Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-01 / 204. szám
Szombat, 1962. szeptember 1 Munkatársunk lel«ton!«leiké—. Az idei mezőgazdasági kiállítás mindenben felülmúlja az előzőket A vendégek, látogatóközönség előtt még zárva voltak a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásárkapu, amikor Szőke Mátyás igazgató már fogadta a hazai és a külföldi lapok tudósítóit A sajttó kétszáz jelenlevő munkatársa részére Naményi Géza, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője ismertette a kiállítás jelentőségét és anyagát Az idei mezőgazdasági kiállítás és vásár nemcsak méreteiben, de tartalmában is messze felülmúlja az eddigi hasonló rendezvényeket E kiállításon mutatkozik be először az átszervezett szocialista magyar mezőgazdaság — mondotta Naményi Géza. A kiállításon látható nagyszerű eredményekre méltán lehetünk büszkék. Ötszázötvenkilenc termelőszövetkezet (az összes magyar tsz-ek 13 százaléka) 134 állami gazdaság összesen 1182 kimagasló növénytermesztési eredményt mutat be, míg az utolsó országos mezőgazdasági kiállításon 1959-ben csak 581 növénytermesztési eredmény szerepelt Az idei országos mezőgazdasági kiállítás és vásár nemzetközi jelentősége is nagy. A Szovjetunió, a Bolgár, a Lengyel, a Mongol, a Román Népköztársaság, valamint a Német Demokratikus Köztársaság önálló pavilonokat rendezett be. Csehszlovákia a nemzetközi kémizálási bemutatón vesz részt Különösen sok a látnivaló az 1400 négyzetméter alapterületű szovjet pavilonban és a hozzája kapcsolódó 2 ezer négyzetméternyi bemutató téren. A Csongrád megyei, köztük a szegedi szőlő- és gyümölcstermelő tsz-ek számára különösen sokat ad a Bolgár Népköztársaság kiállítási pavilonja. A szőlészet, a zöldség- és gyümölcstermesztés legújabb bolgár nagyüzemi módszereit láthatjuk itt, melyek alkalmazása nagy hatással lenne megyénk zöldség- és gyümölcs terméshozamainak emelkedésére is. Ezernyi érdekesség, megszámlálhatatlanul sok, az élmény erejével ható látnivaló! — így jellemezhetnénk tömören a ma megnyíló 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt. Nagyszerű gépújdonságokkal reprezentál a hazai és külföldi mezőgazdasági gépipar. A jobbnál jobb magyar és külföldi univerzál traktorok egész parádéja látható itt. Sokféle nagyüzemi szőlő- és gyümölcsösművelő gépet is kiállítottak. Nem fukarkodtak meglepetéseikkel a nagy nyugati tőkés cégek sem. Nagy meglepetés erejével hat a sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés teljes nagyüzemi gépesítése is. A gépesített sertéshizlaldákat, baromfinevelőket, a Csongrád megyeieknek is okvetlen látniuk kell. A kiállításnak külön üzemszervezési bemutató pavilonja is van. Szövetkezeti gazdák, mezőgazdasági szakemberek számára csak ez az egyetlen pavilon megér egy teljes napot Ezernyi üzemszervezési probléma megoldásához találnak itt ötleteket, kipróbált s bevált módszereket A nemzetközi kémizálási bemutató pedig abba enged betekintést: miként forradalmasítja a mezőgazdasági termelést a vegyszerek még nagyobb tömegű felhasználása. Azt is mondhatnánk: a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás- és Vásár mezőgazdaságunk nagyszerű tükre, mely a maga szépségében mutatja meg parasztságunk holnapját, amiért megszerveztük az egyéni kisparcellák helyén a termelőszövetkezeteket Csépi József Értékes készülékek üvegből Kevesen dolgoznak, de annál fontosabb munkát végeznek a Szegedi Tudományegyetem üvegtechnikai műhelyében. Sok intézet számára készítik itt üvegcsövekből a különböző csapokat, hűtőket, lombikokat, kísérleti készülékeket. Az utóbbiakból évente közel ezer fajta kerül ki innen, egy, vagy több példányban. Az előbbieket szinte sorozatban gyártják. A legváltozatosabb üvegkészítmények formálódnak a lengyel és keletnémet, utóbbi időben pedig angol üvegcsövekből, melyek különböző minőségben és méretarányban állnak raktáron. Napjainkban már a karcagi üveggyár is szállít durvább csöveket az üvegtechnikának. Képünkön Oláh Csaba korrózióvizsgáló cellát állít be. Ebből egyelőre kettőt gyártanak, s értékük megközelíti a hetvenezer forintot. Dél-magyarország Beszélgetések, tanácskozások a kongresszusi irányelvekről A városok és a falvak népfrontbizottságai is jelentős részt vállalnak a kongresszusi irányelvek ismertetéséből, népszerűsítéséből. Jelenleg a különböző szintű irányító testületek, a megyei, a járási, a városi bizottságok, elnökségek és a titkári értekezletek fórumán tanácskoznak a nagyjelentőségű dokumentumról. Az első ilyen összejöveteleken arról számoltak be a résztvevők, hogy a pártonkívüliek körében nagy érdeklődés nyilvánul meg a kongresszusi irányelvek iránt. Az őszi hónapokban sokféle összejövetelt, találkozót stb. rendeznek majd a népfrontbizottságok. Csoportos beszélgetések ezrein hallgatják meg a lakosság, a pártonkívüliek véleményét és észrevételeit, s több ezer aktivista válaszol a felmerülő kérdésekre. Ezzel egyidejűleg összegyűjtik a javaslatokat, kezdeményezéseket, s ezeket a pártjavaslat illetékes szerveihez továbbítják. A rózsák városa lesz Szeged Nagyarányú őszi-tavaszi parkosítás Idén ősszel és jövő tavasszal sok szép új parkkal gazdagodik Szeged. A tervek és elképzelések szerint különösen sok rózsát telepítenek majd. Augusztus 15-én kezdte meg a kertészeti vállalat az Orvostudományi Egyetem új diákotthona kertjének rendezését. A reprezentatív tanuló-, pihenőpark több mint 400 ezer forintba kerül. Az Orvostudományi Egyetem fehérmárvány aktszobrot helyez majd el a parkban, s a növények is ehhez illeszkednek: évelő növényekkel veszik körül, a háttérbe pedig fenyőfákat ültetnek. A park érdekessége lesz a virágsávok megvilágítása. Ezekben a napokban adják át rendeltetésének az Eszperantó utcai szövetkezeti lakótömböt. A kertészeti vállalat augusztus 15-én itt is hozzákezdett a parkosításhoz. Aránylag kicsi az udvar, így a magasba” építik a kertet, a tűzfalakat növényekkel futtatják be. Ezenkívül csinos kis medencét alakítanak itt ki, s játszóteret építenek a lakótömb gyermekei részére. Még idén ősszel parkosítják az Április 4 útja szegélyeit. A tervek szerint a parksávokba rózsát ültetnek. Jövő tavasszal rendezi a kertészeti vállalat az ogyesszai lakótelep parkját. Az I. kerületi tanács a lakótömb parkosításával egyidőben hozatja rendbe az itt húzódó töltés alját, ahol rózsaligetet képeznek ki. Ugyancsak jövőre rendezik az újszegedi ligetet. A Vigadó mögé, a Sári-szobor környékére is rózsaligetet telepítenek. V A I legforradalmibb tett alamennyien szeretünk jól élni és törekszünk arra, hogy holnap, holnapután még messzebbre szorítsuk házunk tájától a kicsinyes napi gondokat. És nem is a régi, »hagyományos« gondokról van már szó, hiszen a jóllakás és a tisztességes öltözet áhítozásán rég túl vagyunk népünk egészének átlagában is. Hanem a meglevő, igen magasra fejlődött szocialista emberi igények további növelését tűzzük ki célul, amelyben már — ha egyéneket, családokat veszünk alapul — kényelmes lakás, korszerű háztartási gépek, könyvek és televízió, sőt autó is szerepel. Mindezek elérésének, általánossá válásának első szorgalmazója a Magyar Szocialista Munkáspárt Csak bele kell pillantani a kongresszusi irányelvekbe, rögtön szemünkbe tűnnek az erről tanúskodó tények és számadatok. Valamennyien szívesen olvassuk, hogy »a következő három évben fokozatosan elérjük az ötéves tervben meghatározott célt, a reáljövedelmek 16—17 százalékos emelését«. Megnyugodva könyveljük el magunknak azt is, hogy az ötéves terv végéig az előirányzott 250 ezer helyett 300 ezer lakás épül és már a következő évtizedben lakást fogunk adni minden önálló családnak. Hát még ha a kidolgozandó húszéves népgazdasági tervet nézzük! Olyan perspektívát mutat ebben népünknek a párt, amely fellelkesít merészségével és realitásával, szocializmus építése azonban nem kívánsághangverseny, ahol akár kézfelnyújtásra is lejátsszák nekünk legkedvesebb lemezünket. Talán közhelyként hat némelyek szemében, mégis nyomatékosan alá kell húzni, hogy minden jólét és boldogság forrása önmagunktól ered, más szóval csakis nemzetünk nagy közössége teremthet itt tejjel-mézzel folyó Kánaánt. Az alapokat most már leraktuk, hiszen iparunk mellett mezőgazdaságunk is szocialista vágányokra tért, azonban ez önmagában kevés. Mivel a termelt javak fogyasztásában Európa-szerte előkelő hegyet vívtunk ki magunknak, a mezőgazdasági termelést sokkal magasabb színvonalra kell emelnünk. Jó a közegészségügyünk is általában, enni, inni elég sokat tudunk. És nem is valamiféle isteni eledeleket, ambróziát és nektárt, hanem sokkal valószínűbb csemegéiket, felvágottakat, vajat, húst, bort és ehhez hasonlókat. Mindezeket azonban évről évre komoly fejtöréssel, kutatással, fáradságos munkával kell elvennünk a természettől.ehát munka nélküli— az élet kétszerkettője ez — egyetlen napig sem létezhetünk. Munkát, maximális termelőtevékenységet vár a párt minden egyes embertől, ahol ennek az országnak eszi a kenyerét »Itt nem boldogulhat más, csak aki alkot, aki munkás« — hirdette Juhász Gyula, és mintha éppen a mi nemzedékünknek szánta volna. Régen ugyanis éppen ellenkező volt a helyzet: azok tobzódtak a javakban, akik nemcsak a munkát vetették meg mélységesen, hanem lenézték, semmibe vették és kilátástalanságra kárhoztatták a dolgozó embert is, aki őket, a »sok herepimaszt« eltartotta. Ma viszont csak a tisztességes munka kap szobrot és himnuszt nálunk. A párt egyértelműen hirdeti, hogy az osztályharc egyik fő területe jelenleg a szocialista gazdaság megerősítése és fejlesztése. Az állampolgárok értékét tehát elsősorban azon mérik, hogy mennyit tesznek képességükkel, iparkodásukkal a közösség asztalára. Ez ma a legforradalmibb tett, s fontosabb minden szépen hangzó politikai frázisnál. Ha valaki dolgozni akar rendszerünk felvirágoztatásáért, nem csukjuk be előtte a gyárak, a szövetkezetek és egyéb munkahelyek kapuit. Azt mondjuk neki, hogy jöjjön, és ha produkál a közösség érdekeinek megfelelően, nem hánytorgatja fel senki a múltját és esetleg osztályidegen származását. Nem tragédia az sem, ha még mindig táplál magában némi illúziókat a letűnt régi világ iránt — az a fontos, hogy tevékenysége ne káros, hanem hasznos legyen a társadalomra. Mert tudnia kell mindenkinek, hogy az ellenséges támadást, a kártevést ingadozás nélkül elnyomjuk és megtoroljuk. Ezt önvédelemből és a nép iránti legnagyobb humanizmusból tesszük, hiszen ez a feltétele a nemzeti egység megteremtésének, minden dolgozni akaró honpolgár boldogulásának. Komoly hiba azonban, hogy még napjainkban is elég sokan csak a fogyasztásról beszélnek szívesebben, a termelés, mint a fogyasztás sine qua non-ja pedig unalmas számukra. Az ilyen embereknél azután nem csoda, ha nincs minden rendben a munkafegyelemmel. És sajnos, gyakran olyan emberek is halogatják a munkát, akik származásuknál fogva a munkásosztályhoz tartoznak. Tapasztalható Szegeden is, némely építkezéseknél, hogy a dolgozók egy része — tisztelet a kivételnek — két fillér értékűt sem dolgozik egész nap. Idős nyugdíjas munkások teszik szóvá: bizony sokat bosszankodnak, amikor látják, hogy egyik fiatal munkás leáll futballozni a gyerekekkel, a másik végtelen hosszú cigarettaszünetet tart, a harmadik és a negyedik mindenről megfeledkezve beszélget munkaidő alatt és így tovább. Ez megengedhetetlen. A naplopás, a lustaság aláássa a vállalat terveit, gyengíti a népgazdaságot és lényegében azoknak segít, akik gazdasági sikereinknek útját szeretnék állni. Itt-ott belebotlik még az ember abba a hamis felfogásba is, hogy »én munkás vagyok, a hatalom birtokosa, tehát azt csinálok, ami nekem jólesik«. Hát ez bizony nem egészen így van. Az ilyen nézet idegen a munkásosztálytól, amely — mint az irányelvek is hangsúlyozzák — a szocializmus építésében betöltött élenjáró szerepével, áldozatkészségével, lelkesedésével kivívta valamennyi dolgozó osztály és réteg tiszteletét, szeretetét. Mivel a párt továbbra is elsősorban a munkásosztály aktivitására és öntudatára támaszkodik, a laza munkaerkölcsűeknek is hasonulniuk kell a hatalmas egészhez. Természetesen nem várhatjuk, hogy önnmaguktól váljanak szocialistává — itt a nevelésnek, a ráhatásnak van nélkülözhetetlen szerepe. Nincsen abban semmi túlzás, hogy legnagyobb ellenségünk saját hibáink és tudatlanságunk. Ezért van szükség valamennyi munkahelyen a nagyobb felelősségvállalásra és lelkiismeretességre, ezért tartjuk örvendetes jelenségnek az országszerte tapasztalható tanulási kedvet. Többet termelni ma, mint tegnap, hogy gazdagabban élhessünk, és többet holnap, mint ma! •— ennek a jelszónak messzen be kell ivódnia dolgozóink tudatába. Csak rajtunk, valamennyiünk közös akaratán múlik, hogy a tervezett életszínvonal a megadott határidőre realizálódjék és a fogyasztási cikkek bőségben és olcsón álljanak rendelkezésünkre. Sokat halljuk mostanában, hogy előtérbe került a marxizmus gazdasági oldala. Vajon miért? Azért, mert a hatalom szilárdan a munkásosztály kezében van, s a szocializmus ügye — amennyiben hazánk vállvetve halad a többi szocialista ország népeivel — véglegesen győzött. Most már legfőbb kötelességünk tehát saját portánkat szépíteni, erősíteni. Többet kell termelnünk a kapitalizmusnál minden vonatkozásban, mert amíg ezt el nem érjük, még népnevelő munkánk is fárasztóbb, nehezebb lesz. Csak természetes, hogy a különféle kispolgári-polgári rétegek csak akkor fognak véglegesen és minden illúzióval leszámolva a mi zászlónk alá állni, amikor ők is meggyőződnek, hogy a szocialista rendszer többet képes produkálni a kapitalizmusnál és az életszínvonalért sem kell kihajózniuok Amerikába, mert itthon magasabb a mérce. Mindennek summázásaként szükségünk van az okos, tanító szóra, a buzdító agitációra, mert az emberek növekvő öntudata jótékonyan visszahatottejd egész társadalmi tevékenységükre. Még nagyobb szükségünk van azonban arra, hogy egész országunkat úgy tekintsük, mint saját otthonunkat; dolgozzunk érte, hogy lakályosabb, melegebb, gazdagabb és boldogabb legyen. F. NAGY ISTVÁN T Ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, meghallgatta a KNEB elnökének beszámolóját, majd megvitatta az első félévi vizsgálatok tapasztalatairól szóló összefoglaló jelentést. Ezután jóváhagyta a negyedik negyedévben sorra kerülő vizsgálatok tervét. A népi ellenőrök a negyedik negyedévben többek között megvizsgálják a tudományos, kutató- és fejlesztő intézetekben feldolgozott kutatási témák eredményeinek gyakorlati hasznosítását, a Fővárosi Villamosvasút és a Budapesti Helyiérdekű Vasút együttműködését és üzemeltetésük gazdaságosságát; a vendéglátóipar álló- és fogyóeszközgazdálkodását; a filmgyártás gazdaságosságát. 3 Elutaztak poznani vendégeink Közel egy hétig tartózkodott Szegeden az a 27 tagú turistacsoport, amely a poznani Lengyel—Magyar Baráti Társaság szervezésében érkezett hozzánk. Hangulatos búcsúestén köszöntek el a várostól, amely — mint mondották — számos élményt nyújtott számukra és mindig legkedvesebb emlékeikként tartják számon az itt töltött napokat A csoport vezetője, Edmund Taszer elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, országgyűlési képviselő különösen meleg barátságot kötött a búcsúesten is megjelent Bódi László elvtárs, szegedi országgyűlési képviselővel, akivel beható beszélgetéseket is folytatott a lengyel szejm és a magyar országgyűlés munkájával kapcsolatosan. A poznani vendégek Szegedről Budapestre utaztak, ahonnan több napos tartózkodás után térnek majd vissza a Lengyel Népköztársaságba.