy immár semmi hiba nincs. De a dolgok többsége rendben van, s ha valami nincs rendben, megteremt­hetjük a lehetőséget ahhoz, hogy kijavítsuk azt. Nálunk proletárdiktatúra van, a ha­­talmon levő munkásosztály meg tudja határozni az or­szág fejlődésének irányát és minden nehézséget le tud győzni, minden hiányosságot ki tud küszöbölni. Az a mun­­kásember gondolkodik he­lyesen, aki úgy tekint a nép­hatalomra, mint édes szülő a saját gyermekére, akkor is szereti, magáénak vallja és ha kell, életre-halálra küzd érte, ha az arca mond­juk szeplős — s ugyanúgy szereti, mint legszebbik gyer­mekét. Igaz, hogy a 15 év alatt volt szeplő is a népi demokratikus rendszerünkön, de ez a rendszer, a népha­talom akkor is ezerszer szebb, mint a legragyogóbb arcú kapitalizmus, és ha kell, életünket vérünket is odaadjuk érte. Most hatalmon van a mun­kásosztály. Vannak szocialis­ta terveink, s minden alap megvan ahhoz, hogy törté­nelmi távlatban rövid idő alatt minden tekintetben el­Kádár János beszélt arról is, hogy a hároméves terv első két évében nemcsak a termelési terveket teljesítet­tük túl, hanem a fogyasztás­ban is túlhaladtuk az elő­irányzatot. Az áruházi szak­emberek azt mondják, hogy az idei április­ 4-i és húsvét körüli vásár olyan mértékű volt, hogy még a karácsonyi vásárokat is lepipálta, te­hát a fogyasztásban is si­került a terveket túlteljesí­teni. Ügyelnünk kell azon­ban arra, hogy a­­ termelési eredmények mindig egy-két százalék­kal magasabbak legyenek, mint a fogyasztásban el­ért «­teljesítmények«, annál is inkább, mert a fo­gyasztás növeléséhez sokkal kevésbé kell biztatás az em­bereknek, mint a termelési eredmények emeléséhez. Az idén februárban, már­ciusban a termelőszövetke­zetek kiosztották a részese­dést, április 4-re minden gyár kifizette a nyereségré­szesedést, így aztán néhány milliárd forint jelentkezett a piacon. Meg kell mondani, hogy a kormány a nagy vá­sárlások idején is győzte áruval. Ez így egész­séges. Viszont azt hiszem, fennáll közöttünk az a régi egyetértés, hogy bűn volna sem tudtak sehol nyíltan, ál­arc nélkül fellépni a szocia­lizmus ellen, kénytelenek voltak álcázni magukat, hogy becsapják a tömegeket. Majd arról szólt, hogy a párt nél­kül a nép nem tud harcolni, mert a párt nélkül nincsen olyan erő, amely összefogja és vezesse a milliókat értük a legfejlettebb kapita­lista országok színvonalát Valamennyi feladat közül a legfontosabb tehát rend­szerünk becsületének meg­védése mindenkivel szemben és a rendszer erejének foko­zása. Rendszerünk ereje dön­tően abban van, hogy a mun­kások, a parasztok és az ér­telmiségiek, valamint az or­szág ügyeit irányító párt- és kormányszervek egyetértés­ben dolgoznak. A párt an­nak Központi Bizottsága és a kormány 1958 novembere óta minden kérdésről teljes nyíltsággal és őszinteséggel beszélt a dolgozókkal, s ez így lesz a jövőben is. Ha ezen az úton járunk, akkor tovább erősítjük rendszerün­ket. A kérdés másik oldala viszont az, hogy a munká­sok, a parasztok és az értel­miségi dolgozók is mondják el problémáikat, nehézségei­ket az arra illetékes­ helyen: pártszervezeteknek, szakszer­vezeteknek, gazdasági veze­tőknek, tegyék szóvá amit szükséges, de mindenképpen ott, ahol az helyénvaló. Ne tegye senki azt, hogy ezek előtt a fórumok előtt hall­gat, s amikor mondjuk ki­tette a lábát a gyárból, ha­zafelé menet, az autóbusz­ban panaszkodik. Ez nem lenne helyes eljárás. Majd arról beszélt, hogy ha tovább erősítjük rend­szerünket, ha jól, értelmesen dolgozunk, akkor kizárólag rajtunk múlik, hogy a Ma­gyar Népköztársaságból — képletesen szólva — Kána­ánt teremtsünk. Mindenütt van megfelelő számú kom­munista, ifjúkommunista, ön­tudatos munkás, megvan az anyagi eszköz a tervezéshez és a termeléshez, van egyet­értés a vezetők és a töme­gek között. Nekünk tovább­ra is meg kell őrizni ezt az egyetértést, vezetőknek és a tömegeknek együtt kell dol­goznunk szocialista céljain­kért, akkor maradéktalanul megvalósulnak a tervek. a nép ellen, ha többet fo­gyasztanánk, mint amennyi érték az országban születik. 1958 januárjában nyíltan és egyenesen megmondtuk: az a fő feladat, hogy az elért életszínvonalat megszilárdít­suk. Most ismét az a fő fel­adatunk, hogy az azóta to­vább növekedett életszínvo­nalat megszilárdítsuk. Ha ez megtörtént, utána megint le­het emelni, majd újból meg­szilárdítani. Kérjük, hogy a munkások támogassák ezt a józan és ésszerű elvet, ugyanúgy, amint eddig tá­mogatták. Amint három év alatt tapasztalhatták, hogy amikor megvolt a fedezet, mindig következett az emel­kedés is, garantálhatom, ugyanígy lesz ezután is. — ötéves tervünk nagyon szép terv; benne van­ az ipar és a mezőgazdaság fejleszté­se és az életszínvonal, a fo­gyasztás megfelelő fejlesz­tése is. E szép tervek valóra váltásáért azonban meg kell dolgoznunk, ez másképpen nem­­ megy. Csak több és jobb munkával biztosítha­tunk magasabb életszínvona­lat. Ahhoz, hogy több lakás legyen, el kell készíteni a terveket, téglát kell égetni és építeni kell, csak így le­het több lakás. Egyébként azt is meg kell­ mondanom, hogy három év alatt több la­kást építettünk az országban, mint az azt megelőző nyolc Ezután a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről beszélt Kádár elvtárs. A töb­bi között elmondotta, hogy ebben az évben tízezer trak­tort hozunk be, hogy segít­sük, gyorsítsuk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megszervezését és megszilár­dítását. Ha ihoet nem vennénk 10 ezer traktort, hanem, mond­juk, csak ötezret, attól pil­lanatnyilag jól mennének az ország dolgai, de nem fej­lődhet egészségesen az or­szág ha az iparban 350 szá­zalékra sikerül növelni a termelést, 1938-hoz képest, a mezőgazdaságban pedig, mondjuk, csak húsz száza­lékkal. Mezőgazdaságunkat tehát nagyobb ütemben kell fej­leszteni, meg kell terem­teni a szocialista nagyüze­meket, s el kell látni azo­kat gépekkel. A munkásosztály szempont­jából is a legjobb beruházás a mezőgazdaság gépesítése, mert ha ezt most elmulasz­tanánk, akkor két-három év múlva könnyen élelmiszer­­hiány jelentkezhetne. Ezt pe­dig nem szabad megenged­nünk. A munkásosztálynak úgy kell tekintenie a mező­­gazdasági beruházásokat, mint saját jövőjének bizto­sítását Ezért helyes, ha segítik a termelőszövetkező­esztendőben összesen, és mégis kevés: még többet kell építeni e tek megszilárdítását, a nagy­üzemi termelés kialakítását. Emlékezhetnek rá, hogy amikor a munkásosztály köz­tulajdonba vette a gyárakat, valamennyi gyár ráfizetéses volt Ma ugyanezek a szo­cialista nagyüzemek terme­lik a nemzeti jövedelem 60 —65 százalékát Hasonló fo­lyamat megy végbe a me­zőgazdaságban is. A korábbi években ráfizetéses állami gazdaságok tavaly már ko­moly jövedelmet biztosítot­tak az országnak. Ha most beruházással, gépekkel, mű­trágyával segítjük a terme­lőszövetkezeteket két-három év múlva ugrásszerűen fej­lődik a magyar mezőgazda­ság. A termelőszövetkezetek el­ső és legfontosabb feladata most: kukoricát, kukoricát és kukoricát termelni. Ku­korica nélkül nem létezhe­tünk. Amikor húst akarunk eladni Angliának, bárány­húst kérnek, a franciák meg marhahúst. Nálunk az üzle­tek tele lehetnek marhahús­sal, de ha nincs disznóhús, akkor azt mondják az embe­rek: »nincs hús az üzletek­ben«. Ahhoz, hogy elegendő legyen, termelőszövetkeze­teinknek már az első évben is több kukoricát, majd több szalonnát, több disznóhúst kell adniok. Arra kérjük te­hát paraszttestvéreinket, ve­gyék komolyan ezt a mun­kát Kádár János beszéde to­vábbi részében kitért az am­nesztiarendeletre is. — Április 4-e előtt kegyel­met adtunk bizonyos embe­reknek, akik meggyőződé­sünk szerint 1956-ban ártot­tak az országnak, a mun­káshatalomnak, és ezért an­nak idején elítélték őket. Bennünket soha nem a bos­­­szúállás szelleme, hanem ki­zárólag a munkáshatalom védelme és erősítése, a dol­gozó nép érdeke vezérelt. A mi rendszerünk erős. Lehe­tőség nyílt tehát arra, hogy kegyelmet gyakoroljunk. Az, hogy felfüggesztettük a bün­tetések végrehajtását, azt is jelenti, hogy ha közülük va­lamelyiknek eszébe jutna fellépni a rendszer ellen, ak­kor a büntetés újra érvényes lesz. Megmondhatom min­denkinek — a munkásha­talom híveinek megnyugtatá­­­saként, a munkáshatalom el­lenségeinek pedig figyelmez­tetésül —, hogy amint nem ismertünk ir­galmat az ellenforradalom leverésében, úgy sohasem fogunk irgalmat ismerni, ha valaki a munkáshata­lomra, annak szerveire emeli a kezét. De azt is meg kell mon­dani, hogy a megbocsátás kötelező. Az ellenforradalom idején sokan voltak, akik megtévedtek. Ha az illetők azóta helytállnak, becsülete­sen dolgoznak, s ha önök megbocsátottak neki, akkor ne dörgöljék az orruk alá régi bűneiket, mert ezzel nem segítik őket, hanem esetleg visszataszítják. Azt akarjuk, hogy akinek meg­bocsátunk, az teljes jogú ál­lampolgárként, rendesen él­hessen és dolgozhasson, ő maga is eltemethesse régi múlt­ját. Szentül meg vagyok győződve arról, hogy az el­lenforradalmárok soha töb­bé nem tudják veszélyeztet­ni­­ a Magyar Népköztársasá­got, mégpedig azért nem, mert a magyar dolgozó nép és forradalmi pártja soha töb­­é nem fogja megengedni. Három és fél esztendő óta követett, politikánkat a nép magáénak vallja és segíti megvalósítását. Befejezésül arról beszélt Kádár elvtárs, hogy terveink megvalósításához elegendő segítséget kapunk az ország határain túlról is. — Részt vettem a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusán, ahol Hruscsov elvtárs — aki ne­künk nagyon jó barátunk — azt mondotta, hogy a Szov­jetunióban a szocializmus teljesen és véglegesen győ­zedelmeskedett és nincs a Földön többé olyan erő, amelyik a Szovjetunióban meg tudná dönteni a szocia­lizmust. Ha mi hűek, maradunk a magyar—szovjet barátság­hoz, a szocialista tábor­hoz, akkor valójában nincs a világon olyan erő, amely a Magyar Népköz­társaságban gátolni tudná a szocialista fejlődést. Nem árva többé a mi né­pünk! Testvérként áll mel­lettünk a szovjet, a kínai nép, a többi testvéri szocia­lista ország népe. Barátság fűz bennünket valamennyi békét óhajtó néphez. E né­pek ereje nagyobb, mint a hidegháború erői. Szívből kí­vánjuk, hogy a május 16-án összeülő kormányfői értekez­let sikerrel járjon, s ered­ményeket érjen el a hideg­háború felszámolásában, a német békeszerződés megkö­tésében és a leszerelés kér­désében. Nekünk a szocia­lizmus sikeres felépítéséhez békére van szükségünk és arra, hogy megőrizzük ha­zánk függetlenségét. — Szilárdítsuk tovább azt a belső egyetértést, amely a nép legszélesebb rétegeiben kialakult a szocialista célok megvalósításáért. Ha szívvel­­lélekkel dolgozunk tovább, akkor gyorsan megvalósít­hatjuk terveinket, s leküzd­hetjük a még meglévő ne­hézségeket. Egész népünk rászolgált arra, hogy értel­mes, jó politikával, helyes tervekkel és jó együttműkö­déssel olyan országot­ épít­sünk, amelyben kevesebb lesz a gondunk, a bánatunk és több az örömünk — fe­­­jezte be nagy tapssal foga­dott beszédét Kádár­­­ János elvtárs. A párt a nép akaratának megvalósítója Szilárdítsuk meg az életszínvonalat, hogy azután tovább emelhessük Nagyobb ütemben kell fejlesztenünk a mezőgazdaságot 4 nép magáénak vallja és segíti a politikánkat

Next