Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-02 / 230. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 230. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1962. október 2. Külpolitikánkat a békés egymás mellett élés nemes elve vezérli Péter János külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlés hétfői ülésén Hétfőn — magyar idő szerint 15 óra 32 perckor — az­­ E­NSZ-közgyűlés plenáris ülése ismét összeült, hogy foly­tassa az általános vitát. Az elsőnek felszólaló Nuszeibeh jordániai külügyminisz­ter bírálta az amerikai kormány azon döntését, hogy raké­tákat szállít Izraelnek. Ismét követelte, hogy tegyék lehe­tővé az Izraelből kiűzött arab menekültek visszatérését, s hogy Izrael e menekülteknek fizessen kártérítést. Sürgette továbbá, hogy az atomhatalmak haladéktalanul állapodja­nak meg a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésében. Felszólalt az ENSZ-közgyűlés hétfői ülésén Péter Já­­­nos külügyminiszter, népköztársaságunk ENSZ-küldöttségé­­nek vezetője is. Az egész világ békét akar Péter János elvtárs beszéde elején utalt a feszült nem­zetközi helyzetre, amelyet az Egyesült Államok nemzetkö­zi politikája idéz elő. Min­den jel azt mutatja — mon­dotta —, hogy a népek bele­fáradtak a háború és a béke sorsával folytatott könnyelmű játékba, s így csak egyetlen alternatíva létezik: vagy el­kerülhetetlenül masírozni egy nukleáris világkatasztrófa f v­agy biztosítani a külön­böző társadalmi rendszerek­ben egymás mellett élő nem­ze­tek békés versengését. Péter János ezután elítél­te a nyugati hatalmak azon álláspontját, mely szerint az úgynevezett erőegyensúly, a nukleáris fegyverek elrettentő jellege a béke biztosítékául­­•szolgálhat. Viszonyunk az Egyesült Államokkal Ezt követően népköztársa­ságunk külügyminisztere ha­zánk és az Egyesült Álla­mok viszonyával foglalko­zott. Idézte az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának nyilatkoza­tát, aki a képviselőház külügyi bizottságának euró­pai albizottsága előtt je­lentést tett az Egyesült Ál­amok kelet-európai politi­kájáról, amelynek célja a­­­ zonalista államok törvényes trendjének megdöntése. —­­•Bár Lengyelországgal való kapcsolatainkban értünk el haladást — állapította meg az amerikai külügyminiszté­rium államtitkára nyilatko­zatában —, eddig csak mini­­m­­­ális érintkezésre kénysze­rí­tettek bennünket olyan or­­s­zágokban, mint Csehszlová­kia, míg Magyarországon a kormánnyal, vagy a kormá­nyon át való kapcsolattartás hatékony terveinek kialakí­tását hátráltatja az ENSZ- ben tárgyalt magyar kérdés, amely miatt viszonyunk zsákutcába került Péter János ezután rámu­tatott, hogy e nyilatkozat alapján joggal hihetnek: az Egyesült Államok fejleszteni kívánja kapcsolatait hazánk­kal. Ennek ellenére az Egye­sült Államok augusztus 17- én előterjesztette javaslatát az ENSZ-hez az úgynevezett magyar kérdésről. És milyen előzmények után? Az Egye­sült Államok hivatalos szer­vei mind Washingtonban, mind Budapesten állandó érintkezésben voltak magyar hivatalos személyekkel, hogy keressék a módját a kölcsö­nös kapcsolatok fejlesztésé­nek. Azt a benyomást­ kel­tették, mindent megtesznek annak érdekében, hogy meg­győzzenek bennünket: nem kívánnak beavatkozni Ma­gyarország belügyeibe. Az ENSZ-főtitkár magyarországi látogatásáról — A kép azután hirtelen megváltozott. Köztudomású, hogy meghívásomra az ENSZ főtitkára mindkét fél számá­ra megfelelő időpontban Ma­gyarországra szándékozik utazni. Ki kell jelentenem, hogy a főtitkár egészen vilá­gosan leszögezte elvi állás­pontját, és sohasem szabott feltételt tervezett látogatásá­hoz. Az ő javaslatára meg­egyeztünk, hogy a látogatás­ra nem kerül sor a jelenlegi ülésszak előtt, hanem vala­mikor később, kölcsönösen elfogadható időpontban. Ez­után azonban amerikai for­rásokból hír érkezett hoz­zánk arról, hogy a főtitkár zsúfolt programja ellenére is eljönne Magyarországra a mostani közgyűlés előtt, ha mi hajlandók lennénk az Egyesült Államok bizonyos követeléseit teljesíteni. Mi azonban az ENSZ ügyvezető főtitkárát hívtuk meg, és eh­hez a meghíváshoz harma­dik félnek semmi köze sincs. Ami az Egyesült Államo­kat illeti, világosan meg­mondottuk és most ismét megmondjuk, hogy hajlan­dók vagyunk neki segíteni a hivatalos kapcsolatunkban fennálló zsákutcából való ki­kerülésben — hogy az ő szavaikkal éljek —, de vala­miféle nyomás alatt és jog­talan feltételek alapján nincs lehetőség a tárgyalásra. Mi igazán ráérünk. Az idő ne­künk dolgozik. A világ egyre inkább elismeri igazságunkat Külügyminiszterünk a to­vábbiakban áttekintette a nemzetközi helyzetet és rá­mutatott, hogy szerte a vilá­gon megfigyelhető: az Egye­sült Államok — Dél-Viet­namban csakúgy, mint Latin- Amerikában, vagy a Távol- Keleten — változatlanul a feszültség fenntartására tö­rekszik. Elveti a nukleáris­ kí­sérletek beszüntetésére vonat­kozó javaslatokat ugyanúgy, mint a nyugat-berlini hely­zet rendezésére vonatkozó indítványokat, anélkül, hogy ellenjavaslat hangzott volna el. Utalt Péter János az ENSZ légkörében az utóbbi időkben kétségtelenül mu­tatkozó javulásra, amit egye­bek között bizonyít az is, ahogyan a Magyarország el­leni hidegháborús támadást a közgyűlésben fogadták. — Sok olyan delegátus van ebben a teremben, akik­nek nagy tapasztalata van kormányzási, államvezetési ügyekben — mondotta Péter János. — Így megértenek en­gem, amikor azt mondom: olyan eredményeket, amilye­nekkel ma Magyarország rendelkezik, nem lehet elér­ni a nép nagy tömegeinek teljes részvétele és támoga­tása nélkül. Az MSZMP kongresszusa megtanácskozza további fejlődésünk terveit Jelenleg a Magyar Szocia­lista Munkáspárt új kong­resszusára készül. A kong­resszus összefoglalja majd az eddig elért eredményeket, és az egész néppel megta­nácskozza­­ a további fejlődés terveit így tehát az eddigi­nél is jobb hírek érkeznek majd a magyarországi tény­leges helyzetről. A nemzetközi politikát il­letően a kongresszus előké­szítésének irányelvei ki­mondják: a magyar külpoli­tikát a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még ben­sőségesebb viszonyra törek­szünk azokkal az országok­kal, amelyekkel kapcsolata­ink barátiak; barátivá akar­juk fejleszteni kapcsolatain­kat azokkal az országokkal, amelyekkel viszonyunk nor­mális és korrekt; amelyek­kel pedig nem kielégítő, vagy rossz a viszonyunk, normális kapcsolatokra tö­rekszünk. Ezeknek a konstruktív kül­politikai céloknak a megva­lósításával a közgyűlés mos­tani ülésszaka sokat segít­het delegációnknak — mon­dotta Péter János, A Szovjetunió a kommunizmus építésének felelősségteljes szakaszába lépett — mondotta Ashabadban elhangzott beszédében Hruscsov elv­társ Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­­­tertanácsának elnöke vasárnap Ashabad­­ban, Türkménia fővárosában egy nagygyű­lésen beszédet mondott. A szovjet kor­­­mányfő kijelentette, hogy a Szovjetunió­­­­ban az idén­­ jobb lesz a gabonahelyzet,­­ mint tavaly volt­. Hozzáfűzte, hogy jólle­­­­het Szibériában kedvezőtlenek voltak a­­­­eltételek az OSZSZSZK az idén annyi gabonát l­­ ott be, mint fennállása óta még soha. * Hruscsov beszédében hangsúlyozta, hogy I a szovjet nép ~a kommunizmus építésének­­ rendkívül felelősségteljes szakaszába lé­­­pett«. , Az SZKP Központi Bizottságának első titkára utalt arra, hogy a burzsoá sajtó , gyakran a kommunizmus rabszolgáinak nevezi a szovjet embereket.­­Ilyen őrült­ségekre válaszolva rendszerint azt mon­dom: jöjjetek el hozzánk, nézzétek meg eze­ket a rabszolgákat — és sokan megkí­vánjátok ezt a rabszolgaságot, szeretnétek majd úgy élni, ahogy a szov­jet emberek élnek­ — jelentette ki Hrus­csov.* Nyikita Hruscsov hétfőn Türkméniából Dusanbéba, Tádzsikisztán fővárosába ér­kezett. A szovjet kormányfő öt napig tartóz­kodott Türkméniában. Hétfőn délelőtt részt vett és beszédeit mondott a köztársaság pártszervezetének aktívagyűlésén. 1 Halálos végű sortűz A tablet# 1 az Egyesült Államokban * a nyugdíjak kézbesítése? Az utazás Sportoldal 1 N Miért késett § Ii Épül a keleti mikrolánc 120 méter magas acél to­rony és 20 kilowattos televí­­zióerősítő-állomás épül a to­kaji hegy tetején. A ma­gyar, szovjet és román tele­víziós együttműködés megte­remtésére,­­a műsorok köl­csönös cseréjére és közvetí­tésére épül ki, Budapestet, Gödöllőt, Kékestetőt, Emő­­döt, Tokajt és Kisvárdát érintve a keleti mikrolánc. Ennek egyik fontos állomá­sa a tokaji 512 méter ma­gas Kopasz-hegy tetején épül fel. Az erősítő állomás há­romcsatornás üzemű lesz Az új állomás két emelet ma­gas adóépületének és ener­­giatelepének­ , építését­­ ez év tavaszán kezdték meg. A központi fűtéssel ellátott fő­épületben különböző adóter­meket, irodákat, ebédlőt, klubszobát és fürdőt létesí­tenek. Az energiatelepen nagy teljesítményű Diesel­motorral működő agreráto­­rokat is felállítanak, és így, ha az elektromos hálózat meghibásodik, az agregáto­­rok látják el árammal az állomást. Az erősítő állomás harma­dik létesítménye a 120 mé­ter magas, felfelé egyre keskenyedő acéltorony, amit a­­ budapesti Ganz-M­A­VAG dolgozói szerelnek fel. A torony szerelésére elő­reláthatólag a jövő évben kerül sor. A képen­ építik a tokaji, tv-állomást. (MTI Fotó : Birgés Árpád felv.) Tovább fejlesztik a fehértói halgazdaságot flinhh 1040 holddal növelik a tavak területét Az Alföld egyik legna­gyobb haltenyésztő gazdasá­ga, a fehértói gazdaság is a nagy termelési fellendülés időszakát éli. Dolgozói pár­tunk VIII. kongreszusának tiszteletére magas színvonalú munkaversenybe kezdtek. Még az év elején összesen 320 ezer forint értékű ver­­senyfelajánlást tettek, s az utóbbi értékelés alapján versenyprogramjukat még az év vége előtt, a VIII. kongresszusig teljesítik. A gazdaságban az idén is több mint 6 millió forint értékű beruházást végeztek. A fehértói üzemegységet öv­csatornával vették körül, s így a jövőben már a legkor­szerűbb halnevelési, tenyész­tési eljárásokat alkalmazhat­ják. Az övcsatornán keresz­tül közvetlenül csapolhatják le, vagy tölthetik fel a tava­kat vízzel. Ezáltal megszű­nik a korábbi állandó fertő­zési veszély, az egyik tó vi­zét a jövőben nem kell a másikon keresztül engedni. Csupán csak ennek az övcsa­tornának az építésére ötmil­lió forintot fordítottak. Sokat fejlődött a gazdaság a különböző nehéz munka­folyamatok gépesítésében is. Jelenleg már az összes fizi­kai munkák 80 százalékát, a tavak beetetését, a takar­mány- és halszállítást is gé­pek végzik. A gazdaság nagyarányú üzemi beruházásai 1963-ban to­vább folytatódnak. Mintegy 37 millió forintnyi újabb állami beruházásból tovább szaporítják a halas­tavak számát: 1040 kataszteri holddal nö­velik a jelenlegi “víztük­röt". Ezzel a Sándorfalva környé­ki kopár,, terméketlen szikes területek magasan jövedel­mező, kiváló ••haltermő-­ föl­dekké alakulnak át. Az eddigi és a jövő esz­tendei beruházások révén 1965-ig mintegy 80—82 szá­zalékkal emelkedik itt a je­lenlegihez képest a halter­melés. A nagyarányú fejlő­désre jellemző, hogy idén még egy-egy kataszteri hold­­nyi tófelületre összesen 5 mázsa 50 kilogramm élő hal jut, de ez a mennyiség má­sodik ötéves tervünk végére a tervek szerint 8—10 mázsára emelkedik. Minden 100 kataszteri holdnyi halastó évi mun­kájához nem egészen három ember munkája szükséges csupán, s minden 100 fo­rintnyi kifizetett munkabérre 680 forint új termelési érték jut. E magas jövedelmezősé­get az alapos szakértelem mellett korszerű gépesítés teszi lehetővé. A még töké­letesebb üzemszervezési és munkaszervezési eljárások alkalmazásától várható az idén, hogy kilogrammonként további egy forinttal csökken a gazdaságban az előállítási költség. Ebből több mint 150 ezer forint megtakarítás ígérkezik. Téglafödémgyártó üzem Szegeden Az építkezés rövidesen megkezdődik Alig egy esztendeje, hogy megkezdték Szegeden a kö­­zépblokkok gyártását, s rö­videsen felszerelik az I-es téglagyárban azt a üzemet is, melyben téglából födém­elemet lehet készíteni. Meg­szűnik a felemás technoló­gia: nemcsak a falakat, ha­nem a födémeket is hasonló, előregyártott anyagból épít­hetik majd az Ogyesszáról elnevezett lakótelepen. Az új elemek alapanyagát 15x29 centiméter nagyságú nagyüregű téglák adják, melyeket vasbetonháló köt össze a vibrálás után 1,5x3,2 méteres elemmé. A gyors száradást gőzölés szolgálja, s ez lehetővé teszi a téli munkát is. Az Építőipari Tu­dományos Intézetnél végzett vizsgálatok szerint ez a tég­lafödém olcsóbb, mint a vasbeton, és szigetelésre jobb. Nyilvánvaló, hogy mi­vel a szegedi építkezésekhez közel esik a gyártás színhe­lye, a szállítás és annak üte­mezése is egyszerűbb lesz. Még az idén elkészül az új üzem. Jelenleg a terület előkészítése és a tervezés van napirenden. Az építke­zés körülbelül 300 ezer fo­rintba kerül majd, a gépek­kel együtt értéke megköze­líti az egymillió forintot. Az elemgyártás megkezdéséhez szükséges téglákat már eb­ben a hónapban elkészíti a téglagyár,

Next