Délmagyarország, 1961. szeptember (51. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

Péntek, IIII. szeptember 1. A világ jól smi­tt, mi az inasság: A Szovjetunió három éven át türelmes tárgyalásokat folytatott Genfben A fehér Ház képmutató nyilatkozata nem mentesíti a­z Egyesült Államokat a felelősségtől A Fehér Ház közzétett egy nyilatkozatot, amelynek cél­ja minden eszközzel elferdí­teni a kísérleti atomrobban­­tásokról szóló szovjet kor­mányhatározat kényszerű jellegét. Az Egyesült Államok kor­mánya — amely hallgat ar­ról, hogy a NATO-tagálla­­mok fokozzák háborús ké­szülődéseiket, hogy Francia­­ország, az Egyesült Álla­mok tömbbeli szövetségese hosszú időn át folytatott kí­sérleti atomrobbantásokat, hogy az Egyesült Államok hallatlan mértékben fokozza a fegyverkezési versenyt és növeli hadserege létszámát, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei háborúval fenyegetőznek, ha a Német Demokratikus Köztársaság­gal megkötik a békeszerző­dést — nyilatkozatában kép­mutatóan azt állítja, hogy a szovjet kormánynak ez a lépése­­ semmibe veszi az emberiségnek a fegyverke­zési verseny enyhítésére irá­nyuló törekvéseit­, holott a határozat éppen azt cé­lozza, hogy elhárítsa a százmilliókat fenyegető harmadik világháború ka­tasztrófáját és észretérítse a háborús pszichózis élharcosait. Az ilyenfajta állítások ki­áltó ellentétben állnak az általánosan ismert tények­kel. A szovjet állam első­ként emelte fel szavát az általános és teljes leszerelé­sért, az atom­fegyverkísérle­tek megsz­üntetéséért. És kik voltak azok, ha nem a nyugati hatalmak, élükön az Egyesült Álla­mokkal, akik következete­sen meghiúsították a Szov­jetuniónak az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény megkötésére irányuló minden erőfeszí­tését. " A Fehér Ház propaganda célokból nyilatkozatában is­mét hazug, képmutató kije­lentéseket tesz az atomfegy­­verkísérletek megszünteté­séről és a nemzetközi ellen­őrzésről, jóllehet általánosan ismert tény, hogy az Egyesült Államok és Anglia nem volt haj­landó támogatni az F­NSZ.­­közgyű­lés határozatát, azt a határozatot, amely fel­hívja az államokat, hogy ne folytassanak atomfegyverkí­­sérleteket. Az Egyesült Államok és Anglia valójában ösztö­nözte Franciaországot az a­tomf­egy­verkísérletek folytatására és ezzel aláaknázta Genfben az atomfegyverkísérletek el­tiltásával foglalkozó tárgya­lásokat. A Fehér Ház nyilatkozata nem egyéb, mint kísérlet ar­ra, hogy a Szovjetunióra há­rítsák a felelősséget a vilá­gon fennálló feszültségért, amelyet az okozott, hogy az Egyesült Államok szítja a háborús pszichózist és fék­telen fegyverkezési versenyt folytat. * Szemjon Carapkin nagykö­vet a genfi atomértekezleten résztvevő szovjet küldöttség vezetője csütörtökön nyilat­kozott az ADN­ NDK-hírügy­­nökség tudósítójának a Szov­jetunió legutóbbi döntéséről. Kijelentette: -A Szovjetunió három éven át türelmes tár­gyalásokat folytatott Genf­ben, abban a reményben, hogy sikerül megállapodni az első leszerelési intézkedés­ben, az atomfegyver-kísérle­tek megszüntetésében. A nyugati hatalmak azonban csak a nukleáris kísérletek szüneteltetésére törekedtek, de ezzel ez­y időben nem akar­tak leszerelést, más szavak­kal leszerelés nélküli ellen­őrzésre, titkos értesülések beszerzésére, tehát kémke­désre törekedtek« —mondot­ta a szovjet nagykövet. A Kínai Népköztársaság kormánya csütörtökön köz­leményt adott ki, amelyben támogatja a szovjet kor­mánynak azt a döntését, hogy felújítja a kísérleti nukleáris robbantásokat. A kínai kormány úgy véli — hangzik a közlemény —, hogy a szovjet kormánynak ez a döntése hideg zuhany­ként hat a forrófejű háborús uszítókra, s egyben hatékony ösztönzést nyújt, a világbéke megőrzéséért küzdő népek­nek.. A brazil kongresszus két háza szerdán este túlnyomó többséggel 296 szavazattal 14 ellenében megszavazta, hogy Goulart alelnököt iktassák be az elnöki tisztségbe. A kongresszu­s által a reakciós katonai vezetők tiltakozása ellenére megszavazott hatá­rozat kiemeli, hogy a jelen­leg érvényben levő válasz­tási testületeket tiszteletben kell tartani, ami más szóval azt jelenti, hogy Goulart, Quadros alkotmányos utóda lesz az elnök. A határozat elvben elfo­gadja az alkotmány módosí­tására vonatkozó javaslatot, amelynek célja megváltoz­tatnia a kormány jelenlegi formáját. A csütörtöki nap folyamán a kongresszus to­vábbi tanácskozásokat foly­tatott az­­ elnöki­­ hatáskör mó­dosítása ■ részleteinek kidol­gozásáról. New Yorkból keltezett hírügynökségi jelentések sze­rint Goulart alelnök szerdán este repülőgépen New York­ból Buenos Airesbe indult Útközben érinti Miamit, Panamát és Tárnát is A New York-i repülőtéren újságírók­nak kijelentette, hogy Bue­­­nos Airesből tovább utazva­­­­ a legmegfelelőbb helyen i­s lép Brazília földjére. Az­ újságírók kérdéseire vála­­­­szolva a többi között elmon­­­­dotta: azért tér vissza, hogy gondoskodjék a törvényesség és a rend fenntartásáról Braziliában. Kifejezte azt a véleményét, hogy a kong­resszus feladata dönteni a kormányforma módosításá­ról és válság megoldását, magának a brazil népnek kell megtalálnia. —­­Az alkotmány rendel­kezéseiből világosan kitűnik, hogy a törvényes államfő én vagyok« — mondta. Amikor megkérdeznék, hogy folytat­ja-e Quadros politikáját, azt felelte, túlságosan sok gon­dot okozna neki az ország belügyeí, és külpolitikai kér­désekkel még nem­ foglalko­zott. Lopes tábornok határozott magatartás­t tanúsít A brazíliai katonai veze­tők — annak ellenére, hogy a szerdai nap folyamán el­fogadták a kongresszus ja­vaslatát Goulart beiktatásá­ról, — közbeeső állásfoglalá­sukat megváltoztatva szer­dán este kiáltványt adtak ki, amelyben ismét erélye­sen tiltakoznak az alelnök visszatérése ellen. Kifogásul azt hozzák fel, hogy Goulart­­nak »túlságosan sok a kom­munista kapcsolata« ahhoz hogy az ország vezetője le­gyen. Denys hadügyminiszter szerdán este rendeletet adott ki Rio Grande do Sul tarto­mányban állomásozó 3. had­sereg feloszlatására. Lopes tábornok, a hadsereg pa­rancsnoka azonban elutasí­totta a rendelet végrehajtá­sát. A hadügyminiszternek szerdán este küldött üzene­tében megismételte, hogy nem hajlandó alkotmányba ütköző utasításait teljesíteni. A brazil hírügynökség szerdán még t tíz iratti forrásra hivatkozva közölte, hogy Iztcerda, Guanabara­ állam kormányzója — Quadros le­­mondatásának egyik kezde­ményezője — lemondott kor­mányzói tisztségéről. Később azonban Lacerda cáfolta a visszavonulásáról terjesztett híreket. Goulart Brasilia új el­n­ök­­e Kennedy megvitatja tanácsadóival a legújabb szovjet kormánynyilatkozatot Nyugati hírügynökségek közlése szerint Kennedy el­nököt szerdán este az ame­rikai külügyminisztérium tá­jékoztatta a nukleáris kí­sérletek felújítását bejelentő szovjet nyilatkozatról. Az elnök ekkor megbeszé­lést tartott Husk külügymi­niszterrel, majd nyilatkoza­tot tett közzé. A nyilatkozat bejelenti, a­z elkövetkező 7A­rab­ban Kennedy megbeszélése­ket tart majd vezető tanács­adóival és e tanácskozáso­kon döntik el, miképpen reagáljon az Egyesült Álla­mok a Szovjetunió bejelen­tésére. A nyilatkozat közli még, hogy Kennedy haza­rendelte Genfből Arthur Deant, az a­tomért­ekezleten r­észtvevő amerikai küldött­ség yenetonefc 2 Megalakult Moszkvában a Szovjet—Amerikai Kapcsolatok Intézete Csütörtökön a Népek Ba­rátságának Házában tartott gyűlés keretében megalakult a Szovjet—Amerikai Kap­csolatok Intézete. Nyikolaj Blohin, a Szovjet Orvostudományi Akadémia elnöke a gyűlésen tartott be­számolójában kifejtette, hogy az­ intézet célja fejleszteni és erősíteni a Szovjetunió és az Egyesült Államok népeinek kölcsönös megér­tését, bizalmát és barátsá­gát a tartós béke érdeké­ben; megismertetni a sz­ovjet né­pet az amerikai nép törté­nelmével, életével, hagyo­mányaival, tudományos, technikai és kulturális vív­mányaival; elősegíteni, hogy az amerikai nép megismer­kedjék a szovjet dolgozók életével, munkájával, kultú­rájával, terveivel és törek­véseivel. Blohin professzor hangsú­lyozta: az intézet megalapí­tása újabb bizonyíték arra, hogy­ a szovjet nép őszintén és következetesen békére és együttműködésre törekszik az amerikai néppel. Az alakuló ülésen felszó­lalt Sosztakovics, az ismert szovjet zeneszerző, és Jev­­genyij Fjodorov, a Szovjet Tudományos Akadémia tu­dományos főtitkára. A gyűlés résztvevői ezután megválasztották az intézet 126 tagú vezetőségét, köztük Nyina Hruscsovát, Geraszi­­mov filmrendezőt, Kornej­­csuk írót, Tatjana Szamoj­­lova filmszínésznőt. Szovjet—indiai kulturális együttműködés A Szovjetunió és In­dia képviselői csütörtökön Moszkvában kulturális és tudományos együttm­­űködési programot írtak alá. A prog­ram, amely 1961 még hátra­lévő hónapjaira és 1962 el­ső negyedére vonatkozik, széleskörű kulturális, irodal­mi, tudományos, egészségvé­delmi, oktatási stb. együtt­működést irányoz elő. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs életrajza Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke 1901. november 8-án született Birland városban. Munkáscsalád gyermeke. Mint villanyszerelő, 1S éves korától vett részt a munkásmozgalomban. 1930-ban be­lépett az akkor illegálisan működő Román Kommunista Pártba. 1932-ben a vasutasok központi akcióbizottságának titkárává vá­lasztották. Ez az akcióbizottság vezette a Kommunista Párt irányításával az 1933. január-februárjában lefolyt nagyszabású sztrájkot. A hadbíróság 12 évi­ börtönbün­tetésre ítélte Gheorghiu-Dej elvtársat, akit elítélése után rövidesen a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságának tag­jává választottak. Börtönbüntetése idején is szoros kapcsolatban volt szabadlábon lévő elvtársaival s 1943-ban az ő vezetésé­­vel dolgozták ki a fasiszta diktatúra meg­döntésének tervét. 1944. augusztus 9-ről 10-re virradó éjszaka a párt megszervezte Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs szökését a Tirgu-Jiu koncentrációs táborból. Felszabadulás után a Román Kommu­nista Párt —Gheorghe Gheorghiu-Dej elv­társsal az élén — irányította a néptöme­gek küzdelmét az ország demokratizálá­sáért. 1945. októberében a Román Kom­munista Párt országos értekezletén Ghe­orghiu-Dej elvtárs tartotta meg a Köz­ponti Bizottság politikai beszámolóját. Ezen az értekezleten választották meg a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának főtitkárává. 1947. decemberében, a Román Népköz­­társaság kikiáltása után a Minisztertanács első elnökhelyettesévé nevezték ki. 1932 és 1955 között pedig a Román Népköztársa­ság Minisztertanácsának elnöke. 1948 feb­ruárjában, a kommunista és a szociálde­mokrata párt egyesülésekor megválasztot­ták a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának főtitkárává. A Román Munkás­párt második kongresszusán (1955. decem­ber) és harmadik kongresszusán (1960 jú­nius) Gheorghiu-Dejt a párt Központi Bi­zottságának első titkárává választották. 1961 márciusában a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakán megválasztották a Román Népköztársaság Államtanácsának elnökévé. 7ő tiizünkét esztendő tanulsága h­­uszonkét évvel ez­­előtt, 1939-ben, ezen a napon támadtak a hitleri Németország hadosztályai Lengyelországra. A német csapatok ezen a napon vo­nultak be Danzingba s ez­zel kezdődött meg a máso­dik világháború. A nem egészen hat esz­tendőn át tartó harcok szörnyű megpróbáltatást je­lentettek az emberiségnek: a háború Amerika és Ausztrália kivételével min­den világrészre kiterjedt; az emberek milliói veszhet­ték életüket, vagy sebesül­tek meg s generációk mun­kája lett semmivé. A fel­­perzselt városok és falvak üszkös romjainak ijesztő látványát nem felejthették el azok, akik túlélték az emberiség történelmének e legszörnyűbb kataklimáját. Az emberiség azonban megmenekült, mert a há­ború kirobbantóit, a fasiz­mus hadigépezetét a hala­dás erői szétverték, meg­semmisítették. Úgy tűnt, hogy a borzalmas áron el­ért győzelem tanulságait hosszú emberöltőkön át megszívleli az utókor. Saj­nos, nem így történt, mert 1949-ben azok a nyugati vezetők, akik elfelejtették, hogy milyen kötelezettséget vállaltak Berlinben, a náci Németország kapitulációja­kor és akkor, amikor alá­írták az ENSZ alapokmán­nyát. Négy évvel később már katonai szövetséget alakítottak: a NATO létre­hozása után egy évvel, 1930-ben már Koreában dörögtek az ágyúk. Azóta a Nyugat politikája gyakor­lati eszközének tekintette a “fegyverekkel történő ren­dezést«: Algéria, Tunézia és a függetlenségre törekvő más országok népeinek tra­gédiája a bizonyítéka, hogy az Egyesült Államok, Ang­lia és Franciaország vezetői mit sem tanultak a tör­téntekből. Sőt felfegyverez­ték a Német Szövetségi Köztársaságot is s ezzel pél­dátlan feszültséggel telítet­ték Európát s felidézték az új háború veszélyét. A világ azonban nem fe­lejtette el 1939. szeptember elsejének legfontosabb ta­nulságát, azt, hogy egyesí­tett erővel, következetes és határozott politikával meg lehet akadályozni a hábo­rús összecsapást. S mert a Nyugatot csak az erő té­ríti el támadó szándékaitól, remélni lehet: a Szovjet­­unió legutóbbi figyelmezte­­tő lépései után Washing­tonban, Londonban és Pá­rizsban is felülkerekedik a felismerés, hogy vitás prob­lémákat csak a tárgyaló­­asztal mellett lehet meg­oldani. Jon Gheorghe Maurer elvtárs életrajza Jon Gheorghe Maurer elvtárs, a Román Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Államza­varjának alelnöke, a Minisztertanács elnöke 1902. szeptember 23-án született Bukarestben értelmiségi családból, 1923-ban fejezte be a bukaresti egyetemen jogi tanulmányait, majd jogászként dolgozott. 1936-ban lépett be a Román Kommunis­ta Pártba. Tevékenyen részt vett a párt által irányított küzdelemben, amely Romá­nia fasizálása ellen folyt és azért, hogy megakadályozza Románia bevonását a szovjetellenes háborúba. A román fasiszta rendszer letartóztatta és koncentrációs tá­borba hurcolta. Románia felszabadulása után Maurer elvtárs fontos munkát végzett az ország népgazdaságának helyreállításában és fej­lesztésében. 1944-től 1946-ig a közlekedési miniszter helyettese volt, 1946-tól 1947-ig pedig népgazdasági miniszterhelyettes. A Román Kommunista Párt 1945. októberi országos értekezletén a párt Központi Bi­zottságának tagjává választották. Maurer elvtárs a királyság megdöntése után is párt- és állami vonalon egyaránt felelős­ségteljes munkát végzett. A Román Mun­káspárt első kongresszusán a párt Köz­ponti Bizottságának tagjává választották. Felelősségteljes közéleti szereplésével egy­idejűleg, mint a Román Tudományos Aka­démia jogi tudományos kutató intézetének igazgatója,­­jelentős tudományos tevékeny­séget fejtett ki.­ Maurer elvtárs a jogtudo­mányok doktora. 1957-ben a Román Népköztársaság kül­ügyminiszterévé nevezték­ ki.­­.1958 január­jában pedig megválasztották a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése El­nökségének elnökévé. A Román Munkáspárt harmadik kong­resszusán ismét megválasztották a Köz­ponti Bizottság tagjának és a Politikai Bi­zottságba. 1961 márciusától a Román Nép­köztársaság Államtanácsának alelnöke és a Minisztertanács elnöke. Szomorú napok virradtak a nyugat-berlini pénzváltókra NDK-lobogó a Brandenburgi kapun mind pedig­ a pénzváltóhe­­lyeken már napok óta nincs pénzváltás. Habár a pénz­váltó üzlet gyakorlatilag ha­jótörést szenvedett, tovább­ra is fenntartották az 5:1 arányú fantasztikusan magas árfolyamot. Ennek nyilván­valóan az volt a célja, hogy a látszatot legalább papíron megőrizzék. Minden­esetre nyugat-berlini rész­ről ezzel akaratlanul is elismerték, hogy az árfolyamot koránt­sem a kínálat és a kereslet diktálja, hanem sokkal in­kább az NDK ellen irányu­ló politikai aknamunka ha­tározza meg. A pénzváltóhelyeket­ 1948- ban nyitották meg, amikor Németország nyugati öveze­teiben önkényesen pénzre­formot hajtottak végre Ez­után tizenhárom évig űzték e rosszindulatú politikai üz­letet. A Brandenburgi kapun már csütörtök óta a Német Demokratikus Köztársaság ál­lami zászlaja leng A lobo­gót katonai ünnepség kereté­ben tűzték ki. Az ünnepsé­gen részt vettek a Német Szocialista Egységpárt berli­­­­ni vezetőségének tagjai, élü­kön Paul Verzier első tit­kárral, és megjelent Fritz Eikemeyer, a berlini népi rendőrség elnöke is. Seebohm bonni közleke­désügyi miniszter, a Nyugat- Berlinben tartott revansista gyűlések egyik fő-fő rende­zője hamarosan a frontvá­rosba látogat. Seebohm ter­mészetesen a Nyugat-Berlin­­be vezető légifolyosót veszi­­ igénybe útjához. Segni olasz külügyminisz­­i­ter csütörtökön Rómában az ADN tudósítójának adott nyilatkozatában síkraszállt amellett, hogy hamarosan tárgyalások induljanak a nyugat-berlini kér­désről. Hangsúlyozta, veszélyes, ha tudomást sem vesznek a­­ Hruscsov szovjet miniszter­­elnök által felajánlott tár­­­­gyalásokról. A NATO-hoz­­ tartozó országok egyes ál­­lamférfiaira célozva Segni névemlítés nélkül hangsú­lyozta, egyes államférfiak­­ "figyelemreméltónak" mon­­­­dották azokat a garanciákat, amelyeket Hruscsov Nyugat- Berlin és a külvilág közötti kapcsolat szavatolására aján­lott fel. A NATO állandó tanácsa —jelenti a Reuter — csü­törtökön Párizsban a berli­­­­ni helyzet “különböző kér­­­­déseiről« tárgyalt. A NATO­­- vezetők hétfőre újabb ülésé­t tűztek ki. (MTI) Szeptember elsején végér­vényesen bezárják a Nyugat- Berlinben működő pénzváltó­helyek többségét. A pénzvál­tók személyzetét közvetle­nül azután értesítették e döntésről, hogy az NDK au­gusztus 13-án övezethatárá­­nak biztosítására megtette a szükséges intézkedéseket. Szeptember elseje u­tán már csupán a nagybankok áll­nak majd a forma kedvéért a pénzváltók rendelkezésére. Mind a nagybankokban.

Next