Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-01 / 283. szám

Folyik a leszerelési vita az ENSZ politikai bizottsága előtt Zorin felszólalásában rámutatott a nyugati kormányok mesterkedéseire Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottságának — amely, mint ismeretes — a leszere­lési javaslatokról vitázik — legutóbbi, keddi ülésén több figyelemre méltó felszólalás hangzott el. Az első felszó­laló, Wadswort amerikai de­legátus arra törekedett, hogy a Szovjetunióra hárítsa a fe­lelősséget azért, mert eddig nem sikerült megegyezni Genfben a nukleáris kísérle­tek beszüntetéséről és ború­látóan nyilatkozott a genfi tárgyalások kilátásairól. Vidics jugoszláv küldött a tizenkét hatalmi leszerelési határozati javaslat beterjesz­tőinek nevében beszélt. Ra­gaszkodni fognak — mondot­ta egyebek között — javasla­tuk szavazásra bocsátásához, ha a szocialista országok és a nyugati hatalmak nem fo­gadják el a leszerelési tár­gyalások megújítására tett indítványukat. Martino olasz küldött — aki a nyugati álláspontok tá­mogatását jelentette be — után Zorin szovjet külügy­miniszterhelyettes kapott szót s emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió hajlandó volt elfogadni bármilyen módosí­tást a szovjet leszerelési ja­­vaslat bármely szakaszára­ vonatkozóan, de a Nyugat egyáltalán nem volt hajlan­dó fontolóra venni a lesze­relési egyezmény megkötésé­nek gondolatát. A Nyugat állandóan eltor­zítja az ellenőrzés kérdésé­ben vallott szovjet álláspon­tot — mondotta ezután Zorin —, ugyanakkor pedig semmi­lyen építő javaslatot sem terjesztett még elő. Üljenek le a nagyhatalmak képvise­lői a tárgyalóasztalhoz — is­mételte meg ezután Zorin a szovjet kormány egyik ko­rábbi indítványát — és dol­gozzák ki a leszerelés és az ellenőrzés rendszerét a lesze­relés valamennyi szakaszára. A Szovjetunió — tette hozzá a szovjet delegátus — kész megvizsgálni a Nyugat min­den ellenőrzési javaslatát. Az atomfegyverkísérletek megszüntetéséről folyó genfi tanácskozásokról szólva Zo­rin a példák sorát mondotta el annak igazolására, hogy éppen az Egyesült Államok nem akarja e tanácskozások eredményességét: az Egyesült Államok az, amely a genfi tanácskozások megszünteté­sét kívánta, arra való hivat­kozással, hogy »már túl sok szót csépeltek el". Valójá­ban az amerikaiak tökélete­síteni akarják nukleáris fegyvereiket s folytatni a fegyverkezési versenyt — je­lentette ki ezután Zorin. Befejezésül aláhúzta: tá­mogat minden olyan indít­ványt, amelynek célja az atomfegyverkísérletek meg­szüntetése s kérte, hogy az elkövetkező napokban a közgyűlés szavazzon az e tárgyban beterjesztendő in­dítványokról. Rámutatott, hogy e probléma további ha­logatását jelentené, ha a közgyűlés szavazás nélkül utalná az egész leszerelési kérdéskomplexumot az ENSZ leszerelési bizottsága elé. A nyugati halogató taktikának véget kell vetni — fejezte be beszédét Zorin. Térdenállva könyörgő nyugati delegátus Az ENSZ-közgyűlés a gyar­matok megszüntetését célzó szovjet javaslat vitájának keddi ülésen Ghana fődele­gátusa nyomatékosan húzta alá: a függetlenség megadá­sát nem szabad semmiféle feltételhez sem kötni. Kikelt a gyarmattartók el­len, amelyek szerződések útján katonai támaszponto­kat és különféle gazdasági szerződések útján katonai támaszpontokat és különféle gazdasági kötelezettségeket kényszerítenek az újonnan függetlenné váló államok vezetőire. Ez nem más, mint új kolonializmus, amely pusztítóbb és gyilkosabb le­het, mint a mindnyájunk ál­tal jól ismert hagyományos gyarmati rendszer — mon­dotta. Sukeiri, Szaud-Arábia meg­bízottja volt a következő­­­ felszólaló. »Ha a leszerelés­i kérdések kérdése, ahogy ezt el­találóan fejezte ki Hruscsov­­miniszterelnök, akkor a gyar­i­­mati rendszer a gazságok i­gazsága, amelyet ki kell ir­­­tanunk és meg kell semmi­­­sítenünk — jelentette ki. „ A napokban, amikor a­ közgyűlés a kongói kérdést!­ tárgyalta, saját szememmel­ láttam — folytatta Sukeir­i —, amint Ormsby-Gore an-ji­goi államminiszter úr ebben­ az épületben szinte térden­­ állva könyörgött a ghánai ésjt a nigériai küldöttségnek, ne­ ragaszkodjanak javaslatuk­­­­hoz (a kambodzsai delegátus­ által előterjesztett és 281. ázsiai—afrikai ország javas­­­latáról van szó — a szerk.).|| Sajnos — vagy talán inkább­ szerencsére — a fényképé­­­szék nem örökítették meg­ i ezt a történelmi pillanatot,|| Ez is mutatja, mekkora vál­­­tozások mentek végbe a lágban — mondotta végül a­ szaud-arábiai küldött. Korszerű hűtőház Miskolcon Nemcsak hazánkban, de egész Európában a legkor­szerűbb hűtőházak egyike épült fel Miskolcon, 112 millió forintos beruházással. Üzembe helyezésével a ta­valyihoz képest 30 százalékkal növekszik az ország élel­miszertároló és 39 százalékkal gyorsfagyasztó kapacitása. A modern, 630 vagon áru tárolására alkalmas hatal­mas hűtőházat — amelyet képünkön láthatunk — Csaba László építőművész tervei alapján az IPAR­TERV mérnökei tervezték és a 2. sz. Építőipari Válla­lat építette. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 50. évfolyam, 283. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1960. december 1. ii £ ■ [UNK] [UNK]ígffiilBHlTdiaa nasman az ötéves terv első esztendejére készülnek a szegedi üzemek Új üzemrészeket, telephelyeket létesítenek — modernebb gépeket, technológiai eljárásokat alkalmaznak Már szeptember végén, október elején látni lehetett, hogy a szegedi üzemeik­ vár­hatóan november végiére e­l­­érik a hároméves terv cél­kitűzéseit, mely szerint az ipari termelés 1960-ban 22 százalékkal haladja meg az 1957. évi színvonalat. Ma már sorra jelentik vállala­taink, hogy teljesítették ez évi és hároméves tervükért A hátralévő napokban a tea túlteljesítésén és az ötéves terv első esztendejének jó előkészítésén munkálkodnak. Néhány éve még több száz dolgozó foglalkozott anyagi­­mozgatással, szállítással a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál. Ez év szeptem­berében már csak ICO fő dol­gozott ilyen mun­k­akörben Most, az ötéves terv előké­szítése közben a szállítás to­­vábbi gépesítésén is munkál­kodnak. Ez nem a­­ gépi tar­goncák, vagy hasonló szállí­­tóeszközök beszerzését je­lenti, hanem a kész- és fél­­­készáru-szállítás p­neumati­­­zálását. Vagyis a jövőben el­szívóberendezés seg­ítségéve­l akarják a nyersanyagot to­vábbítani egyik üzemrészből a másikba. A tervei­ szerint a nyersanyagszállí­tás 91 százalékát ilyen ber­endezés­­­sel bonyolítják le. Az ötéves tervben az üzemre háruló nagyobb fel­adatok jó ellátását szolgálja a külső telepek létesítése. Üllésen és Szőregen többé­­kevésbé készen állnak az új telephelyek. Ide gyűjtik be a környező termelőszövetke­zetek fűszerpaprika-termé­sét. A szárítóállványokon már ott lógnak az első pap­rikafüzérek. Néhány nap múlva megkezdik a gépi szá­rítást is a szőregi telepen. Itt, ahol a tiszántúli tsz-ek termése gyűlik majd össze, mintegy 30 vagonnyi nyers­árut készítenek majd elő őrlésre. A vállalat 1-es számú te­lephelyén újabb, hengerszé­kes őrlőbe­rendezések helyét készítik. A betonozást már befejezték, rövidesen meg­kezdik a gépegységek felsze­relését. Néhány hét múlva tető alá kerül a félkészáru tárolására önköltségcsökken­tési hitelből épülő hatalmas raktár is, amely a gyár és a vasútállomás közötti terü­leten épül. Mire beköszönt az új esz­tendő, addig a technológiai eljárások tökéletesítésében is előrébb lépnek a Paprika­­feldolgozó Vállalatnál. Több újítás alkalmazásával gyor­sítják, modernizálják a fű­­szerpaprika feldolgozását Teljesítették közel hétmilliós évi vállalásukat a falemezgyár dolgozói Már az év első heteiben összesítették a dolgozók mun­­kafelajánlásait a Szegedi Falemezgyárban. A többi között vállalták, hogy gyártanak terven felül 50 köbméter lemezt, ugyanennyi bútorlapot, 37 köbméter ipari hordódongát és 86 köbméter parkettlécet. Emellett ígérték, hogy a minő­ség javításával közel egymillió forinttal nagyobb értékű árut gyártanak s mintegy félmillió forint értékű nyers­anyagot takarítanak meg. Évközben pótfelajánlásokat tettek, s az előbbi összeget további 4 millió 767 ezer forinttal növelték. Azóta már ezt a vállalást is teljesítették megtakarított import és hazai anyagból. Az üzemben két évig az üzemrészek között folyt a verseny: ki ad több és jobb árut a népgazdaságnak. Lénye­gében 50—60 fős csoportokat kellett összefogni és tevé­kenységüket értékelni. Ez kissé nehézkes volt, ezért a jö­vőben előreláthatóan január 1-től gépegységenként kisebb csoportban szervezik meg a munkások versenyét. Ezzel eredményesebb lehet a verseny nyilvántartása s még hat­hatósabban segítheti a vállalat növekvő feladatainak tel­jesítését. Hla: | !NSZK—NDK kereskedelmi­­ tárgyalások ■WWW«« : W Közgazdász­szemmel Négy határsértő diák története Sieo­en élet a m­.eg.tj.ei labdarúgó^ diopetdéglen. I Tanulók a gépek mellett i­­ A Szegedi Textilművekben másfél éve megindult az ipari-­­tanuló-képzés. Az egy évig tartó elméleti és gyakorlati ok­­­tatás után a végzett tanulók szakmunkás bizonyítványt­­ kapnak. Hetenként négy napon át gépek mellett dolgoznak­­­ a fiatalok, minden üzemrészben elsajátítják a gépek keze­­lését. Felvételünkön az előfonógép mellett dolgozó tanuló­kat láthatjuk. (Somogyi Károlyné felvétele) imiiniinnun­íininnniin­aninani! Megkezdődtek a KST kifizetések Ki mire használja fel a megtakarított pénzt ? Minden évben örömteli várakozás előzi meg a ta­karékos emberek részéről a KST évégi kifizetését. Eb­ben az évben erre az ak­tusra a különböző üzemek­nél és intézményeknél de­cember 20-ig kerül sor. Az eredmény igen szép, a kifi­zetendő összegek magasak. Szegeden idén száz üzemben és in­tézménynél működött a KST, 18 ezer taggal. A százból eddig 14 helyen fizették ki a dolgozók, al­kalmazottak megtakarított pénzét. Az eddig kifizetett összeg mintegy másfélmil­lió forint, december 20-ig pedig összesen 16 millió 800 ezer forintot­ fizetnek ki Szegeden a Kölcsönös Segí­tő Takarékpénztárak tagjai­nak. A Szalámigyár dolgozói 372 ezer forintot takarítot­tak meg. A Közlekedési Vállalatnál 205 ezer forintot fizetett ki az üzemi KST. A Gyufaipa­ri Vállalatnál 140 ezer fo­rint volt a kifizetett ös­­­szeg. E kislétszámú üzem­ben különösen nagy ered­mény a megtakarítás ma­gas összege, éppen ezért felkerestük az üzem néhány takarékos dolgozóját, hogy megkérdezzük, mire költi, mit vásárol a megtakarított pénzen. — Én a feleségemmel együtt gyűjtöttem — mond­ja Szalma András, a gyufa­gyár dolgozója. — Több mint 7200 forintot. Előre terveztünk, hogy mit ve­gyünk a pénzből. Négy gyermekünk van, azoknak veszünk télikabátot, de mi­vel kicsik még, a fennma­radó összegből jut kisebb darab bútorra is. Jövő év­re újra szeretnénk a KST tagjai lenni. — A KST mellett taka­rékbetétem is van— mond­ja Pintér Vince — és így a kifizetett 3600 forintot a többi mellé, a takarékbetét­könyvbe tettem. Grudiczki István 4 ezer forintot vett fel a KST ki­fizetésnél. Feleségének vá­sároltak télikabátot és me­leg fehérneműt. Pintér Vin­­céné 3600 forintot gyűjtött össze az üzemi KST-nél. A kifizetőhelyről ő is egyenesen a takarékba vitte a pénzt, mert fiának gyűjt kombi­­nált­ szobabú­torra. A következő napokban is­mét több helyen kerül sor KST kifizetésére. A tagok nagy része, miután meg­kapta pénzét, ismét jelentkezett a kö­vetkező évre is KST-tag­­nak, mert valamennyiüknek az a véleménye: érdemes takaré­koskodni, azon kívül, ha valami rendkívüli dolog közbejön, a KST-től köl­csönt is lehet felvenni. EAK-vezető utazott Moszkvába A szovjet kormány meg­hívására szerdán reggel TI­ –104-es kü­lönrepülőgépen elutazott Moszkvába Abdel Hakim Amer marsall, az EAK alelnöke.

Next