Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-12 / 161. szám
4 Dél-magyarország SIKLÓS JÁNOS: Űtavz, földön fatam demoraták Helyesebb lett volna úgy címezni, hogy mit tanulnak a jövőben az olasz gyerekek? Mert ez most az olasz kulturális életben központi helyet kapott Azt már minden jelentősebb tényező — a monopoltőke, sőt az egyház is — elismeri, hogy a tanügyet az élet követelményeihez kell igazítani. Másként szólva Olaszországban is végre kell hajtani az iskolareformot. A monopoltőke az utóbbi évtizedben nagy technikai, műszaki fejlődést produkált az iparban. S a technika alkalmazása képzettebb szakembereket kíván, tehát a reformot csakis ebben az értelemben tartja szükségesnek a tőkésosztály. Az egyházat képviselő kereszténydemokraták a klérus igényeit is szeretnék érvényesíteni az iskolaügyek megoldásánál. Amint látható, nem a nemzet műveltebbé tétele az egyetlen cél az olasz iskolaügy alapításának meghirdetésében. A kommunista párt álláspontja világos: demokratikus iskolarendszert követel. Minden olasz gyerek számára tegyék lehetővé és kötelezővé a nyolc osztály elvégzését — ez a kommunista párt reformkövetelésének egyik sarkalatos pontja. Az országban igen nagy az analfabétizmus, különösen a déli részen és Szicíliában. A hivatalos statisztika szerint 1951-ben voltak olyan vidékek, ahol 50—60 százalékos volt az írástudatlanok száma. A korábbi években olyan iskolatípus működött, amely már előre termelte az analfabétizmust. Ezen a helyzeten változtattak, de van néhány tartomány, ahol még mindig nagy gond az írástudatlanság. Egy másik alapkérdés, az osztálykülönbségek megszüntetése az első nyolc osztályban, vagyis az öt alsó és három felső osztályban. Az osztálykülönbségek megszüntetésének erőteljes követelését a következő példából lehet jól megérteni. A felsőbb három osztályt három helyen , helyesebben három módon lehet elvégezni. 1. Az egyik típus a középiskolákra készíti elő a tanulót, humán képzést nyújt. Ide járnak a felső rétegek gyermekei. 2. A másik típus az úgynevezett munkaiskola. Itt már az ipari szakma alapelemeit tanulják és ide járnak a munkások, városi kisiparosok gyerekei. Innét nem lehet már tovább menni. 3. A harmadik típus az elemi, falusi iskola, amely rendkívül elmaradott képet mutat az első típusokkal összehasonlítva. Gyakorlatilag a falusi gyerek a negyedik és ötödik osztály elvégzése után kimarad az iskolából. Az egységes nyolc osztály megteremtéséért folyik a küzdelem, s ebben az osztálymegkülönböztetésnek ne legyen helye, minden tanuló végezze el — szüntessék meg a szociális kategóriákat, antidemokratikus és antiszociális tényezőket. A nyolc osztály után — a kommunista párt által javasolt megoldás szerint — lehet tovább tanulni: humánreál tagozaton (ez a gimnázium, ötéves), tanítóképzőben (4 éves) és technikumban (5 éves). A gimnáziumból mehetett a tanuló bárhová, de a tanítóképzőből és a technikumból már nem volt meg a továbbtanulási lehetőség. Most az 1062/63-as tanévtől — korlátozott számban — mehetnek tovább a két utóbbi középiskola típusból is. Figyelmet érdemel, hogy az alkotmány szerint ugyan Mit tanulnak a gyerekek? mindenki tanulhat, de a gyakorlatban a szociális megkülönböztetés olyan nagy, hogy az egyetemeken csak két százalék a munkásszármazásúak aránya. Az olasz iskolapolitikában számolni kell azzal, hogy az egyház nagyon sok iskolával rendelkezik — alsó és középiskolával —, sőt Milánóban egyetemmel is. Érthető az a követelés, hogy az oktatásnak állami, polgári jelleget biztosítson a kormányzat, mert az iskoláztatás állami feladat. Ez a követelés nem zárja ki, hogy magánfelek — tehát az egyház is — iskolát állítsanak, de az állam építsen minél több, jól fészerelt iskolát A kommunista párt széleskörű politikai tevékenységének az eredménye, hogy a burzsoá társadalom történetében az iskolaügy először szerepel magasabb összeggel az állami költségvetésben, mint a hadügy. Most már tartalmi kérdésekre terelődik a reformvita. A tőkésnek olyan munkásra van szüksége, aki jól érti a technikát, de nem rendelkezik megalapozott társadalmi ismeretekkel, közömbös az élet szociológiai jelenségei iránt, tájékozatlan a természettudományokban. Ennek az elvnek megfelelően olyan iskolatípus megformálása volna »ideális« a monopolistáknak, melyben heti egy óra matematika és egy óra hittan mellett a többi időt az üzemi technika töltené ki. Vagyis kettéválasztani az iskolát: praktikusság és tudományosság. Technikai képzés, másutt meg csak tudományos kérdés. Korábban az iskolából kikerült gyermekek nem értették a modern technikát, most meg a technikán kívül ne értsenek semmit az életből. Ebbe az elképzelésbe nem nyugodhat bele az olyan párt, amelyik felelős az olasz nép jövőjéért. Olyan széles látókörű, művelt, jól iskolázott munkásokra van szüksége az olasz társadalomnak, akik nemcsak a technikát, de a társadalomtudományt is ismerik. Hogy végül is hogyan alakul ki a helyzet, azt most megmondani nem lehet. Egy következő lényeges kérdés a pedagógusok életszemlélete és politikai magatartása. Vagyis milyen a pedagógus, mert a reformot egy kicsit saját képére és hasonlatosságára alapítja a gyakorlatban. Az nemcsak nálunk érvényes, hogy az iskolareform megvalósításának központi alakja a tanító és a tanár, ez legalább ilyen mértékben és fontossággal érvényes Olaszországban is. Ott az egyházi iskolákban tömegesen dolgoznak fiatal tanítók, akik az iskola elvégzése után szerződést kapnak, melyet évente megújítanak, de ha az egyházi iskola vezetőségének úgy tetszik, nem hosszabbítják meg a szerződést. Ez egy kicsit az egyházi iskola vezetésétől függ,le elsősorban a tanítótól, illetve a tanártól. A követelményeknek megfelelő szellemben neveli-e a gyerekeket az egyházi iskolában, vagy nem. Egy groteszk példával érzékeltetem. Az első osztályban azt tanítják a szélről, hogy az angyalkák szárnycsattogása okozza a szelet. Ha a tanító elmeséli a levegőmozgás törvényét és ebből vezeti le a szél keletkezését — esetleg nem hosszabbítják meg egyházi iskolában a szerződését Hétéves működés után kap — ha kap — állami kinevezést a tanító. Hétéves szolgálata után illetménye valamivel alatta marad a mi tanítóink és tanáraink illetményének, de a megélhetési körülmények ott nehezebbek, különösen az élelmezés és ruházkodás, de elsősorban a közszolgáltatás. Ezért másodállást kell vállalnia. Másodállásával már egész nap elfoglalt és nem ér rá társadalmi, politikai művelődésre. Különböző érdekvédelmi szervekbe tömörülnek — de ebből is van vagy húszféle —, hogy anyagi érdekeiket képviseltessék. Az utóbbi időben valamit javult anyagi helyzetük, de fontosságuknak, intellektuális végzettségüknek megfelelő dotációt nem kapnak ma sem, s ennélfogva érthető, hogy elsősorban a megélhetés foglalkoztatja őket és nem a társadalomtudomány problémája a világnézeti és politikai harcok alakulása. Az anyagi helyzetükön való javítás nagymértékben összefügg érdeklődésük felkeltésével és irányításával az olasz társadalmi, politikai élet alakulása iránt. A bonyolult társadalmi és gazdasági viszonyok között folyó reformvita és megvalósuló reform kulcskérdése: milyen nemzedéket nevel az olasz iskola? Milyen felfogású, gondolkodású, műveltségű lesz a következő generáció. A kommunista párt nagy érdeklődése és munkája a reform egészséges vonalának kialakításában minden bizonnyal eredményre vezet. Sikerül legjobb megoldást kialakítani, de végül is a reform tartalma a gyakorlati végrehajtás során realizálódik így vagy úgy. Majd a gyakorlatban dől el, hogy kinek mennyit használ az iskolareform. Leszűkül-e csak tőkés érdekek szolgálatára, egyházi nézetek érvényesülésére, vagy az olasz nemzet összérdekeit szolgáló demokratikus iskolareform valósul meg a gyakorlatban. Ha sikerül a tanítók és tanárok érdeklődését felkelteni a reform kérdései iránt, akkor az álalános emberi haladás érdekének szolgálatára alkalmas reform valósul meg az olasz iskolarendszerben. Következik: ELMARAD A TENGER. Cseppstatisztika A tapasztalat azt mutatja, hogy nem becsüljük meg a vízcseppet. Igaz, egy csepp nem oltja szomjunkat, de az már meggondolandó, hogy naponta három liter vizet pazarol el egy-egy hibás csap a konyhában, vagy a fürdőszobában. Senki sem tenné szóvá, ha csak egy lakásban élnének figyelmetlen emberek. A rosszul záródó csapok azonban évente ötszázezer köbméter vizet »úsztatnak« el hiába az országban. Ez a mennyiség két Népstadiont is majdnem színültig töltene. Háromszázötvenezer évig kellene élni annak az embernek, aki ezt a töméntelen adagot egyedül akarná meginni. CafiMertic, 1MB. IkWVltíf AZ ALFÖLDI NYOMDA DOLGOZÓINAK SOROZATA Nem mindennapi vállalkozásról kell számot adnunk: a debreceni Alföldi Nyomda dolgozóinak a munkájuk szeretetéről, a könyvcsinálás művészi szintű mesterségéről valló bibliofil kiadványokról. Ezeket a kicsiny könyvecskéket, melyek eljutottak már Párizsba is, s elnyerték a hazai Könyvművészeti Bizottság oklevelét, négy év óta teremtik, alkotják a nyomdászok társadalmi munkában, nyesedik papírom, a maguk gyönyörűségére, mások gyönyörködtetésére, s adják ingyen — pénzt semmiképpen sem fogadnak el! — a szép könyv barátainak. Van egy lelkes vezetőjük, Székely János, többnyire az ő szorgalmas gyűjtései kerülnek kiadásra gyűjtemények, antológiák Eddig hat kis kötet látott napvilágot: Ódák a betűkről (Magyar költők — a könyvről), Kései siratók (Magyar költők — édesanyjukról), Imák ■ gyermekért (Magyar költők — gyermekükről). Levelek a hitveshez (Magyar költők — asszonyukról), Könyvek között I—II. (Gondolatok könyvről, nyomdászatról). Mit lehetne még róluk mondani? Csak azt, amit Illyés Gyula írt nekik, megköszönve első kötetüket:Én vagyok büszke, hogy Magyarországon ilyen nyomdászok, a szép munkának ilyen hívei vannak«. Bárcsak példájuk követésre buzdítaná a mieinket is. Könyves László BIBLIOFIL Cffilmhhtk a nagyvilágból Léonide Moguy (a Holnap már késő című sikeres film alkotója) új filmjének címe: Az emberek is élni akarnak. Eszmei mondanivalója nemes: küzdelem a tömegpusztító fegyverek előállítása ellen. Egyetlen hibája a filmnek a sok ponyvaregény ízű részlet. A moszkvai népszerű tudományos filmek stúdiójában filmet készítenek 1612-es év címmel a borodinoi csata III. évfordulója tiszteletére. A film a moszkvai és leningrádi, valamint a más városok képtáraiban található festményeket mutat be, amelyek a Napoleon elleni háborúból mentik témájukat. * A közeljövőben első ízben rendez filmet Betsy Blair, a Marty és a Főutca című világhírű filmek főszereplője. Luchino Visconti, a Rocco és fivérei rendezője Palermóban forgatja Lampedusa, A párduc című regényének filmváltozatát. Itt, Szicíliában rekonstruálták Salinas herceg kastélyát, itt zajlik ennek a múlt századbeli arisztokrata családnak az élete. A rendezőt megragadta az intelligens regény világossága és a „filmszerűsége”. Burt Lancaster személyesíti meg Salinas hercegét, a „Párducot”, aki Garibaldi lelkesítő eszméinek hatására lassanként elveszti félelmét. Alain Delon Tancrede-et, a herceg unokaöccsét játssza, míg Claudia Cardinale egy szép polgárlány lesz, akibe Tancrede beleszeret. A film többi szereplői: Rina Morelli, Lucilla Morlacchi, Paolo Stoppa és Romolo Valii. A Telerama című lap körkérdésére adott válaszok szerint a legkedveltebb francia filmszínészek: Jean-Paul Belmondo, Jeanne Moreau, Annie Girardot, Jean Gabin, Emmanuele Riva és Charles Aznavour. Az olvasók szavazata alapján a legjobb rendezők: Alain Resnais, René Clair és Robert Bresson. A legnevesebb nemzetközi sztárok közreműködésével érdekes formában készült Az ördög és a tízparancsolat című film, amelyet Julien Duvivier rendezett A nagyon emberi bűnlajstrom 7 különböző epizódra tagozódik, amelyben a frivolan élvezetes erkölcsképtől az ironikus komédián át a miniatűr drámáig mindenféle található. Főszereplők: Francoise Arnoul, Charles Aznavour, Jean-Claude Brialy, Danielle Darrieux, Alain Delon, Fer nandel, Mel Ferrer, Micheliné Presle, Madeleine Robinson, Dany Savai, Michel Simon, Lino Ventura és Georges Wilson. SILVIU GEORGESCU ERKÉLYJELENET A jelenet két lakóház között történt.Csődület, zsivaj, kiáltások és egy csíkos madárijesztő rikoltozott az „E”-épület erkélyéről. —...Na és ha elvette?... Nicusor, add vissza a játékait! Add vissza a puskáját is... Ügy! Most pedig kenj le neki egyet!... Hadd tanuljon tisztességet a taknyos. Mert mindig ő szalad utánad ... Nem hallod? Adj neki egy frászt!... Nem kővel, Nicusor! Az nem illik! Lábbal, édesapám!... Ügy! Most pedig buktasd el... Halló, ide figyeljen maga szemüveges! Minek avatkozik bele? Törődjék a maga dolgával! Felnőtt ember létére beleavatkozik a gyermekek dolgába ... Szorítsd meg a gigáját! A gigáját, angyalkám, úgy! Üsd!... Nem a bácsit, Nicusot! Hagyj neki békét, mert szemüveges!... Hogyan? ... Jól tette! Megmondtam, hogy hagyja békén. Mert ideges ... Nem értem? Hogyan? Na és ha üti? Talán rokona magának? ... Hogyan? ... Ki?... Ez a nyavalyás a maga gyereke? ... Mondja még egyszer! Mondja még egyszer, hadd hallja a házfelügyelő elvtárs is. E. is. Épp jókor jön házfelügyelő elvtárs! Nézze csak, ki a főkolompos minden rosszban! Az a kis ördögfajzat! Az a dagadt szemű. Annak, annak a szemüvegesnek a gyereke ... Mondhatom, szépen neveli, elvtárs! S még csodálkozunk, hogy ki szaggatja le a virágokat, hogy ki... Ki?... Az én Nicusorom? ... Tegnap reggel? Maga látta?... Álmodik, házfelügyelő elvtárs. Tegnap egész nap mással foglalkozott. A lépcsőházakban csavarta ki a villanykörtéket. Nekem aztán ne mondja, hisz egész nap a szemem előtt van!... Tegnapelőtt? ... Miféle tegnapelőtt?... Angyalkám, mit is csináltál tegnapelőtt? ... De bizony, nekem megmondja. Az én gyerekem nem olyan, mint... Jól van, angyalkám! S aztán? ... Nahát! (Látja, hogy nem hazudik? Mi az övé?... Bravó, kisfiam!) Nahát, még ilyet? Játszott és betörte a »D« lépcsőház ablakát. Hát gyerek! Miért, maga talán nem volt gyerek mielőtt házfelügyelő lett volna? S még sohasem tört be ablakot? ... Még hogy nem tört be!... Bizony hogy betört ablakokat és . . . Mit beszél?! Hogy még mást is csinált? Gyurmával tömte be a bejárati kulcslyukat? Maga? ... Hogyan? ... Hát akkor ki?... Ki?... Az én Nicusorum? Házfelügyelő elvtárs, hogy enged meg magának ilyesmit? Az én gyerekem .. . Ezt nem tűröm ... Mit csinált? A szemétégetőt?... Kismacskákat rakott a szemétégetőbe?... Le-he-tet-len!... Angyalkám! Ugye hazudik a házfelügyelő bácsi?... Miért sírsz? Ilyen semmiségért? ... Nicusor! Tessék, most még meg is rikatja az én ki* * okosomat! Mondjon neki valamit ... Vigasztalja meg!... Gyerünk, nem hallja? ... Miért ne kiabálnék!? Miért ne emelném fel a hangomat!? ... Sőt, még meg is ... Apucival csillagom! Ne felesel apucinak!... Szidd össze szépen a házfelügyelő bácsit... Ügy! A szemüveges bácsit is!. .. Nyújtsd a nyelvedet is! Ne rám, kis csibém! A házfelügyelő bácsira! ... Nem látod, hogy nincs kivel vitatkozni? (Zalányi Sándor fordítása) Egymilliónégyszázezer kötet könyv A kereskedelmi szervek, a könyvterjesztő vállalatok ezekben a napokban összesítették a könyvhét végleges adatait A forgalom az idei ünnepi könyvseregszemlén meghaladta a 23 millió forintot. Egy hét alatt Magyarországon több mint egymilliónégyszázezer könyvet vásárolták. Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO 4,20 Rákóczi-induló. 4,30 Híek. 4,40—7,59 Vidáman — frissen! Közben: a,00 Falurádió. 5,30 Hírek. 6,20 Néhány perc tudomány. 6,50 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 Új könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés. 8,10 Népek zenéje. 8,35 Édes anyanyelvünk. 9,00 Csirigán úr szomszédai. Rádiójáték. 10,00 Hírek. 10,10 Napirenden . . . 18,15 Lortzing és Meyerbeer operáiból. 11,00 Bolygónk önéletrajza. 11,25 Könnyűzene nagymamáknak. 12,00 Déli harangszó. 12,15 Tánczene. 13,00 Kelj fel, Jancsi! Gyermekversek. 13,10 Egy falu — egy nóta. 14,15 Két kongresszus között III. 14,25 Zenekari muzsika. 15,00 Hírek, közlemények. 13,08 Időjárásjelentés. 15,10 A Világifjúsági Találkozó dalaiból. 15,50 Szív küldi. 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek. 17,10 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 17,20 Faragó András éneke. 17,45 Lányok, asszonyok. 18,00 Tánczene. 18,40 Ifjú függelő. 19,00 Szabó Ferenc: Felszabadult melódiák. 19,20 Közvetítés a győri Kisfaludy Színházból: A művésznő és hódolói. Vígjáték. A szünetben: 19,54 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti krónika. 20,20—20,35 Az Atlantióceántól a Csendes-óceánig. 2:1 óra Hírek. 22,15 Mai emberek. 22,25 Galoppverseny-eredmények. 22,30 Könnyűzene. ?2,55 Örökké élni. Vers. 23,00 Vonószenekari hangverseny. 23,50 Operetrészletek. Közben: 24,00 -0,10 Hírek. 0,30 Himnusz. petőfi-rádio 5.00 Reggeli zene. 8,00 Hírek. 6,25 Műsornaptár. 6,50 Tornaóra.8,10 Hírek. 14,00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14,15 Tánczene. 14,50 A külföldi sajtó hasábjairól. 16,00 Dunajevszkij operettjeiből. 15,80 Hegedűművek. 16,00 Hírek. 16,05 Vajúdás. Regényismertetés. 16,35 Kórusművek. 16,50 A magyarországi szakszervezeti mozgalom kezdete. 17,00 Daltanulás. 17,20 Miért szép? 17,35 Osztrák és német muzsika. 18,00 Hírek. 18 óra 05 Heti hangversenykalauz. 19,00 Hírek. 19,10 Csúcsforgalom . . . 20,00 A zene vi’áea. M 25 Élőszóval — muzsikával. Közben: 21,00 Hírek. 23 Hajra Hírek. 88,18 Műsorzárás. Televízióműsor 16,25 Moszkvai úttörőmoz Közvetítés úttörő érdekességekről. 17,45 Kicsinyek műsora. Hangya Nandi világgá megy. 18,20 Találkozás a Balatonnál. Közvetítés a siófoki bányászüdülőbe. 19,00 A jövő hét műsora. Műsorismertetés. 19,05 Telesport. 19,30 TV-Híradó. 19,45 A Magyar Hirdető műsora. 19,55 Indián történet. Magyar kisfilm. 20,10 Buiecher Mihály zongorázik, Kovács Dénes hegedül. 20.30 Cserhalmi:Cédula a telefonkönyvben. TV-film, ismétlés. (16 éven felülieknek.) 21,30 Leszerelési és béke-világkongresszus Moszkvában. Filmösszeállítás. 22,00 Hírek. TV-Hiradoumétlés. Értesítjük a város lakosságát, hogy e hó 16-ától a Hattyántelep—Gyálarét bekötő úton, annak a holt Tisza - ágat keresztező szakaszán félútlezárás mellett mélyépítési munkát végzünk. Kérjük a járművezetőket és gyalogosokat a közlekedési szabályok fokozottabb betartására. Szegedi Vízművek, S. 40944