Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

• Szerda, 1961. március 1. m­i SAKK Iria A női csillagszerző ver­sennyel a Szegedi Ruhagyár nagy szolgálatot tett a vi­déki női sakkozás ügyének. Az utóbbi években női sak­kozóink lendülete annyi szép siker után visszaesett s a szegedi nők egy-két ki­vételtől eltekintve versenyen alig vettek részt. A csillag­­szerző verseny most alkal­mat adott nekik, hogy a fővárosi és a legjobb vidéki versenyzőkkel mérjék össze erejüket. Az összehasonlítás sajnos nem a legkedvezőbb, a szegedi nők játékereje jobb, mint azt az általuk elért eredmény mutatja. En­nek okát főleg a gyakorlat hiányában kell keresni, ilyen erős versenyre komolyabban kellett volna felkészü­lniök. A tatabányai Finta Erzsé­bet és a budapesti Bilekné veretlenek maradtak, ket­tejük közül Finta Erzsébet bizonyult jobbnak és meg­érdemelten nyerte meg a versenyt. A harmadik he­lyen Lángos Józsa nemzet­közi mester végzett s tőle csak fél ponttal maradt el Dusnokiné s így­­ egyedül neki sikerült csillagot sze­reznie, ami a mesterjelölti norma egyszeri teljesítését jelenti. Liebmanné, Nemessányiné és Lantosné­­ csak egy-két játszmában mutatták be tu­dásukat, a­ gyakorlat hiá­nyát alaposan megérezték. A jól sikerült versenyt Faggyas László és dr. Hor­váth Endre kifogástalanul vezették le. .­Az idei szovjet bajnoksá­gon sok szép játszmát ját­szottak, a legszebb játsz­mára kitűzött különdíjat Averbach nyerte meg az alábbi játszmájával. Világos: Averbach Sötét:­ Furman 1. e4, e5, 2. Hf3, He7, 3. rb5, a«, 4. Fa4, N­f6, 5. 0—0, Fe7, 6. Bel, b5, 7. Fb3, d6, 8. c3, 0—0, 9. h3, Hb8, 10. d4, Hbd7, 11. c4, c6, 12. c5, dxc, 13. dxe, He8, 14. e«, fxe, 15. Feef, Kh8, 16. Hc3, Hc7, 17. Ff5, c4, 18. Ff4, He6, 19. Fg3, Hec5, 20. Hd4, Vb«, 21. e5, Bd8, 22. Fxh7­, Kxh7. 23. Vh5­ f, Kg8. 24. Hf5, Ff8. 25. Vg6, Kh8. 26. Hc4, He7. 27. Hf«!, Hxf6. 28. exf, Ba7, 29. Be4, Hf4, 30. Bxf4, Fxf5, 31. Bxf5, Bd5? s sötét meg sem várva világos lépését, a játszmát feladta. Világos: Kf5, Bél, Bel. He7, Fg7, Fa«, gyalog: e5, (7) Sötét: Kd4, Ba5 Fa8, gya­log: a4 (4) Világos indul s a második k­ésben múltat ad! .(Bach feladványa)! •• •' i* . . ' Üli KÖNYVESPOLC TRAVEN: AKASZTOTTAK LÁZADÁSA A magyar olvasóközönség által már jól ismert és meg­kedvelt »Mahagóni« regény­­ciklus ötödik, utolsó előtti kötete az Akasztottak láza­dása, amely a Magyar Heli­­k­on gondozásában került a könyvesboltokba. A sorozat­nak talán legérdekesebb ré­sze ez, amelyben a végsőkig megkínzott caoba-munkások soraiból forradalmárok emel­kednek ki, s a robbanásig feszített atmoszférában ki­tör a lázadás. A forradalmi elszántságú felkelőcsapat ki­vonulás­a rengetegből mind­végig magas hőfokú feszült­séget kelt. A dzsungel pok­lából az életbe visszatérő rabszolgák egyesülnek és harcba indulnak a "Föld és szabadság!" jelszavával. BERZSENYI DÁNIEL: A KÖZELÍTŐ TÉL A költő születésének 185. és halálának 125. évében elé­­gikus lírájából a Magyar Helikon válogatott verses­kötetet nyújt át az olvasók­nak. A kis kötetet, amely 21 szép verset tartalmaz, Var­sányi Pál eredeti fametsze­tei illusztrálják a költő hang­­gulataihoz illő elmélyedéssel. MIKSZÁTH KÁLMAN 1847—1910 Az 50 éve halott nagy író tiszteletére adta ki ezt a könyvet a Magyar Helikon. A gazdag, számos képet tar­talmazó dokumentumanyag bevezető tanulmányát Biszt­­ray Gyula írta. Az értékes kis kötetben olvashatjuk Ki­rály István emlékbeszédét is, amelyet Mikszáth halá­lának 50. évfordulóján mon­­dott el. Levelek, fakszimi­lék, fényképek mutatják be hitelesen a "tisztelt Ház" szenvedélyes bírálójának éle­tét a bölcsőtől a koporsóig. Itt találhatjuk a Szegedi Napló fényképét, amelynek Mikszáth 1878-tól 1881 de­cember végéig munkatársa volt, valamint az író felszó­lalását a tiszteletére rende­zett szegedi jubileumi ün­nepségen. LU HSZIN: VADFÜVEK E különös, fanyar, mégis lelkesülten előremutató láto­mások, víziók hol kísérte­ties, hol meg élettel teli, fantáziadús képek a nagy kínai költő búcsúzását me­sélik el, szinte fokról fokra a »vad füvektől«, a »rossz virágaitól« — tépelődő, tett­re képtelen önmagától. A forradalomra készült fel ezekben a szelíd álmodozás­ra hajló, de a tunya bele­törődéssel egyetérteni nem tudó költő. Harcot hirdet a megnyugvás és harcot hir­det a gyarmatosítók és ki­szolgálóik ellen, e lelkéből fakadt, csodálatosan szép vi­rágokkal, amelyeket csak azért bélyegez vad füveknek mert velük búcsúzik a teg­naptól. Tőkei Ferenc szép fordítása, s nem utolsósor­ban Bozóky Mária ihletett illusztrációi valóban eddig soha nem látott érdekes, és szép világot tolmácsolnak a magyar olvasónak. (Magyar Helikon.) ECA DE QUEIROZ: A MARÓ ATYA BŰNE Ecát, a polgári realistát, akárcsak a mi Ady Endrén­ket, Párizs ébresztette hiva­tására. Regényírói művésze­te a Balzac—Flaubert—Zola —France-i vonal méltó foly­tatása, ő maga pedig világ­személetében is a korabeli korszerű francia polgári sza­­badságeszmék hatása alatt áll. Könyvében egy sápadt, csinos, fiatal férfit ismer meg az olvasó: Amaro atya ő, egy portugál kisváros­­ újonnan kinevezett plébáno­sa, akinél hitványabbul ke­vés világirodalmi regényalak bukott meg emberségben, értelmiekben, s szerelemben együttvéve. Az írót kis hazájából az “Amaro atya bűne« emelte világhírre, s a Magyar Heli­kon igen helyesen tette, hogy művét­­ magyar nyelven is megjelentette. BESSENYEI GYÖRGY VÁLOGATOTT ÍRÁSAI Százötven éve halt meg Bessenyei György, aki mun­kásságával a magyar felvi­lágosodás irodalmának elin­dítója volt. Gazdag életmű­véből leghivatottabb isme­rője, Vajthó László állított össze szemel­vény­es gyűjte­ményt. A szemelvények a fe­ledés homályából ismét élénk fényben megvilágítva állítják elénk Bessenyei ko­rát meghaladó éleslátását, ma is példamutató erkölcsi felfogását és magyar népé­nek önzetlen szeretetét. (Ma­gyar Helikon.) Keresse fel az OTTHON bútorboltot (B­ajcsy-Zsilinszky u.19.sz.) Hálószobabútor háromajtós szekrény kombinált szekrény fényezett ágy ágybetét szék érkezettl 4 — A­ Szovjetunióbeli tanulmány­utak tapasztalatairól tart elő­adást a­­ Magyar -Szovjet Barát­sági­­ Hónap keretében Lőrinc Lajos és Zombori Zoltán csü­törtökön délután fél 6 órakor az MTESZ Széchenyi téri elő­adótermében. • A filmvetítéssel egybekötött előadást a Textil­ipari , Műszaki és Tudományos Egyesület szegedi csoportja ren­­­dezi. • , Előadás a Vidám Park A családi ünnepek javára szocialista megünnepléséért A Szegeden­­ létesítendő Vi­dám Park Javára sorra moz­dulnak meg a szervek. A Hazafias Helpfront békebi­­zottsága.. és .á.!.Csongrád- me­gyei belügyi szervek művé­szeti csoportja pénteken es­te « .órai kezdettel a Juhász Gyula művelődési otthonban műsoros estet rendez. Köz­reműködik a Belügyi Szer­vek­­ Szimfonikus Zenekara, Pataki Gizella, operett' dal­­énekes­'és Putyora János ma­­g­yarnóta-éneke is. Az estre mindenkit szeretettel vár­nak. A bevételt a Vidám Park javára­ fordítják. ’ A HI. kerület­­ tanácsa leg­utóbbi­ ülésén jóváhagyta az új állandó bizottság: a csa­ládi *k és egyes­­ társadalmi eseményeik állandó bizott­sága megalakítását,­­. A­ háromtagú, új állandó bizottság titkárát Zsoldos Sándort kérdeztük meg: mi­lyen feladatot lát el a jövő­ben az új bizottság, amely február 16-tól már meg is kezdte munkáját. — Nevének megfelelően az új állandó bizottság fel­adata­ az lesz —k­ion­dotta —, hogy az állampolgárok jelentősebb családi esemé­nyeinél (házasságkötés, név­adás, temetés) a társadalom együttérzését megfelelő ün­nepélyes­­ formák között szervezetten juttassa kifeje­zésre. . . . A kerületi tanácsok igaz­gatási osztályai eddig is minden esetben biztosították ezeknek a családi esemé­nyeknek az ünnepélyességét, amikor erre valaki igényt tartott. Ezután azonban kar­öltve a Hazafias Népfront kerületi bizottságával és az üzemi szakszervezeti bi­zottságokkal megfelelő akti­­va-hálózatot akarunk kiala­kítani és széleskörű felvilá­gosító munkát kívánunk folytatni a lakosság körében a családi ünnepek, esemé­nyek szocialista megünnep­léséért. A III. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága elsősor­ban e felvilágosító munka eredményesebbé tétele miatt látta szükségesnek az új ál­landó bizottság létrehívását. A bizottságon belül külön albizottságot kívánunk létre­hozni a társadalmi temetési szertartások ellátására. Új állandó bizottságot hozott létre a III. kerületi tanács Rádióműsor Szerda : l­OSSUTH-JtAl­JO 4.28 RákocA-induló. 4.30 Hí­rek, , laőia"ráSJelen­lés. 4.35-7.39 Vidáman, frissen.­­ Közben: 5.20 Hírek. 6.00 Falurádió­. 6.30 Or­vosi tanácsok. 6.40 Hirdetőosz­lop. 6.59 Időjelzés. 7.00 Hírek. 7 óra 10 Új könyvek. 7.30 Műsor­naptár. 7.50 Időjelzés. 0,00 Mű­sorismertetés. 0,08 Technikai szü­net. 8,10 Operarészletek. 9,00 A világosság gyermekei. 9,20 Népi zenekar játszik. 10,00 Hírek, lap­szemle. 10,10 Úttörő híradó. 10,30 Napirenden . . . 10,33 Elhangzott műsorainkból. 12,00 Déli harang­szó. 12,10 Tánczene. 13,00 Pillan­gó. Folytatásos regény. 13,20 Zon­­goraművek. 13,45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14,00 Operett­­részletek. 15,00 Hírek, közlemé­nyek. 15,08 Időjárásjelentés. 15,10 Az­ Ifjú Jókai. Rádiójáték. 16,15 ICét operanyitány. 16,35 Könnyű melódiák. 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek. 17,15 Szív küldi szívnek. 17,30 Gondolat. 19.30 Ze­nés párizsi jegyzetek. 19,05 Ke­rekasztal. 19,20 Népi­­ muzsika. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20 óra Esti krónika. 20,30 Hangver­seny. , A szü­netben. 21.10—21,21 •ÍA, szerelmes“ tenger." Költemény. ] 22,00 Hírek. 22,20 Ügetőverseny-eredmények. 62,28­­ tánc­zene. 23 óra 10 Régi magyar operákból. 24,06 Hírek. 0,10 Verbunkosok. 0,30 Himnusz. PETŐFI-RADIÓ­­ ‘ . 8,00 Reggeli zene. 6,30 Műsor­naptár. 6,50 Torna. 8,00—8,10 Hírek. 14,00 Időjárás- és víz­állásjelentés. 14,15 Fúvószenekar játszik. 14,40 Orosz nyelvlecke az általános iskolásoknak. 15,00 Könnyű zene. 16,00 Hírek. 16,05 Népdalcsokor. 16,35 Jó házból való úrilány naplója. Regény­ismertetés. 17,00 Magyar szerzők kórusai. 17,15 A harmadik út új válsághoz vezetett. 17,30 Händel: Tűzijáték. 18,00 Hírek. 18,05 Ope­rettrészletek. 18,30 Rádióegyetem. 19,00 Hírek. 19,05 Különleges­­ vi­lágnap. Színházi közvetítés. 21,25 Zsolnai Héti énekel. 21,45 Gyer­meknevelés. 22,00 Népi táncok. 23,15 Prokofjev zeneszerzői arc­képe. 23,00- 23,15 Hírek, Időjárás­­jelentés. Televisiómű­sor 18.00 A TV ezüstkalászos elő­adásai. 18.40 A kisfilmek ked­velőinek. A megfelelő háló. Né­met kisfilm. 19.00 Közvetítés a Kecskeméti Katona József Szín­­házból.-capek: Fehér kór. 22.00 Hírek. 'JWS/JSS/SSJSf/frjj?yf7r7777779777M7777777/7y>/S/7//7/7 Munkás felvételek a Szegedi Ruhagyár szentesi telepén Az egykori szentesi repü­lőtér épületeiben kapott he­lyet a Szegedi Ruhagyár új üzemegysége. Az épületek átalakítása, az üzem építé­se és munkája felett a KISZ szentesi bizottsága vállalt védnökséget. A munkát elő­reláthatóan már a második félév előtt­ megkezdik az üzemben. Míg a gépeket sze­relik, az új munkások át­képzésen vesznek részt. Már fel is szerelték a munkasza­lagokat és kedden megkezd­ték a munkások felvételét. Egyelőre 120 munkást vesz­nek fel. Móra­­ TAKÁCS TIBOR: ifjazgató úr... .IX. DESZKEN, két évvel Móra halála előtt. . . Annyi tréfa sehol sem esett, mint itt. Ásták a deszki határt. Jó néhány ember beállt a munkások közé, köztük egy Kovács János nevezetű is. Szántás közben ismerkedtek meg vele, s mivel úgy gon­dolta, jól jönne neki a váratlan pénz, ment a kubikosok­kal. Ásott napestig. Hanem az első fizetés után eltűnt. Sehol sem találják. Pedig szükség lett volna rá, merthogy a földjéhez vezettek a sírok. Ott is ásni kellett volna. Keresik, sehol! Móra meg Kotormány elindult a faluba, hogy fel­lelik a jó embert, és megállapodnak vele. Szembejön egy atyafi. — Merre lakik Kovács János? —Melyik? — kérdi nagy nyugalommal. Mondják, hogy hol a földje. — Aha... a medvebirkózóé... — derül fel a gazda arca. — Na, azt könnyen megtalálják... Mennek egyene­sen a halálkanyar felé, onnan meg már odatalálnak. Mórát nem­ hagyta nyugodni ez a jelző. Medvebir­­kózó —Nem is tudtam, hogy Deszken medvebirkózó is van. —Van hát — meséli örömmel az útbaigazító —, hát nem tudták? Nevezetes falu a mienk! És elmondja szép sorjában, hogy nemrégiben, né­hány éve annak, Szegeden járt egy cirkusztársulat. Volt egy nagy barna medvéjük, és nagy garral hirdették, aki megbirkózik Vele, ezer pengő üti a markát, ha legyőzi. Ezer pengő rettenetesen nagy pénz, de a jelentkezőknek inukba szállt a bátorság, mikor megpillantották a mac­kót. Bumfordi állat volt, ha felállt két hátsó lábára, magasabb lett akárkinél. Ezer pengő ide, ezer pengő oda, ilyen áron senki sem akart meggazdagodni Szegeden. János emlékezett a cirkuszra, már a gyerekek miatt, bizonygatta, hogy igen­csak így volt. De a cirkuszosok­ Szeged után Deszkre is sort kerítettek. Nagy csődület támadt a plakátok előtt, sok embernek fájt a foga az ezer pengőre, de legfőkép­pen Kovács Jánosnak. Mi lesz most? Ki merjen állni a mackóval bírókra? Szó se róla, erős ember, izma kötél­­vastag, de egy mackó­­ mégiscsak más, mint a birkózó ember. Sok habozás után erőt vett magán, és ment jelent­kezni. Deszken ekkora szenzáció még nem esett! Meg­telt a cirkusz már kezdés előtt. Kovács János büszke volt, mégiscsak érdemes!" A lányok egész nap róla be­széltek, a surbankó gyerekek ujjal mutogattak az utcán, ha meglátták. •• 4­ " Amilyen bátran ment be a porondra, olyan, gyáván jött ki. Mert a mackó­ birkózás rövid ideig tartott. Az állat száján­ szíjvédő,­­ nehogy a harc hevében kárt tegyen ellenfelében­­ összecsaptak. Az összecsapás annyiból állott, hogy a medve rátette két lábát Kovács János vállára, és az irgalmatlan nehéz­súly alatt össze­csukódott hősünk. Hiába erőlködött, szorította a mackót, az csak nyomta lefelé a lábával, úgy ránehezedett, hogy arról koldult. Hetekig nem ment az utcára se, mert rajta nevetett a falu. Az ismeretlen útbaigazító nem elégedett meg ennyi­vel. Ha már ezt elmondta, megtoldja valamivel. — Ezt hallgassák meg! — mondta és belekezdett. Azután Kovács János megnősült. A szégyent talán ketten jobban el lehet viselni! Igen ám, de Deszk itt van a szerb határ közelében, a közeli falvakban is sok szerb él, hát érthető, hogy a rác szokások bevették magukat az emberek közé. Esküvő meg nem esik leányrablás nél­kül. Az a szokás, aki valamirevaló legény, előbb elra­bolja a lányt, így szerez magának új asszonyt. No, Ko­vács János talán a medvebirkózás kellemetlen emlékeit akarta feledtetni, mindenesetre ráadta fejét a házasságra, jobban mondva a leányrablásra. Pedig kérhette volna szépen is, ahogy a magyarok szokták, de ő a szerb szokást választotta. És jól gondol­kodott, mert a leányrablás után egy fejjel magasabb lett! Már kezdték elfelejteni a gúnyolódó szavakat, meg­becsülték, s befogadták maguk közé az emberek. Hiába, nem lehet mindenki olyan erős, mint egy medve! — A m­i emberünk olyan, hogy akár regényben is megírhatnám — mondta Móra, hogy elváltak az atyafi­tól, és ballagtak Kovácsék háza felé. Zör­getnek a kapun, nyitja az öregasszony. — Kovács Jánost keressük — toppannak be. — Itthon van — mondja zavartan a szülő —, de nem tud az magáról semmit. Hóttrészeg! Rosszkor gyüt­­tek, igazgató úr! Az asszonyka is kipenderült. Dőlt belőle a panasz. Nem adott egy fillért se haza, ment és elitta. Azóta fekszik, kár az ilyen embernek munkát adni! A gazda is lekezelt Mórával. — Jól neveltem a fiam, nem tudom, mi bújt bele. Miért lett ilyen gaznáci? Móra megvigasztalta. — Nem a maga nevelésével van baj, papa, hanem a társadaloméval! Az nevel rosszra! — Ugye, igazgató úr? — lelkendezett az ember, mert egyszeriben elszállt róla a felelősség. —Nem nevel a társadalom, s ha nevel, rosszra viszi a fiatalokat! Közbeszól az öregasszony: ! — Mit lehetne tenni, mondja meg, igazgató úr. — Adják oda katonának, hallom, nem volt János fiúk még oda. — Persze hogy nem — világosította föl az igazgató urat az asszony —, megkíméltük tőle. Megszabadítottuk a katonaságtól, így szokták a gazdag csemetékkel. Közbeszólt a feleség is: —Az lenne a jó! Ha elvinnék! Erre a szülők felpaprikázódnak. Pattog mind a kettő a menyecskére: — Dehogy adjuk oda katonának! Majd megjavul! Ha meg nem, magának tesz kárt vele! Az öregekkel nem sokra mentek, de másnap elővet­te Kovács Jánost az igazgató úr. , — Ide figyeljen, visszaállhat munkába, de csak ak­kor, ha nem issza el a keresetét. Rendben van? — ígérem — felelte a medvebirkózó. Legközelebb mégis elitta! (Folyt, kövj

Next