Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
VILÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJAI 52. évfolyam, 26. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1062. február 1. Sürgősen meg kell vitatni a Kongóban előállt helyzetet A Szovjetunió ENSZ-képviseletének nyilatkozata A Szovjetunió ENSZ-képviselete kedden közzé tette az alábbi nyilatkozatot: A Szovjetunió ENSZ-képviselete 1962. január 25-én a szovjet kormány megbízásából kérte: sürgősen hívják össze a Biztonsági Tanácsot, hogy megvitassák, miként teljesítették a Biztonsági Tanácsnak a kongói kérdésben hozott 1961. november 24-i határozatát. Ismeretes, hogy — jóllehet — a Biztonsági Tanács említett határozatának elfogadása óta több mint két hónap telt el, e határozat igen fontos követeléseit nem teljesítik, mivel bizonyos katangai érdekeltségekkel rendelkező gyarmattartó hatalmak nyílt ellenállást tanúsítanak. Miért szükséges tanácskozni a kongói teendőkről ? A szovjet küldöttség, amikor felveti a Biztonsági Tanács összehívásának kérdését, abból indul ki, hogy sürgősen meg kell vitatni a kialakult helyzet okait, és a tanácsnak olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek minden külföldi zsoldos Katangából való haladéktalan kikergetésére és a katangai szeparatista tevékenység megszüntetésére irányulnak — a Biztonsági Tanács világosan kifejtett határozatainak és a Kongói Köztársaság központi kormánya politikájának megfelelően. A szovjet küldöttség, még mielőtt formális kérését eljuttatta volna az ENSZ titkárságához, a Biztonsági Tanács összehívására vonatkozó indítványáról tanácskozott, az afrikai országoknak a Biztonsági Tanácsban helyet foglaló képviselőivel, a Kongói Köztársaság ENSZ- képviselőjével, valamint a Thant-nal az ENSZ ügyvezető főtitkárával és ők semmi ellenvetést nem tettek. Az említett tanácskozások során a szovjet küldöttség kérte a Kongói Köztársaság New Yorkban tartózkodó képviselőjét, sürgősen tájékoztassa minderről kormányát és közölje, hogy a szovjet küldöttség ez év január 27-re, szombatra indítványozza a tanács összehívását. Ugyanakkor kérte a Kongói Köztársaság képviselőjét, tájékoztassa a szovjet küldöttséget a Kongói Köztársaság kormányának ezzel kapcsolatos esetleges elképzeléseiről. A szovje küldöttség a Kongói Köztársaság képviselőjétől, de a Kongói Köztársaság kormányától sem kapott január 28-ig semmiféle értesítést. Ugyanakkor Dean-nel, Nagy-Britannia képviselőjével, a Biztonsági Tanács elnökével folytatott tanácskozások során kiderült, hogy a nyugati hatalmak ellenzik a tanács gyors összehívását, és egyesek közülük szükségtelennek tartják a tanács összehívását. Emiatt, továbbá néhány más küldöttség megfontolásait is szem előtt tartva, a szovjet küldöttség hozzájárult ahhoz, hogy a tanács összehívásának időpontját január 29-re, hétfőre halasszák, amiről értesítette a Biztonsági Tanács elnökét. A Biztonsági Tanács elnöke mégis csak január 80-ra, keddre tűzte ki az ülést Az ENSZ ügyvezető főtitkára január 28-án tájékoztatta a szovjet küldöttséget Adoulának, a Kongói Köztársaság miniszterelnökének Lagosból küldött táviratáról. A táviratban Adoula tiltakozik a Biztonsági Tanács észA Biztonsági Tanács január 30-i ülésén a szovjet küldöttség világosan kijelentette: kívánatosnak tartja, hogy a Kongói Köztársaság miniszterelnöke személyesen vegyen részt a Biztonsági Tanács munkájában, amikor megvitatják a tanács november 24-i határozata teljesítésének kérdését, és úgy véli, hogy az első ülés után ahol majd mint a tanács összehívásának kezdeményezője kifejti álláspontját , elhalasszák a tanács munkáját, amíg Adoula kongói miniszterelnök megérkezik New Yorkba és személyesen részt vehet a tanács vitájában. Az ülés menete azonban világosan megmutatta, hogy a gyarmattartó hatalmak, élükön az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával, mindenképpen akadályozzák a Biztonsági Tanács november 24-i határozata teljesítésének a megvitatását, mert a tanácson kívüli kulisszamögötti manőverekkel akarják elérni kongói céljaikat. Az Egyesült Államok összehívása ellen, elsősorban amiatt, mert maga készül New Yorkba utazni. E táviratra nyilvánvalóan az adott okot, hogy Adoulát nem kielégítően vagy egyoldalúan tájékoztatták a tanács összehívásának céljairól Nagy-Britannia képviselői meg akarják akadályozni a kérdés bármifajta megvitatását, mert ez leleplezhetné a gyarmattartó hatalmak ügynökségeinek megmentésére, mindenekelőtt Csembe megmentésére irányuló kulissza mögötti manővereiket. Ezért a tanács ügyrendi szabályai durva megsértésének útjára léptek, ami szemléletesen lelepleződött az ülés során, és még a napirend megvitatása előtt az ülés félbeszakítását idézte elő. Tehát e hatalmak szavakban ugyan állást foglalnak az ENSZ szerepének fokozása mellett, de tetteikkel aláássák az ENSZ és legfontosabb szerve, a Biztonsági Tanács tevékenységének alapjait. Mindez e hatalmak önző gyarmatosító érdekeit szolgálja és semmi köze a kongói nép általános érdekeihez és ahhoz a törekvéséhez, hogy megőrzi a Kongói Köztársaság területi épségét és függetlenségét — fejeződik be a Szovjetunió ENSZ- képviseletének nyilatkozata. Anglia és az Egyesült Államok kulissza mögötti mesterkedései A Szovjetunió segítséget nyújt Jugoszlávia földrengés sújtotta lakosságának A szovjet kormány figyelembe véve a Szovjetunió és Jugoszlávia népei között kialakult hagyományos barátságot, határozatot hozott, amelynek értelmében segítséget nyújt a januárban Jugoszláviában lezajlott földrengés károsultjainak. Ennek értelmében a Szovjetunió tízezer tonna cementet, ötezer köbméter faanyagot, valamint gyógyszereket küld Jugoszláviának. Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke Tito jugoszláv elnöknek küldött táviratában a Szovjetunió népe, kormánya és saját maga nevében, őszinte részvétét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a földrengés emberéleteket követelt áldozatul és anyagi károkat okozott. Ma kezdődik a mezőgazdasági könyv hónapja Az idén februárban rendezik meg a hagyományos mezőgazdasági könyvhónapot. Lebonyolításában nagy feladatok várnak a könyvesboltokra: rajtuk is múlik, hogy a könyvhónap rendezvényeire a falvak időben és elegendő számban megkapják a legújabb mezőgazdasági szakkönyveket. Képünkön a Földművesszövetkezet szegedi faluellátó járási könyvesboltjában szállításra készítik elő a szakkönyveket Csökkent a törvénysértések száma Csongrád megyében Egy pedagógus 1ajaz naplójából... | JHórahalm&n. Tavaszi újdonságok a kereskedelemben A magyar újságírók egyre jobban szolgálják a szocializmus építésének nagy és magasztos ügyét Megkezdődött az Újságírószövetség kétnapos küldöttközgyűlése Szerdán délelőtt Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kamaratermében megkezdődött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének kétnapos küldöttközgyűlése. A tanácskozáson megjelent Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság póttagja, a Népszabadság szerkesztőbizottságának vezetője, Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága agit.-prop. osztályának helyettes vezetője, Naményi Géza, a kormány Tájékoztatási Hivatalának vezetője, Terényi László, a nyomdászszakszervezet főtitkára. Szakosíts Árpád, a MUOSZ elnöke mondott megnyitóbeszédet. Hálás szavakkal emlékezett meg arról a hathatós eszmei és gyakorlati segítségről, amit a párt és más illetékes szervek nyújtanak a magyar sajtónak, s amely segítség birtokában a magyar újságírók egyre jobban szolgálják országunk és népünk gazdasági, szellemi és erkölcsi megújhodásának, a szocializmus építésének nagy és magasztos ügyét. Népünk mind nagyobb igényességgel tekint a sajtóra Ezután Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben megállapította, hogy a szövetség legutóbbi közgyűlése óta a sajtó munkásai is becsülettel helytálltak, ? arra törekedtek, hogy hazánk, népünk érdekeinek megfelelően, a párt útmutatásai alapján sajtónk betöltse a kollektív szervező, propagandista és agitátor szerepét. — Fejlődő, művelődő népünk mind nagyobb igényességgel tekint a sajtóra — mondotta ezután — s ez arra kötelezi a lelkiismeretes újságírót, hogy tovább tanuljon, fáradhatatlanul gyarapítsa ismereteit , és szüntelenül keresse, miképpen tudná alkotóképességét politikai és szakmai munkájában még jobban érvényesíteni. Ennek elősegítésére szervezte meg az Újságírószövetség a munkáját és ennek szolgálatába állította teljes apparátusát. A továbbiakban ismertette a MUOSZ oktatási tevékenységét, a szövetség egyre mélyülő és terebélyesedő baráti kapcsolatait a szocialista tábor újságírószövetségeivel. Ezután a magyar sajtó előtt álló legfontosabb feladatokat összegezte beszámolójában Siklósi Norbert elvtárs, majd aláhúzta: A magyar sajtónak az elmúlt esztendőkben elért fejlődése, az Újságírószövetség tevékenységének gazdagodása megannyi bizonyítéka annak, hogy politikai és társadalmi életünkben mindinkább meghonosodnak pártunk VII. kongresszusának útmutatásai. E nagyszerű, felemelő célért vívott harcban az újságíróknak is megtisztelő szerepük volt és lesz a jövőben is — mondotta befejezésül Siklósi Norbert. A beszámolót követő vitában felszólalt Szirmai István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A párt Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét, s Kádár János elvtárs személyes jókívánságait tolmácsolta a küldöttközgyűlésnek. A tanácskozást csütörtökön délelőtt folytatják. Évi hatvanmillió forint forgalom Küldöttközgyűlést tartott a szegedi földművesszövetkezet A földművesszövetkezetek életében napjainkban jelentős események történnek. Megyeszerte készülnek a SZÖVOSZ V. kongresszusára. Újraválasztják a földművesszövetkezetek vezetőségeit, s küldötteket választanak a járási, megyei küldöttközgyűlésekre, valamint az V. kongresszusra. A Szeged és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet küldöttközgyűlésén az igazgatóság beszámolt az elmúlt négyévi munkájáról. Beszámoltak arról, hogy a szövetkezet tagságának létszáma 1958-ban 4427 fő volt, s 180 ezer forint értékű részjegyet fizettek be. Az elmúlt négy évben ez a taglétszám ugyan csökkent, ez azonban gyengülés helyett a szövetkezet erősödését eredményezte. Az időközben kilépett vagy törölt tagok ugyanis egyáltalán nem törődtek a szövetkezet ügyével, s a részjegyek befizetésével sem. Az 1961-es év végére a befizetett részjegyalap 267 ezer forintra emelkedett. A földművesszövetkezet kamat, valamint felvásárlási és értékesítési visszatérítés címén eddig 123 ezer forintot fizetett vissza. Ez az 1958-as évi befizetett részjegyek forint értékének 66, míg a jelenlegi részjegybefizetések értékének 46 százaléka. A Szeged és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet sokat segített a környékbeli termelőszövetkezeteknek is. Többek között átadtak részükre több kisgépet, gumikerekes pótkocsit, valamint a szövetkezet szeszfőzdéjét is. Biztosították a termelőszövetkezetek műtrágyaellátását, mintegy 550 vagon műtrágyával. A nagy mezőgazdasági munkák idején a termelőszövetkezeti tagság árubevásárlásainak megkönnyítésére mozgóboltot küldtek a termelőszövetkezetekbe. Az eltelt négy évben javult a szövetkezeti vagyonvédelem is. A leltári többletek 155 ezer forinttal, a hiányok összege pedig 53 ezer forinttal csökkentek. A keletkezett leltárhiányok forintértéke szinte teljes összegben megtérült. A szövetkezet kereskedelmi munkájáról szólva a beszámoló rámutatott arra, hogy a földművesszövetkezet általában évenként 60 millió forint forgalmat bonyolított le. Fejlődött a földművesszövetkezet bolthálózata is. Különös gondot fordítottak a berendezések felújítására. Minden boltegység rendelkezik például elektromos hűtőszekrénnyel. A bolthálózat fejlesztésére mintegy 760 ezer forintot költött négy év alatt a földművesszövetkezet. A földművesszövetkezetek vagyoni helyzete szilárd — állapította meg a beszámoló. Kielégítően fejlődik a költségek csökkentése. Mert míg 1958-ban 100 forintra 11 forint 37 fillér költség jutott, addig az 1960-as évben már csak 9 forint 08 fillér. Ennélfogva a szövetkezet mérlege minden évben szép eredménnyel zárult. Az 1961-es év mérlegénél például mintegy egymillió forintot várnak. A beszámolót élénk vita követte. A küldöttek közül néhányan hasznos javaslatot tettek. Javasolták például, hogy a különböző háztartási kisgépek kölcsönzését, az idős szövetkezeti tagok bevonásával bizományos rendszerben oldja meg a szövetkezet. Az is elhangzott, hogy a földművesszövetkezeti tagok látva az eredményes gazdálkodást, segítsék a szövetkezetet azzal is, hogy ki-ki tehetsége szerint a visszatérítési összegből jegyezzen újabb részjegyet.