Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

Kedd, 19M. november I. Negyven éves a Francia Kommunista Párt Thorez ünnepi beszéde St. Denisben Negyven éves a Francia Kommunista Párt. Az év­forduló ünnepségei vasárnap kezdődtek meg a Párizs mel­letti St. Denisben, Szajna megye északkeleti kommu­nista pártszervezetének köz­pontjában. Párizs 24 elővá­rosa tartozik e pártszerve­zethez. A 24 . közül 12-ben kommunista a városvezető­­ség, kettőben pedig a balol­dali egységlista adta a köz­ségtanácsot A »vörös öve­zet« e részét négy kommu­nista képviseli a nemzetgyű­lésben. Az ünnepségen felszólalt Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára. Visszatekintett a megtett útra: 192R-ban a pártnak még csak 30—35 000 tagja volt, ma pedig már több mint négyszázezer tagköny­vet osztel­ak ki a pártszer­vezetekben. Thorez megem­lékezett a párt harcairól és így többek között de Gaulle tábornok hatalomra kerülését követő szakaszról is. — Míg mások haboztak, hallgattak, vagy várakozó ál­láspontra helyezkedtek — mondotta —, a párt szilár­dan megtartotta a vonalat a munkásosztály kudarcának óráiban is. Hideg tövei áll­ták a harcot a sikertelenség szakaszában, amint az meg­előzően a sikerekben is. Tud­tuk, hogy az ellentmondások szemébe fognak tűnni a franciák ama­k0 százaléká­nak is, akik »igen«-nel sza­vaztak. Nem voltunk hajlan­dók lemondani a szocialista munkásokkal való egységről. Hangoztattuk, hogy magya­rázni és magyarázni kell, meg kell nyernünk a félre­­vezetetteket. Igazunk volt. A Francia Kommunista Párt főtitkára kijelentette, hogy ma már megváltozott a helyzet mind az algériai há­ború kérdésében, mind pe­dig szociális téren. Thorez szólt az október 27-i algériai békenap sikeré­ről is és rámutatott, hogy a következő feladat az egység megerősítése és­ kiszélesíté­se. Aláhúzta, hogy csak a népi tömegek végezhetnek az algériai háborúval, s a személyi hatalom rendszeré­vel. Szót emelt az október 27-i akciónapra tervezett ka­­landorkísérletek ellen. A kommunisták nem fogadták el téves és veszedelmes »okoskodásukat«, amellyel egy betiltott tüntetés meg­tartását sürgették, az erő­próba szükségességének han­goztatásával. — A jelenlegi körülmé­nyek között — mondotta a Francia Kommunista Párt főtitkára — ez az akció nem szolgálta volna a­ munkás­­mozgalmat, s a béke ügyét, hanem azzal a kockázattal járt voltul, hogy eltéríti az akciót a­ békét követelő, de­rék emberek egy részét, nem beszélve azokról, akik még mindig olyan illúziókban él­nek, hogy de Gaulle az, aki képes megteremteni a bé­két. A legnagyobb csaták még ezután jönnek — jelen­tette ki a Francia Kommu­nista Párt főtitkára. Algéria népe bizonyosra veszi végső győzelmét Belkasszem nyilatkozata Azzal kapcsolatban, hogy ma, novem­ber 1-én 6 éves az algériai nép fegyveres szabadságharca, Noszov, a TASZSZ és Draganov a BTA kairói tudósítója kér­déseket intézett Belka­sszem­­hez, az algériai ideiglenes kormány miniszterelnökhe­lyetteséhez és külügyminisz­teréhez. Arra a kérdésre válaszol­va, hogyan értékeli a jelen­legi algériai helyzetet, Bel­­kasszem a többi között kije­lentette: — Az algériai nép, amely nem rendelkezik jelentős eszközökkel hatéves harcá­ban nemcsak a francia gyar­matosítókat verte vissza, ha­nem a NATO-országok koa­lícióját és mindenekelőtt az Egyesült Államokat is meg­felelő visszautasításban ré­szesítette. Az algériai forra­dalom hatással van egész Afrikára. Igen nagy jelentő­ségű az afrikai népek szoli­daritásának megerősödése és annak a tudatnak kiala­kulása szempontjából, hogy közösen kell harcolni a gyar­matosító rendszer és az im­perializmus ellen. — A múlt évet­ a világ erőviszonyaiban történt gyö­keres változás jellemezte. Az afrikai, az ázsiai és a latin­­amerikai országok felébredé­se, a szocialista országok példátlan előrehaladása, gaz­dasági, műszaki és katonai területen, csupa olyan ked­vező tényező, amely a mi szabadságharcunkat is elő­mozdítja és ugyanakkor az imperialista tábort gyengíti. Most még állhatatosabban folytatjuk szabadságharcun­kat, mert meggyőződésünk, hogy az idő nekünk dolgo­zik. Algéria népe bizonyosra veszi végső győzelmét s en­nek tudatában lép független­ségi harcának 7. esztendejé­be. — Az a tény, hogy a Szov­jetunió de facto elismerte az algériai ideiglenes kormányt új és fontos erkölcsi és po­litikai hozzájárulás az algé­riai nép függetlenségi harcá­hoz. — mondotta Be­lkas,­z­­szem, majd így folytatta: — Másrészt ez az elisme­rés új elem a francia gyar­matosító rendszer és a har­coló Algéria erőviszonyának értékelése szempontjából. Általános síkon ez az elismerés fokozza az impe­rializmus ellen vívott harc hatékonyságát. A lázadói­ újabb támadásra készülnek a laoszi kormány ellen A lázadó Nosavan-klikk egységei ismét arra készül­nek, hogy megtámadják Vi­­entianet, az ország főváro­sát — jelentette szombaton a Patet Lao­ rádiója. Kham Hou és Vang Pao lázadó tisz­tek Xieng Khouang tarto­mányban fokozzák előkészü­leteiket. A két tiszt elárul­ta a kormánycsapatokat és csatlakozott Nosavan tábor­nok csapataihoz. Vang Pao 10. zászlóalja először arra készül, hogy megtámadja Then Khoun városát, ame­lyet megtisztítottak a láza­dóktól. A Xieng Khouang­ tarto­­mánybeli reakciós erők ar­ra töreksznek, hogy ellenté­teket szítsanak a testvéri­­ nemzetiségek között, szembe fordítsák a S<ao Son kisebb­séget a szomszédos népcso­portokkal. Több mint négy­száz fiatalt soroztak be kény­szerrel a lázadó egységekbe. Az újoncokat öt amerikai tanácsadó vezetésével képe­zik ki. Mind világosabb a reak­ciós erők másik manővere Phong Saly tartományban. Itt, a tartomány katonai pa­rancsnoka formálisan hű ma­radt a Souvanna Phouma kormányhoz, ugyanakkor azonban kihívóan lép fel a Patet Lao­ egységeivel szem­ben és ily módon arra törek­szik, hogy a Nosavan-klikk érdekeinek megfelelően ös­­­s­­zcsapást robbantson ki a kormány és a Patet Lao egy­ségek között. Jónéhány tiszt nyíltan ki is jelentette, hogy csapatai Nosavan tábornok parancsnoksága alá tartoz­nak. Számos úgynevezett »tisztogató akciót« indítottak a Patet Lao felségei ellen, több embert megöltek és so­kat bebörtönöztek. „Belga üzletemberek“ letartóztatása Az ENSZ kongói képvise­letének szóvivője vasárnap este bejelentette, hogy ENSZ-közegek »letartóztatták Kalendzsi három belga ta­nácsadóját, nemkülönben a magát Robert századosnak nevező tisztet, akiket repü­lőgépen Luluaburgba vittek«. A »három belga tanács­adó­, akik tiszti rangban álltak a kongói egységet el­áruló Kalondzsi, a kaszai tartomány »miniszterelnöké­nek« rendelkezésére, tulaj­donképpen — mint ahogy az a Reuter jelentéséből kide­rül — »belga üzletemberek« akik belga fegyvergyárak fegyvereit és lőszerét közve­títették Kalondzsinak. Az ENSZ-szóvivő a továb­biakban hangoztatta, ENSZ- körökben remélik »a tanács­adók letartóztatása hozzájá­rul majd a rend helyreállí­tásához Kaszaiban«. , ennek ellenére azonban készenlét­ben állnak azok az ENSZ - repülőgépek, amelyek szük­ség esetén további ENSZ-csa­­patokat szállítanak a tarto­­­­mányba. 2 Kuba nem áll egyedül — számíthat a szocialista országok támogatására A Pravda hétfői, nemzet­közi szemle rovatában hír­­magyarázatot fűz az Egye­sült Államok Kubaellenes fokozott provokációihoz. Az amerikai imperialis­ták fegyvert csörtetnek­ Haderőt akarnak alkalmazni ott, ahol másfajta nyomás már nem segít nekik. Az im­perialisták sehogyan sem akarnak belenyugodni abba, hogy a hős kubai nép egy­szer s mindenkorra­ kivívta szabadságát és függetlensé­­gét. A forradalmi Kuba szál­kát jelent a szemükben. Nem jártak eredménnyel a kubai nép ellen intézett politikai fenyegetések, de csúfos ku­darcba fulladt a gazdasági blokád is. Mindezek láttán az' amerikai kormánykörök most nyílt, fegyveres­ agres­­­szióra készülnek Kuba el­len. A­ világ közvéleménye — folytatódik a kommentár — éber figyelemmel kíséri a Karib-tenger térségében ki­alakult helyzet fejleményeit. Kuba nem áll egyedül! — írja a továbbiakban a Prav­da hírmagyarázója — igaz­ságos harcában a kubai nép élvezi a Szovjetuniónak, s a hatalmas szocialista tábor minden országának támoga­tását­ és segítségét. Az ag­­resszorok szégyenletes ak­ciói nem maradnak megtor­lás nélkül. Elmúltak már azok az idők, amikor az im­perialisták egyedül döntöt­tek a népek sorsa fölött... Strauss nyugatnémet hadügyminiszter támadása az osztrák semlegesség ellen Felháborodást keltett Bécs­ben a Bregenzben tartózko­dó Strauss nyugatnémet had­ügyminiszter durva támadá­sa az osztrák semlegesség ellen. S­trauss, bár »magán­emberként« érkezett Bre­­genzbe, nyilatkozott a város rádiójának. Nyilatkozatában nemcsak a NATO-t magasz­talta az egekig, hanem az »osztrák semlegesség védelmének« ürü­gye alatt fegyverkezésre szólította fel Ausztriát. A bonni­­ hadügyminiszter militarista nyilatkozatát bé­csi politikai körökben az osztrák belügyekbe való be­avatkozásnak és­ az osztrák semlegesség megsértésének minősítik. Úgy vélik egyéb­ként, hogy a kardcsörtető nyilatkozatot »fölötte ügyet­lenül időzítette«, mert el­árulta az összjátékot a volt Wilerista osztrák tisztek, a nyugatnémet Irányzatú úgy­nevezett Osztrák Szabadság Párt, valamint az ismét Ausztriára kacsingató bonni revanspolitikusok között. Az Osztrák Szabadság Párt követeli ugyanis a leghan­gosabban a semleges Ausztria hadseregének erő­teljes felfegyverzését és az osztrák hadsereg élén — a demokratikus erők gya­kori tiltakozása ellenére is — a volt hitlerista hadsereg olyan magasrangú tisztjei­­ állnak, akiknek a »második világháborúban gyökerező frontbarátságára« és a Nyu­gathoz —­ jobban mondva a NATO-hoz­ — vonzódó ér­zelmeire joggal számíthat­nak a bonni tábornokok. Osztrák neofasiszták éjszaka letépték a falról és eltüntették a náci gyil­kosok áldozatául esett osztrák antifasiszták spel­­singi emlékművének már­ványtábláját. A rendőrség nagy appará­tussal indította meg a nyo­mozást a politikai bűntény ismeretlen tettesei után. Szovjet felszólításra Hammarskjöld új jelentést készít a kongói helyzetről Zorin, a Szovjetunió ENSZ- képviselője hétfőn levelet in­tézett Bolandhoz, az ENSZ közgyűlésének elnökéhez és felkérte őt,­ hívja fel az ENSZ főtitkárát, adjon tá­jékoztatót a kongói helyzet­ről — jelenti az AP. Zorin kifejtette, érthetetlennek tartja, hogy Hammarskjöld több mint egy hónapja nem tartotta szükségesnek tájékoztatni az Egyesült Nemzetek Szervezetét, jóllehet olyan hírek érkez­nek, hogy belga katonai sze­mélyzet kezd visszatérni Kongóba és felforgató te­vékenységet fejt ki a Kon­gói Köztársaság politikai függetlensége és területi ép­sége ellen. Zorin hangsúlyozta, a főtitkárnak jelentést kell tennie arról, milyen konk­rét intézkedéseket tett a Biztonsági Tanács hatá­rozatának végrehajtására­, amelynek értelmében Kon­góból teljesen ki kell vonni a belga csapatokat és helyre kell állítani a rendet. Ezzel szemben — mutat rá Zorin — belga tisztek fegyveres bandákat toboroznak, ame­lyek a kongói hadsereg zász­laja alatt támadásokat in­téznek a polgári lakosság el­len, gazdasági szabotázs-ak­ciókat­ követnek el, hogy megpróbálják teljessé tenni a politikai és gazdasági zűr­zavart Kongóban. A Szovjetunió ENSZ-kép­­viselője megállapította, hogy az ENSZ-közgyű­lés több ázsiai és afrikai képvise­lőjének kifejezett kérése ellenére sem tett semmit a kongói parlament újabb összehívásáért. Ugyanakkor — hangoztatja Zorin —­ Belgium és egyes más országok mindent el­követnek, hogy a kongói parlamentet a képviselők közvetlen megfélemlítésével a katonai diktátum engedel­mes eszközévé tegyék. Le\Wandowski, a Bizton­sági Tanács lengyel elnöke szintén kérte az ENSZ fő­titkárát, tájékoztassa a kon­gói helyzetről a Biztonsági Tanácsot, mivel ennek több tagja aggodalmát fejezte ki, hogy nem kapnak jelentést a Biztonsági Tanács által jó­váhagyott határozatok vég­rehajtásáról. Ham­m­arskjöld utoljára szeptember 21 -én készített jelentést a kongói helyzet­ről. Hammarskjöld a Bizton­sági Tanács elnökéhez inté­zett válaszleveleken — az AFP szerint — bejelentette, hogy még ezen a héten újabb jelentést készít a kon­gói helyzetről mind a Biz­­tonsági Tanácsnak, mind pe­dig az ENSZ közgyűlésének. Megkezdődött a választási kampány Japánban A Japán parlament felosz­latása után november 20-ára tűzték ki az új parlament­i választásokat. Ez lesz a má­sodik világháború után a nyolcadik parlamenti válasz­tás Japánban. Mint az AP jelentése be­számol róla, vasárnap or­szág­szerte megkezdődött a választási kampány. A vá­lasztáson 497 mandátum­i hely betöltéséről döntenek. A­z ország 118 szavazóke­rületében november 19-én, te­hát egy nappal a választá­sok előtt zárul a választási kampány. Mozgalom Angliában az amerikai tengeralattjárók ellen Az angol nép mind eré­lyesebben tiltakozik az el­len, hogy Angliában támasz­pontot kapjanak a poláris rakétákkal felfegyverzett amerikai tengeralattjárók.­­ Vasárnap Glasgow legna­gyobb termében nagygyűlé­sen mondott beszédet John Gollan, Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának főtitkára. Kijelentette, hogy az ilyes­féle tervek megvalósítása halálos veszélyt jelent Ang­liára. A gyűlés részvevői til­takozó határozatot hoztak, majd az amerikai konzulá­tus épülete elé vonultak, hogy átnyújtsák a határoza­tot. Az amerikai konzul azonban nem volt hajlandó fogadni Glasgow dolgozóit. Clydebankban vasárnap női tüntetés volt. Anyák, gyermekükkel a karjukon vonultak végig a város ut­cáin, követelve, hogy kör­nyékükön ne állomásozzanak simeritefli fencerntattjárók. A szovjet kormánynak az ENSZ-közgyűlés elé terjesz­tett nagy jelentőségű nyilat­kozattervezete a gyarmati kérdésre irányította a világ közvéleményét. A 35 millió km2-re, azaz a Föld több mint egyhar­­madára kiterjedő szocialis­ta tábor 1 milliárd lakosán kívül a világ gyarmatosításs­­ellem­es erői is támogatják a szov­ it javaslatot, amely a gyarmati rendszer m­eloDoi felszámolását tűzi ki céljául. 1945-től napjainkig Ázsiá­ban és Afrikában 18,7 mil­lió km 2-en 35 ország 750 millió lakosa szabadult fel a gyarmati iga alól. A gyarmati rendszer — az antarktiszi jégmezőket le­számítva — kerek 9.5 mil­lió km 2-re terjed ki és mint­egy 70 millió embert sújt. Az alábbi táblázat a leg­fontosabb gyarmattartó or­szágokat és gyarmati birto­kaikat tüntetik fel. Az utóbbi években a­­ gyarmati szó rosszízű csen­gése arra késztette a kapi­talista hatalmakat, hogy gyarmataiknak a tengeren­túli terület — megye — tartomány nevet adják. Ter­mészetesen az elnevezés megváltozása mit sem változtat a tényeken. Gyarmatok területe lakossága millió krro millió fő Nagy-Britannia 3,6 35,5 Franciaország 2,5 11,8 Portugália 2,1 13,0 Hollandia 0,9 1,2 Ausztrália 0,5 1,8 ISA 0,02 3,4 Jelmagyarázat: 1. gyarma­tok, 2. 1945 óta a gyarmati iga alól felszabadult terüle­tek, 3. a szocialista tábor, 4. egyéb országok.

Next