Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
Kongresszusi munkaverseny a Szegedi Fűtőházban A Minisztertanács és a SZOT vörös zászlójával kitüntetett többszörös élüzemnek, a Szegedi Fűtőháznak a dolgozói már sokat hallattak magukról, ha nem is úgy, mint országos kezdeményezők, de mint szegedi példamutatók. Tavalyi munkasikereik is azt tanúsítják, élen járók. Lássuk hát most a jelen, a kongresszusi munkaverseny eredményeit, sikereit. Megrövidítették a gép állásidejét A dolgozók jelentős kongresszusi vállalásokat tettek. Szerepel ebben a többi között — ahogy itt szakmai nyelven mondják — két gép részlegvizsgája. Ez nem sokat mond a szakmához nem értőknek. De ha hozzáfűzzük, hogy ez a budapesti északi főműhelyben is 5—600 munkaórát vesz igénybe, már jobban képet alkothatunk magunknak a részlegvizsgáról. — A főműhely csak négy hónap múlva végezte volna el a munkát. Ezért hát kongresszusi felajánlásként magunk fogtunk hozzá — mondja Kovács Antal, a motorműhely vezetője. — A májusi vállalás teljesítésének eredményeként már elkészült az M—312 012-es Diesel-mozdony. Ezzel négy hónappal megrövidítettük a gép állásidejét. Júniusban egy másik gép részlegvizsgájához kezdünk hozzá. Nem akarunk szégyenkezni A lelkes munkaverseny kezdősebességét a pártszervezet taggyűlése adta meg. A kommunisták itt beszélték meg első ízben a tennivalókat. Javaslataikat a termelési tanácskozáson a fűtőház valamennyi dolgozója határozatra emelte. A kongresszusi verseny időszakában szerelik fel a kocsijavító színek fölé a közelmúltban kapott tetőszerkezetet. Hogy mielőbb elkészüljön ez a munka és egészséges, jó munkafeltételeket biztosítsanak, közreműködnek itt a fűtőházi dolgozók is társadalmi munkában. Mindezeket a szoros terv mellett vállalták. Pedig a tervteljesítéssel is meg kell birkózniok, ha a sok élüzem cím és a megtisztelő vörös zászló elnyerése után nem akarnak szégyenkezni a kongresszusi versenyben. Ebben a birkózásban, mint ahogy ezt Bálint Márton párttitkár mondotta, sokat várnak a szocialista brigádoktól. Eddig már 19 fűtőházi munkáskollektíva nyerte el ezt a megtisztelő címet, kettő pedig várományosa. Nagyrészt nekik is köszönhető, hogy a termelékenységi tervet az év első négy hónapjában 102,2 százalékra teljesítették. Tavaly négy hónap alatt 39 mozdonnyal 800 ezer tonna árut továbbítottak, az idén, ugyanennyi idő alatt, 38 mozdonnyal, tehát eggyel kevesebbel, több mint egymillió tonnát. Ne legyen „fekvemaradás" De azért itt sem megy minden, mint a karikacsapás. A fajlagos szénfelhasználási tervet csak 93 százalékra teljesítették. Igaz, többnyire tőlük független okok miatt. De van még itt más gyengébb pont is, például a »fekvemaradás«. A kívülálló ember nemigen érti ennek a szónak a MÁV szakkifejezések szerinti értelmét. A fekvemaradás azt jelenti, hogy a mozdony vontatás közben elromlik. Tavaly, amikor a szép kitüntetésért, a vörös zászlóért versenyeztek, egész évben csak két fekvemaradás történt. Most, még a kongresszusi verseny nem bontakozott ki, már négy ilyen esetet jegyeztek fel, s ez bizony veszélyezteti a szép sikert, a jó hírnevet. Ezért most a kongresszusi verseny egyik lényeges pontja, hogy elérjék: ne legyen ilyen fekvemaradás. Nagyon ügyelnek most a fűtőházban, hogy megtartsák a munka kottalapjára jegyzett ütemjelet, amelyet a felajánlás készítésekor az emberek szivének dobbanása diktált. Tizennégy fiatal utazik Csongrád megyéből a VIT-re Csongrád megye ifjúságát hattagú küldöttség képviseli a Vili. Világifjúsági Találkozón. Helsinkibe utazik Csertus Imréné, a makói Kossuth Termelőszövetkezet ifjúsági munkacsapatának vezetője, Keszi Zoltánná, a Szegedi Ruhagyár KISZ-titkára, Erdős Sándor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem negyedéves hallgatója, Andrássy Lajos, a Tiszatáj felelős szerkesztője és Bíró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságának ágit. prop. titkára. Ezenkívül Csongrád megyéből még hat fiatal vesz részt a Világifjúsági Találkozón, akik turistaként utaznak a finn fővárosba. A magyar ifjúság kulturális delegációjának tagjaként utazik a helsinki Világifjúsági Találkozóra Lehóczky Zsuzsa, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, a sportküldöttség tagjaival pedig Széchényi József, diszkoszvető Európában nők, a római olimpia harmadik helyezettje, a szentesi gimnázium tornatanára. PLEXIBŐL KÉSZÜL A FORGÓKORONG (Somogyiné felv.) Csillogó, átlátszó plexiből készül az újfajta gyógyszertári forgókorong a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-ben. Eddig fából készítették, az új gyártmány nemcsak szebb, de higiénikusabb, könnyebben tisztítható és olcsóbb is. Felvételünkön Csala László lakatos, a szövetkezet dolgozója látható munka közben 3 Péntek, 1962. június 1. Bizakodó a hangulat Jól dolgozik a tagság a szőregi Aranykalász Tsz-ben őszi kalászosokból már legfeljebb közepes lehet az idei termés: a hosszú tél és a száraz tavasz miatt ennél többre nem telik a szőregi Aranykalász Tsz kitűnő földjein sem. De azért a tagság nem csüggedt el, sőt annál nagyobb lendülettel dolgozik. Hiszen csak a jó munka, a gondos növényápolás segítségével lehet ellensúlyozni a kedvezőtlen időjárás káros hatását. Jobb munka — több jövedelem. Tudja ezt a szőregi tsz valamennyi gazdája, s így is dolgozik kinn a földeken megkettőzött buzgalommal. Legalább 25 forintot , mert szorgalmasan dolgozik a tagság, bízik az elnök is abban, hogy nem lesz baj az idei évvel. Boldog Gyula a szövetkezet elnöke tavaly májusban került a tsz élére, s azóta az ő vezetésével már sokat javult a helyzet az Aranykalászban. Két év alatt szeretnék letudni adósságaikat, s most az év végén szeretnék elérni, hogy legalább 25 forintot oszthassanak munkaegységenként. A tsz állattenyésztésében dolgozó szövetkezeti gazdák különösen kiveszik a részüket a munkából. A baromfitelepen dolgozó Kodrán Lajosné és Kürti Andrásné például vállalta, hogy a terven felül még 2 ezer csirkét nevel föl az év folyamán. A két asszony nemrégiben kapott 1 ezer 800 forint prémiumot jó munkájáért. Serkentő erő Az ösztönző premizálás nagy serkentő erő a szövetkezet tehenészetében is, ahol mind a tej hozam és szaporulat, mind pedig az önköltség tekintetében jelentősen javult a helyzet az elmúlt esztendőben. A sertéshizlalási tervvel is igen jól áll a tsz. Az egész évre tervezett 200 sertésből az első félévben már 128-at leadtak az Állatforgalmi Vállalatnak, s úgy tervezik, hogy mind a sertéshizlalási, mind a szarvasmarha-hizlalási tervüket túlteljesítik ebben az esztendőben. Az állattenyésztésben dolgozó tsz-gazdák közül sokan igen szép számú munkaegységet gyűjtöttek össze az elmúlt 5 hónap alatt. Csipes Károly lóápolónak már 128 munkaegysége van bejegyezve a könyvecskéjébe. Úgy érte el ezt az eredményt, hogy munkát vállalt a növénytermesztésben is. A tehenészetben különösen sokan értek el jó eredményt. Kotzermajer Vendelnek például 216 munkaegysége, Heresnyik Györgynek pedig 217 munkaegysége gyűlt össze az elmúlt hónapok alatt. A rossz idő késleltette a tavaszi munkák megkezdését, de a tagság szorgalma és munkakedve a növénytermesztésben dolgozók teljesítményein is megmutatkozik. Fodor Sándornak 116 munkaegysége, Lobozár Györgynek 129 munkaegysége és Simich Szilveszternek pedig 109 munkaegysége gyűlt össze március óta szorgalmas munkájuk eredményeként. Általában sikerült behozni a tél kihúzódása miatt keletkezett lemaradást a növénytermesztésben is. A tsz kertészetében a melegágyakból már szedik az uborkát, s szépen fejlődik a 16 kataszteri hold öntözött területen a paprika, a paradicsom, a karalábé, a káposzta és a karfiol. Három motor nyomja a vizet az öntözéshez és Kovács Márton kertész irányításával a kertészeti brigád tagjai is mindent megtesznek, hogy a 318 ezer forintos értékesítési tervet sikerüljön majd túlteljesíteniük. Szépen halad a növényápolás A növénytermesztési brigádok tagjai szorgalmasan végzik az időszerű növényápolási munkákat. A 40 kataszteri hold borsót már megkapálták s a napokban befejezték a cukorrépa egyelését is. A víz által kipusztított kalászosok helyére napraforgót és tengerit vetettek, s az is szépen fejlődik már. Megkapálták a 4 kataszteri hold burgonyát, s betakarították a lucernát is a földekről. A növényi kártevők elleni védekezésben sem maradt le a tsz. Rendszeres figyelőszolgálatot szerveztek. Török Mihály brigádvezető járja végig nap mint nap a szövetkezet földjeit, s ahol valamilyen kártevő jelentkezését észleli, ott azonnal megkezdik a növényvédőszerek szórását. Eddig 12 mázsa HCH-t szórtak már el a futrinka ellen, s hamarosan megkezdik a burgonyaföldek permetezését is, mielőtt a kolorádóbogár és lárvái nagyobb kárt okozhatnának. P. E. A kétharmadon innen Amikor február végén ismertté váltak az ipari termelés tavalyi számai, mi szegediek, Csongrád megyeiek büszkén jelentettük: 1961-ben a termelés növekedésének kétharmad részét a munka termelékenységének javulása fedezte, s csak egyharmadát a létszámemelés — úgy ahogyan ezt a párt az ipar dolgozóinak javasolta. Egészen pontosan, mint ezt a statisztika számai igazolják, a termelés növekedésének 68 százaléka a termelékenység emelkedéséből, 32 százaléka pedig a létszámemelkedésből származott. Tehát lényegében túlléptünk a kétharmadon. A szegedi vállalatok részeredményei különbözőek voltak. Szép számmal akadt példa a termelékenységi terv túlteljesítésére. A kétharmad, egyharmad arányt természetesen nem mindenütt teljesítették; ez nem is volt mindenütt megvalósítható. A kétharmad, egyharmad arány országos célkitűzés. Egy dolog azonban kötelező volt minden üzemre, vállalatra, törekedni a tervezett színvonal túlteljesítésére. Három hónapja, hogy éves munkánk eredményeit örömmel nyugtáztuk, de most, miután az első negyedévi és ezt követő hónapok munkájának eredményét is ismerjük, elmondhatjuk, az akkori örömbe azóta már üröm is vegyült. Az év első három hónapjában 12 százalékkal volt nagyobb a Csongrád megyei üzemek termelése, mint egy évvel korábban, de viszont nyolc százalékkal kevesebb, mint 1961. utolsó negyedévében. A termelés év eleji csökkenésével együtt megbomlott a kétharmad, egyharmad arány is. Az 1961 első negyedévi termeléshez mérten elért 12 százalékos növekedés 56 százaléka származott csak a termelékenység emelkedéséből, s 44 százaléka a létszámnövelésből. Tehát ma már nem túl, hanem innen vagyunk a kétharmadon. Most azt kérdezhetnénk, mi a magyarázata annak, hogy a termelés és a létszám, a kétharmad, egyharmad arány ilyen mértékben romlott. A termelékenységi tervet általában teljesítettük, de a termelékenységre vonatkozó célkitűzéseket nem. Pedig most is, mint más években, tovább haladt a műszaki fejlesztés. Közel ötvenmillió forint értékű beruházást helyeztünk üzembe az első negyedévben. Ennek jelentős része gépi beruházás volt. A munkamorál sem romlott, sőt a szocialista brigádmozgalom terebélyesedésével tovább nőtt Mindez törvényszerűen a termelés növelését segíti, több munkáslétszám felhasználása nélkül, tehát a termelékenység emelésével. Ezek a tényezők kétségkívül pozitívak. Sajnos azonban voltak ezzel ellentétes jelenségek is. Mindjárt első helyen említhejük ezek közül, hogy az idén az első negyedévben fokozott mértékben jelentkeztek az éveleji hibák, a nem megfelelő anyagellátás, a kellő előkészítés nélküli átszervezések, profilváltozások, az ütemtelen termelés. A Szegedi Cipőgyárban például sokszor kényszerpihenőt tartottak a munkások. Volt mikor hazaküldték az embereket. A profilváltozás négy vállalatunknál okozott súlyos zavarokat. Volt ahol, a dolgozók tömegeit kellett átképezni az új munkára, vagy újabb dolgozókat betanítani. A télvégi influenzás megbetegedések is nehezítették a munkát. De csak ezekkel magyarázni a kétharmad — egyharmad arány megbomlását nem lehet. Vállalatainknak több mint egyharmada adós maradt az első negyedévben. Ezt a termeléskiesést nem lehet teljes mértékben az anyagellátási zavarokra hárítani. Nem hivatkozhatnak vállalatvezetőink kivétel nélkül objektív nehézségekre. Rossz úton járnak azok, akik mások munkájában látják a hibát, s oda vezetik vissza a vezetésük alatt álló üzem termelésének fogyatékosságait A problémák egy részének megoldása a vezetőkön múlik. Hogy mást ne mondjunk, a munka és üzemszervezés színvonalának emelése, a korszerű gyártás- és technológiai eljárások kialakítása, elterjesztése, több helyen pedig a munkaidő jobb kihasználásának megszervezése rajtuk, az ő munkájukon múlik. Ugyanis jó néhány helyen a legkülönbözőbb okoknál fogva »mérhetetlenül“ — mert sok helyen ismét elfelejtik mérni — sok munkaóra megy veszendőbe. A múlt évi normarendezések idején és még ezután is vállalataink egy ideig rendszeresen végezték a munkanap-térképezést Most mintha megfeledkeztek volna erről. Pedig erre szükség van most is az eredményes vállalatvezetéshez. Vannak, akik azt mondják, nem haladhatunk mindig az egyszer már elért tempóval. Vagy arról beszélnek: nem biztos, hogy a mi megyénkben is teljesíteni kell a kétharmad, egyharmad arányt Majd mások eredményei kiegyenlítik a mienket. Nos, való igaz, hogy ezt az arányt pártunk és kormányunk nem azzal a céllal tűzte ki, hogy mindenütt minden megyében, minden válalatnál kötelezően el kell érni. Nem szabta meg az egyes üzemekre vonatkozó százalékszámokat sem. Mi Csongrád megyeiek, szegediek azonban kétségtelenül azok közé a helyek közé tartozunk, ahol vannak még kiaknázni való tartalékok. S ezeket kihasználatlanul hagyni egyet jelent a bűnös mulasztással, a népgazdaságnak okozott jelentős kárrá. A lehetőségek nálunk is adottak. Hogy ez mennyire így van, tavalyi eredményeink tanúsítják. Ha túl is léptük 1961-ben a kétharmad, egyharmad arányt, ezzel lehetőségeink nem merültek ki. Sok, nagyon sok még a tartalék, amit kiaknázhatunk a jövőben. Csak néhányat említünk ezekből. Például az alkalmazott technológia korszerűsítése, a jobb munka- és üzemszervezés, a nagyobb munkafegyelem, stb. Hallani olyan véleményeket szegedi vállalatoknál, hogy a termelékenység emelésének egyik-másik módja nem népszerű a munkások előtt. Ne beszéljünk talán róluk? Hagyjuk a dolgokat úgy, ahogy vannak? Igaz, nincsenek különösebb bajaink, de az nem jelenti azt, hogy minden jó, úgy ahogy eddig volt, vagy ahogyan most van. Az élet nálunk is és világszerte is halad. A tíz évvel ezelőtti korszerűtlen termelésből nagyot léptünk előre. Mégis, holnap korszerűbben kell termelnünk, mint tegnap. Nekünk Csongrád megyeieknek, szegedieknek is a haladáshoz kell igazítanunk lépteinket. Ezt a lépéstartást nehezíti ma még a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség, az elavult norma, a korszerűtlen technika, technológia, a korszerűtlen üzem- és munkaszervezés. Akad ezek közül népszerűtlennek látszó feladat is. De csak addig lesz az, míg meg nem magyarázzuk a munkásoknak fontosságukat, jelentőségüket. S minden intézkedés népszerűvé válik, ha a párt politikáját megértjük, annak szellemében járunk el. Ha a helyes célt nyíltan magyarázzuk, a munkások egyetértenek velünk. Az élet halad, s nekünk szegedieknek is minden üzemben, vállalatnál haladnunk kell a termelékenység növelésével is. Az országos haladáshoz kell igazítani lépteinket. Nem jó az, ha egyik-másik vállalatnál nem szaporázzák a lépteket a nagy csapat után úgy, amennyire népgazdaságunknak erre szüksége van. Nagy Pál