Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

A MAGYAR SZOCIÁLIS 1­A M L ft ti­A­S­P­A­R­I­L­A­P­J­A 5. évfolyam, 78. szám______________________ Ara: 50 fillér Szombat, 1961. április L KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről A varsói barátsági együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés tagál­lamainak politikai tanácsko­zó testülete 1961. márciusá­ban Moszkvában rendes ülést tartott. A politikai tanácskozó tes­tület ülésén képviselői mi­nőségben részt vettek: Az Albán Népköztársaság részéről Beqír Balluku, a Minisztertanács első elnök­­helyettese honvédelmi mi­niszter, Koco Theodosi, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Behar Shtylla, az Állami Tervbizottság elnöke, kül­ügyminiszter. A Bolgár Népköztársaság részéről Tod­or Zsivkov, a BKP Központi Bizottságá­nak első titkára, Anton J ri­gor, a Minisztertanács elnö­ke, Ivan Mihailov, a Minisz­­tertanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, Karlo La­banov külügyminiszter, Cesco Monov, az Állami Tervbizottság elnökhelyette­se; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Antonin Novotny, a CSKP Központi Bizottságának első titkára, államelnök, Viliam Siroley kormányelnök, Otakar Símé­nek, kormányelnök hel­yettes, az Állami Tervbizottság el­nöke. Bohu­mir Somslop hon­védelmi miniszter, Václav David külügyminiszter. A Lengyel Népköztársa­ság részéről Wladyslaw Go­­mu­lka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Mi­nisztertanács elnöke, Stefan Jendrychowski, az Állami Tervbizottság elnöke, Ma­rian Spychalski, honvédel­mi miniszter, Adam Ra­­packi, külügyminiszter. A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Münnich Ferenc, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Sik Endre külügyminiszter, Czinege Lajos, honvédelmi miniszter, Tóth Lajos vezér­őrnagy, Jávor Breit alezre­des. A Német Demokratikus Köztársaság részéről Walter Ulbricht, az NSZEP Közpon­ti Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, Erich Honecker, az NSZEP Köz­ponti Bizottságának titkára, Lothar Bolz, miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter, Heinz Hoffmann honvédel­mi miniszter; A Román Népköztársaság részéről Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej, az RMP Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, az Államtanács elnöke, Ion Gheorghe Maurer, a Mi­nisztertanács elnöke, Leon­­tin Salajan, honvédelmi mi­niszter, Gheorghe Marin Gaston, az Állami Tervbi­zottság elnöke, Cornel Ma­­nescu, külügyminiszter; A Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége részé­ről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­­­­nak első titkára, a Minisz­t­­­ertanács elnöke, R. J. M*-jH lifun’szfcij honvédelmi mi­li­niszter, a Szovjetunió mar­­­­sallja, V. V. Kuznyecov, aki külügyminiszter első helyet­­­tese. Az ülésen megfigyelői mi­­g nőségben részt vettek. A Kínai Népköztársaság részéről — Lm Hsziao, az­­KKP Központi Bizottságá­­­nak tagja, a Kínai Népköz­­­­társaság moszkvai nagykö­­­­vete, a a Koreai Népi­ Demokra­­­tikus Köztársaság részéről —ja Kim Kvang Hjop, a KMPK­] Központi Bizottsága elnök­­­ségének tagja, a Miniszter­­i­ tanács elnökhelyettese, hon­i védelmi miniszter, Gojjg Kvang, a légierők parancs­nj­noka, Livi Djan Szik külügy­i miniszterhelyettes. A Mongol Népköztársaság részéről — J. Cedenbal, az­ MNFP Központi Bizottságá­­­nak első titkára, a Minisz­tjs­zertanács elnöke. Zs. Lhag-p­vaszvren, honvédelmi mi­ gi­niszter, P. Sagdarszuren kül-ül­ügyminiszter. Az ülésen részt vett A. A. Grictsco, a Szovjetunió mar­­sallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka is. Az ülésen Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsának el­nöke, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának első titkára elnö­költ. A poli­tik­ai tanácskozó testület ülésének részvevői a teljes kölcsönös megértés és egyetértés légkörében átfogó eszmecserét folytattak a nemzetközi események leg­utóbbi alakulásával összefüggő kérdésekről és ezzel kapcsolatban megvizsgálták a Varsói Szerződés tagállamainak az euró­pai és a világbéke biztosítására irányuló további intézkedéseit. A politikai tanácskozó testület támasz­kodott a kommunista és munkáspártok novemberi értekezletének elméleti és po­litikai következtetéseire, történelmi jelen­tőségű okmányaira, amelyek választ adnak a békéért és a háború elhárításáért folyó harc legégetőbb, életbevágó kérdéseire. A politikai tanácskozó testület ülésének részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a politikai tanácskozó testület (196« februárjában megtartott) előző értekezlete óta eltelt időszakban a szocialista tábor országai újabb kimagasló eredményeket értek el a gazdaság, a kultúra, a tudo­mány és a technika fejlesztésében, népeik anyagi jólétének fokozásában, a két rend­szer békés gazdasági versenyében. A kü­lönböző társadalmi rendszerű államok bé­kés együttélésének lenini politikája, a szocialista tábor országai békeszerető kül­politikájának eredményeképpen újabb fon­tos győzelmeket aratott: a leigázott, de nemzeti függetlenségükért küzdő népek nemzeti felszabadító mozgalmának csapá­sai alatt folytatódik a gyarmati rendszer szétbomlása. Mérhetetlenül megnőttek a szocializ­mus és a béke reális erői, amelyek meg­hiúsíthatják az imperialisták támadó ter­veit és kivívhatják a tartós békét. Az ülés részvevői egyszersmind megál­lapítják, hogy agresszív körök további akadályokat gördítenek a nemzetközi hely­zet egészségesebbé tételének útjába, szem­behelyezkednek azokkal az erőfeszítések­kel, amelyeket a békeszerető államok a béke fenntartására és megszilárdítására tesznek. A NATO és a többi, támadó szellemű katonai csoportosulás imperialista tagálla­mai folytatják a fegyverkezési hajszát, fo­kozzák háborús előkészületeiket, újabb katonai támaszpontok létesítésére törek­szenek Európában és a világ más ré­szein, növelik atom- és rakétafegyver­­készleteiket, negyedik atomhatalommá te­szik a NATO-t. Az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország segítségével erőltetett ütemben, hitlerista tábornokok parancsnoksága alatt építik ki az agresszív nyugatnémet had­sereget. Ellátják atom- és rakétafegyve­rekkel, valamint egyéb korszerű, tömeg­­pusztító eszközükkel. Katonai támaszpon­­(Folytatás a 2. oldalon.) Felszabadulásunk ünnepén kezdődnek a Szegedi Zenei Hetek Április 4-től május 21-ig bezárólag idén is megrendez­ik a Szegedi Zenei Hete­ket a KISZ kulturális szemle keretében. Üzemek, intézmé­nyek, alsó és felsőfokú is­kolák kórusai, énekkarai és zenekarai vesznek ebben részt Közel 50 énekkar, kó­rus, illetve zenekar s nagy­számú szólista szerepel a kulturális szemlén. Ebben az időszakban ren­dez, a debreceni Bartók Bé­la nemzetközi kórusverseny válogató hangversenyét is szegedi, hódmezővásárhelyi, makói és csongrádi énekkar,­nők és kórusok részvételé­vel. Sor kerül a Szegedi Kenderfonógyár énekkara fennállásának 15 éves jubi­leumi ünnepségére is, amely egyben a Szegedi Zenei He­tek záróakkordja lesz. Ezen a záróműsorom kitüntetése­ket, jutalmakat és emlékla­pokat adnak át. Magyar és szovjet fiatalok baráti találkozója a szegedi Ifjúsági Házban Pénteken délután az Ifjú­sági Házban b­aráti találko­zót rendezett­ h­azánk felsza­badulásának 16. évforduló­jának tiszteletére a KISZ Szeged városi bizottsága. A találkozón a szegedi üze­mek, hivatalok, iskolák, in­tézmények és termelőszövet­kezetek kiszesei, valamint meghívott komszomolisták vettek részt. A szovjet fiatalokat dél­után 5 órakor fogadták a ki­­szesek. Deák Béla, a KISZ Szeged város­bizottságának titkára meleg szavakkal kö­szöntötte­­ a szovjet ifjúsági szervezet tagjait, majd a két nép barátságát méltatta, s megemlékezett rövid üdvöz­lő beszédében hazánk fel­­szabadulásának évfordulójá­ról. A szovjet és a magyar fiatalok ezután kölcsönösen beszámoltak az ifjúsági szer­vezetek munkájáról, kicse­rélték tapasztalataikat, ba­ráti hangulatban hosszan el­beszélgettek. A jól sikerült baráti találkozó a késő esti órákban ért véget. 2*nc .4 Jtfc«. vBfin»i«?astftí­iK*»ir«Ksrí« stow £ r * 5 ' ’■ • m Hla: % . Lesz-e­­ francia algériai s a tárgyalás ? Átadták az idei I­I művészeti díjakat ! Új folytatásos regény közlését­­ kezdjük meg j A ruhagyár ú­j raktára is Új nyersáruraktárat rendeztek be a Szegedi Ruhagyárban­­ j a régi munkatermek helyén. A szabásztermet a gyártelep is másik részére helyezték. Az átalakítások során korszerűbb,­­világosabb, kényelmesebb munkakörülmények közé kerül­nek a ruhagyár dolgozói. (Somogyiné fdlv.) ­•wtufst HMineiw i wiisi íi­>ewis7 A lehetőségek jobb kihasználásával növelik eredményeiket a szegedi termelőszövetkezetek Tanácskoztak a város közös gazdaságainak képviselői A szegedi termelőszövetkezetek képviselői tegnap, pén­teken délután tanácskozást tartottak a Kálvin­ téri párt­házban. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Pusztai József­né, a városi pártbizottság titkára is. Szili Antal­nak, a városi tanács mezőgazdasági osztálya vezetőjének megnyitója után Bor­csek Ferenc, a városi pártbizott­ság osztályvezetője tartott beszámolót, s tájékoztatót adott arról, miként értékelte a városi pártbizottság a szegedi közös gazdaságok tevékenységét, az MSZMP Politikai Bi­zottsága 1960. áprilisi határozata alapján. A beszámoló megállapítot­ta, hogy Szeged már 1960 ta­vaszára szövetkezeti várossá alakult. A közös gazdaságok­ban az új belépések nyomán nagyban megnőtt a földterü­let és ez újabb feladatokat jelentett a szövetkezeti ve­zetők és tagok számára. Az új belépők földjei szétszór­tan terültek el, ez is nehe­zítette a munkát. Mutatkoz­tak bajok a munkafegyelem­ben, a munkához való vi­szonyban, főként az új tagok körében. A bajok ellenére is a város közös gazdaságai az elmúlt évben becsült, jó eredményeket értek el. A szegedi termelőszövetkeze­tek több mint 20 millió fo­rint értékű árut termeltek. Hiba volt azonban, hogy a termelési tervet a tsz-ek ös­­­szességükben csak részben teljesítették, és kukoricából, hízott sertésből sem tettek eleget szerződésben vállalt kötelezettségüknek. A ter­melési tervek nemteljesíté­sében kétségtelenül szerepe volt az aszálynak. A veszte­ségeket azonban főként a munkafegyelem, a munká­hoz való viszony elégtelen­sége okozta. Most, amikor megkezdődtek a tavaszi munkák, különösen fontos, hogy minden szövetkezeti tag tudása és ereje legjavával dolgozzék, mert ez legközvetlenebb egyéni érdeke. Csak helye­selhető, ha a tsz-ek kommu­nistái, legöntudatosabb pár­­tonkívüli dolgozói beszélnek­­ azokkal, akik nem, vagy csak részben vesznek részt a kö­zös munkában. A szegedi termelőszövet­kezetek további szilárdulá­­sát jelzi az is, hogy 1960- ban állami és saját erőből sok millió forintot ruháztak be. Szükséges azonban, hogy a szövetkezetek az eddiginél sokkal jobban, s elsősorban saját erőből egyszerű, de a célnak megfelelő gazdasági épületeket teremtsenek. A pártszervezetek politi­kai tevékenységének növe­lése elengedhetetlenül fon­tos, mert egyik alapját adja a szövetkezeti gazdák öntuda­ta előrehaladásának. A tsz-ek kommunistáinak és régi tagjainak a segítsége kell ahhoz, hogy az egy-két éve új útra tért parasztok gondolkozása közelebb, majd összhangba kerüljön a szo­cialista gazdálkodási formá­val. A beszámoló rámutatott, hogy a tsz-ekben a vezetés szín­vonalának emelése, a mun­kafegyelem szilárdítása fontos tényező a még jobb eredmények elérésében. Szükséges, hogy a városi ta­nács mezőgazdasági osztálya az eddigieknél még jobban segítse a közös gazdaságokat feladataik elvégzésében. A városi pártbizottság is a jö­vőben azon lesz, hogy foko­zottabb támogatást nyújt­son a közös gazdaságoknak. A szegedi szövetkezetek­ben is adottak a lehető­ségek, hogy tovább javul­jon a tsz-tagok életszínvo­nala, s még több árut ad­janak a közös gazdaságok. Idén — terveik szerint­­ [UNK]— a tavalyinál lényegesen na­gyobb mennyiségű áruval segítik a tsz-ek a lakosság ellátását, és ezzel párhuza­mosan természetesen emel­kedik a munkaegység értéke. Mindezek elérését valamen­­­nyi tsz-tag és vezető szor­galmas, szakszerű és együt­tes munkája biztosítja. Számos hozzászólás hang­zott el a beszámolóhoz. A hozzászólók valamennyien megállapították, hogy a nagyüzemi gazdálkodás le­hetőségeinek még jobb ki­használásával több árut ad­nak a népgazdaságnak és ugyanakkor növelik a tsz­­tagok életszínvonalát. Pusztai Józsefné, a város a pártbizottság titkára fel­szólalásában a többi között taglalta a szövetkezeti gazdák öntudata fokozásá­nak jelentőségét. fEcés­tatás a 2. oldala*.)

Next