Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 126. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1962. június 1. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének az első negyedévi tervteljesítéséről szóló jelentését. A kormány megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek az állatállomány átteleltetéséről szóló jelentését. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A munkaügyi miniszter beszámolt a vállalati alkalmazottak új premizálási és bérbesorolási rendszerének idei tapasztalatairól. A kormány a beszámolót elfogadta. A művelődésügyi miniszter — az oktatási reformról szóló törvény végrehajtásaként — előterjesztette a tankötelezettségről, valamint az alsófokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletek tervezetét. A kormány az előterjesztéseket elfogadta és úgy határozott, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) A szocializmusra való törekvés a népek legfőbb célja Ben Bellának, az ideiglenes algériai kormány elnökhelyettesének nyilatkozata Ben Bella, az algériai ideiglenes kormány elnökhelyettese Tuniszban fogadta a Tanjug munkatársát és válaszolt az algériai helyzettel, az ország jövőjével, valamint jövendő külpolitikájával kapcsolatos kérdéseire. A jövő Algériájáról szólva a következőket mondotta: "A szocializmusra való törekvés a népek legfőbb célja, különösen azoknál az elmaradott népeknél, amelyeknél az elmaradottság, a politikai és gazdasági szerkezet a gyarmati imperializmus műve. Ez a törekvés a gyarmati uralom felszámolása után magától értetődően kifejezésre jut a néptömegeknél és keresi a maga útját. Annál erőteljesebben és tartalmasabban jut kifejezésre, minél nehezebb körülmények között vívják ki a függetlenséget. A néptömegek, amelyek oly sokat szenvedtek a szabadságért, nem hajlandók saját burzsoáziájuk, a régi gyarmatosítókra emlékeztető kizsákmányolás áldozatául esni. A függetlenség egyszersmind és elsősorban azt is jelenti, hogy eltűnik az elmaradottság, hogy társadalmilag és gazdaságilag felemelkedik a nép, amely saját sorsának urává akar lenni és amely nem akarja megengedni, hogy megfosszák forradalmától. Ben Bella hangsúlyozta, hogy számolni kell minden nép néprajzi, gazdasági és kulturális sajátosságaival a szocializmus építésében. Hozzáfűzte azt is, hogy a súlyos felszabadító harc után nem lesz nehéz leküzdeni a birtokos osztályok ellenállását a szociális vívmányokkal szemben. Az agrárreformról kijelentette: az agrárreform az algériai forradalom egyik legfőbb célja, elsősorban azért, mert a felszabadító háború egyik , mozgató ereje a parasztságnak az a vágya volt, hogy a forradalom szabadságot, függetlenséget és jólétet hozzon. Ben Bella ezután foglalkozott Algéria Franciaországgal való együttműködésének kérdésével. Aláhúzta: Algéria nem engedi meg, hogy Franciaország a függetlenség kivívása után nyomást gyakoroljon Algéria politikájára, ezért az algériai kormány már előre megszabta jövendőbeli politikáját azzal, hogy a belgrádi értekezleten a tömbön kívüliség mellett nyilatkozott. A mezőgazdasági kísérleti intézetek vezetőinek országos értekezlete Szegeden Tegnap Szegeden a Délalföldi Mezőgazdasági Kíséreti Intézet székházának nagytermében a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérleti főigazgatósága a mezőgazdasági kutató intézetek és felsőoktatási intézmények vezetői részére megbeszélést tartott. Az egész napos országos jellegű értekezleten — amelyen mintegy ötvenen vettek részt — dr. Soós Gábor főigazgató tartott csaknem 1 órás beszámolót. A referátum ismertette azokat a kutatási feladatokat, amelyeket meg kell oldani ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés a kitűzött célokat gyors ütemben megvalósíthassa. A referátumot vita követte, majd a résztvevők kérdéseket tettek fel az előadónak. A tanácskozás résztvevői a délutáni órákban ellátogattak a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet öthalmi gazdaságába. Ott megtekintették a talajművelési, műtrágyázási és egyéb agrotechnikai kísérleteket, valamint a fűszerpaprika, olajlen, kukorica, napraforgó s más gazdasági növények nemesítésével kapcsolatos munkálatokat. Gépesített kertgazdaság A zöldség és fűszerpaprika termesztésben a legnehezebb munka ezelőtt mindig a palántázás volt. Reggeltől napestig kétrét görnyedve kellett dolgozni. A tápéi Tiszatáj Tsz gazdáit azonban a gépek egész hada kíméli már ettől az inaszakasztó nehéz munkától. Felvételünk a 40 kataszteri holdnyi pritamin paprikatáblán készült, ahol három R. S. 09-es NDK traktor segítségével csak minimális emberi erő felhasználásával napok alatt készül el a nagy munka, az ültetés. A tsz-nek 100 holdas kertgazdasága van, melyben már minden nehezebb munkát a gépek végeznek. (Somogyi Károlyné felv.) A néptömegek egyesült ereje megakadályozza a háborút SvqlLsünk ! Reggeltől reggelig trjpilámn f a közlekedés őreivel Részletes tudósítás a Magyarország—Anglia VB-mérkőzésről Negyvenkétmillió forint belvízvédelemre és öntözésre Helyreállítják az alpári nyári gátat Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén —mint már erről korábban hírt adtunk — 19 vízgazdálkodási társulat működik. 1962-ben az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén működő 19 vízgazdálkodási társulat 21 ezer kataszteri hold területet öntöz. Nagy munkát kezd még idén Békés megyében a csabacsűdi társulat. 50 millió forintos beruházással az országban először víztornyos öntözést valósít meg. Ez 6300 kataszteri hold föld korszerű öntözését jelenti majd. A tervek szerint 1964-ben már üzemel az érdekes megoldású öntözőrendszer. Idén ősszel kezdik meg a rendszer kiépítését. Igen sok vízgazdálkodási csoport rendelkezik már csőkútfúró szerkezettel. A folyóktól távoleső területeket ugyanis csak csőkutas öntözési rendszerrel tehetik termővé. Kecskeméten a Szikra Tsz csőkútjainak vizét a szőlőtelep permetezésére használják fel. A társulatokon belül nyárigát-érdekeltségek is működnek. Így többek között Aljpáron is. Mint ismeretes, idén az áradó Tisza tönkretette a gátat, ezért a társulatnak helyre kell állítania. Ez előzetes számítások szerint mintegy 1 millió 500 ezer forintba kerül. Ezt a társulat terven felül végzi el, jelentős állami segítséggel. A szegedi járás területén a Tisza—Marossszögi Vízgazdálkodási Társulat az egyik «»legidősebb« csoportosulás. 1958-ban alakult, 40 ezer kataszteri holddal. Megalakulása óta 380 kilométer hosszú belvízvédelmi csatornát építettek, illetve újítottak fel. A társulat legfontosabb feladata az öntözéses gazdálkodás megteremtése. Lehetősége kiváló és a társulat területén üzemelő termelőszövetkezetek igénylik is ezt. A Sándorfalva és Környéke Vízgazdálkodási Társulat a sándorfalvi, dóci, sövényházi termelőszövetkezetek több éves kérését teljesítheti. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság megépítette ugyanis a percsorai szivattyútelepet, s ez a környék 4 ezer kataszteri holdjának öntözését biztosítja. A vízgazdálkodási társulatokon kívül az igazgatóság területén tizenegy ivóvíz és öt törpe vízmű társulat működik. Ezeknek feladata az ivóvízellátás javítása. A társulatok jó néhány községben bővítették, korszerűsítették a vízhálózatot Tavaly 2 ezer méter csövet fektettek le, 45 kifolyót építettek és egy kutat fúrtak. Idén 80 ezer 200 méter hosszú vezetéket, 2270 kifolyót, négy hidroglóbust építenek és öt kutat fúrnak. Bővül a magyar-lengyel árucsere Csütörtökön befejeződtek a magyar—lengyel külkereskedelmi vegyesbizottságok Budapesten folytatott tárgyalásai, amelyek során megvizsgálták az 1961. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv végrehajtását, valamint azt, hogy ez évben hogyan alakulnak a tervezett kölcsönös áruszállítások. A két ország képviselői további áruszállításokban állapodtak meg, amelyek hozzájárultak az országaink közötti árucsere forgalom szélesítéséhez. A tárgyalások baráti légkörben folytak. (MTI) Tovább javul Szegeden a betegellátás Kartonrendszer a körzetorvosi rendelőkben • Fejlődik a gyermekgyógyászati szakrendelés Idén Szegeden néhány új egészségügyi létesítményt adnak át rendeltetésének. Év elején nyílt meg — mint ismeretes — a Kálvin tér és a Madách utca sarkán az új orvosi rendelő, kicsit távolabb épül a Kálvin téren a szűrőállomás. Még idén elkészül, s jövőre már valamennyi szegedi lakost itt vizsgálnak meg, s ezentúl évenként lesz szűrővizsgálat. A betegellátást nemcsak új, egészségügyi intézmények építésével lehet javítani, hanem az orvosi munka szervezésével, átcsoportosításával is igen szép eredményt lehet elérni. A városi tanács egészségügyi osztálya idén jó néhány olyan intézkedést hozott, melyek javítják a betegellátást. Többek között említést érdemel a kartonrendszer bevezetése. A kórházakban, klinikákon a kórlapokon pontosan rögzítik a beteg panaszait, a diagnózist és a gyógykezelést Ehhez hasonlóan a körzetorvosi rendelőkben is kartonrendszert vezetnek be. Ez lényegesen megkönnyíti az orvos munkáját, hiszen évekre visszamenőleg nem emlékezhet betegeire, a gyógymódokra, de a karton segítségével gyorsan tájékozódni tud. A pontos nyilvántartással új gondozási módszert vezettek be. Eddig ugyanis a körzeti orvosok csak azokkal a betegekkel foglalkoztak, akik megjelentek a rendelőben. Most már nyilvántartják a rákos, a cukor-, a mozgásszervi és a szívbetegségben szenvedőket, és rendszeresen látogatják őket a körzeti házibeteg-ápolónők és az orvosok. Hasonló módon gondozzák, ápolják az idős, öreg embereket is. Igen jó segítőtársa a körzeti orvosnak a házibetegápolónő, aki rendszeresen felkeresi a fekvő betegeket, és otthonában nagy szakértelemmel, az orvos utasítása szerint gyógykezeli. Eddig általában egy ápolónő három körzetet látott el. Az egészségügyi osztály törekvése, hogy fejlessze a házibeteg-ápolónő szolgálatot, és az igényeknek megfelelően két körzet fekvő betegeit lássa el egy ápolónő. Az utóbbi időben több panasz érkezett a városi tanács egészségügyi osztályához A betegek kifogásolták, hogy a körzeti orvos vizsgálás nélkül nem volt hajlandó felírni az általuk kért gyógyszert. Ezekre a bejelentésekre az egészségügyi osztály dolgozói elmondták, hogy a körzeti orvos helyesen járt el, mert az orvosi rendtartás értelmében vizsgálat nélkül gyógyszert nem lehet felírni. Ezek a betegek összetévesztik az ellátást a «kiszolgálással«. A gyermekgyógyászati szakrendelés túlzsúfoltságának csökkentése, valamint a jobb betegellátás érdekében tovább bővítik a körzeti gyermekgyógyászati szakrendelést. Három évvel ezelőtt mindössze négy körzeti gyermekgyógyász működött Szegeden, idén már hét gyermekgyógyász rendel a kerületekben. Sürgős esetek ellátására hívták életre vasárnap délelőttönként a gyermekgyógyászati inspekciót a Kossuth Lajos sugárúti poliklinikán. Feltétlenül meg kell említenünk egy hiányosságot. Néhány nagyvárosban a betegek megelégedésére eredményesen működik a központi ágynyilvántartó. Itt pontosan számba veszik a kórházak, klinikák szabad férőhelyeit, és a körzeti orvosok, a szakrendelés, sürgősségi sorrendben utalja be a betegeket. Szegeden sajnos nincs ilyen, így gyakran előfordul, hogy a betegnek, vagy éppen hozzátartozójának többször kell járnia orvostól orvosig, kórházba, klinikára, míg végre felveszik az egészségügyi intézetbe. Amikor ezt szóvá tettük az egészségügyi osztályon, azt a választ kaptuk, hogy jelenleg tárgyalások folynak az Orvostudományi Egyetemmel, s igyekeznek minél előbb Szegeden is bevezetni a központi