Délmagyarország, 1961. augusztus (51. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-01 / 179. szám

51. évfolyam, 179. szám Ára: 60 fillér Kedd, 1961. augusztus 1. y .T....»...mm«urnái _ TOVÁBB JAVULT AZ EGÉSZSÉGÜG­Y1­I ELLÁTÁS­­ j FÉLÉVI SZÁMVETÉS § 11 A KENDERFONÓBAN " # A KÖVIRÁG HATALMAS SIKERE SPORTOLDAL A Szovjetunió Kommunista Pártja új programjának tervezete A kommunista társadalom felépítésének programját széleskörű vita után terjesztik az SZKP XX­­. kongresszusa elé Moszkva (TASZSZ). Július 20-án közzétették a Szovjetunió Kommunista Pártja programjának tervezetét. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi plénuma egyhangúlag jóváhagyta­­ a program tervezetét. A plénum határozatának értelmében a programtervezetet a Szovjetunió minden kommunistája, valamennyi dolgozója elé terjesztik széleskörű megvitatása végett, s végső megtárgyalásakor figyelembe veszik a vita eredményeit. A párt új programját az SZKP XXII. kongresszusa elé terjesztik megvitatás és jóváhagyás végett. A programtervezet bevezetésből és két részből áll. A programtervezet bevezetése elöljáróban hangsúlyozza: a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében: a kapitalizmus pusztulásának és a kommunizmus megszilárdulásának korszakát. A tervezet bevezető része a továbbiakban rámutat, hogy a nemzetközi forra­dalmi mozgalom középpontja a XX. század elején Oroszországba tevődött át. Orosz­ország hősi munkásosztálya a Vlagyimir Iljics Lenin vezette bolsevik párt irányítá­sával e mozgalom élcsapatá­vá vált. A tervezet ezzel összefüggésben kiemeli: az 1903. évi II. pártkongresszuson el­fogadott első program, amely Oroszország munkásosztályát és valamennyi dolgozóját harcba hívja a cári önkényuralom megdöntéséért, majd pedig a burzsoá rendszer megszüntetéséért és a proletárdiktatúra megteremtéséért, megvalósult. Ugyancsak valóra vált a párt 1919. évi VIII. kongresszusán elfogadott második program is, amely kitűzte a szocialista társadalom felépítésének feladatát. A Szovjetunió Kommunista Pártja napjainkban fogadja el harmadik program­ját: a kommunista társadalom felépítésének programját. A kommunizmus történelmi hivatást teljesít: mentesít minden embert a társa­dalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és kizsákmányolás minden formájától, a háború szörnyűségeitől, s a földön békét, munkát, szabadságot, egyenlőséget és boldogságot teremt minden nép számára. lista országok testvéri családjában oldja meg. A német, fasizmus és a japán milita­­rizmus szétzúzása a második világhábo­­rúban a Szovjetunió döntő szerepével — kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy sok európai és ázsiai ország népei meg­­döntsék a kapitalisták és földesurak ha­talmát. A szocializmus építésének útjára léptek Albánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Kí­na, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság, Lengyelország, Románia, Csehszlo­vákia, s még korábban a Mongol Nép­­köztársaság népei, s a Szovjetunióval együtt megalapították a szocialista tábort. A szocializmus útjára lépett Jugoszlávia is. A jugoszláv vezetők azonban revizio­nista politikájukkal szembeállították Ju­goszláviát a szocialista táborral és a nem­zetközi kommunista mozgalommal, s elő­idézték azt a veszélyt, hogy a jugoszláv nép elveszti forradalmi vívmányait. Az európai és ázsiai országok szocia­lista forradalmai újabb hatalmas csapást mértek az imperializmus állásaira. Különösen nagy jelentőségű volt a for­radalom győzelme Kínában. Az európai és ázsiai országok forradalmai 1917 októbere után a világtörténelem leg­nagyobb eseményét alkotják. A társadalom politikai szervezetének új formája keletkezett:­ a népi demokrácia, a proletárdiktatúra egyik­­ formája. Ez a szocialista forradalom fejlődésének sajá­tságát fejezte ki - olyan viszonyok kö­zött, amikor az imperializmus meggyen­gül, az erőviszonyok a szocializmus javá­ra változtak meg, kifejezésre jutottak ben­ne az érdekelt országok történelmi és nem­zeti sajátosságai is. Kialakult a szocialista világrendszer, a szocializmus és a kommunizmus úl­ján haladó, a közös érdekek és célok egységében összeforrt, a nemzetközi szocialista szolidaritás szálaival szoro­san összefűzött szabad és független népek társadalmi, gazdasági és poli­tikai együttműködése. A szocializmus építésének elszigetelt, a szocialista országok világméretű együtt­működésétől elkülönülő irányzata elmé­leti tekintetben nem helytálló, mert elle­ne mond a szocialista társadalom objek­tív fejlődési törvényeinek. Gazdasági te­kintetben káros, mert a társadalmi mun­ka tékozlására, a termelés növekedési ütemének csökkentésére, s az országnak a kapitalista világtól való függőségére vezet. Politikai tekintetben reakciós és veszélyes, mert nem összeforrasztja, ha­nem elválasztja egymástól a népeket az imperialista erők egyesített frontjával szemben, táplálja a burzsoá-nacionalista irányzatokat s ■ végső soron a szocialista vívmányok elvesztésére vezethet. ■­­­­ • (Folytatás a 2.­ oldalon.) Az emberiségnek világtörténelmi jelen­tőségű fordulata a­ kapitalizmustól a szo­cializmus felé, amelyet az októberi forra­­­dalom indított el, a társadalom fejlődésének törvénysze­rű eredménye. A tervezet első része hangsúlyozza:­­ a kapitalizmus belépett utolsó szaka­szába, a monopolkapitalizmus, az im­perializmus szakaszába. Az imperializmus rothadó és haldokló kapitalizmus, a szocialista forradalom elő­estéje. A kapitalista világrendszer egészben véve megérett a proletariátus szocia­lista forradalma számára. A tervezet ezután taglalja az októberi forradalom világtörténelmi jelentőségét, mélyrehatóan elemzi azt az­­ utat, amelyet­ a szovjet nép a szocializmus győzelméig a Szovjetunióban megtett, s levonja az út legfőbb tanulságait. A tervezet meg­állapítja: a Szovjetunió tapasztalata bebi­zonyította, hogy a népek csupán a szocialista forrada­lomnak és a proletárdiktatúra meg­valósításának eredményeként juthat­nak el a szocializmusba. A Szovjetunió tapasztalata teljesen iga­zolta azt a marxista—leninista tanítást, amely a kommunista pártnak a szocia­lista társadalom m­egteremtésében és épí­tésében betöltött döntő szerepről szól. A tervezet ezután leszögezi: a Szovjetunió a kommunista építés fel­adatait nem egyedül, hanem a szocia­­ l. A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejlődésének útja Tízezrek lelkes békeünnepe volt­­ a szegedi Ifjúsági Nap Vasárnap délután tartották meg Szegeden a KISZ hagyományos ifjúsági napját, melyen tízezrek gyönyör­ködtek a fiatalok sokszínű, vidám felvonulásában. Ez az ünnep minden esztendőben a­z ifjúság békevágyát de­monstrálja, s természetesen azok békés törekvéseit is, akik a fiatalok jelszavaival eg­yü­t­t érezve benépesítik ilyen­kor az utcákat. A vidám felvonulásról, mely körübelü­l 66 ezer nézőt vonzott, a 3. oldalon közlünk képes beszámolót. (Somogyi Kir­ályné ísiv.) Több új cikk gyártását kezdik meg a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalatnál Két- és háromműszakos termelésre térnek át Az utóbbi hónapokban több szegedi üzemben végez­tek vizsgálatot a gépek, il­letve a dolgozók munkaide­jének kihasználásáról. A vizsgálat során találtak olyan gépeket, amelyeket már régen szereztek be, de a termelési profil változott, s a gép ottmaradt az üzem­ben munka nélkül. Voltak olyan álló gépek is, amelyek mellett a munkás várta tü­relmetlenül az anyagot vagy a rajzot. Akadt olyan gép is, amelyik járt, de munkadarab nem volt rajta. Ezeket a hi­bákat viszonylag könnyű volt megszüntetni, munkába állítani az álló gépeket. De a gépek nemcsak műszak alatt állnak, sőt hosszabb ideig a műszakon kívül áll­nak. A helyi ipari üzemekben a városi tanács határozata alapján megvizsgálták azt is, hogy a nap háromszor nyolc órájában mennyit állnak a gépek. A szegedi tanácsi vállalatok­nál általában csak egy mű­szakban foglalkoztatják a gépeket, ezért a második, illetve a har­madik műszak bevezetésé­vel nagyobb beruházás nélkül lehetne növelni a termelést. Jelentős szabad kapacitást találtak például a Fémfel­dolgozó és Finommechani­kai Vállalatnál még az első műszakban is. A vizsgálat eredményeként az Üzem gé­peinek jobb kihasználására a termelési profil bővítését határozták el. A vállalat ve­zetői az elmúlt­­ napokban megegyezésre jutottak a Budapesti Fémlemezzpari Művekkel 17 féle termék gyártásának átvételére. Ez évi 10 millió forint ter­melési értéknövekedést je­lent majd az ü­zemnek. Mi­nisztériumi szinten augusz­tus 10-én adják át a termé­kek gyártását gépek, motor­ra gépkocsial­ Az új gyártmányok több­nyire háztartási kerékpár­­katrészek. Már a negyedik negyedév­ben Szegeden gyártják majd a kettő és négyszemélyes sportpresszot, a motorkerék­pár és gépkocsi rendszám­­táblákat, stoplámpákat, vis­­­szapillantó tükröket, jelző­lámpákat és a motorkerék­pár láncvédőket. Január 1- től pedig a többi között itt készítik majd a dióbéldará­­lót, burgonyanyomót, szele­telőt és a burgonyaszitát. Az új gyártmányok átvé­telét, gyártását lényegében beruházás nélkül valósítja meg a szegedi üzem. Kap­nak néhány célgépet, szer­számot a Budapesti Fémle­mezipari Művektől a meg­levő gépek mellé. Több üzemrészben áttérnek a ket­tő vagy három műszakra. Már az idén 66—76 munkást vesznek fel, jövőre pedig a munkáslét­szám 120-szal lesz több, mint az idén. A budapesti üzemből ér­kező nyolc sajtoló és több eszter­ga és marógépét a Honvéd téri üzemrészben szerelik fel a mostani mo­torkerékpárjavító részlegben. A­ motorkerékpárjavítók pe­dig elköltöznek a Petőfi Sándor sugárúti volt Csáki féle malomba. Itt tágasabb, korszerűbb munkahelyet biz­tosíthatnak számukra, jobb feltételek mellett javíthatják a különféle típusú és gyárt­­m­á­n­yú motorkerékpároka­t. Augusztus elejétől már itt dolgozik a motorkcerékpár­­javító részleg

Next