Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-21 / 247. szám
Vasárnap, IMS. október 21 DÉL-MAGYA MASZÁS Miért nem sétálhat Erika az erdőben? Koholt perek Nyugat-Németországban Amint a Volksstimme beszámol róla, »kémper« kezdődött Nyugat-Németországban. Az történt ugyanis, hogy egy asszony, aki az NDK és a Szövetségi Köztársaság közötti területsávban lakik, kutyáját az erdőben sétáltatta, 18 éves lánya, Erika pedig szép tavaszi estéken, néha elbeszélgetett a népi rendőrség beosztottjaival. Az államellenes tevékenység miatt a Szövetségi Köztársaság bírósága eljárást indított a Breitenbach család, egy nyugdíjas vasutas hozzátartozói ellen is, akik Hohengeissben, közvetlenül a határ mellett laknak. Egy másik nyugdíjas családját szintén 10 évi börtönbüntetés fenyegeti, mert jó barátságban vannak a Breitenbachékkal, s házuk szintén a határövezetben fekszik. Néhány üdvözlő szó miatt A vádirat meg nem engedett »jó viszony” ápolásával vádolja a Breitenbach családot, amelyet állítólag az NDK határőreivel tartanak fent. Ez a kapcsolat abban áll, hogy Breitenbachné a család kutyáját időnként sétálni vitte az erdőbe, s ott néhány üdvözlő szót váltott a határőrökkel. Sajnos, Erika ellen még komolyabbak a vádak. Roland Grätsch, nyugatnémet vámtiszt, a koronatanú kijelentette, hogy »legalább két alkalommal látta, hogy Erika elbeszélgetett egyik keletnémet határőrrel«. Amikor Erika elpirulva kijelentette a bíróság előtt, hogy »csak néhány napos flörtről volt szó«, a nyugatnémet ügyész felháborodva kiáltott fel: — Hogyan flörtölhetett egy tisztességes nyugatnémet lány a keleti zóna határőreivel? Nevetséges vádpontok A bíróság a fentieken kívül semmi támponttal nem rendelkezett. Ezért azt kezdték firtatni, honnan volt a Breitenbach családnak annyi pénze, hogy házát felépíthesse. Nyilvánvaló, hogy »a keletnémet kémszolgálat« adta erre a szükséges összeget. Amikor bebizonyították, hogy Breitenbach végkielégítéséből építették a 20 000 DM-be kerülő házat, s még 15 évig fizetik a részleteket, az ügyész újabb vádpontokat sorolt fel. — Miért éppen a határ mellé építettek? — Mert Hohengeissben lakunk — volt a válasz. Az ügyész erre kijelentette, hogy senki sem költözködik a határ mellé szívesen. Breitenbachné megkockáztatta azt a kijelentést, hogy a »keletnémetek is emberek«, mire az ügyész éles hangon letorkolta: — Ne folytasson a bíróság előtt kommunista propagandát! Aki nem jelentette a „kémkedést" A másik nyugdíjas családot azzal vádolják, hogy az asszony néha elkísérte Breitenbachnét a sétáin és nem jelentette, hogy a Breitenbach család kémtevékenységet folytat. Kémtevékenységet, amelyről még a bíróság sem tudja megmondani, hogy miben nyilvánult meg. Az eddigi vizsgálat három tényt derített ki: Breitenbachnénak rokona van az NDK-ban, akit néhány évvel ezelőtt meglátogatott. Breitenbach komoly szerepet játszott a vasutas szakszervezetben, sőt, a náci uralom alatt börtönben is ült, Erika pedig egy NDK-ban lakó barátnőjével levelezett rendszeresen. Vajon ez a három tény elegendő-e, hogy Breitenbachékat kémkedésért és államellenes bűntényért elítéljék?... Sz. L. SZÍNHÁZI ZSEBKÖNYVEK BIBLIOGRÁFIÁJA Az Országos Széchényi Könyvtár kiadásában, Hankiss Elemér és Berczeli A. Károlyné összeállításában jelent meg ez az alapvető, értékes színháztörténeti munka, ami a XVIII. és XIX. században hazánkban megjelent színházi zsebkönyveket, almanachokat, vagy ahogy akkoriban nevezték »emlényeket« gyűjtötte össze és írta le. A színházi zsebkönyvek tartalmazták a társulat névsorát, az előadott darabok listáját, egy-egy költeményt, népszerű színészek életrajzát, tudósítást a társulat viszontagságos életéről, esetleg színészadomákat. Egy ilyen régi szegedi színházi zsebkönyv címlapján például ez olvasható: »Magyar játék-színi zseb-könyvetske. Egy hős regével a magyar előadőből. (A nagyméltóságú ... hazafiaknak és az egész nagyérdemű közönségnek alázatosan ajánlja Csokonay Vitéz Jó(z)sef, a nemzeti színész társaság súgója. Szeged 1833, Grünn Orbán örökösei ny.« A zsebkönyv közli a Kilényi Dávid igazgató által vezetett társulat névsorát, az 1833-ban előadott darabokat, egy előszót, egy költményt és egy verstöredéket. A bibliográfia összeállítói az előszóban arra kérik a könyvtárosokat, muzeológusokat és színháztörténészeket, hogy segítsenek nekik az összeállításból még hiányzó anyag felkutatásában. Szegedi vonatkozásban majdnem teljesen hiánytalan az anyag. Köszönhető ez a Somogyi Könyvtár könyvtárosainak, akik a könyvtár tulajdonában levő anyagot megküldték az Országos Széchenyi Könyvtárnak. Mindössze néhány olyan zsebkönyvet találtunk, amelyek nem szerepelnek az összeállításban, illetve, amelyekről azt állítja a bibliográfia, hogy nem találhatók. Így például: »Játékszíni emlény, kiadta a súgó. Szeged, 1861. Burger Zsigmond. ny.« Kálmán László ÁLOM, ÁLOM... Az alvás élettani szükséglet, ezt mindenki tudja, tapasztalja: már egy átvirrasztott éjszakát megsínylünk másnap, néhány napnál többet pedig senki nem bír ki alvás nélkül. Dehát az álom? Az is szükséges a létfenntartáshoz? Vagy csak ráadás, hol kellemes, hol kínos kísérőzene az alváshoz? Vagy éppen jelentenek valamit a gyakran meghökkentően kusza álomképek, amelyekhez hasonlót éber állapotban kitalálni sem tudnánk? Vegyük sorba a kérdéseket. Bábuk a sakktáblán Az első kettőre könnyű a válasz. Az álom nem élettani szükséglet, jól megvagyunk nélküle akár egy életen át. Kísérő jelensége az alvásnak, de ébren is tapasztalhatunk hasonlót Például ha valakinek 40 fokos láza van, vagy bődítószert vett be... Ilyenkor is képeket látunk, csak többnyire összefüggés nélkül, olykor elviselhető, olykor idegtépőűrzavarban. Az álom lényege: a rendezetlenség, bár a valóság — érzékszerveinkre ható benyomások vagy belső szervi érzetek — elemeiből áll össze. De kikapcsolódott a folyamatból, pihen a »nagy rendező«, az agykéreg, amelynek irányításával gondolkodunk, emlékezünk — egyszóval eligazodunk az életben. Képzeljünk el két sakktáblát. Egyiken Botvinnik és Szabó nagymester játszik, a másikra egy ötéves gyerek rakta fel a bábukat Látszatra nincs különbség a két tábla között Csak az egyiken a lehető legértelmesebb rend, a másikon, ugyanazokból az elemekből, a káosz uralkodik, így viszonylik az ébrenlét pszichikai elemeinek értelmes sora a legtöbb álom ködös összevisszaságához. Honnan a rend? Igen, mondhatná valaki, de mi a magyarázat, ha az álomképek tiszták és világosak? Mindenki emlékezik olyan álmokra, amelyeknek rendezettségéről utólag úgy érzete: ilyet ébren sem látott soha! Nos, a gyerek is elrendezhet úgy egy csoport figurát a sakktáblán, hogy meglepi vele a világbajnokot. S ha ezt megtudja a gyerek, egész életében emlékezni fog »hőstettére«. Álmaink közül is a — véletlenül — rendezettek maradnak meg emlékezetünkben. Hajlamosak vagyunk rá, ősidők óta, hogy ezeknek jelentsét tulajdonítsunk, s arra is hajlamos az ember, szintén ősidők óta, hogy zűrzavaros álmainak még nagyobb, rejtett jelentést tulajdonítson. Jelentenek-e valamit az álmok? — ez a harmadik kérdésünk. A hálás téma A sok ezer éves asszír iratokon az események mellett megtaláljuk a reájuk vonatkozó álmokat is. A bibliai József megfejtette a fáraó álmát, és birodalmára köszöntő »hét sovány és hét kövér esztendőt«. Calpurnia vésztjósló álmot, látott férje, Caesar tragikus bukása előtt Minden régi hősköltemény — Mahabrahata, Nibelungének, Kalevala, hun mondakör— fő motívuma az álomlátás. (Emese megálmodja a nagy népvezér, Álmos születését) A vallásalapítók — Mohammed, Jézus — legendakörében álomlátás előzi meg a születést. »Az ember tragédiája« prágai jelenetében Rudolf császár így szól: »Állítsd fel, Kepler, horoszkópomat — Rósz álmom volt az éjjel, rettegek ...« A példákat a végtelenségig sorolhatnánk; az irodalom leghálásabb témája az álom, mert a költőnek »jogában áll« visszafelé is összefüggéseket teremteni. Nagy vezető állt a nép élére — melyik anya nem állította az ősidőkben, hogy megálmodta: fia rendkívüli tetteket fog véghezvinni? A hőst megölték — melyik feleség nem hivatkozott arra, hogy féltette férjét? S ha József álommagyarázata véletlenül nem teljesül: ki emlékezne ma már Jákob és Ábrahám leszármazottjára? Ki tartja számon azt a végtelen sok álmot, amely nem vált valóra? (Mellékesen: a végtelen sok, kedvező vagy baljóslatú megérzés is attól függően marad meg az emlékezetben, hogy bevált-e vagy sem.) Eszerint az álmokat — és megérzéseket — mindenestől írjuk a tévedések, babonák számlájára? Nem. A lélektan közbeszól A modern pszichológia nem ilyen szűkkeblű és rideg, hanem mélyebben magyarázza az ember pszichés működésének (ismertebb szavakkal: lelki életének) jelenségeit. Elveti azt a torzítást, amely az álmokat elnyomott szekszuális ösztönök tudattalan kiélésének tartja. De elismeri például a közmondás igazságát: »Éhes sertés makkal álmodik.« Nappali gondok, gondolatok, vágyak éjszaka is elkísérnek — agykéregünkbe vésődve — és álmokat színezhetnek. Jogos sérelmek és indokolatlan becsvágyak egyaránt válhatnak álombéli fölényérzetté, mint ahogy egy túlméretezett lakodalmi vacsora lidércnyomássá. Az alvó szemébe villantott zseblámpa tűzvészes álmot okoz, ha gombostűvel érintjük valakinek a bőrét, párbajról álmodik, egy vizes zsebkendőtől árvízre emlékezik. S hogy komolyabb dolgokról is szóljunk: a szív elégtelen, ritmustalan működése szorongó, üldözéses álmokat kelthet... Lélektani igazság az is, hogy az álom — a megérzés — felidézheti a bajt. Elképzelhető, hogy Caesar azért nem védekezett, mert Calpurnia »ugyanis megálmodta« a végzetét... Az agy túlnyomóan nagy területen pihen, egyes pontjain azonban »készenléti állapot« van. Többek között azért is, hogy tényleges veszély esetén hamarabb tudjunk felébredni- Az ellenőrizetlen agymezőkön összekeverednek az előző napok benyomásai, vágyai az alvás közben tapasztalt külső és belső érzetekkel — amilyen a fekvő test helyzete, vagy a szervezet működéséből, rendellenességeiből keletkező érzések —, s máris kavarognak a színes álomképek. Az álmoskönyvek ma már nem kultúrtörténeti érdekességek, hanem komikus zagyvaságok. Az álomlátás és álomfejtés lélektana segítségével gyakran megértjük a letűnt korok embereinek magatartását, sőt, olykor a történelmi események mélyére is hatolunk — annyira hittek az emberek az álomban. Ez a »hit« természetesen sohasem befolyásolhatta a történelem alapvető és fő törvényszerűségeinek érvényesülését, például azt, hogy a rabszolgatársadalmat a feudalizmusnak kellett felváltania. Mit kezdjen a mai ember az álmaival? Értse meg materiális alapjait, tűnődjön furcsaságain, de ne igazítsa hozzájuk éber, öntudatos ember voltának cselekvéseit! Gyenes István 7(junior MOXÁBIK ÉT-VÁGYÁLOM — Úgy szeretlek, majd megeszlek! (Szegő Gizi rajza) (Egri László rajza) Nem fog fel rajta az ősz'... Ahogy Kennedy elképzelte Technikai bravúr 9 ífilmhírek A NAGYVILÁGBÓL Luchino Visconti a statiszták legfeudálisabb csoportját szerződtette, amely valaha filmre került. Lampedusa A párduc című regényének filmváltozatában nem kevesebb mint 15 herceg és hercegnő, 28 báró és bárónő, 7 gróf és grófnő dolgozott 30 napon át mint fizetett statiszta. A nagyszabású filmben Burt Lancaster Salina herceg, Claudia Cardinale Angelica, Alain Delon Tancredi, ifjú arisztokrata szerepében jelenik meg. A Le Film Francais közlése szerint Robert Enrico, A Bagoly folyó rendezője dokumentumfelvételek felhasználásával filmet készít Gérard Philipe életéről. ördögtócsa (La Maré au Diable) címmel Claude Autant Lara filmre viszi Georges Sapd regényét Baurvil főszereplésével. Maria Schell visszatér a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol szerepet vállal az Én is csak nő vagyok című vígjátékban. A filmet Alfred Weidermann rendezi. Több filmről érkezett hír, amelyben Fernandel játssza a főszerepet. Londonban forgatják az Utazás Biarritzba (Le voyage a Biarritz) című filmet, rendezője Gilles Grangier. New Yorkban készül a Tréfák a sarokban (Blaques dans le Coin) és Franciaországban forgatják a Bartolomeo és a haragja (Barthelome et sa colore) című filmjét. Fernandel a főszereplője a Flaubert-regényből készülő Bouvard et Pécuchet-nek, amelyet Henri Spade rendez. * A Szovjetunió és az USA 1962/63. évre megkötött filmegyezménye tervbe veszi 20 amerikai film exportját a Szovjetunióba, és 10 szovjet filmet Amerikába. A két ország között koprodukciós film elkészítését is tervezik. Az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a rövidfilmekre, s közös munkabizottságot hoznak létre a filmkereskedelem kérdéseinek megtárgyalására. * Robert Parrish rendezte Irwin Shaw novellájának filmváltozatát Franciásan (In french Style) címmel. A film főszerepét Stanley Baker játsza, partnernője Jean Seberg. * * *