Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-03 / 101. szám
afltöriök, 1962. május 3. 2 Hatvanezer ember a Széchenyi téri nagygyűlésen (folytatás az 1. oldalról) mi életének vezetői, valamint Szeged munkásmozgalmi veteránjainak, üzemi dolgozóinak, az üzemek szocialista brigádjainak, termelőszövetkezeti gazdáinak és értelmiségének képviselői. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Török László elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Fehér Lajos és Siklós János elvtársak, a Csongrád megyei pártbizottság titkárai, Győri Imre elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Sándor János elvtárs, a Szeged városi pártbizottság titkára, dr. Papp Sándor elvtárs, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Kedves jelenet játszódott le a nagygyűlés megkezdése előtt. Az emelvény előtt és mellett helyet foglaló ünneplő dolgozók soraiból többen a díszemelvényhez léptek, s virágcsokrokat adtak át az elnökség tagjainak. Néhány perccel tíz óra után felcsendült a Himnusz, majd hangjai után Juhász József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte a hatvanezres nagygyűlés résztvevőit, az ünneplő dolgozókat. Ezután Szirmai István elvtárs mondott ünnepi beszédet. Legelőször átadta a nagygyűlés résztvevőinek, Szeged dolgozóinak az MSZMP Központi Bizottsága forró, testvéri üdvözletét, majd egyebek között a következőket mondotta: Világot formáló erő — A májusi ünnepen a világ dolgozói tüntetnek a társadalmi haladásért, a békéért, a felemelik tiltakozó szavukat az imperializmus háborús törekvései ellen. Idén hetvenkét esztendeje annak, hogy a nemzetközi munkásosztály május elsejei harci seregszemlére gyűlt össze. Érdemes elgondolkozni, hogyan alakult a világ azóta. A háromnegyed évszázaddal ezelőtti kis erőből, a munkásosztályból világot formáló, legyőzhetetlen erő vált. Az első májusi seregszemlék idején még osztatlanul uralkodott a kapitalizmus a földön, osztatlan volt a világ. 1917-ben, amikor az orosz proletariátus legyőzte a tőkés hatalmat, pártja vezetésével megteremtette a dolgozó emberek hazáját. A világban a nagy változások kora ezzel kezdődött: Igazság és erő — A második világháború után kialakult a szocialista világrendszer, amely győzhetetlen erejével az emberiség békéjét, boldogságát szolgálja. Ma már 81 országban vezeti a kommunista párt a népek harcát; ma már a világban hatalmas forradalmi erő a nemzetközi munkásosztály ereje. Bátran állíthatjuk, hogy földünkön van már olyan erő, amely — a népek összefogásával — képes lefogni az imperialisták kezét. A szocialista világrendszernek nemcsak igazsága van, hanem nagy anyagi ereje is ahhoz, hogy útját állja az imperialista világ háborús törekvéseinek. S hogy béke van a földön, az azért van, mert a szocialista világrendszer igazsága és ereje rákényszerítette a kapitalista országokra a békés együttélést. Bízunk abban, hogy békés versenyben győzzük le a tőkés világot. Nem tévesztjük azonban szem elől, hogy az amerikai imperializmus a Karácsony-szigeten pusztító atombombát robbant; hogy Algériában az újfasiszták gyilkolnak; hogy a kapitalista és imperialista erők kíméletlenül fellépnek a gyarmati és félgyarmati népek szabadságtörekvései ellen. Béke van, de nem felejtjük azt sem, hogy Nyugat-Németországban előretör a fasizmus, a militarizmus. — Az idei májusi seregszemlén hazánk népe — és benne Szeged dolgozói is — kifejezik őszinte testvéri szolidaritásukat a haladásért, szabadságért, nemzeti függetlenségért harcoló népek iránt. A májusi seregszemlén hazánk népe is, s önök, Szeged dolgozói is kifejezésre juttattak ünnepi felvonulásukban, hogy tettekkel akarják a békét! Dicsőség a magyar népnek, amely a társadalmi fejlődés élen járó népei között halad, építi a szocializmust, s küzd a háború ellen, az emberiség békéjéért. Szilárd nemzeti egység Ezután Szirmai István elvtárs elmondotta, hogy tizennyolc esztendővel ezelőtt is itt volt Szegeden, amikor a város népe az első szabad május elsejét ünnepelte. Akkor, a hitleri fasizmus által kirobbantott második világháború után a pusztulás, kilátástalanság hullámvölgyében volt hazánk. Nem volt kenyér, nem volt szén, romokban hevertek, vagy kifosztva álltak az ország gyárai. A magyar munkásosztály forradalmi kommunista pártja volt az az erő, amely hitet, biztatást adott: lesz magyar újjászületés! Az első szabad május elseje után csupán tizennyolc esztendő telt el, a a történelmileg igen rövid idő alatt nagyot nőtt az ország és népe. Májusi számvetésünknek ez is nagyon fontos része. — Magyarországon nincs már kizsákmányolt ember, nincs kapitalista farkastörvény, nincs létbizonytalanság. A dolgozó embert nem fenyegeti a munkanélküliség ?éme, a dolgozó családoknak, bár vannak gondjaik, de ezek egyáltalán nem a kenyér gondjai. A munka ünnepén örömmel állapíthatjuk meg, hogy a létbizonytalanságot a létbiztonság váltotta fel. — a mezőgazdaság szocialista átalakítása lényegében befejeződött, termelőszövetkezetekbe tömörült az ország parasztsága. Ezzel hazánk népgazdasága alapjaiban egységes, s jelentősen szilárdult a munkás-paraszt szövetség, a megbonthatatlan nemzeti egység. ■ A tudomány, a kulturális — Az MSZMP híven kifejezi a nép törekvéseit, vágyait. Ezért követi pártunkat a dolgozó magyar nép, s egységesen sorakozik fel a párt politikája mellett. Az MSZMP VIII. kongresszusára készül. A munkások, a legkülönfélébb munkaterületek dolgozói a pártkongresszus tiszteletére sorra felajánlásokat tesznek. Egyre többen vesznek részt a szocialistabrigád-mozgalomban. Mind többen teszik magukévá a jelszót: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Dolgozzunk is kicsit jobban, használjuk ki az adottságokat és akkor tovább haladunk előre. Bizonyos, hogy a magyar nép forradalmi lendülete és munkája közelebb hozza hazánkban a szocializmus győzelmét. Jó lenne, ha pártunk közelgő kongresszusa megállapíthat-A hétfői nagygyűlés végeztével Szirmai István elvtárs átsétált az újszegedi ligetben ünneplő, szórakozó dolgozók közé Török László elvtársnak, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának, Győri Imre elvtársnak, a Szeged városi pártbizottság első titkárának és a megye, a város más vezetőinek társaságában. Útközben és a ligeti sátrak között is több helyen elbeszélgettek az őket szeretettel körülvevő, üdvözlő dolgozókkal. Hosszabban időzelőrehaladás eredményeit taglalta ezután Szirmai István elvtárs, majd éltette a magyar munkásosztályt, a szövetkezeti parasztságot és a szellemi élet dolgozóit. ni! — népünk munkája, eredményei nyomán —, hogy hazánkban véglegesen leraktuk a szocializmus alapjait. Szirmai István elvtárs beszédét Szeged dolgozó népének, a pártnak, a munkásosztály harci seregszemléjének, a szocializmusnak és a békének éltetésével fejezte bewe. A nagy tapssal fogadott ünnepi beszéd után — amelyet kivonatosan közöltünk — a dolgozók éltették a pártot, a szovjet—magyar barátságot, a népek békés együttélését és a munka napját. Amikor elcsitult a hosszan tartó taps, a nagygyűlés az Internacionálé hangjaival fejeződött be. A nagygyűlés után újból megélénkült a város. Az újszegedi ligetben kezdődött a vidám majális, és sok dolgozó közösség munkahelyén rendezett házi mulatságot tek az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnak az UTC-pályán berendezett kerthelyiségében, majd átlátogattak a Szegedi Kenderfonógyárba, ahol a kultúrteremben és a feldíszített udvaron szórakoztak a gyár dolgozói. Mindkét helyen a vállalat vezetőivel és számos munkásával folytattak eszmecserét, és közvetlen hangulatú beszélgetéssel telt az idő. Délután Szirmai István elvtárs a Délrost ünnepségén vett részt, amelyről lapunk más helyén számolunk be. Sirmai István: A magyar nép forradalmi lendülete és munkája közelebb hozza hazánkban a szocializmus győzelmét A pártot követi a nép Szirmai István elvtárs szegedi látogatásai A nagygyűlés utin Szirmai István és Győri Imre a szegedi munka.Miioz.Kdlom egyik veteránjával, Varga Jánossal is beszélgetett A textilművek menetében a gyár táncosai a matrózpolkát járták Színfolt a konzervgyár menetében: jönnek a huszárok! A Szegedi Kenderfonógyár pártbizottságának és KISZ- bizottságának képviselői a munka napja alkalmából szeretettel köszöntötték a gyár veteránjait. Képünkön: Hegyes Istvánt köszönti Tari Emma és Király József. Vidám malám az újszegedi ligetben A HŰVÖSEBB idő ellenére a Széchenyi téri nagygyűlés után az ünneplő szegedi dolgozók ezrei keresték fel az újszegedi ligetet. Találtak itt bőven enni-innivalót, hiszen a vendéglátóipar jól felkészült a májusi ünnepségekre. A kedvezőtlen időjárás ellenére Újszegeden a fősláger a sör volt. Magasra emelték a söröskorsókat s koccintgattak, s a hideg sör később belülről melegített s vidám, jó hangulatot keltett. Páros debreceniből és virsliből sem volt hiány. Igen sokan csak azért keresték fel az újszegedi ligetet, hogy a szokásos május elsejei virslit ott a szabadban fogyasszák el. A NAGY ÜNNEP tiszteletére a vendéglátóipari vállalat kerthelyiségei is megnyíltak. Noha hűvös volt az idő, a két nap alatt mégis nagy forgalmat bonyolított le a Liget Vendéglő, és a Vigadó. A Roosevelt téri halászcsárda színes ernyői alatt is sokan fogyasztottak az ízletes halászléből. A LEGKISEBBEK is izgatottan várták május elsejét — a nagy rollerversenyt. A tervek szerint ezt idén Újszegeden rendezték volna meg. De úgy látszik, az anyukák féltették gyermekeiket, s mindössze néhány rolleres kisfiú jelent meg a verseny színhelyén. Ezért a rendező bizottság úgy döntött: elmarad a verseny, de a jelentkezők nem károsultak. A jutalomcsokoládét megkapták, sőt a verseny után érdeklődő apróságok sem távoztak üres kézzel. BŐVEN kárpótolta az apróságokat a Torontói téren Meglepően sokan voltak kíváncsiak hétfőn délután az újszegedi szabadtéri színpad meghirdetett műsorára. A nézőtér úgyszólván zsúfolásig megtelt és sokan álltak a nézőtér körül is. Pedig az ünnep más szórakozásokat is ígért, s mégis benépesült a nézőtér. Igaz, olyan jónevű műkedvelő csoportok szerepeltek a műsorban, mint a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szocialista Kultúráért jelvénnyel kitüntetett művészeti együttese, és mint az EDOSZ híres táncosai. Érthető hát a nagy érdeklődés, érthető a nagy siker is. A szellemes, ötletes táncokat nagy taps fogadta, s nagy sikerrel szerepelt a szegedi harmonikazenekar is, és külön az együttes szólistái: Vőnekl Ottó, Pallag Lajos és Almássy Erzsébet. Jót mulatott a közönség Marosi Károlynak, a Szegedi Nemzeti Színház tagjának tréfás magánszámain is. Műsorközlő Lakner Anna volt. Gazdag kulturális program várta Újszegeden május elsején is a dolgozókat. Délután 3 órakor már teljesen megtelt a szabadtéri színpad felállított körhinta. Itt szinte vetélkedtek a szülők egymással: kinek a gyermeke kerül előbb a lóra vagy a díszes hintóba. Felnőtt és gyermek egyaránt megtalálta szórakozását május elsején Újszegeden, a ligetben, több ezer főt befogadó nézőtéré, s a közönség türelmetlen várta a vidám műsorban szereplő szovjet katonák műkedvelő csoportjának felléptét. Elsőként zenekaruk szerepelt több számmal, majd V. Szpuszkanyuk énekelt két kedves dalt a Piszeorrú kislányáról és az »Esőcské«-ről. A tánccsoport szerepelt nagy sikerrel ezt követően egy moldvai népi tánccal és egy katonatánccal, majd két tangóharmonika-szám következett. V. Szalamatyin egy polkát adott elő, majd V. Bugrov harmonikazsonglőrrel egy harmonikán játszott egyszerre. A nagy tapssal fogadott tréfás harmonikaszámot meg kellett ismételniük. A szovjet katonák műkedvelő csoportja szereplése után a Szegedi Nemzeti Színház művészbrigádjának esztrád műsora következett volna. A hűvös időre való tekintettel azonban fellépésüket le kellett mondaniuk, mert az énekesek könnyen megfázhattak volna. Helyettük a sportolók, súlyemelők és birkózók foglalták el a színpadot, s bemutatót tartottak a közönségnek. Zsúfolásig megtelt a szabadtéri színpad nézőtere mindkét napon