Délmagyarország, 1962. szeptember (52. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

.4• Euyetült Államok támadási szándékai Kuba ellen A brit nemzet kötőszeti miniszterelnökeinek értekezlete Kibontakozás Algériában A hét legjelentősebb külpo­litikai eseménysorozata az­zal a TASZSZ-nyilatkozattal függ össze, amely felszólítot­ta a Kuba-ellenes amerikai provokációk szervezőit: áll­janak el veszélyes terveik­ről. A nyilatkozat figyelmez­tette a forrófejű imperialis­tákat: Kuba nincs egyedül, s Kuba nem Guatemala ... Kennedy elnök csütörtökön sajtóértekezletén válaszolt a szovjet nyilatkozatra. Kennedy beismerései, de ugyanakkor hangoztatott fe­nyegetései megmutatják, hogy az Egyesült Államok­ban aknamunka folyik a­ ku­bai kormány megdöntésére, és hogy Washington egyálta­lán nem mondott le arról a szándékáról, hogy valami­lyen módon »félreállítja« a Castro-kormány. Az elnök felemás nyilat­kozatának első része nyil­vánvalóan tükrözi a szovjet figyelmeztetés hatását: az elnök ugyanis leintette a ka­tonai beavatkozást követelő nagyhangú amerikai politi­kusokat. Kijelentette, hogy a Kuba-ellenes katonai in­tervenció »a jelen pillanat­ban szükségtelen és indoko­latlan«, és sajnálkozását fe­jezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államokban el­hangzó felelőtlen beszédek alátámasztják az ilyen ve­szély fennállásának való­színűségét ... Kennedy lé­nyegében beismerte: a Szov­jetunió Kubába irányuló fegyverszállításai nem jelen­tenek veszélyt a nyugati fél­teke egyik országára sem. Az a szándék, hogy »vala­mit kell Kuba ellen tenni«, megnyilvánult Kennedy el­nök nyilatkozatának máso­dik szakaszában is, amely alig különbözött az általa is elítélt agresszív fenyegeté­sektől. Az elnök felsorolta azokat a »feltételeket«, ame­lyek között az Egyesült Ál­lamok beavatkoznék Kubá­ban. Ezek között van pél­dául az, ha Kuba veszélyez­tetné a Guantanamó-i ame­rikai támaszpontot, illetve ha Kuba támaszpontot adna a Szovjetuniónak. Ez az ön­magában is nyilvánvalóan ellentmondó »érvelés« több más olyan ködös és kétértel­mű megfogalmazással páro­sul, hogy csak azt mondhat­ja az ember: az amerikaiak Kubával kapcsolatos politi­kája továbbra is rendkívül veszélyes marad. •­­ Az elmúlt héten ismét az érdeklődés előterébe került Anglia és a Közös Piac kap­csolata, mégpedig a brit nemzetközösségi értekezlet kapcsán. A nemzet­közösség tizenöt tagállama és Nagy- Britannia kilenc gyarmata általában bírálta Macmillan tervét, és kifejezte aggodal­mát: mivel Angliának be kell illeszkednie a Párizs— Bonn-tengely által uralt Kö­zös Piacba, ez elkerülhetet­lenül a nemzetközösségi or­szágokkal kialakított gazda­sági kapcsolatok lazításával jár majd.­­ Ez nyilvánva­lóan a nemzetközösségi álla­mok kedvezményes vámok­kal és más feltételekkel biz­tosított eddigi gazdasági po­zícióinak fenyegetését is je­lenti. Kanada gabonakiv­ite­­lét, Új-Zéland húsexportját, Ausztrália gyapjúkiviteli piacát érzi veszélyeztetve­­, hogy csak e három ország problémáját említsük. A nemzetközösségi értekezlet vitái megmutatták: Anglia előrelátható belépése a Kö­zös Piacba, a szó szoros ér­telmében, aláaknázza a Com­monwealth (ez a nemzetkö­zösség angol elnevezése) egész épületét. • A hét további fontos nem­zetközi eseménye az algériai kibontakozás újabb állomá­sa: a szeptember 20-ra kitű­zött választások előkészítője­ként az algériai jelöltlisták közzététele. A kilencvenhat képviselőjelöltet minden bi­­zonnyal megválasztják majd, s valószínű, hogy Ben Bellá­nak, az FLN politikai bizott­sága elnökének az ország el­ső nemzetgyűlésében nyolc­van százalékos többsége lesz. Az európai lakosságot válto­zatlanul ugyanaz a tizenhat jelölt képviseli, mint a vál­ság elején közölték, de a po­litikai bizottság és a 4. vitá­­ja viszályának következté­ben kihagytak a listáról egész sor olyan ismert algé­riai politikust, aki Ben Bella ellenfele volt. Így például Ben Kheddát, az ideiglenes kormány jelenlegi miniszter­elnökét is. Ben Bella nem vette fi­gyelembe az algériai kom­munistáknak a választások demokratizálására tett ja­vaslatot, és a kommunista párt jelöltjei nem szerepel­nek az FLN választási lis­táján. Az Algériai Kommu­nista Párt mellőzése min­denképpen sajnálatos tény, hiszen tagjai harcoltak az ország függetlenségéért. Igen sok kommunista áldozta éle­tét Algéria szabadságáért, s noha a párt szám szerint nem nagy, tekintélye és tö­megbefolyása igen jelentős. A jövendő algériai választá­sok megtartása azonban et­től eltekintve, pozitív tény, hiszen az eddigi viszály és válság állandó ürügyet te­remtett a franciák katonai beavatkozására. A nemzet­gyűlés és ezt követően a kormány megalakítása véget vethet az immár két hónap­ja tartó veszélyes bizonyta­­­lanságnak. Rudnyánszky István A de Gaulle elleni merénylet újabb tetteseit tartóztatták le Három magyar származású volt idegenlák­ost is űrizoiba vonok Párizsban bejelentették, hogy letartóztatták a múlt hónapi de Gaulle-ellenes me­rénylet vezetőjét A 46 éves Henri Niaux volt őrnagyot pénteken a délnyugat-francia­­országi Agenben vették őri­zetbe. A rendőrség Niauxot egy párizsi börtönbe szállí­totta, ahol a fogoly felakasz­totta magát. Niaux felhaso­gatott ingéből kötelet kései~ tett és ezzel vetett véget éle­tének. A francia rendőrség azt is bejelentette, hogy őrizetbe vették a múlt hónapi me­rénylő csoport újabb három tagját, akik valamennyien magyar származásúak. A há­rom letartóztatott, a húszéves Varga László, a 31 éves Sári Gyula és az ugyancsak 31 éves Marion Lajos a francia idegenlégiónak volt tagja. Tyitov Dubrovnikben* A TASZSZ és a Tanjug beszámol G. Sz. Tyitov szov­jet űrhajó* dubrovniki tartóz­kodásáról, az Adriai tengeren tett sétahajózásáról és arról is, hogy a szovjet űrpilóta elő­adást tartott a dubrovniki tengerészeti és gazdasági kö­zépiskola növendékei előtt az űrrepülésről. — Hiszem, hogy az első égi­test, amelyre az ember el­jut, a Hold lesz, azután kö­vetkezik majd a Mars és a Venus »Ami engem illet — fűzte hozzá Tyltor —, én elő­ször a Venusra mennék«. DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. szept. II. „Félidő” Londonban a brit nemzetközösség vezetőinek értekezletén A nemzetközösségi érte­kezlet négy bizottsága szom­baton délután befejezte ta­nácskozásait. Hírügynökségi jelentések biztosra veszik, hogy az érte­kezlet hétfőn plenáris ülést tart és azon Macmillan mi­niszterelnök válaszol a nem­zetközösségi vezetők részéről az angol csatlakozási tervvel kapcsolatban elhangzott bí­rálatokra. A brit miniszterelnök szombaton kormányának több tagjával tanácskozott,­­hogy előkészítse válaszbeszé­­det, amelyet — mint az AP­­udósítója rámutat — londo­ni politikai körökben döntő fontosságúnak tartanak mind a nemzetközösség tagállamai közötti kapcsolatok jövőbeni alakulása, mind pedig Mac­millan politikai pályafutása szempontjából. Az egy hete tartó nemzet­­közösségi értekezlet eddigi efolyásáról találóan jegyezte meg az egyik küldöttség be­folyásos tagja: »Hat napon át sok edényt összetörtek, most arról van szó, hogy a hét végén ös­­­szeragasszák a cserepeket.« Hírek terjedtek el arról, hogy Macmillannak szomba­ton sikerült bizonyos mér­tékben tovább gyengítenie a nemzetközösségi vezetők el­lenállását Nagy-Britanniának azzal a tervével kapcsolat­ban, hogy belép az Európai Közös Piacba. A UPI ame­rikai hírügynökség tudósító­ja úgy értesült, hogy Macmillan kétnapi clyfe­­ssítés után végül is meg­győzte partnereit arról, hogy eltökélt szándé­ka keresztülvinni Anglia be­lépését a Közös Piacba. Az angol miniszterelnök ugyan­akkor állítólag annyiban en­gedett a bírálatoknak, hogy most már késznek mutat­kozik újból tárgyalásokat kezdeni egyes olyan rész­letkérdésekről, amelyekben Brüsszelben már megálla­podtak. Hangoztatják: szó sincs arról, hogy az angol kormány élő­ről akarná kezdeni a csat­lakozási tárgyalásokat. Valószínű azonban, hogy Heath felkéri majd Brü­s­­­szelben a »hatok« képvi­selőit, vegyenek újból fon­tolóra egyes kérdéseket, olyanokat, amelyekre nézve a nemzetközösségi országok — főleg India, Pakisztán és Ceylon — kedvezőtlennek ta­lálják az eddigi megállapodá­sokat.­­ Végül úgy tudják, hogy Macmillan nem zárkózik el egy újabb nemzetközös­ségi értekezlet megtartása elöl sem, feltéve, ha a brüsszeli tár­gyalások befejeztével szük­ség lesz ilyen értekezlet meg­tartására. Az angol csatlakozási terv­vel szemben még mindig igen erős ellenállást fejt ki a kanadai küldöttség. Mint az AP tudósítója rámutat, Diefenbaker kanadai minisz­terelnök attól tart, hogy a brit nemzetközösség meg­gyengülése még nagyobb mértékben függő helyzetbe hozza majd Kanadát az Egye­sült Államoktól. * v Növekvő belpolitikai válság Brazíliában A köztársasági elnök új miniszterelnököt bízott meg kormányalakítással usufonokon a keső esti órákban még cáfolták, pénte­ken viszont megerősítették, hogy Brochado da Rocha bra­zil miniszterelnök a képvise­lőháznak benyújtotta a maga és kormánya lemondását. Há­romórás beszédében azzal in­dokolta meg távozását, hogy a kongresszus — a képviselő­ház és a szenátus — »rossz­indulatú« konzervatív több­sége nem váltotta be a rend­kívüli állapot idején­­ a tett azon ígéretét, hogy kitűzik a népszavazás időpontját. En­nek a népszavazásnak arról kell döntenie, hogy Brazília parlamenti, vagy elnöki rendszert akar-e. A lemondott miniszterel­nök július 0-én vette át a hatalmat, miután a kongres­­­szus elutasította Goulart el­nök másik két jelöltjét. Attól kezdődően Goulart köztársa­sági elnök és a törvényhozók közötti viszony mindinkább elmérgesedett. Általános vélemény szerint a kormány lemondása mély politikai és gazdasági válság­ba sodorhatja Brazíliát. Fenn­áll a hadsereg beavatkozásá­nak veszélye is. A hadsereg egy része szolidáris Goulart elnökkel, akit a nacionalista és a demokratikus körök is támogatnak. Az elnök mel­lett sorakoznak fel a dolgozó tömegek is. Szombat esti jelentések szerint a feszültség változat­lanul nagy Brazíliában, an­nak ellenére, hogy a képvi­selőház pénteken néhány szavazattöbbséggel elfogadta a szenátus által már jóváha­gyott azon javaslatot, hogy 1063. január 7-én tartsák meg a kormányzati rendszerről döntő népszavazást. A brazil munkásság viszont változat­lanul követeli, hogy erre a szavazásra október 7-én, a kongresszusi választásokkal egyidejűleg kerüljön sor. A válság magva tehát az, hogy a törvényhozás ragaszkodik a népszavazás január 7-i idő­pontjához , da Rocha mi­niszterelnök is azért mondott le, mert nem tudta rávenni a képviselőket az október 7-i időpont elfogadására. A TASZSZ tudósítója kom­mentárjában arról ír, hogy a kongresszus reakciós körei és az őket támogatók szeret­nék elodázni a népszavazást s így kívánják lehetetlenné tenni, hogy az elnök és hívei rövid időn belül hozzákezd­hessenek a gyökeres refor­mok megvalósításához. A Brazil Ipari Munkások Országos Szövetsége szeptem­ber 15-re hirdetett sztrájkja széles vonalon bontakozott ki. »Huszonnégy órán belül a sztrájk teljes lesz« — mon­dották szombaton a brazil szakszervezetek képviselői. A munkásság támogatása jelen­tősen megerősíti Goulart el­nök álláspontját és helyzetét . Goulart elnök szombaton kijelölte az ország új mi­niszterelnökét. Az új mi­niszterelnök Ernes Lima­ Goulart munkáspártjának tagja. A miniszterelnök a jogtu­dományok professzora és Brochado da Rocha kormá­nyában a munkaügyi mi­niszter tisztségét töltötte be Külpolitikai hírek ,. .. - sarokban A K. G. Piszin mezőgaz­dasági miniszter vezetésé­vel az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet mezőgaz­dasági küldöttség az elmúlt napokban Wisconsin állam­­­­ban járt. Megtekintette a ji Madison város egyeteméhez­­ tartozó tudományos kutató­­­­intézetet, majd egy mező­gazdasági kísérleti telepre és egy baromfigazdaságba látogatott el. Mindenütt meleg fogadtatásban része­sítették a szovjet vendége­ket. * A bajor igazságügy mi­nisz­­térium vizsgálati eljárást in­dított Schichermnakr profes­­­szor, a würzburgi közigazga­tási bíróság elnöke ellen, mivel mint SS-rohamosztag­­vezető a háború idején a megszállt Norvégiában ter­­rorítéletek meghozatalában vett részt. A hitleri belügy­minisztérium aktáiból kitűnt, hogy Sch­iedermair Globke j egyik munkatársa volt és norvégiai várbírói­ szereplése előtt a náci belügyminiszté­rium »faji politika osztályán« együtt dolgozott Globkéval. * Az Arab Liga Tanácsa szombaton további öt évre meghosszabbította Hasszu­­nának, a Hoa főtitkárának megbízatását. Ezzel sikerült elejét venni a vezetésből esetleg beálló válságnak. Hasszu­a hivatali idejé­nek meghosszabbítása nem volt biztos, mivel az EAK a közelmúltban a szíriai vá­dak ellen való tiltakozásul elhagyta a liga értekezle­tét, s Irak csütörtökön ál­lást foglalt a főtitkár sze­­mélye ellen.­­ Az amerikai külügymi­nisztérium bejelentette, hogy pénteken megkezdődött az amerikai katonai tanácsadók­ visszavonása Laoszból. Heap, a külügyminisztérium szóvi­vője közölte, hogy az ame­rikai katonai személyzet ok­tóber 6-ig, a genfi egyezmé­nyekben előírt időpontig el­hagyja az országot. a.....■««**........... r Szívből, meggyőződésből egyetértenek kábelgyári pártonkívüliek a kongresszusi irányelvekről Látszatra úgy készültek a küldöt­tválasztó párttaggyű­­lésre a kábelgyárban, mint más alkalmakkor az alap­szervezet rendezvényeire. Felírták a gyárkapun levő táblára, mikor és hol lesz, a pártcsoportvezetők aztán szóval is közölték a pártta­gokkal. A vezetőség a tavaly meghonosodott gyakorlat sze­rint meghívott több mun­kában kitűnt pártonkívüli dolgozót A látszat mögött azonban sokkal lázasabb ké­szülődés folyt az üzemben. Egy kis túlzással azt mond­hatni, a taggyűlés napirend­jét már előre megvitatták egyik-másik üzemrészben. Helyes, így van ez rendjén Közvetlenül a kongresszusi irányelvek megjelenése után kialakult vitában, beszélgeté­sek során a nagy többség pontott tett­ Rákosiék kizárá­sára. Azt mondták: helyes, így van ez rendjén. Voltak, akik kardoskodtak, hogy na­gyért humánus az ügy ilyen lezárása, később azonban megnyugodtak és bekapcso­lódtak a belső kérdésekkel foglalkozó vitába. Mert ez volt a vita igazán. A tö­bbi között arról folyt a szó na­pokon át — még a taggyűlés előtti órákban is —, hogy nem megfelelő az üzemben a verseny nyilvánossága. A kongresszusi nemes vetélke­dés értékelésében nem érte­nek egyet a társadalmi szer­vek és a művezetők. Már régóta ismert dolog, hogy a szakszervezet szeretne vala­mit előrébb lépni ezen a te­rületen, de a művezetők kö­zül egyik-másik pártvezető­ségi tag is azt haj logatja: ez­­ kizárólag a szakszervezet dol­ga. Így aztán volt mondani­valója több szak­szervezeti aktívának, és kaptak szóvá­­tenni valót a kommunisták és a tagggyű­lésre meghívott pártonkívüliek is, Keresztes Gergelyné, Gárdián Ferenc, Kaszapovics Ernő, Ördög Imréné, Mihály Istvánná és mások. A taggyűlésre gyülekezők­től értesültem a korábban történtekről. Mondani se kell, hogy beszélgetésünk tornája Itt is a kongresszusi Irány­elvek voltak. Külön-külön váltottam szót a pártonkívü­­liekkel, de szinte egymás gondolatát folytatták. Lát­tam, éreztem, hogy sokat vi­táztak erről a megelőző na­pokban, s van mondanivaló­juk. De a felszólalás gondo­latát azonban elhessegették maguktól. Keresztes Ger­­gelyné például így mentege­tőzött: Majd mások biztosan elmondják ... — Most vagyok először hi­vatalos párttaggyűlésre. — Körülnézett társain, a párt­tagokon, s így folytatta: — Szóval kezdő vagyok. Majd mások biztosan elmondják az én gondolataim is. — No, de hadd tudjam meg én is, mire gondol, mint pártonkívüli a taggyűlés elő­tt, a­hogyan vélekedik a kongresszusi irányelvekről? — Tudja, másként esik a beszélgetés, ott fent a mik­­roszeparátor üzemrészben a gépek mellett. Mielőtt ide­jöttem, gondolatban össze­geztem magamban, valóban mit is mondanék, ha... — itt elharapta a mondat vé­gét,­­ én fejeztem be. — Ha felszólalna, ugye? — Tovább bíztattam, s aztán mintha megnyíltak volna a gondolatok zsilipjei. — Jó lenne, ha minél előbb közelebb jutna hozzánk az az időszak, amelyre a kong­resszusi irányelvek azt mondják: megteremtjük a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbség megszüntetésének feltételeit A mi üzemrészünkben még igen nehéz a munka. Tud­juk, hogy mi lényegesen más körülmények között készít­jük a mikroszeparátor leme­zeket, mint ahogy ezt Pesten csinálták, dehát a magunk gondját mi érezzük. Látjuk, hogy igyekeznek tökéletfcesí-

Next