Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-19 / 91. szám

Befejeződött a pedagógusok idei ideológiai továbbképzése Hatszáz szegedi pedagógus tanult a szemináriumokon A pedagógusok idei ideo­lógiai továbbképzése a na­pokban tartott beszámolók­kal befejeződött. Ebben az évben mintegy 600 szegedi pedagógus vett részt 29 sze­minárium munkájában, és mindannyian — a beszámo­lókról néhány igazoltan hi­ányzót nem számítva — si­keresen számot is adtak tu­dásukról, a feldolgozott anyag ismeretéről. A tanév elején a pedagó­gusok számára is többféle szemináriumot szerveztek. Igen sokan vettek részt a dialektikus materializmus és a politikai gazdaságtan tanfolyamain, de tanultak filozófiatörténe­tet is, és szép százasnál ta­nulmányozták a tudományos szocializmus elméletét, vala­mint a nemzetközi munkás­­mozgalom történetét. Min­den tanfolyamon négy sze­mináriumot tartottak, két al­kalommal pedig a nevelőtes­tületekben megvitatták az SZKP XXII. kongresszusá­nak anyagát. Ezeken a tan­­testületi megbeszéléseken minden pedagógus részt vett, tehát azok is, akik nem ta­nultak a szervezett ideológiai tanfolyamokon. A konferen­ciák igen jól sikerültek. A pedagógusok felkészül­ten jelentek meg, gondosan áttanulmányozták az anyagot és szinte minden nevelőtestületben élénk, tar­talmas vita alakult ki, kü­lönösen a kommunizmus épí­tésének és a nemzetközi hely­zetnek a kérdéseivel, továb­bá a személyi kultusz fel­számolásával kapcsolatban. A kommunista nevelés prob­lémáit külön témakörként vitatták meg. Ebben az évben tovább javult a szeminá­riumok színvonala, jelen­tősen csökkent az igazolat­lan mulasztások száma, gondosabb volt az anyag ta­nul­mányozása, a felkészülés, erősödött a vitaszellem és az egész évi munkán érző­dött, hogy a pedagógusok valóban igénylik a tanulást, az ideológiai kérdésekkel va­ló alapos ismerkedést. Ennek is köszönhető, hogy a szemi­náriumok munkájában állan­dóan érvényesült a tanult anyag és a gyakorlati élet, a pedagógia kapcsolata. A sze­mináriumok vezetői jól hasz­nosították azokat az értékes tapasztalatokat, amelyeket az elmúlt években szereztek a vezetés módszereiről. A szakfelügyelők és a fel­sőbb szervek iskola- és óra­­látogatásaik alkalmával azt is tanulmányozták, hogyan használják fel a pedagógu­sok a tanításban a megis­mert ideológiai anyagot. A tapasztalatok jók. A látoga­tók meggyőződtek arról, hogy a pedagógusok ott, ahol arra szükség és lehetőség van, ahol az nem erőltetett, ha­nem szervesen kapcsolódik az óra anyagához, a nevelők jól, helyesen alkalmazzák a szemináriu­mon tanultakat. Ez természetesen mindenek­előtt a középiskolákban és az általános iskolák felső ta­gozatán tanító pedagógusok munkájára vonatkozik. Az ideológiai oktatásban való részvétel jó eredményei a pedagógusok családlátoga­tásakor is megmutatkoztak. A családlátogatások alkal­mával igen gyakran vetőd­tek fel elvi, ideológiai, poli­tikai kérdések, s ilyen ese­tekben a pedagógusok min­dig bátran támaszkodtak a konferenciákon tanultakra. Új dolog volt az idén, hogy vizsga helyett beszá­molókat tartottak. A beszá­molónak is természetesen az a célja, mint a vizsgá­nak: a tanult anyag számon­kérése. A vizsga, merev formái helyett azonban a beszá­moló a beszélgetés közvet­lenebb formáját alkalmaz­za. Az új módszer bevezetésé­vel néhol jelentkeztek ugyan nehézségek, de általában, mint a beszámolók tapaszta­latai igazolják, eredményes, hasznos, jó módszer ez. A pedagógusok ideológiai továbbképzésének jövő évi tervein most dolgoznak. Még nincs minden elkép­zelés végleges formába öntve, annyi azonban máris bizonyos, hogy a jö­vő évi továbbképzés közép­pontjában az MSZMP VIII. kongresszusának anyaga áll majd. A Marx téren épül fel az autóbusz-pályaudvar Szeged város, valamint a busz-pályaudvar tervét rövid Közlekedés- és Postaügyi desen elkészítik és jövőre Minisztérium szakemberei kezdik meg az építkezéseket. hosszasan és sokoldalúan A pályaudvar előrelátható­­vizsgálták, hogy hol lenne lag mintegy 3—4 millió fő­­legalkalmasabb hely egy új k­ntba kerül, a költségeket a autóbusz-pályaudvar felépí­ minisztérium és a városi tű­­tésére. A különböző szem­­nács közösen biztosítja, pontok figyelembevételével Egyébként a pályaudvarr a végül úgy döntöttek, hogy­ a Marx tér köves részének pályaudvart a Marx téren lé- egyharmadán, körút felőli tesítik. A helykijelölésnél fi- homlokzattal építik fel. Fi­­gyelembe vették, hogy közel jötte — tehát a tér kéthat­­van a város szívéhez, a vil­­madrészén — vásárcsarnok­­lakoshoz, a főútvonalakhoz, szerű pavilonokat helyeznek tehát a megközelíthetőség­et, modern piaci árusításra, minden szempontból adva A tér parkosított, földes ré­ VA már beérkezett tervpá­­szét továbbra is fenntartják lyázatok alapján a Szeged- mezőgazdasági vásárok sza­­nek legmegfelelőbb autó­­jára. KISZ-fiatalok vetélkedése az öttömösi Magyar László Tsz-ben Három alapszervezetbe te­­senyre kelt egymással. A mörálnek az öttömösi KISZ- verseny színhelye: a község fiatalok: egy belterületi és egyetlen termelőszövetkező­­két külterületi KISZ-szerve­­ző, a Magyar László Tsz. zet fogja össze őket. A ház Ugyanis az alapszervezetek rom alapszervezet most ver- tagjaiból három ifjúsági bri­gád alakult a KISZ-titkárok: Farkas Matild, Födi Ibolya és Puskás József vezetésével. Az ifjúsági munkacsapatok feles művelésre fölvállaltak 800—800 négyszögöl területet, amelyen primőr zöldbabot termelnek majd. A munká­hoz minden szükséges esz­közt rendelkezésükre bocsát a tsz s így egyenlő munka­feltételek és körülmények között a munkacsapatok szor­galma, igyekezete dönti majd el a versenyt a három alap­szervezet között. A termés értékének 50 százaléka a fia­taloké lesz majd, akik ebből az összegből és a KIS­Z-esek kultúrcsoportja előadásainak bevételéből kirándulást ter­veznek. A három ifjúsági brigád most csak az időt várja, hogy hozzáfoghasson a munkához, amely biztosan meghozza majd számukra a várt ered­ményt. zisa, Dél-Amerika. Erre jellemző, hogy Nyugat-Német­­ország összes magántőkés direktberuházásainak egy­ne­gyede Dél- és Közép-Amerikába irányul, s több mint egy hetede csak Brazíliába. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a magántőkés direktberuházások óriási többsége a leghatalmasabb nyugatnémet mammutkon­­szernekre korlátozódik — a 3,2 milliárd márkából 2,3 milliárd —, akkor világosan áll előttünk az agresszív nyugatnémet tőke expanzió tendenciája. . . általában még USA befolyás Bár Latin-Amerika alatt áll, a nyugatnémet kon­szernek erőteljes pozíciókkal rendelkeznek itt is, — sőt, olyan­ lépések is kifizetődőknek látszanak szemükben, mint például, hogy a Krupp-cég 1959-ben Mexikóban lét­rehozta saját beruházási bankját, vagy, hogy a nyugat­német Flick-konszern — ugyancsak 1959-ben a Lehmann Brodhers bankház útján megvásárolta az észak-amerikai Stadebaker—Packard Co. részvényeinek jelentős részét, s ezáltal gyakorlatilag uralkodó helyzetbe került Argen­tínában, Brazíliában és Peruban. A Közel- és Közép-Keleten hasonló a helyzet. A nyu­gatnémet imperialisták e területen ma még kevésbé ön­állóan lépnek fel, mint Afrikában és különösen Latin- Amerikában. De itt sem maradnak el. 1957-ben von Bren­tano, akkori nyugatnémet külügyminiszter, kormánya ne­vében hitet tett az úgynevezett Eisenhower-doktrina tá­mogatása mellett. Ugyanebben az évben a düsseldorfi Park Hotelben tanácskoztak a nyugatnémet és az ameri­kai gazdasági élet képviselői az Eisenhower-doktrína kö­zel- és közép-keleti megvalósításáról. Az itt született­­„elvi határozatok« hamarosan éreztették hatásukat: 1959 közepén, a tanácskozások után alig két évvel, Nyugat-Né­­metország magántőkés beruházásai Közel- és Közép-Kele­ten 59,7 millió márkáról 93,6 millióra nőttek, tehát 34 százalékkal emelkedtek. Közben — 1958 májusában — létrehoztak egy közös nyugatnémet—amerikai szervet, amelynek feladata megtervezni az ipari létesítményeket a Közel- és Közép-Keleten. Ez a szerv a MIDEC, amely­ben egy nyugatnémet monopólium vesz részt... , tehát a nyugatnémet Az új gyarmatosításban imperializmus — amely szívesen hivatkozik arra, hogy nem gyarmatosító, »mert­ nincsenek gyarmatai« — teljes erejével részt vesz, és amint a felsorolt példák is mutatják, mellénye nem is olyan fehér, mint ahogyan állítja.. A gyarmatosítás mai módszerei természetesen különböznek a száz vagy két­száz évvel ezelőttiektől, de a lényeg ugyanaz maradt. Az élen az amerikai és a nyugatnémet tőke jár — ami rész­ben összefonódottságukat bizonyítja, de napjainkban már e­­gyre inkább oka összeütközésüknek is. Jé Dr. Gutermuth a Neues Deutschland hasábjain nem­ 11 ég megjelent cikkében éppen erre a kettősségre és az­­ i­­jonnan kirajzolódó tendenciára utalt, amikor leszögezte: j ! »Az a szerep, amit a nyugatnémet imperializmus, s m­­int az agresszív US-monopóliumok legfőbb szövetségese j­átszik, lehetővé tette a nyugatnémet monopóliumok szá­­­mára, hogy szövetségeseiktől egész sor gazdasági enged­­* lényt csikarjanak ki, például a Montan Unióba történt *1 lelépése megszüntette az addigi termelési korlátozásokat ,­­ s ez megkönnyítette a nemzetközi piacokért folytatott J, [arcukat«. Ez azután összességében olyan megerősödést e­redményezett Bonn számára, hogy nem csupán kétségte­ ♦­l­enné tette nyugat-európai gazdasági hegemóniáját, ha­jt­nem megszilárdította pozícióját az Egyesült Államokkal s­­­zemben is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény,­h hogy az amerikai kormány pénzügyminisztere először E Eisenhower, másodszor már Kennedy megbízásából, a­ nyugatnémet kormány segítségét kérte a megrendült l­ USA-dollár támogatására, s ami még ennél is világosabb:* bizonyíték: Adenauer először megtagadta a kért támoga­­t­­­ást, és másodszor feltételeket szabott... |1 A, Fivesü­lt Államok “ Nyugat-Németországt1 Az egyesült Államok kapcsolata kétségkívül é­rdekesen alakul, s ez nem csupán pillanatnyi változásra­ utal, hanem a nyugati táboron belüli erőviszonyok bizo­n­­yos eltolódására, és arra a tényre, hogy Nyugat-Német­o­rszág a háború utáni amerikai csatlósból mindinkább ü­zlettárssá, sok vonatkozásban üzleti versenytárssá, sőt el­­l­enféllé növekszik. Ez óriási különbség mind politikai,­ mind pedig gazdasági tekintetben. Olyannyira, hogy ma­­ már Nyugat-Németország gazdaságilag az USA után a legee­rősebb kapitalista országgá vált. Ezzel elérkezettnek l­átja az időt arra, hogy nemcsak elfogadja és felhasznáj­­a a tengerentúli tőkét saját erejének fokozására, hanem»a­dott esetben — már mai erőpozíciójából is — visszaus­!] ön, követelőzzék, önálló, s nem lebecsülendő erőként­]­ép­jen fel. 11 Nyugat-Németországról alkotott értékítéletünket te­­­h­­át át kell alakítanunk, de egyúttal meg kell látnunk a a­zokat a nagy veszélyeket, amelyek a nyugatnémet imper­­ializmus megerősödéséből fakadnak. Ez ugyanaz az im­ 1­perializmus, ugyanaz a militarizmus, amely ebben az év­s­zázadban kétszer lobbantotta lángra a világot, mert­ a v­ilág újrafelosztását követelte a maga számára. Ma, más­ e­szközökkel, más módszerekkel ugyanerre törekszik. Hajnal Kornél Csütörtök.­­1962. április 19. A A vállalati tükör előtt­ i emberek többsége Vannak dicsekvő számok, nyárjában is pontosan 6 szá­­akarva, nem akarva amelyek például azt tanúsít- zal ókkal esett vissza a tér­színre mindennap be- ... . _ ..... . melés az előző év decembe­rilo­kkant- a tatórho­z hogy 3 minisztériumi r<Sh­_ „prtA,, pillantást vetve arcára, ruhá­jára. Azonban nem mindan­­­nyian kedveljük a tükröt, kü­lönösen, ha egyenesen elénk tartják. Ilyen elénk tartott tükör például a vállalati tervjelentés is, amelybe néz­ve vezetők, munkások talál­koznak önmagukkal. Persze ebbe is sokféleképpen lehet nézni, mint a falitükörbe. Állhat eléje az ember elgon­dolkozva, vagy nézhet bele futó pillantással. Az idei első negyedévi tü­körbe nézni csak hosszan, el­gondolkozva lehet az elénk álló képet figyelmesen tanul­mányozva. Egyetlen vezető sem fordíthatja el a fejét, mert ez nem egyszerűen egy vállalati jelentés a sok kö­zül, hanem a tervtörvény va­lóra váltásának mutatója. Mit mondanak ötéves ter­vünk második éve első há­rom hónapjának tényszámai? vállalatok Csongrád megyé­ben januárban 8 százalékkal termeltek többet, mint az elő­ző év hasonló időszakában. No lám, van fejlődés — álla­píthatja meg az, aki csak fu­tó pillantással néz a tükör­be. Mutat azonban mást is. A többi között azt, hogy ez a 8 százalékkal magasabb ja­nuári termelés 6 százalékkal kevesebb, mint a tavaly de­cemberi. S­zóval az első negyed­évi tervteljesítésről szóló jelentés nem me­sebeli csodatükör, amely csak a jó és a szép vonáso­kat tükrözi. Februárban ugyan emelkedett a termelés, de még így is sok helyen alatta maradt a követelmé­nyeknek. Annak ellenére sem teljesítették a tervet né­hány ütemben, hogy ez lé­nyegesen alacsonyabb volt, mint az elmúlt év utolsó hó­napjának teljesítménye. De amivel elmaradtak az első két hónapban, azt igyekez­tek pótolni a harmadikban — mondhatja, aki több üzem tervteljesítési számait ismeri. Ilyen megállapításra csak az juthat, aki futó pillantást s­öt a tükörbe. A számok, té­nyek igen ékesszólóan be­szélnek, sőt emlékeztetnek ,s. Miről és mire? Azt mond­ják és így igaz: sok helyen nem tartották be a tervszab­­ta ütemet. Most is érvénye­sül üzemeinkben a negyed­évi hajrá. S ez emlékeztet a múltra, tavalyi munkánkra, így volt ez 1961 negyedévei­ben is. Az első hónapban alacsony, a tervezettnél ke­vesebbet, s az utolsó hónap­ban pedig száz százaléknál öbbet­ termeltek igen sok vállalatnál. Van Szegeden több olyan szem, ahol az év bizonyos­dőszakában «félgőzzel» dol­goznak. Ilyenek a konzerv­gyár, a paprikafeldolgozó vállalat, mert az élelmiszer­­par még ma is szezon jellegű pár. A többi üzemekben azonban nincs alapja a sze­­zonszerűségnek. Nem lehet visszatérő refrén a negyed­­­ vi hajrá, mert ez zavarja a elvszerűséget, kárt okoz a népgazdaságnak. Mindjárt hozzátehetjük, a termelésnek nemcsak folyamatosnak, ha­­nem állandóan fejlődőnek kell lennie januártól decem­­berig, sőt azon túl is. Tehát nem úgy, hogy január és de­­cember között, vagy hóna­lmként hullámzó a terme­­és, hanem állandóan egyen­­etesen fejlődő, amelyik nem esik vissza év elején. Nem így, mint most, januárban, amikor 6 százalékkal volt kevesebb a termelés, mint egy hónappal korábban. Úgy átszik, ez is visszatérő rés­­zén Szegeden, mert 1961 ja­sszességükben azt mu­­tatják az elénk tartott üzemi tükrök, hogy az év elején ismételten megtor­pantunk. Sajnos, hónapok telnek el, míg elérjük a ko­rábbi szintet. Most a tükör előtt állva sokan azt kérde­zik: mi ennek az oka? Töb­ben azt mondják, nincs eb­ben különös, hiszen a minisz­térium sem követeli meg a korábbi termelési szintet az új évben, kevesebbet tervez­nek. Most pedig a szokatlan időjárás, a nyersanyagellátás is nehezítette a termelést. Az időjárásra hivatkozók érvei kissé sántítanak. Hiszen de­cemberben sem volt jobb az idő, mint januárban, s ekkor emelkedett a legmagasabbra a termelési index. Igazság az, hogy ezt az emelkedést a rohammunka, az év végi hajrá szülte. Lám, egy nap választja el a két hónapot és mégis január első munka­napján új helyzetre ébre­dünk. Mintha valami külö­nös varázsa volna a Szilvesz­ternek, mert nemcsak a nap­tárban ér véget az év, ha­nem valahogy a termelési eredmények lapjaira is pon­tot teszünk. Új év első mun­kanapja más, mint az óév utolsó 24 órája. S ez nem ob­jektív okok eredménye. A december sajnos tavaly is a tervteljesítés hajrája volt. Ekkor a napokat már pénzzel, mondhatni nyere­ségrészesedéssel is mérték. Decemberrel zárul az év, s a terv eredményessége ösztön­zi a vezetőket, mert ettől függ a prémium is. A gra­fikon türelmes, nem szól, nem mondja, hogyan és mi­vel húzták felfelé a terme­lési mutatókat. Csak a rak­tár üressége, a félkész ter­­mékállomány csökkenése és sok más tényező tanúsíthat­ja, hogyan is kúszott felfelé a kimenő készárut jelző szá­mok grafikonja. K­omoly feladatokat há­rít üzemeinkre az öt­éves terv. Az idén na­gyobbakat, mint tavaly. S jövőre még nagyobbat, mint az idén. Ez a fejlődés rend­je. Hogy ezeket a feladato­kat megoldjuk, száműznünk kell a lazaságot, a hullám­zást a termelésből. Csak az ütemes, a terv szerinti mun­ka segítheti eredményesen tervcélkitűzéseink megvalósí­tását. A hullámzás ma még ráüti bélyegét a vállalati jö­vedelmezőségre. A mennyi­ségi lemaradást még pótolni lehet túlórákkal, évégi haj­rával. De a termelékenység lemaradását aligha. Ez pedig érezteti hatását a vállalat gazdasági eredményeiben. S ez a hullámzás nemcsak a vállalati mutatókban jelent­kezik, hanem zavart okoz a népgazdaság tervszerű mun­kájában, fejlődésében is. Az üzemek első negyedévi terv­teljesítésének tükrében ez is benne van. Nagy Pál Aszfaltozzák a Petőfi Sándor sugárutat Az Aszfaltútépítő Vállalat csak társadalmi munkában i szegedi kirendeltsége az ere- szállítják el a helyszínről az heti terv szerint már március Ady téri egyetem hallgatói.­­ 15-én meg akarta kezdeni a A bontás után felvonulhat Petőfi Sándor sugárút átépí­ a Petőfi Sándor sugárúti út­­tését. E szándékot azonban építéshez az Aszfaltútépítő meghiúsította a rossz idősű­ Vállalat is, s hamarosan más, részben pedig a gázve­ megkezdheti mintegy más fél­­zetékek lefektetésének elhy- millió forintos - költséggel a zudása. Most végre úgy ala- Petőfi Sándor sugárút Lenin kuli a helyzet, hogy hétfőn a körúttól a Moszkva körútig Lenin körúttól a Moszkva terjedő szakaszán az úttest körútig terjedő szakaszon a aszfaltburkolását. Az emlí­­szegedi egyetemisták társa­ tett útszakaszon külön bicio­­o­dalmi munkával megkezdték k­utat is építenek, s az út­tel­­:az útburkolat felbontását, s jel korszerűsítését július 31- :a felbontott köveket ugyan­ re fejezik be.

Next