Délmagyarország, 1962. február (52. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-01 / 26. szám

Csíl­őrtők. If­í. február I. Közeli francia-algériai megegyezésről írnak a párizsi lapok A francia kormányhoz kö­zelálló körökben ismét derü­látó véleményeket szárlgoz­­tatnak a francia—algériai tárgyalásokkal kapcsolatban, s eg­y belga lap jelentése sze­rint a francia—algériai meg­egyezés szövege kéz*. Wlltk aláírásra vár. A francia polgári lapok ugyanakkor részletesért is­mertetik a két kormány kö­­zötti titkos tárgyalásokért fel­ért eddigi eredményeket. A jelentésekből kideríti, hopp hlír rtr­alftpVéiŐ MH kérdé­­sekben nincsen lényeges elté­rés a két álláspo­nt között, napy nehézségek m­utatknz­­■nak a­­é üzletkérdésekben és a Megállapodás gyakorlati végrehajtása tekintetében. Erre mutat rá szerdai ve­zércikkében az VHurbanité, a ferm­eri Komm­­unista Párt lapja is. Hangoztatja: az al­gériai béke leglényegesebb feltétele, hogy a francéia kormány őszi álén gondol­ja az algériai n­ép önrendelke­zési idpinak­ gyakorlati érvé­nyesítését. Az algériai nép minde­ddig nem­ teszi le a fegyvert, addig erre vonatko­zólag biztosítékot nyerh kap. A lap rabrluját­ az adófi helyzetben, amikor a francia kormány kevés Jetét munat­­ja, hogy a fegyv­éses erőket megtisztítsa az OAS-szal fe­­köz Szenvező Hétitek Kft. be­szélget dolog a térteli biza­kodás álláspontjára helyez­kedni. A francia lapok, el Sil Shr­­brth­ a Le Monde jelentése alapján a következőkben ös­­­szegezhetők az egyes kérdé­sekben elért eredmények és a még meglevő ellentétek: Az európaiak jogai Az egyik legtöbbet vitatott kérdés az európai lakosság helyzete és jogainak biztosí­tása. Az FLFt, az­­ Algériai nemzeti felszabadító mozga­lom kívánsága, ho­gy az arab lakosság a független Algéria létre­jött évei automatikusan elnyerje az algériai állampol­gárságot, az európaiak fiá­dig vagy algériai állampol­­gárságot­ kérnek — s ez eset­­ben, egyenlő jogokat élvez­nek az arab lakossággal —, vagy külföldiekként éln­ek to­vább Algériában. A franciák azt akarják, hogy minden la­kos automatikusan algériai állampolgárságot kapjon és erről azután záros határidőn belül lemondhat. A franciák ezenkívül az Algériában ma­radó európaiak személyi és közösségi jogainak biztosítá­sát köteiezik. Az FLN csu­pán az egyes állampolgárok jogegyenlőségét kívánja sza­vatolni az átmeneti idősza­k során. Ugyancsak nagy nehézsége­ket okoz­ az­­ átmeneti idő­szak­ kérdése. Ennek első szakasza a fegyverszünettől a népszavazásig második szakasza a vfvaszfflsdl­ig. Ázsz a végleges algériai kormány létrejöttéig terjed. A flüHvi­ák m­ik­ét hossza­bbik. Az algé­riaiak a lehető legrövidebb időre igyekeznek szabni ezt. Itt álmhétet. N­agy vonalakban tisztázó­dott, hogy ebben az időszak­ban az ideiglenes végrehajtó hatalomban a frattiera kor­mány, az FLN és »más helyi irányzatok­ képviselői ven­nének részt. Az arab elnök m­ellett francia főbiztos mű­ködnek. Tisztázatlan még a fegyve­res hatalom kérdése Az algé­­rtrii korm­ány külOdő Sefi az OAS-ra és ailrtak a ffhnHa fegyveres erőkben levő hiVet­­re unló tekintettel ragaszko­dik hozzá, hogy a felszabadí­tó Hadsereg részt vegyen a rend fenntartásában. A Sanhara és a katonai tntiviszpontok Nem kétséges többé, hogy a Szahar­a Al­étiához tarto­zik. A népszavazást egyszerre tartják meg Algériába­n és a szaharai megyékben. Meg­egyezés jött létre a szabotál olaj kiaknázásában is. E cél­ból közös szabéid—t­lgériai szerv létesül, EnHefe Hatás­köre tekintetében eltérnek a vélemények. Az algériai kor­mány egyszerű gazdasági és műszaki kézmén­yi iái béfi­­ne, a franciák elképzelése szerint még a kutatási jog­gal is ez a szerb iekdelkes­­ziék. Lényeges ellentét mutatko­­zik a katonai támaszpontok kérdésében. A francia kor­­m­­ály fennn akarja tartani szítVetéhitását a Mers­el Re­­bir-i katonai támaszpont és egy meghatározott terület f­e­lélt és ígértét frift több RAtfi­­nai repülőtérre. Az FLN haj­tok dó Prefétjji­e­rt a d átéri el- Kebir-i támaszpont ideiglenes fenntartásába, nem ellenzi, hogy a­ finnem polgári re­pülőgépek igénybe vegyék a repü­lőtéreket, de elutasít minden olyan igényt, amely minmt mi korlátozna. Hasdhüsképpen ellenzi a fran­cia kormánynak a szaharai atomrobbantási kísérletekre vonatkozó kívánságait, is. Francia politikai körökben nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az algériai ideiglenes Refernflng c Heti tiihi SZí m­il­­tiiszter tanácsi ülésének, amelynek napirendjén a frántista algériai megegye­zés kérdése szerepel. Fokozódik az OBS terrorja Algériában Az ultra­fasiszták tovább fokozzák a terror és a gyű­lő­lét légkörét Algériában, hogy l­ehet­etlenné tegy­e a Hi­arab és az euróbai lakosság együttélését. A hatóságok ál­tal brirk­rltett­­ szlam­i in­tézkedések é rdtebére az OAS régi/berri csapatéi tbvábbról iS szinte akadálytalanul ga­rázdálkodnak a volfti Srik Ut­cáid. Kedden ismét i­ Halá­los és 27 sebe­sült áldoz­atfi vSrt a Méréttyléleknek. Morin a francia kormány algériai főm­egbízottja az ult­rák követelésér­e visszavonta azt a ren­delkezését, hogy a nagyvárosok főu­tcál­i­ért­eli torlaszokkal gátolják a gép­kocsik szabad közlekedését. Az OAS au­tóS Kándi­ál is­mét szabad kezet kaptak és kedden Algírban és Irán­­ban is több helyütt sortüzet nyitottak az Uzerbekből ki­tóduló arab munkásokra, vagy járókelőkre. Algírban a késő esti órákban a repülő­térről érkező autóbusz ellen intéztek támadást és több utast megsebesítettek. Az állandó életveszély miatt az algériai dolgozók egy része sztrájkba lépett. Sztrájkolnak a kikfitökwakd­sok, a vasutasok, a benzin­kutak személyzete. Sok isko­lában szünetel a tanítás, a francia t­t RöSt rendőriség algíri székháza febien elköve­tett hétfői bombamerénylet­nek­ hivatalosan közölték: rá halálra és több sebesült ál­dozata várt A robbanás földig leromibolta a kékitáut­létéi épületet s a kifrijtező Házakban is súllyos károkat és több sebesülést okozott. A Horttbrff égsi írógépeket taf­­ttiimitáÖ ládában csempész­­te be az mifl a titkosrend- SfácP székházéba-. 2 Szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek A Szovjetunió és a­z Egye­sült­ Állandók képviselői megkezdték a tanácskozást az t­r Szovjet—afitérikai kul­turális egyezményről. Az új egyezmény keretében mind­két fél fokozni­ kiváltja kul­turális tevékenységét. A meg­beszélések kiállítások rende­zéséről, különböző kulturá­lis eseményekről, diák- és tudósküldöttségek cseréjéről folynak. A tárgyalásokat Szovjet részről .RemaMbszki­; A Kül­földi Kulturális Kájdfeldratok állami bizottságénak elnök­­helyettese, amerikai részről pedig Bohlen, d kü­lin­gv­m­i­­nisztérum­ Szár­ét ügyfelekfei foftlafkrlíó tanácsadója ve­zeti. Az ENSZ-közgyű­lés nagy többséggel elítélte a portugálok angolai politikáját Nem tűzték ki a közgyűlés ülésének­ legközelebb­ időpontját Az ENSZ-közgyűlés kedd kével egyetértésben frebfenar *ti ülésért 1,9 szavazattal 2 elsejére (mag­yar idő szeri­nt Hlenében (Spanyolorszáig és 21 mára) összehívta a Biz- 1 Hé­­ dfHkai Köztársaság) tonsági TolnáfeSot, tíWgv rftfeg ’KV tartózkodással (Frantiá- tárgyalja a kasmíri kérdés­­•írsz­ági jóváhagyta azt a ha- SPl kapcsolatos indiai—pa­­tarozati javaslatot, am­tfely Risztén! viszályt. A Bizton­­’lesen elítéli az angolai nép­ségi tanács összehívását Pa ellen alkalmazott portugál tisztán kérte. A Biztonság megtorló intézkedéseket és Tártát* legu­tóbb 1957 de­­fegyveres akciókat, valamint cemberében foglalkozott c 1 lisszaboni kormánynak azt kasmlil kérdéssel. •irt n inr-iehl Ln­t.. .... landó elismerni az angolai nép önrendelkezési jogát és függetl­enségét. Megállapítja a határozat, hogy a portugál kormánynak ez az eljárása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. A ha­tározat többek között köve­teli az angolai politikai fog­lyok szabadonbocsátását, s Szabadon választott politikai képviseleti szervek alakítá­sát abból a célból hogy át­adják a hatalmat Angola K­é­­blnek. A határozatba foglalt ja­­vaslatot az ázsiai és afrikai országok terjesztették átt. A gyár­­­a U ártó hatalmaknak előzőleg különféle megiérke­­zéssel sikerült töröltetni a jár­ásh­itból azt a fontos ren­delkezést, a­kiéig külön bi­zottság alakítását indítvá­nyozta az angolai nép füg­getlenségének előmozdításá­ra. Mint a TASZSZ megál­lapítja a gyarmatosítóknak, úgy látszik, egy­általán nem tetszik a­­ függetlenség- szó. A SáiBohil Szankciókat ajánló lebgvfel—bolgár Hatá­rozati javaslatot a közgyűlés felvet­ett­e. A közgyűlést ez­után — m­­agyar idő szerint kedden éjfél után — elni­­ Pt­lm anélkül, hogy kitűz­ték Koinrt legközelebbi ülé­sének idejét. Sir taitf­ick frean angol mSZ­M delegálds. a fitítoH­­sági Tanács fifl­íÉFl eln­ökje Fréi­enson amfenRal küldőt­tel. a tanács februári einü (MTI Külföld­i Képszolgálat) Tegnap fejeződött be a hat napra tervezett és kitépe napig tartó feüritá del festre-i kü­lü­gyminiszteri értekezlet. Az Egyesült Államok íportm­án­ya húsz latin-amerikai or­szágot igyek­ezett Itt rávfernel egy Kttba elbferd­ egységes politikai és gazd­áságl ákel­­era — stkfertfelefilll. A Scértagyöbti­ttPl­aWferlkll otszolgón­ s­em vélták ndjlatiŐŐ'i csallakozni az fegyfesüil Allám«..hoz 4 mnnyar nép tiUnhonik (pixenya tfitrénylésen fogvatartnna ellen A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ügyved­ető elnöksége szerdán ülést tartott és A. Gizenga letartóztatása kérdés feltett nyilatkozatot adott ki, am­­elyet megküldött az fekvésűit Nemzetek Szervezete titkárságának és a feongó és Algéria megsegítésére alakult rifertízési bifo­ttságrnak. A nyi­latkozat többek között hangsúlyozza: — A magya­r kvízvélemény felháborodfi­saj fstemt Antoine Gizenga kongói miniszterelnökhelyettes törvényte­len fogságba vetéséről és egyre növekvő aggodalommal fi­gyeli Sorsának alakulását. E­z a féltő aggodatoto tükröződik a Hazafias Népfront Országos tanácsához társadalmunk t­ifidéH rétégétől érkező sok táviratból is. A IáVifartokban is kiegyült váhuló fdkönszen­vszék ad han­gat a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöksége, amikor szót emel Ahtbb­e Gizenga miniszterelnökhelyettes érdekében. A Szabadság eszméjének kiemelkedő, igaz képviselője­ként tiszteltük és tiszteljük Pu­tttoe iMrriambolt, akinek éle­tét éppen egy évvel ezelőtt oltotta ki fi gyarmatosítók ügy­­nökéthék gy­ilkos golyójaí. Aátotüe­nitengora pedig minden­kor úgy tekintünk, mint Lumumba ügyének hűséges foly­tatóiért. a gyarmati rendszer engesztelHetetlen ellenségére, a koügói k­ép hű fiára. * A magyar kép fbegdöbbenéssel látta, hogy a gyarm­ato­­sito kötők kongói Ügynökei most Gizenga miniszterelnök­ Hiij/Éitéífé IS kezét eshetnék. A magyar nép tokohszervvel fordu­l­ Gizenga m­iniszter­­elnökhelyettes felé és tiltakozik törvénytelen fogva tartása ellen! A világ békeszerető népeinél együtt valljuk; a jog és az igazság ilyen megcsúfolását egyet­en tisztességes be­csületére adó érdbér sem nézheti tétlenül. Népünk akarata- Hark adunk hangot akkor, amikor követeljük, hogy vessenek véget a gyarmatosítók és kiszolgálóik kongói összeesküvé­sének! Helyezzék szabadlábra Gizenga miniszterelnökhe­­lyettest, biztosítsák, hogy betölthesse a Kongói Köztársaság któiuánya miniszterelnökhelyettesi tisztségét, amelyet népe hibázott rá. Nyújtsanak segítséget a kongói nép bizalmát élvező vezetőknek ahhoz, hogy a szabadságáért sokat szenve­dő Kongói Köztársaság népe végre békében, csorbithatatlan függetlenségben és egységben építhesse n­ém­zéd­ jövőjét. Szabadságot Gtzengornak! A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége* A legjelentőisebb latin-amerikai országok nem szavaztak Kuba ellen Punta del Esteben DeHitei: Kuba ttUlábbhi is rétsze az amerikai kontinemnek Az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó 21 észak-, közép- és dél-am­fer- kdi nr&fig Ríilüavmi hisztéri értekezietéhel: nnlar­ia. felchuit bet .szbrtíbaljdh be kellett volna tejfezodtílé az uru­­gdayi Ptíhia dfel festfebnek. Az, hogy az értekfeziet ked­dfen, kit nappal a kitűzött határidő mán is i fenyegethetl atről Vitái Rhiött.. n8gy meg­­szavazzak-e a Kuba felifeni és az Egyesült Államok ál­tal javasolt szankciókat, vagy sem, jól mutatja az ellentétes álláspontokat képviselő kü­lügyibritiszterek Vitájá­nak mélységét. Az értekezleten résztvevő külügyminiszterek szerdán is folytatták munkájukat: az értekezlet felé kerülő határo­zati javaslatok felett szavaz­tak. A kedden elfogadott, vol­taképpen elvi állásfoglalás­nak minősülő határozatok azt állítják:­­az amerikai állátook rendszerével össze­férhetetlen, hogy amerkai ország marxistá—lenirt­sta poltikát folytasson, mert csatlakoz­ása a szofelárista országok tömbjéhez megbimt­­ja a n­yz­gati félt­eke egysé­gét­, s Rilba ennek az ös­­­szeférhetetlenségnek révért önmagát zárta ki a nyu­gati félteke országainak rendsze­réből. A gyakorlati intézkedés­nek szánt határozat kimond­ja, hogy az Amerikai Álla­mok Szervezetének tanácsa, Valattaht más szervei és szervezetei késedelem nélkül tegyék meg a határozatok végrehajtásához­ szükséges in­tézkedéseket. Ezt a határozatot felfogadta a Washingtont eredetileg is támogató 12 kisebb latin­­amerikai ország, valamint hosszas huzavona után Ha­iti és természetesen a twas­­hingtoni küldöttség. Argentína, Brazília. Boli­via. Calte. fccilArlór és idé­zik a kü­ldöttsége méráí­­kfeltcbb­ álláspontra hely­ez­­kedett: tartózkodott a szavazástól, Kuba pedig a határozat el­­iteli szavazóit. A Punta del Katé A­­ b­alltiszttPk nem deril­vátí­ja a kubai ftnruilalnust a szavazást követen fel­­i­sz­olált UbrtlidS éhrlök, a ku­­­­­bai küldöttség vezetője, a keddi illés egyetlen szónoka. ••Előre tudtuk, hogy éhrtek az értekfezítettírek összehíreásö­­ta­k. RRbl­ra­, ellenleges szellemben k­erül sor. Ádti azonban itt türtént. Nem lesz hírnlvással a kubai forfriba Iörttía. Ezért nem Kuba hagyja el vesztesként a tár­gyalótermet. Akár tagja Kuba az Ame­rikai Államok Szervezeté­nek, akár nem. ‘mi meg­­nyerjü­k a csatát” — mondotta. boHl­os ezután figyelmez­tette a jelenlévő küldöttsé­geket: tévedés lenne azt hin­ni, hogy ez az értekezlet dönti el a nyugati félteke sorsát. ••Aiherista sorsa népeinek kezében van­— állapította meg. A kedden között határo­zattal foglalkozt­a­t [UNK] A Cbriicns felhívta a figyelmet arra, hogy a Határozat végrehajtá­sának következtében az Ame­rikai Államok Szervezeté n­em­ lesz többé regionális szervezet, hanemen az Egye­sült Állan­­ok imperialista kormányát kiszolgáló tömb­bé válik.­­N­em kétséges — mondotta —, hogy a szoci­alista rendszer, a földreform, a tömegek műveltségének fejlődése összeférhetetlen a nagybirtokok és monopóliu­mok rendszerével. Mégsem­ sértés megválo­o­­tatdi Amrrika földrajzát és ézért a szkielálistá Ru­ha továbbra is része lesz az Amerkái Szárazföldnek« — fejezte be felszólalását Deftifeffe. Az Ülést követően a bra­zil küldöttség szóvivője ki­jelentette: Az Amerikai Ál­lamok SZéh’eZétélték tanácsa február végén­ Ulcát tart Washingtonban és ott vitatja meg a Határozatot. A szóvi­vő szerint a tanács majd úgy dönt, hogy Kuba nem vehet részt a tanács és más szer­vek ülésein mindaddig, amíg nem hívják össze az ame­rikai országok újabb érte­kezletét, hogy az találja meg a jogi eljárást, amelynek alkalmazásával Kubát ki le­hetne rekeszteni az Ameri­kai Államok Szervezetéből. Az OAS merényletet kísérelt meg Thorez ellen A Francia Kommunista Párt az alábbi közleményt adta ki: »Január 29-ről 30-ra vir­radó éjszaka az OAS-hoz tartozó fasiszták egyik cso­portja megpróbált behátblini Malíace. Thorez elvtársrlák, a párt főtitkárának ízázába. BAzirt Vh­lre-ben (Sfeirte et Oise K t­ fe.) A pártőrség élőijjás elépése illegálid dolgozta a banditákat a­­ herényiét Végrehajtásá­ban. A banditák futásban ke­restek menedéket-.

Next