Délmagyarország, 1962. március (52. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

Csütörtök, 1962. márci­us 1. Előkészítő tárgyalások egységes latin-amerikai munkásszervezet létrehozásáról Santiagoban előkészítü meg­beszélések folynak a latin­­amerikai munkásság egysé­ges közpomúi szervezetének létrehozásáról. Brazilia, Ecuador, Uruguay és Chile szakszervezeti vezetőinek részvételével sajtóértekezle­tet tartottak, amelyen beszá­moltak előkészítő munká­latokról. A szervezet előkészítő munkálataiban Kuba, Brazí­lia, Chile, Bolívia, Ecuador és Uruguay szakszervezeti vezetői vesznek részt. A hétfőn tartott sajtókon­ferencián Benitez, chilei szakszervezeti vezető kije­lentette: eljött az ideje an­nak, hogy létrejöjjön L­atin- Amerka munkásságának egységes szervezete. Az im­perializmus valamennyi nép közös ellensége Az amerikai imperialisták és más orszá­gok kormányai és monopo­listái már megalkották saját nemzetközi szervezetüket, ezért a munkásságnak is egységes szervezet mögé kell felsorakoznia. Törökország a Bundeswehr gyakorlótere A Bundeswehr, a nyugat­német hadsereg Törökország területét személyi állományá­nak kiképzésére használja fel. Sajtójelentésekből kitű­nik, hogy a nyugatnémet lé­gierő egységei gyakorlórepü­léseket hajtanak végre Tö­rökország felett. A Tercüman című lap jelenti, hogy nem­rég nyugatnémet pilóták éles­­lövészettel egybekötött had­gyakorlatokat tartottak. A napokban két nyugatné­met hadihajóraj ven részt az Égei-ten­geren tartott tö­rök hadgyakorlatokon. Be­számolnak a lapok arról is hogy a NATO törökországi katonai támaszpontjainak építkezésein nyugatnémet szakértőket alkalmaztak, akik az amerikaiakkal vállvetve ve­v­nek részt a NATO-repü­lőterek felszerelésében. A §zabBíb»gharcosok sikerei Angolában Hírek szerint Angola észa­ki részében ismét fellángol­tak a harcok. A felkelők megtámadták a portugál gyarmatosítok megerősített »Hasait es több helyen le­­feayverezték a kinenl­eti’é­nyékét órte portt­mil »ön­kénteseket­. A saabfiúság­harcosok sikerts tevékenysé­ge következtében megriadt gyarmati kab­earok Luanda és Észak-Angola között el­lenőrzés alá vették az or­­szágutakat. A Times című angol lap rámutatott, hogy a márciusi esőzések bekövetkeztével to­vább romlik majd a gyar­­mateeítő hatóságok helyzete, hiszen az utviszonyok m«z­*zabbi«1á*ával nehezebb lesz felvenni a harcot a kisebb csoportokban támadó szabad­­ságharcosok ellen. Algéria forradalmi tanácsa jóváhagyta a francia kormánnyal kötendő megállapodást feblytatas­tu J. oldalról.) A francia demokratikus tö­megek feladata, hogy egysé­ges megnyerőül­ásókkal ed­digi mssMartásának megvál­toztatására a fasiszta wi­­szeeskü­vők elleni határozott fellépésre kényszeritsék a kormányt. Újabb rémtetek a francia — algériai m­epállan­o<h­í»-tervezetről A pan­el lapok újabb rész­leteket közölnek az algériai kérdés tervezett megoldásá­ról. A megállapodás főbb pontjai a következőkben fog­­lalhatók össze: Az átmeneti idő csak nem lenne hosszabb hat hónap­­n­ál. H és valószínű, hopp már májusain, vagy júniusban megtartják a népszavazást. Az átmeneti periódusban Al­párin fronet« fennhatóság alatt marad A fegyverszünet bejelentése után Isonban mér megalakul az ideigle­nes végrehajtó szerin ét egy, félig arabokból álló, körül­belül negyvenezer főnyi kar­hatalmi erő. Az Algéria függetlenségé­­ről síelő népszavazás után a francia hadsereg még három évig Algériában marad. A Mer* El Kebir-i francia ka­tonai támaszpont fennmara­dótól 1S évig szerződés biz­tosítja. Megorii franciaor­­szág támaszpontjait a Szenha­­raban is. Ugyancsak három évben szabták meg azt a határidőt, amelyen belül az európai lakosság eldöntheti, hogy francia, vagy algériai állampolgár akar-e lenni. A­­ hároméves időszakban ugyanazokat a politikai és személyi jogokat élvez­ik ez­ európaiak, mint az algériai arabok és megfelelő képvise­letet kapnak az önkormány­zati szervekben. A francia anyagi érdekeket, beleértve a Szaharai olajérdekeltséget is biztosítja a megállapodás. A francia kormány ezzel szemben kötelezi magát, hogy az Algéria gazdasági fejlesz­tésére kidolgozott constantinei terv szerint, három éven át tovább»« is folyósítja az Al­gériának szánt kölcsönöket és beruházási összegeket. Az Új algériai állam a megálla­podás szerint a frank­övezet­hez tartozik majd. Az egyezmény részletesen szabályozza a pánimon, gaz­dasági és kulturális együtt­működés formáit. 2 TVIjesen els­igetelték­ a világtól (GizPn<íát Antoine Gizengát továbbra is a legszigorúbb elszigetelt­ségben tartják a Kottgó-fo­­l­yó deltájában fekvő Bola­bemha-szigetén. A sajtó és a hivatalos hatóságok mélyen hallgatnak Gizenga hollété­ről és életkörülményeiről. Hasonló magatartást tanúsí­tanak az ENSZC Laopoldvil­­le-i képviselői­: állhatatosan kitérnek minden válasz elől Gizenga sorsát illetően. Ismeretessé vált, hogy a hatóságok újabb intézkedé­seket tettek, hogy még foko­zottabban elszigeteljék a külvilágól a kongói hazafit. Körlevélben tiltották , meg, hogy a halászok és­ más sze­mélyek megközelítsék Bola­­bemba partjait. A bolgár választások eredménye Szófiában nyilvánosságra hozták a február 25-i nem­zetgyűlési «« tanácsi válasz­tások összesített eredményeit. A központi választási bizott­­ság jelentése szerint az MHst 517 szavazásra jogosult választó­polgár közül 5­41»l 224 élt szavazati jogával. vá­lasztók »9.» százalék« a Ha­­­rtfia* Arcvonal jelöltjeire szavazott. nmévé» az­­ Dk nemzeti néphartuerefge A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphad­serege 19­12. március elsején ünnepli fennállásának hato­dik évfordulóját, de NDK dolgozói jogos büszkeséggel, a szocialista országok népei testvéri szolidaritással tekin­tenek a hadseregre, amely megalakítása óta f­ iyen tel­­jesíti Európa és a világ bé­kéjének megőrzésében reá háruló kötelezettségeket. Éles vita az angol alsól­rízban Észak-Rhodesia ríj alkotmányáról Reginald­ Maudling gyar­­matügyi miniszter a [UNK]­­ angol alsóházban szerdán ismer­tette a kormány javaslatát a ko.­mp­erikai államszövet­ségbe tartozó Észak-Rhodé­­sia új alkotmányáról. Erről a kérdésről már hosszú ide­­je folynak tárgyalások a brit kormány és Sir Roy We­­lensky, az állam senvetssa miniszter­elnöke fcólött. We­lensky elkeseredet len ellenez minden olyan intézkedést, amely többséget, biztosíthat­na az afrikaiaknak az észak­­i hor­ésiai törvényhozó ta­nácsban. Az úgynevezett Maudling­­terv formálisan lehetővé te­szi, hogy az új tövényhozói tanácsban többséget kaphas­sanak az afrikaiak. A terv azonban csak elvileg bizto­sítja ezt­ a lehetőséget mert a gyakorlatban e többségnek az a feltétele, hogy az euró­­pai telepeseknek egy része is az afrikai jelöltekre szavaz­zon. A gyarmatü­gyi miniszter bejelentése éles vitát váltott ki az angol alsóházban. Míg a konzervatívpárti képvise­lők nagy nesze támogatja — ha nem sokallja a Maur­ling­­tervet —, addig a munkás­párti képviselők felszólalá­saikban hangsúlyozták, hogy a kormán­y­ új javaslatai ka­­táni sem biztosítják fiztak - Rhodesiában a teljes politikai egyenlőséget.. Mint már jelentettük, szerdán délelőtt Londonba érkezett Welensky minisz­terelnök. Újságírók előtt ki­jelentette, hogy ha szüksé­ges,­­erőszakkal is végre­hajtja politikai elképzelé­seit­ a közép-afrikai állam­szövetségben. (MTI) Dél-Vietnam — új háborús tűzfészek Dél-Áizsiában A dél-vietnami köztár­sasági elnöki palota elleni keddi légitáma­dás hírét meglepetéssel ve­gyes megdöbbenéssel fogad­ták a nyugati fővárosokban, legfőképpen pedig Washing­tonban. Az Egyesült Álla­mok fővárosának politikai köreit mindenekelőtt az ké­pesítette el, hogy az elnöki palota elleni támadást dél­­vietnami tisztek hajtották végre, annak a dél-vietnami hadseregnek a tisztjei, amelynek fenntartására­­ és felszerelésére az Egyesült Államok kormánya Issá-tól a mai napig több mint két­milliárd dollárt költött. Az sem nyugtatta meg a nyu­gati fővárosokat, hogy A­go Dinh Diem elnök a palota elleni támadást követően — miután han­atlan gyprenesi­* vel menekült csak meg TM rádióbeszédben jelentette ki, hogy »hadserege teljes mér­tékben ura a helyzetnek az ország egész területén«. Pá­rizsban, Londonban — és most már Washingtonban is — nagyon jól tudják, hogy Ngo Hinti Diam korrupt rendszerét már saját hadse­rege sem támogatja, s h­ogy csupán az amerikai hadse­reg támogatásánál létező­­ fal-vietnami diktátor már a fővárostól, Ssaigontól 30 ki­lométerre sem­­ tudja biztosí­tani hadseregének ellenőr­zését. Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi vietnami helyzet lé­nyegét, át kell tekintenünk az 1d­54 óta eltelt időszak főbb eseményeit. Attól kezd­ve, hogy a vietnami néphad­sereg győzelemsorozata­ után 101­4 júliusában Genf­ben a franciák elismerték Vietnam függetlenségét. Vi­et­nam területén két­ on­ ZÁR alakult ki­ .A 17. szélességi foktól északra a Vietnami De­mokra­ti­k­us Köztársaság, 133 ezer 7,10 négyzetkilomé­ter területtel, s körülbelül 1á millió lakossal. A 17. szé­lességi foktól délre a Dél- Vietnám néven ismert, úgy­nevezett Vietnami Köztársa­ság függetl­enségét kiáltották ki. Dél-Vietnam valamivel nagyobb, mint Észak-Viet­­nam: 17 e ezer négyzetkilo­méter , lakóinak száma vi­szont csak tizenkétmillió. A leírás is, továbbá az a körülmény, hogy Viet­nam esetében is fegy­verszüneti bizottság alakult, amelynek indiai, kanadai és lengyel tagjainak feladata a fegyverszüneti megállapodás betartásának ellenőrzése volt. Kísértetiesen hasonlít Korea példáiéra, a mesterségesen kettéosztott, északi részében virágzó, déli részében pedig gazdasági visszafejlődésnek indult déli országrésze. Viet­namban is lényegében erről van szó. Amíg az ország északi részeiben hatalmas lendülettel indult meg a helyreállító és országépítő munka, addig Dél-Vietnam­ban lényegében semmi gaz­dasági előrehaladás nem tör­tént 1054 óta. A Vietnami Demokratikus Köztársaság­ban meg tudták oldani az élelmezés kérdését. Emellett lefektették az ország iparosí­tásának alapjait, a szocialista országok segítségével több azáz nehéz- és könnyűipari üzemet létesítettek, amelyek lehetővé teszik a lakosság teljes foglalkoztatottságát. S amíg a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban biztosítva van a lakosság minimális élelmiszer- és iparcikkszükséglete, addig Dél-Vietnamban a helyzet változatlanul olyan, mint a felszabadító háború előtt, te­hát 1954-ben volt. Iparról szinte nem is lehet beszélni, a lakosság képtelen megter­melni rizsszükséglet­ét. A munkanélküliség óriási — a kormány nyilvántartási ada­tai szerint is minden ötödik ember munkanélküli. Fokoz­za a lakosság helyzetének el­­viselhetetlen voltát, hogy az uralkodó rendszer, a feudá­lis földbirtokosokra és az amerikaiakra támaszkodó Ngo Dinh Diem-rendszer az Egyesült Államoktól kapott támogatást is az utolsó cen­tig saját céljaira használja fel, mit sem törődve az or­szágban megnyilvánuló óri­ási mérvű elégedetlenséggel. Angol és amerikai körökben minden bizonnyal a tények­nek megfelelően vélekednek, amikor azt állítják, hogy Ngo Dinh Diem korrupt rendsze­rének uralmával most már a dél-vietnami középosztály is elégedetlen és ez jelenti azt a bizonyos cseppet, amelyb öl a dél-vietnami pohár min­den percben kicsordulhat... Az Egyesült Államok kor­mánya pedig ahelyett, hogy egy életképes rendszer létre­hozását szorgalmazná Dél- Vietnamban, mit sem törő­dik az Ngo Dinh Diem körül zajló eseményekkel. Minden célja csupán az, hogy meg­tartsa Dél-Vietnamot, mint katonai támaszpontot, mert tudja, hogy Dél-Vietnam el­vesztése után Thaiföld, Taj­van és a Fülöp-szigetek fe­letti katonai uralma is vál­ságossá válik. Hogy az Egyesült Államok kormánya mennyire nem számol a való tényekkel, azt legjobban talán Robert Ken­nedy, az elnök becsének nyi­latkozata tükrözi leginkább. Az ifjabb Kennedy nemcsak hogy nem tagadta, hogy az Egyesült Államok "teljes katonai súlyával« van jelen Dél-Vietnamban, de arra is rámutatott, hogy »az a harc, amelyben az­ Egyesült Álla­mok részt vesz Dél-Vietnam­ban, végső fokon ugyanaz le­het, mint a háború«. jin s ki ellen harcol az 1. Egyesült Államok Dél-Vietnamban? Az Ngo Dinh Diem-rendszer el­­­­lnn lázadó vietnami munkás, i paraszt és értelmiségi ellen, akiknek életét elvisel­hetet­­­­lenné teszi az, hogy az E­gye­­­­sült Állam­ok erkölcsi gátlás nélkül támogatást nyújt an­­á­nak a rendszernek, amely még az élelmet sem tudja számukra biztosítani. Már­pedig Dél-Korea tanulsága Dél-Vietnamban is érvényes: semmiféle erő sem képes fenntartani azt a rendszert, amely annyira ellensége an­nak a népnek, amelynek al­­­­kalma van látni, hogy test­vérei a Vietnami Demokrati­kus Köztársaságban oly ered­­­­ményesen dolgoznak saját ügyükért, előrehaladásukért. (MIT - Külföldi KépszólítHat) A Worker, az Amerikai Kommunista Párt lapja már egyik novemberi szám­ának első oldalán beszámolt az amerikai hadsereg dél-vietnami beözönléséről és képet kö­­­­zü­lt róla Fegyveres harcok Guatemalában Vereséget szenvedtek Fuentes diktátor csapatai Ydigoras Fuentes guatema­­lai diktátor ellenfelei a fő­városban kezükbe kerítették az »Universal» és a­­ Radio Internacional­ rádióállomá­sokat és felhívást intéztek Guatemala népéhez, lépjen fel fegyveresen a diktatúra ellen. A legutóbbi értesülések szerint Guatemala területén tovább folynak a fegyveres harcok. A kormánycsapatok ellen február elején lezaj­lott­ támadások után újabb harcokra került a sor a par­tizánok és a kormánycsapa­tok között. Puerto Barrios térségében­ A kormány ame­rikai Instruktorok által ki­képzett különleges csapato­­kat küldött a partizánok el­len. A kormánycsapatok ve­reséget szenvedtek. A partizánalakulatok fő­ként az északi és keleti he­gyes vidékeken tevékenyked­nek. A kormány, harci ké­szenlétet rendelt el a hadse­regben és mozgósította a rendőrséget. Ugyanakkor Ydigores Fu­­entes hatóságai széleskörű hajszát­ indítottak az ellen­zék képviselői ellen, sokat közülük letartóztattak, sőt megkínoztak. A rendkívüli állapotokat a kormány to­vábbi egy hónappal meg­hosszabbította. Ennek ellenére növekszik az elégedetlenség. A Guate­mala­ Diákszövetség nyilat­kozatot adott ki, amely hang­­súlyozza, hogy a jelenlegi helyzetért Ydigoras Fuentes diktatúrája a felelős. (MTI;

Next