Délmagyarország, 1962. január (52. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-03 / 1. szám

Síerda, 1963. január 31. Külpolitikai hírek — torokban Különös faj­ Ul — bomba­robbanások és géppisztoly­­ropogás hangja mellett — köszöntött be az újesztendő Algériában. Algírban is Oranban az ultrák az OAS­­elhívására zajos tüntetést rendeztek­­ Algéria francia­­­jelszóval. Éjfél táj­ban Al­gír több utcájából­ bontha­­robbanás és géppisztolyro­pogás hallatszott. Ghana, Venezuela, Romá­nia és Írország képviselője HeUon elfogulta helyét a Biztonsági Tanácsban t’ey­­lon, Ecuador, Törökország és Libéria utódjaként. A Biztonsági Tanács ez utóbbi nem állandó tagjainak mun­­detuma tudvalevőleg január elsején lejárt. A tanács ja­nuár havi elnöke sir Pat­rick Dean angol küldött szinten átvette hivatalát Ostur Luft­ EAR-delegátus­­tól.• A vasárnap megkísérelt ál­lamcsíny gyors elfojtása után Libanonban hétfőn az­­ élet már visszatért rendes­­ kerékvágásába és a vasár­nap életbeléptetett biztonsá­gi intézkedések közül már csak néhány maradt érvény­ben, köztük a Beirútba ér­kezők és onnan távozók iga­zoltatása. A rendőrség és a katona­ság folytatja a jobboldali összeesküvés felgöngyölíté­sét. De Gaulle-nak a francia hadsereghez intézett újévi üzenete nagyfokú nyugtalan­ságot váltott ki a közvéle­ményben. Az elnök kijelen­tette: a hadseregnek foly­tatnia kell a békéltető szere­pét Algériában­, majd hang­súlyozta, hogy ugyanakkor­­ fel kell készülnie azokra a nagy harci feladatokra, ame­lyek Európában a rrpszrtre és szövetségeseire hárulhat­nak". Francia politikai körök megítélése szerint de­ Gaulle harcias kijelentései a nem­zetközi feszültség enyhítését és az együttélés gondolatát visszautasító francia állás­pont további megmerevedé­sére vallanak. Hruscsov válasza Hans ffi­i­ring kérdéseire (Folytatás az 1. oldalról.) Iiík est, hanem azért, mert a kommunista társadalmi­­ rend biztosítja minden mai társadalmi renddel szemben itt termelőerők legnagyobb­­fokú kibontakozását, minden egyes ember anyagi és szel­lemi igényeinek maximális kielégitését, az igazi demok­ráciát, a társadalomnak és minden egyes lagjanak teljes­­ Szabadsagait. »A békés együttélés a szovjet külpolitika fő vona­la — hangsúlyozta Hrus­csov’­«. Következik ez magá­nak a szovjet államnak a természetéből, mert ebben az államban nincsenek olyan osztályok, vagy társadalmi csoportok, amelyek érdekel­tek lennének a háborúban, ■ mások javainak elrablásá­ban, más népek leigázásá­ban. — A szocialista országok —­ jelentette ki Hruscsov — nem szándékoznak beavat­kozni mások dolgába, sem exportálni a forradalmat. Másnak sem szabad azonban — jegyezte meg — más or­szágokba exportálni az el­lenforradalmat.­­— A tőkés országoknak legalább ugyanannyira, ha nem jobban érdekükben áll elhárítani a háború veszélyét — jegyezte meg Hruscsov. — A fölény nem náluk van, azt már mindörökre elvesz­tették. Hruscsov ismételten hang­súlyozta, hogy a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttélése ko­runkban az emberi társada­lom fejlődésének objektív szükségszerűsége.­­ Az általános leszerelés­re, a gyarmati rendszer fel­számolására, a német béke­szerződés megkötésére vo­natkozó szovjet javaslatok megvalósítása — jelentette ki Hruscsov — szétzúzná a há­ború gépezetét és lehetővé tenné valamennyi népnek, hogy békés munkával foglal­kozzék­ A *Zvi­­et kormány továbbra is kész mindent megtenni, ami módjában áll, hogy a vitát nemzetközi kér­déseket tárgyalások útján, minden egyes ország érdekei figyelembe vettlével oldják meg. A továbbiakban megje­gyezte, hogy a Szovjetunió a tőkés országoknak javasolja a béket versengést. Szilárdan meg van ugyanis győződve a szocialista társadalmi rend fölényéről. Hangsúlyozta, hogy a békés versengés idő­vel­­ megeyezi a népeket ar­ról, hogy a szociálist,a tár­sadalmi rend a legigazságo­sabb, a leghaladóbb, övé a jövő*. — Csak maguknak a né­peknek van joguk dönteni arról, hogy melyik társadal­mi rend álljon fenn, mégpe­dig annak alapján, hogy a a szóban levő társadalmi rend megfelelő-e az emberek túlnyomó többsége érdekei­nek — mondotta Hruscsov Hruscsov nevetségesnek mondotta azt az elképzelést, amelyet egyesek a tőkés or­szágokban hangoztatnak: a békés együttélésre való kész­ségük feltételeként biztosíté­kot követelnek a szocialista országoktól, hogy a kapita­lizmus örökké fennmarad. A továbbiakban megje­gyezte, hogy Marx és Engels kommunista kiáltványának megjelenése óta eltelt több mint tíz­ esztendő alatt óriá­si változások mentek végbe a világon a tudomány, a technika és a társadalom fejlődése területén Hangsú­lyozta, hogy a kapitalizmus­nak, mint­ az ember kizsák­mányolásán alapuló társada­lominak a lényege nem vált­­ozott meg, a kapitalizmus belső ellentmondásai pedig tovább éleződtek. (MTI) 2 A holland parlament megkezdte a vitát Nyugat-Irián kérdéséről A holland képviselődé­­kedden megkezdte a nagy érdeklődéssel várt vitát Nyugat-Irián kérdéséről. Az ülés megnyitása uán Eduard de Quay miniszterelnök kor­mány­nyilatkozatot olvasott fel a nyugat-iriáni kérdés­ről. A holland kormány nyi­latkozata bevezetőül hangoz­tatja, hogy Hollandia min­den előzetes feltétel nélkül kész tárgyalásokat kezdeni Indonéziával Nyugat-Irián kérdéséről Mint hí­rü­­gynök­­ségek rámutatnak, ez azt je­lenti, hogy a holland kor­­mány az esetleges tárgyalá­sokon nem ragaszkodnék az úgynevezett önrendelkezési jog előzetes elismeréséhez. A nyilatkozat a továbbiak­ban kifejti, hogy a holland kormány az elmúlt hetekben tanácskozásokat folytatott Gionzsi Szlimmel, az F­ KISZ- közgyűlés 16. ülésszakának elnökével, U Thant ügyve­zető főtitkárral és több or­szág kormányával a nyugat­­i iráni kérdésről. Sukarno indonéz elnök december 18-i beszéde után Hollandia fon­tolóra vette, hogy ne ter­jessze-e a Biztonsági Tanács elé az Indonéziával támadt vitáját. A nyilatkozat szerint azonban a kormány­­ egye­lőre letett erről, mert úgy véli, hogy lehetőség van a békés megoldásra«. A miniszterelnök végül védelmébe vette kormányá­nak gyarmatosító politiká­j­át és azt állította, hogy Hollandia -politikai, kultu­rális, gazdasági és szociális fejlesztési tervek megvalósí­tásához látott hozzá- Nyu­­gat-Iriánban, s ez — sze­rinte —­­nem szakítható >­eg minden további nélkül«. Az esetleges tárgyalások kérdéséről szólva a minisz­terelnök hangoztatta, hogy kormánya­­ széleskörű tár­gyalásokat« tart helyesnek, — ami utalás más országok és esetleg az ENSZ bevoná­sára. A kormánnyilatkozat fel­olvasása után a képviselő­­ház­ rövid szünetet tartott, t­ajd megkezdődött a két­napos vita a nyugat-irráni kérdésről. A vitában elsőnek Paul de Groot, a Holland Kommu­nista Párt főtitkára szólalt fel. Követelete, hogy a képvi­­s­előház haladéktalanul je­lölje ki azokat a személye­ket, akik tárgyalásokat kez­denek az indonéz kormán­­­nyal Rámutatott, hogy a holland kormány Csembe katengai diktatúrájához ha­sonló rendszert próbál hata­lomra juttatni Nyugat-Irián­­ban, miközben embertelen nyomorban tartja a Pápua lakosságot. Reuter-jelentés szerint a h­olland psata vezérigazgató­sága kedden közölte, hogy Indonézia megszakította a postai és tavirdai összeköt­tetést Hollandiával. (MTI) Az VII. év számos válto­zást hozott a világ politikai térképén A következőkben földrészek szerint, időrendi sorrendben adunk rövid át­tekintést a változásokról. (A szövegben zárójelben feltün­tetett számok a térképen ka­ri­k­ázott számoknak felelnek meg.) Afrika politikai földrajzi térképén 1961-ben 1960-hoz, «Afrika évéhez« viszonyítva kisebb volt a változás. Az 1­961 -es év legjelentősebb eseménye két gyarmat, Sier­ra Leone: Tanganyika füg­getlenné válása, továbbá Brit-Kamerun ENSZ.-g­rám­­sági terület részeinek a füg­getlen Kamerun és Nigériá­hoz való csatlakozása, (ös­­­szesen 1 054 600 négyzetkilo­méter terület, 13,3 millió la­kossal.) Április 27. Sierra Iseone (18) brit gyarmat és védnök­ség elnyeri függetlenségét. Az új állam megalakulása után azonnal belép a Brit Nemzetközösségbe, majd szeptember 27-ével az ENSZ 100. tagállama lesz. Április 26. Ghana, Mali és a Guineai Köztársaság meg­alakítja az »Afrikai Államok Unióját«. (16). Az új állam­szövetség egyetlen szerve egyelőre csupán egy tanács­kozó bizottság. Május II. A Dél-afrikai Unióban megtartott népsza­vazáson a köztársaság ál­lamformát választják. Az­­ Unió felveszi a Dél-afrikai Köztársaság (24) nevet, s kilép a Brit Nemzetközös­ségből. Június 1. Brit-Kamerun ENSZ-gyámság északi része — 45 000 négyzetkilométer, 1 770 000 lakossal — Kardauna (17) tartomány néven Nigé­ria szerves részévé válik. Augusztus 1. Dahomey (II) birtokba veszi az eddig Sao Tomé és Príncipe portugál gyarmathoz tartozó Ajuda portugál erődöt, amely Da­homey területébe ékelődött be. Október 1. Brit-Kamerun ENSZ-gyámság déli része — 43 000 négyzetkilométer. 830 ezer lakos — hivatalosan is Kamerun (26) szuverenitása alá kerül. Október )#. Az egyre erő­södő vulkáni tevékenység miatt teljesen kiürítik a Szent Ilona brit gyarmathoz tartozó Tristan de Cunha szigetet (25). Október 28. Mauritániát (13) felveszik az ENSZ-be. Az 1960 folyamán független­né vált állam az ENSZ 163 tagállama. December 9. 80 éves gyar­mati uralom után a 936 400 négyzetkilométer területű,­­ 9.5 millió lakosú Tanganyika (22) brit ENSZ-gyámság ki­vívja függetlenaséget. Tanga­nyika Afrika 28. független állama. A Brit Nemzetkö­­zösség és az ENSZ 104. tagja december 14-e óta. A MIWKA November 25. A Domini­kai Köztársaságban lezajlott forradalmi tömegmozgalom hatására Ciudad Trujillo fő­város nevét újra régi ne­vére, Santo Domingóra (14) változtatták meg. Ázsia Március 13. A független Ciprusi Köztársaság (3) a Brit Nemzet­közösség tagja lesz. Június 4. Kína (12) és Bur­ma (13) között életbe lép a vitás határterületek rende­zését szabályozó államszer­ződés. Június­­ 6. Az Arab (Fer­­zsa)-öböl partján fekvő kő­olajban gazdag brit vednök- Kuwait (9) közjogilag önálló állammá válik­ Július 1. Pakisztánban (10) Karachi Szövetségi Kerület tartományi jogú közigazga­tási önállósága megszűnik és Nyugat-Pakisztán tartomány­ba olvad be. Szeptember 29. Az Egyip­tom és Szíria államszövet­ségéből létrejött Egyesült Arab Köztársaság (7) szíriai tartománya kiválik az eak­­ból és Szíriai Arab Köztár­saság (4) néven függetleníti magát Szíria 1961 októberé­ben az ENSZ bOl­ tagállama lett. Október 5. Kína (12) és Nepál (II) között éMbe lép a két ország határainak f­on­­tos kijelölését tartalmazó ál­lamszerződés. Október 27. A Mongol Népköztársaság (6) az ENSZ 102. tagállama lett, miután az USA és a többi imperia­lista ország 16 éven keresz­tül meg­hiúsította az ENSZ- be való felvételét.. December 18—18. A Por­tugal India összefoglaló né­ven ismert Goa. Dívj é* Ds­­ingo (21) több é­vszázados gyarmati elnyomás után fel­szabadul és az Indiai Unió szerves részévé válik. December *7. Az Egyesült Arab Köztársaság (7) kor­mánya hivatalosan meg­szűntnek nyilvánítja az­­ Egyesült Arab Államok­ el­nevezésű ,államszövetséget, mely az EAK (Egyiptom és Szíria), valamint a Jemeni Királyság (8) között jött létre. December Holland Új- Guipeg (Nyugat-Inén) nevét a hóUánő gyarmatosítók Nyugat-Pápuára (23) változ­tatják át. ETROPA Október 10. A Szovjetunió­ban a Tuvai Autonóm Terü­let Autonóm Szovjet Szo­cialista ’»­társasággá (3) alakul át. November 6—12. A Szov­jetunióban (6 a) a Igkégyig kerékének e* a XXII. kong­resszus szellemének megfe­lelően a Szovjetunió egyéb szövetségi köztársaságainak Legfelsőbb Tanács az alábbi v­árosok nevét változtatta meg:Sztálino DONYECK Sztálinabád DUSÁNBE Sztálinszk NOVOKUZNYECK Sztalinogorszk KOVOMCi 3­E K­O­VSZ­K Sztálingrád VOLGOGRAD November II. A Német Deane­ i rali kút Köztároló­ban Stalinstadt és Fürsten­­berg Oder városokat Blisen­battenstadt (1) néven egyesí­tik November 26. Sztgyin.város új neve Dunaújváros (2) AFRIKA A Diplomáciai Testület újévi tisztelgése a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, január 1-én délben fo­gadta a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képvisele­tek vezetőit, akik az új év alkalmából jókívánságaikat fejezték ki. Részt vett a fogadáson Ma­rosán György és Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettesei, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Radványi János, a Külügy­minisztérium protokoll-osz­tályának vezetője. A foga­dás szívélyes légkörben zaj­lott le. (MTI) Heves tűzharc Algírban az OAS és az ellen-OAS között Algériában az újév nap­ján ismét 26 merényletet követtek el, amelynek 12 halálos és 37 sebesü­lt áldo­zata volt. Eddig főleg az OAS és az FLN hívei között folyt a harc. A­z ultra merénylők autókból géppisztolyokból lőtték algériai járókelő­ket, plasztik’poro­cs­kát rob­bantottak. Az FLN büntető osztagai pedig azzal vála­szoltak, hogy a forradalmi szerveik által halálra ítélt PAS-tagokon végrehajtották az ítéletet. Az eddigi két­oldali harcba most új fél­ként kapcsolódott be az el­­len-OAS amely újév napján több szabályos ütközetet ví­vott az OAS terrorkü­lönít­­mén­yeivel. Algírban, ahol az európaiak egyórás fülsiketítő fazékhangversennyel köszön­tötték az újévet, már a kö­vetkező órákban heves üt­közet zajlott le az OAS és az ellen-OAS között. Sátán fegyveresei felfedezték és ostrom alá vették az ellen- OAS parancsnokságát, amely az európai negyed egyik villájában ütötte fel tanyá­ját. Bazookákkal és gépfegy­verekkel lőtték a hízat, az ostromloUak pedig viszo­nozták a tüzet. Egy rendőr­autó tűz alá vette a támadó­kat, mire azok sietve vis­­­szavonultak. A mentők két halottat és öt sebesültet szállították el a csata szín­helyéről. Az OAS és az ellen-OAS között a város más pontjain is összeütközésre került a sor.

Next