Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Szombat, 1960. október 1. 2 Hruscsov elvtárs nagy fontosságú nyilatkozata­ Tizenegy éves szabadságát (Folytatás az 1. oldalról.) belügyeibe, de az a vélemé­nye, hogy a jelenlegi elnök már nem hozhat komoly döntéseket. Hozzátette, hogy az új elnök nyilván sokkal jobb helyzetben lesz. Erősen remélem, hogy az új elnök hivatalba lépése után országaink viszonya határozottan javulni fog — mondotta Hruscsov, majd hangoztatta: biztos benne, hogy az új elnök jobban meg fogja érteni azokat a problémákat, amelyeket az U–2 repülőgép ügye vetett fel, s jobban meg fogja ér­teni a párizsi csúcsértekezlet elmaradásának okait, az ab­ból származó következmé­nyeket. Ezután azt mondotta, hogy Eisenhower és Macmillan kijelentéseiben, amelyeket a leszerelésről tettek, nem lát túlságosan sok biztatót. Mind a kettő az ellenőrzést helye­zi előtérbe. Mi azonban nem akarjuk ezt; amit mi aka­runk, az a leszerelés. Mit érünk az ellenőrzéssel, hogy­ha még mindig vannak ra­kéták és az egyik a másik országába küldheti ezeket a rakétákat ? Ezután megkérdezték Hruscsovot, hogyha borúlá­tó, akkor miért folytatja mégis tárgyalásait a külön­böző államférfiakkal. Nem él benne végső soron a re­mény? Erre Hruscsov, azt vála­szolta: reménykedni akarok. Egy régi orosz közmondás szerint egy csepp víz is kö­vet mozdíthat. Macmillan csütörtök dél­előtti beszédéről azt mondta, hogy ezt a beszédet nem ta­lálta nagyon konstruktív­nak. Macmillan beszéde és magatartása általában em­lékeztet engem Chamber­­lain-re. Ezután arról beszélt Hruscsov, hogy az idősebb generációhoz tartozik és na­­gyon jól emlékszik rá, ho­gyan tárgyalt a régi népszö­vetség a leszerelésről, mi­közben Hitler fegyverkezett és előkészítette a második világháborút. Hruscsov visszatért a be­szélgetés során a párizsi csúcsértekezletre és az U–2 kémrepülőgép ügyére. Azt mondotta, hogy ez megalázó volt a Szovjetunióra nézve. Mikor megkérdezték, hogy előkészült-e az Eisenhower­­ral való találkozásra, azt válaszolta, »ha azt monda­nám, hogy igen, akkor ez úgy hangzana, mintha kö­nyörögnék ilyen találkozó­ért. De hiszen New York­ban vagyunk és nem Moszkvában — tette hozzá. A szovjet kormányfő ez­után kijelentette, hogy ami­kor az Egyesült Államok az U–2 repülőgépet a Szov­jetunió fölé küldte, a repü­lőgépet lelőtték. Ugyanez történt az RB–17. repülő­géppel, és ha egy harmadik gépet küldenének, azt is ugyanígy lelőnék. Hruscsovot ekkor emlé­keztették arra, hogy a Szov­jetuniónak is vannak hír­szerzői. A kémkedés is más dolog — mondta Hruscsov — s a repülőgépeknek más országok légiterébe való kül­dése is más dolog, én­ak küldenek egy repülőgépet mihozzánk, mi válaszolunk, s ez háborút okozhat. Mi nem akarunk háborút. A szovjet kormányfő azt mondta, hogy amikor vissza­tért az Egyesült Államokban tett tavalyi látogatásáról, semmiféle barátságtalan ki­jelentést nem tett Eisenho­wer elnökről, vagy az ame­rikai népről. Azt mondta, reméli, hogy a két ország viszonya javulni fog. S önök hogyan reagáltak erre? A Szovjetunió fölé küldték az U-2-őt Mi pedig becsüle­tes tárgyalásokat akartunk folytatni az Egyesült Álla­mok elnökével. A szovjet kormányfő vé­gül azt mondotta: reméli, hogy az amerikai nép job­ban meg fogja érteni a szov­jet álláspontot a nemzetközi kérdésekben. A Guardian című angol­ lap ENSZ-tudósítója meg­­­állapítja, hogy a rendíthe­­­tetlenül nyugodt, előkelő,­ simulékony Macmillan nem, volt éppen földreszállt pró-* féta, beszéde nem lelkesí­­­tett, nem volt forradalmi« horderejű megnyilatkozás,* csupán védte az angol és« a nyugati álláspontot, Je­­­lentősége mindössze abban« van, hogy a hidegháború* ostoba voltát hangoztatta —« írja a lap. « Delegációvezetők ! Hruscsov pénteki ebédjén J Hruscsov szovjet mínisz­*­terelnök pénteken ebéden­ látta vendégül a szocialista* küldöttségek vezetőit* vala­­­­mint Tito elnököt, Nasz­i­szert, Mulai Hasszán marok-* kői trónörököst, Nehru in­­­diai miniszterelnököt, Sza­ * lem libanoni miniszterelnö­­­köt, Koirala nepáli minisz­*­terelnököt és Naimn afgán* miniszterelnökhelyettest.­­ •­­ A Szovjetunió miniszter-,­elnöke mellé rendelt sajtó-* csoport közli:­­ Szeptember 2&-én a Szov­­­jetunió ENSZ-képviseletének* a Park Avenauen levő szék­«­helyén N. Sz. Hruscsov, az* ENSZ közgyűlésének ülés­­ szakán részvevő szovjet kül­­­döttség vezetője találkozott* W. Gomulkával, a Lengyel­ Népköztársaság küldöttségé­* nek vezetőjével. « A szívélyes baráti légkör­* ben lefolyt megbeszélésen* kicserélték véleményüket a« közgyűlés munkájáról és* egyes nemzetközi kérdések­« ről. * Nagy fontosságú * javaslat * a­z ENSZ-közgyűlés » előtt Mint az ADN NDK-bír7t szolgálat jelenti, az ENSZ-* közgyűlés 15. ülésszakán, résztvevő öt­­ magasr­angú ál«* lamférfi,—­­Nkruman­­ghanaij. elnök, Nehru indiai.­­ minis?-z­terelnök, Sukarno .indonéz* elnök, Nasszer, az EAIC. el-« nöke és Tito jugoszláv el-* nök — határozati javaslatot­ terjesztett a közgyűlés elé,* amelyben javasolja Hrus­* csov szovjet miniszterelnök« és Eisenhower amerikai el-* nők találkozóját. « Egyre kedvezőbb a békéért folyó harc helyzete az ENSZ-ben és az egész világon Kádár János, Gheorghiu-Dej és Todor Zsivkov elvtársak nyilatkozata az Izvesztyija tudósítóinak -A világ egy napja« című könyv második kötetének ki­adásával kapcsolatban az Iz­vesztyija New York-i tudósí­tói­­ megkérték az ENSZ-köz­­gyűlés II. ülésszakán részt­vevő néhány küldöttség ve­zetőjét, mondják el gondola­taikat és benyomásaikat er­ről a napról. KÁDÁR JÁNOS elvtárs: a nemzetközi élet eseményei rendkívül érdekesen fejlőd­nek. Ezt többek között iga­zolja az is, hogy az Izvesz­tyija tudósítója ma New Yorkban keresett fel engem. Az a véleményünk, hogy a békéért, a leszerelésért folyó harc szempontjából a földkerekségen és az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében egyre kedvezőbbé válik a helyzet. A magyar küldöttség ké­szül, hogy népünk megbízá­sa alapján a közgyűlésen ki­fejtsük véleményünket a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről, valamint m­ás, számunkra fontos kér­déseikről. Tőlünk telhetően arra tö­rekszünk, hogy előmozdít­suk a közgyűlés II. ülés­szakának munkáját. Ami New York városát il­leti, a velünk szemben élet­beléptetett méltatlan korlá­tozások miatt csak igen ke­veset tudnék mondani róla. Befejezésül, kérem, tolmá­csolja forró üdvözletünket az Izvesztyija olvasóinak, az egész szovjet népnek. GHEORGHE GHEORGHIU­­DEJ elvtárs: Negyedszázad — egész korszak az emberi­ség életében. Viharos időszak volt ez. Ezalatt az idő alatt orszá­gunk arculata teljesen meg­változott. 1933-ben Románia gazda­sági és kulturális téren el­maradott ország volt, a kom­munistákat, és akik a de­mokráciáért, a haladásért, a nemzeti függetlenségért és a Szovjetunióval való barátsá­gért harcoltak, kegyetlenül üldözték. Számomra ez az esztendő egyike volt azoknak a hosszú éveknek, amelyeket a forradalmi munkás­mozga­lom más résztvevőivel együtt börtönben töltöttem. 1960 szeptember 27-én itt vagyunk New Yorkban, ahol a Román Népköztársaság küldöttsége a Szovjetunió és a többi szocialista or­szág küldöttségeivel váll­vetve harcol a békéért, az általános és teljes leszere­lésért, a századunkra nézve szé­gyen­teljes gyarmatosító rendszer megszüntetéséért. Negyedszázaddal ezelőtt a Szovjetunió volt az egyetlen szocialista ország. Ma fennáll a szocializmus világtábora, amely döntő befolyást gyakorol a nem­zetközi események alaku­lására. Az emberiség nem topog egyhelyben, a szocializmus felé halad, valamennyi nép örök békéje felé és nincs a földön olyan erő, amely meg tudja állítani ezt a feltar­tóztathatatlan előrehaladást TODOR ZSIVKOV elvtárs: Midőn 25 évvel ezelőtt Maxim Gorkij, a nagy pro­letáríró szerkesztésében meg­jelent az első kötet, a Szov­jetunió volt az egyedüli szo­cialista állam a kapitalista tengerben. Macmillan angol minisz­terelnök csütörtöki ENSZ- beszéde bevezetőjében han­goztatta: véleménye szerint ostobaság lenne tagadni a világ nagyarányú megosz­tottságát. Vannak — mon­dotta —­, akik ezt a megosz­tottságot elkerülhetetlennek és megváltoztathatatlannak tartják. Úgy vélem, hogy nincs igazuk. A leszerelés ellenőrzésé­nek elsődlegességét hang­súlyozva az angol mi­niszterelnök továbbfej­lesztette Krag dán mi­niszterelnök szerdán ki­fejtett elképzeléseit és java­solta, hogy jelöljék ki azt a technikai, tudományos, ka­tonai és adminisztratív szak­értőkből álló csoportot, amely később meghatáro­zandó időn belül jelentést állítana össze. A német kérdéssel foglal­kozva Macmillan tagadta, hogy a nyugatnémet újra­­felfegyverzés következtében a bonni államnak módjában állna a békét­ fenyegető füg­getlen katonai akciót kez­deményezni. Utalt a jövő­ben Németország előtt álló nagy problémákra, valamint Berlin rendkívül nehéz és bonyolult kérdésére. Han­goztatta, hogy ezeket a problémákat türelmes és becsületes kísérletekkel kell megközelíteni a tárgyalások útján létrejövő megoldás ér­dekében. Foglalkozott Macmillan az ENSZ helyzetével és azt ál­lította, hogy az ENSZ szer­vezeti felépítésének megvál­t Szovjetuniónak azonban akkor is voltak hűséges és odaadó barátai. A bolgár nép a Szovjet­uniót, a szovjet népet min­dig­ legközelebbi, igen ked­ves barátunknak tekintették. Szentül őriztük a bolgár­­szovjet barátságot a fa­siszta rabság súlyos esz­tendeiben is. Milyen mélyreható forra­dalmi változások mentek végbe az elmúlt 25 esztendő­ben a világon. Most, midőn­­ A világ egy napja« máso­dik kötetét sajtó alá rende­zik, a Szovjetunió már nincs egyedül. A szocializmus hatalmas és legyőzhetetlen világrend­szerré fejlődött, amely döntő hatást gyakorol a világ, az emberiség sorsá­ra, toztatására tett szovjet ja­vaslat a tagállamok nagy többsége számára elfogadha­tatlan. A továbbiakban támogatá­sáról biztosította Ham­marskjöld főtitkárt az ENSZ kongói magatartásá­val kapcsolatban és cáfolni próbálta Hruscsovnak a nyugati hatalmak gyarmato­sító politikájáról szóló ki­jelentéseit. Különösen pozi­tív fejlődésnek igyekezett feltüntetni a brit nemzetkö­zösség kialakulását, bár el­ismerte, hogy a nemzetkö­­zösség fejlődésének folyama­tában még mindig vannak nehéz kérdések és problé­mát okozó területek. • Az ENSZ-közgyűlés pén­tek délelőtti ülésén fel­szólaló Gomulka, a lengyel delegáció vezetője Macmil­lan angol miniszterelnök csütörtöki közgyűlési beszé­dére válaszolva rámutatott: Macmillan egyetlen tényt sem cáfolt meg, amelyet a (Gomulka) Nyugat-Németor­­szággal kapcsolatban, min­denekelőtt pedig a nyugat­német revans-követelésekről a közgyűlés elé tárt. Ma­cmillan úgy beszélt — folytatta Gomulka —, mint­ha nem lenne tudomása Adenauer, Erhard és a nyu­gatnémet kormány más ve­zetőinek területkövetelő ki­jelentéseiről. Tény azonban, hogy ezek a kijelentések erélyes tiltakozásra találtak az európai közvéleménynél, beleértve Nagy-Britanniát is !— mutatott rá Gomulka. Mit mondott csütörtök­ hettxpdobon Macmlian? ünnepli a kínai nép Az egymás után tova­tűnő esztendők közepette úgy érezzük, mintha hosszú évek óta volna úgy, ahogyan van: az, hogy a Kínai Népköztár­saság sok-sok esztendő óta létezik, s hogy az a káp­rázatos eredménysorozat, amellyel a világ e legna­gyobb népe méltán dicse­kedhet, régtől kezdve folytatott munka eredmé­nye. A valóság azonban az, hogy a kínai nép csu­pán tizenegy esztendő óta szabad és állama attól kezdve létezik hivatalosan, hogy Mao Ce-tung 1949. október elsején, Peking­­ben a Tienanmen téren tartott, világra szóló ün­nepség keretében jelentet­te be a Kínai Népköztár­saság megalakulását. S hogy ez a nap elkö­vetkezett, amelytől kez­dődően új történelmét ír­ja s világformáló, alkotó tevékenységét folytatja a kínai nép, ’ csaknem négy esztendőnek kellett eltel­nie, a reakciós, feudális Kuomintang-rendszer el­len vívott felszabadító há­borúban. A kínai népfel­­szabadító hadsereg egysé­gei azonban a csaták egész sorában verték tönkre az Egyesült Államok által tá­mogatott csangkajsekista seregeket. A történelemben szinte párját ritkító nagy győ­zelem után a Kommunis­ta Párt vezette kínai nép­nek úgyszólván mindent elölről kellett kezdenie. A felszabadító harcok során keletkezett károkat gyor­san kiküszöbölték és ha­­talmas türelemmel, pél­dátlan következetességgel és roppant szorgalommal kezdtek el dolgozni — sa­ját maguknak, minden képzeletet felülmúló ered­ménnyel.*. jvvc Y’ • .. • •• . .• ■ . Az egész világ által , nagy figyelemmel és ro­konszenvvel kísért, a testvéri szocialista orszá­gok által állandó támoga­tásban részesülő nagy munka már az eltelt ti­zenegy esztendő alatt is olyan eredményeket hozott, amelyek évszázadok okoz­ta elmaradást számoltak fel a kínai nép életében. Hallatlan lendülettel új ipart és mezőgazdaságot teremtettek szinte máról holnapra és ez az ipar és mezőgazdaság nemcsak a kínai nép szükségletét teremti meg, hanem arra is lehetőséget nyújtott, hogy a hatalmas ország bekapcsolódjék a világ gazdasági vérkeringésébe és egy sor ázsiai és afri­kai országnak nyújtson segítséget. Azóta is a világsajtóban szinte naponta olvasha­tunk új és új eredmé­nyekről híreket, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a kínai nép nagysze­rűen használta ki szabad­ságának tizenegy eszten­dejét és megteremtette to­vábbi nagyütemű fejlődé­sének minden feltételét. Olyan országok gazdasági eredményeit szárnyalta túl a kínai nép az elmúlt esztendőkben, mint Ang­lia, Franciaország és egy sor más, sok évtizedes fej­lett iparral és mezőgaz­dasággal rendelkező euró­pai állam. S ez a fejlődés nap mint nap új és nagy­szerű eredményeket mu­tathat fel, bizonyítékául annak, hogy a kínai nép tehetsége, alkotó ereje, amelyet meghatványoz , a testvéri szocialista orszá­gok támogatása és segít­sége, minden nehézség le­küzdésére képes. Tizenegy év óta a Kí­nai Népköztársaság világ­­hatalom lett, olyan ténye­ző a nemzetközi életben, amely nélkül már nem lehet számításokat készí­teni, elhatározásokat vég­rehajtani. S amikor az egész haladó világ közvé­leménye elismeréssel em­lékezik meg a kínai nép szabadságának születés­napján e hatalmas nép példátlanul nagy ütemű fejlődésének eredményei­ről, további sikereket kí­ván nagyszerű alkotó munkájához és meg van győződve arról, hogy a Kínai Népköztársaság rö­videsen az Egyesült Nem­zetek Szervezetében is betöltheti történelemalakí­tó szerepét. Magyar államférfiak távirata a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából Liu Sao-csi elvtársnak, A Kínai Népköztársaság elnökének, Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt elnökének, Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének, Csu Te elvtársnak, a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése ál­landó bizottsága elnöké­nek, Peking. A kínai nép dicsőséges, forradalmi harcainak világ­raszóló győzelme, a Kínai Népköztársaság kikiáltásá­nak 11. évfordulója alkalmá­ból a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány és népünk nevében forró, testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és a­ Kínai Népköztársaság hős népének. A hatalmas kínai nép, di­cső kommunista pártja veze­tésével, lelkes, önfeláldozó, alkotómunkával a szocialista forradalom és a szocializmus építése terén, az elmúlt 11 év alatt lenyűgöző eredmé­nyeket ért el. E nagyszerű eredmények — párosulva a világ békéjét szolgáló lanka­datlan erőfeszítésb­­ől, áll­hatatos antiimperialista és antikolonialista harcával —, szerves és kiemelkedő részét képezik a szocialista tábor legyőzhetetlen erejének. A magyar nép és kormá­nya őszintén nagyrabecsüli és határozottan támogatja a Kínai Népköztársaság követ­kezetes békepolitikáját, Ázsia, s a Csendes-óceán térsége or­szágaink kollektív biztonságá­ért, békéjéért folytatott har­cát és határozottan elítéli az imperialisták Kína ellen foly­tatott aknamunkáját. Jogos és igazságos a kínai nép harca országa egységé­nek helyreállításáért. A ma­gyar nép is követeli, hogy a Kínai Népköztársaság kapja meg az őt megillető törvé­nyes helyet az Egyesült Nem­zetek Szervezetében és min­den nemzetközi szervezetben. Szívből kívánjuk, hogy a magyar és kínai nép testvéri barátsága és együttműködése népeink, a világbéke és az emberi halódás érdekében tovább fejlődjék, erősödjék. Nagy nemzeti ünnepükön kívánunk önöknek és a kínai népnek további sikereket a szocializmus győzelmes fel­építéséért és a béke megőr­zéséért­ folytatott nemes küz­delmükhöz. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának » elnöke " „ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára dr. Münnlch Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke • Táviratot küldött az évfor­duló alkalmából Csen Ji-nek a Kínai Népköztársaság kül­­ülm­ini­szterén­ek dr. Sík Endre, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere is. * A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége az évforduló alkalmából üdvöz­lő táviratot küldött a Szak­­szervezetek Össz-kínai Szö­vetségének. * A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 11. évfordulója alkalmából Hao Ce-cin, a Kínai Népköztársaság buda­pesti nagykövete pénteken este fogadást adott. A fogadáson megjelent Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, dr. Mürmich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fehér La­jos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Marosán György, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán,­­ Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizott­ságának, az Elnöki Tanács­nak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető szemé­lyisége. Részt vett a fogadáson a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. Lottósorso­ls Makón Pénteken Makón rendezte meg a Sportfogadási és flottó Igazgatóság a lottó 40. játékhét nyerőszámainak sorsolását. A sorsoláskor a következő öt számot húzták ki: 18, 34, 58, 70, 71. Sor­solással döntötték el azt is, hogy a lottó jövő heti tárgy­­nyeremény-sorsolásán a 39. játékhét szelvényei vesznek részt.

Next