Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

4Dél-magyarország SZOLZSENYICIN: IVAN GYENYISZOVICS Peters Magda Hetényi Pál Dosek Lajos Murányi Bea fordítása (25.) Van még ott egy ládával, az imént keverték. Most aztán­ fel kell használni, nincs más megoldás. Ha a habarás a ládában marad, holnapra úgy megkeményedik, hogy csákánnyal se töröd fel. » — Oda se emberek, rajta! — kiáltja Suhov. Kilgas felpaprikázódik. Nem szereti a hajszát. S úgy rakja a falat, ahogy éri! Odalentről felszalad Pavlo egy tróglit fogva, de vakoló­kanalat is tart a kezében. Beáll falazni. Ötödiknek. Most, a két falrész találkozási pontján az illesztés a leg­fontosabb. Suhov szemügyre is veszi, melyik tégla lesz a legalkalmasabb. Aljoska feléje nyújtja a kalapácsot: — Itt van, csinálja kedvére! Az elkapkodott munka nem lehet jó. Most, hogy min­denkinek csak a gyorsaságra van gondja, Suhov már nem siet, hanem a falat szemléli. Szenykát balra tolja, maga meg jobbra, a szeglethez megy. Ha most ferdén falaznak, vagy a szegletet elszűkítik, valóságos katasztrófa lesz: holnap fél­­napi munkába kerül. — Állj! — Pavlót félretolja Suhov, s a téglát beigazítja a helyére. Onnét, a szeglet felé nézve úgy tűnik, mintha Szenykánál kipúposodna. Odasiet, két téglával helyrehozza. A kapitány úgy vonszolja a tróglit, mint a heréit ló. — Még két trógli lesz! — kiáltja. A kapitány már majdnem összecsuklik, de húz. Suhov­­nak is volt egy ilyen herélt lova. Suhov kímélte, de aztán a ló magát tette tönkre. Később a bőrét is lenyúzta. A Nap már teljesen alábukott. Most már Gopcsik nél­ekül is nyilvánvaló: nemcsak hogy minden brigád leadta a szerszámot, hanem már a nép is özönlik a kapu felé. Nyom­ban a kongatás után senki sem mozdul, nem olyan ostobák, hogy fagyoskodjanak. Mindenki a melegedőkben kuksol. De elérkezik a brigadérosok által megbeszélt pillanat, s valamennyi brigád együtt tódul ki. Ha nem beszélnék meg, akkor — ezek a tekek olyan megátalkodott, konok népség — egymásra várva, éjfélig is elüldögélnének a melegedőkben. A brigadéros is észbekapott, maga is látja, hogy nagyon elidőztek. A raktáros alighanem csúnyán lekutya teremtettézt. — Hé, habarcshordók! — kiáltja most már a brigadéros. — Induljatok lefelé, a nagy ládát kaparjátok ki, s amit ta­láltok benne, vigyétek abba az árokba, a tetejére meg dob­jatok havat, hogy ne lehessen látni! Te meg, Pavlo, fogj két embert, szedd össze a szerszámokat, s vigyed leadni. Gop­­csikkal majd küldök neked három vakolókanalat, utoljára még berakjuk ezt a két tróglira való téglát. Megindultak. Suhovtól is elvették a kalapácsot, leszed­ték a zsinórt. A malterosok és a téglahordók mind letódultak a habarcskeverőbe, mert fönt már nem volt dolguk. Három kőműves maradt ott: Kilgas, Klevsin meg Suhov. A briga­déros végigmegy, megszemléli, mennyit falaztak. Elégedett. — Jól raktuk, mi? Fél nap alatt Daru nélkül. Suhov látja, hogy Kilgasnak már alig van hátra valami kis munkája. Suhov azért nyugtalankodik, hogy a szerszámi­­raktárban majd leszidják a késve küldött vakolókanalakért. Ezért odaszól Kilgasnak: — A vakolókanalakat vigye el Gopcsiknak, az enyémet nem kell leadni, nincs számon tartva. Én meg berakom a rést, ami maradt. Nevet a brigadéros: — Hogyan is engednének szabadon! Hiszen sírni fog Utánad a láger! Suhov is nevet, s rakja a falat. Kilgas elvitte a vakolókanalakat. Szenyka kézre adja Suhovnak a salaktömböket, Kilgas­ék habarcsát is átöntötték Suhov ládájába. Gopcsik a szerszámraktárig az egész terepet végigfutotta, hogy Pavlót utolérje. S már a 104-es brigád is megindult, a brigadéros nélkül. Nagy erő a brigadéros, de a konvoj még nagyobb. Felírják a későn jövőket és­­ be a dutyiba. Összeverődött már a tömeg a kapu előtt. Mindenki együtt van. Mintha már a konvoj is ott lenne, hogy meg­számlálja a népet.­­A bevonuláskor kétszer számlálnak: egyszer a zárt ka­puk előtt, hogy tudják, ki lehet-e nyitni, másodszor a nyi­tott kapun való áthaladás közben. S ha úgy rémlik nekik, hogy elhibázták, akkor a kapun kívül is számlálnak.) — Ördögbe azzal a habarccsal! — legyint a brigadéros. !— Hajítsd át a falon! —■ Briggy, brigadéros! Briggy, rád ott nagyobb szükség van! —­­a brigadérost Andrej Prokofjevicsnek szólítja Su­hov, de most munkája révén egy szintre került vele. Nem mintha úgy gondolná: »Lám, egyenlővé váltam veled, hanem egyszerűen úgy érzi, hogy így van­. S a lépcsőn széles lép­tekkel távozó brigadérosnak tréfásan még odakiált: »Gyalá­zatosan rövid ez a munkanap! Alig kezdünk bele, máris bevonulás! Kettesben maradtak a sükettel. Vele ugyan nem be­szélgethet sokat, de minek is: mindnyájuknál okosabb, szó nélkül mindent megért. Puff a habarcs! Puff a salaktömb! Beilleszti, ellen­őrzi. Habarcs. Salaktömb. Habarcs. Salaktömb... Mintha a brigadéros említette is volna, hogy a habar­csot ne sajnálja, hajítsa át a falon — uzsgyi. Ám Suhov­nak olyan a természete — s ezt a tábor nyolc esztendeje sem tudta kiölni belőle —, hogy sajnál mindent, anyagot, munkát, nehogy kárba vesszen. Habarcs! Salaktömb! Habarcs! Salaktömb! — Befejeztük, az anyád teremtésit! — Szenyka kiált: — Hajdel Ezzel fogja a tróglit, és indul lefelé. Suhov pedig, nem törődve vele, hogy a konvoj men­ten ráuszítja a kutyákat, visszafutott egy darabon az épít­kezés színhelyén, s onnan vette szemügyre a falat. Semmi baj! Aztán a túlsó oldalra futott, megnézte a falat alul­ról, balról, jobbról. Szeme —­ akár a vízmérték. Lám, a fal egyenes! A keze még nem öregszik. Megindult ő is a habarcsozó felé. Szenyka éppen kilépett onnan, s nekiiramodott a dombnak. — No, gyerünk! — fordul hátra. — Szaladj csak, én is menten megyek! — int neki Suhov. Ezzel befordul a habarcskeverőbe. A vakolókanalat nem lehet egyszerűen ledobni. Megtörténhet, hogy Suhov holnap nem vonul ki, vagy a brigádot a szocváros építé­sére vezénylik. Lehet, hogy fél évig sem kerül ide , s odavesszen a vakolókanál? Azt már nem! (Folytatjuk.) KISREGÉNY Az arisztokráciától a magyar népig készül a Károlyi Mihály emlékszoba A Legújabb kori Történeti Múzeum vezetői és munka­társai elhatározták, hogy Károlyi Mihály emléktár­gyai számára múzeumi szo­bát rendeznek be. A máso­dik magyar köztársaság el­nökének emlékeit, személyi tárgyait özvegye a közel­múltban ajándékozta a mú­zeumnak. Az anyag rende­zése megkezdődött. Az érdekes anyag egy ré­sze már a múzeum birtoká­ban van. A bútorok jelentős része­­ restaurálásra vár. Károlyi Mihály özvegye már eddig is igen sok értékes po­litikai és történelmi jelentő­ségű fényképfelvételt adott át a kutatóknak. Ezeket nagyrészt­­ maga­ Károlyi Mihály készítette. A múzeum József nádor téri helyiségében őrzik Ká­rolyi Mihály kedvenc sakk­készletét és egy öltöny ru­háját. Már megkapták azt a történelmi jelentőségű mezs­gyekarót is, amely elindító­ja volt 1919-ben az első föld­osztásnak. Felirata: Kápolna 1919. II. 23. Készíté: Polonyi Antal. Károlyi Mihály ma­ga verte be latifundiumá­nak abba az első parcellájá­ba, amelyet saját akaratából juttatott volt cselédeinek. Az emlékszobában kap majd helyet az a kitüntetés­sorozat, amelyet hazatérése­kor a Magyar Népköztársa­ság kormányától kapott. A kitüntetések között szerepel a Jugoszláv Szövetségi Köz­társaság legmagasabb állami elismerése is. A múzeum gyűjteményé­ben Károlyi Mihály két ér­dekes könyve is megtalálha­tó, egykori könyvtárából. Az egyik könyv 1933 végén Bá­zelben jelent meg és első­nek leplezte le a hitlerizmus gazságait. Címe: Braubuch über Reichschturband der Hitler terror. Károlyi Mi­hály — látszik — gyakran lapozgatta ezt a bátor köny­vet. Ennek a leleplező doku­­mentumnak az oldalain lát­juk az első hitleri könyvége­tést és a koncentrációs tábo­rok „megalapítását”. A má­sik könyv Fischer „History of Europe” című műve, 1936-ban jelent meg. Az an­tifasiszta szemléletű történet­író különös gonddal foglal­kozott az első világháború történetével és az azt köve­tő forradalmakkal. Károlyi a tartalomjegyzékben fekete ceruzával jelölte meg az őt érdeklő fejezteket. Olvasásá­ban hosszasan időzött ott, ahol a legyőzött németek revansvágyáról írt a szerző. Ebbe az emlékszobába ke­rül majd több olyan írásos dokumentum, ami még rész­ben a nagy államférfi özve­gyének, részben pedig magá­nosok, vagy levéltárak bir­tokában van. Károlyi Mihály már 02 emigrációból dr. Kégl egyko­ri államtitkárához írt leve­lében emlékezik vissza kö­zös politikai ténykedésükre. Így írt: „Az őszirózsa a leg­tovább virító magyar virág. Bár a mi virágunk szirmai lehullottak, de te még meg­érheted, hogy tettünk szép szimbóluma újra diadalmas­kodjék .. .” Nagy utat tett meg Káro­lyi Mihály. A nemzetrontó arisztokráciától jutott el a magyar népig. Emlékszobája bizonyára zarándokhelye lesz a történelmi emlékezés­nek és a nép kegyeletének. D. L. Emberi szívátültetés Dán szülők kérelme a szovjet tudósokhoz A dán lapok közlése sze­rint egy dán házaspár azzal a kéréssel fordult egy szov­jet tudóshoz, hogy halálosan beteg kislányuk, Anita mell­kasába ültessenek át még egy szívet. A gyermek apja, Willy Ha­­gelung Jensen kijelentette, a dán orvosok minden re­ményt feladtak, hogy kislá­nya valaha is meg fog gyó­gyulni. A kétségbeesett apa levelet írt Moszkvába Vla­gyimir Gyeniszov professzor­nak, aki már több sikeres szívátültetési kísérletet haj­tott végre állatokon. Arra kérte a neves orvostanárt, hogy gyermekénél is alkal­mazzanak hasonló szívműté­tet. A szülők minden fele­lősséget magukra vállalnak az operáció után esetleg fel­lépő komplikációk esetében. Gyeniszov professzor új­ságírók előtt kijelentette, a dán szülők levelét még nem kapta meg személyesen. Megvárja a levél megérke­zését, és a kórisme alapján dönt, mielőtt akár pro, akár kontra nyilatkozna. Késznek mutatkozott, hogy a beteg kislányt bármely pillanatban megvizsgálja. Gyeniszov közölte az új­ságírókkal, röviddel ezelőtt hajtott végre szívműtétet egy majmon. Az állat jól bírta az operációt. A Szovjetunió­ban is számosan vannak, je­lentette ki a neves sebész, akiknek szívátültetésre volna szükségük. Az a véleménye, hogy először kellően ki kell kísérletezni az eljárást, mi­előtt az embereken hajtaná­nak végre hasonló műtétet. Leglényegesebb feladat, el kell dönteni, hogy az emberi szervezet képes-e idegen szí­vet befogadni. A továbbiakban Gyeniszov professzor elmondta, bizo­nyos szempontból könnyebb a szívátültetés az emberek­nél, mint a kutyáknál, mert az utóbbiaknál a mellkast sokkal jobban fel kell tárni, hogy a szívhez férkőzhesse­nek.. A szovjet professzor véle­ménye szerint embereken végrehajtott műtéteknél nem­rég elhaltak szivét kell a beteg testbe átültetni, gyer­mekeknél elhunyt gyerek, vagy fiatalkorú szivére van szükség. (Sz. L.) Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy szere­tett férj, édesapa és nagy­apa, FEKETE ANTAL életének 68. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 31-én 11 órakor lesz a rókusi teme­tő ravatalozójából. Gyászoló család, 560 Algyó Mindazoknak a kedves ro­konoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, a Szegedi Közlekedési Vállalat dol­gozóinak, a szalámigyár dolgozóinak, nőtanácsnak, akik drága halottunk, MOHOS FERENC temetésén megjelentek, vi­rágadományukkal, részvét­­nyilvánításukkal mérhe­tetlen fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek, ezúttal mondunk köszönetet. 567 Gyászoló család Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO 4.30 Hírek. *.40 Vidáman, fris­sen! 5.30 Hírek­. 6.00 Falurádió. 6.35 Néhány perc tudomány. 7 óra Hírek. 7.10 Új könyvek. Kb. 7.S0 Színház- és moziműsor. 8 óra Műsorismertetés. 8.10 Tánc­zene. 8.05 Napirenden... 9.10 A vadhattyúk. Mesejáték An­dersen meséjéből. 9.40 Édes anyanyelvünk. 8.45 Kis muzsi­kusok. A Gyermekrádió műso­ra. 10.00 Hírek. Lapszemle. 10 óra 10 Rádió szabadegyetem. 10 óra 45 Zenekari mu­nka. 11.40 Miért szép? Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal c. ver­séről beszél Pálmai Kálmán. 12.00 Hírek. 11.15 Könnyűzenei híradó. 13.95 Szövetkezeti gaz­­datanfolyam. 13.25 Egy falu — egy nóta. 13.50 A magyar alu­mínium története. I. Berend T. Iván előadása. 14 00 Kön­­­nyűzene négy városból: Bécs, Varsó, Prága, London. 14.40 Sportoló ifjúság. 15.00 Hírek. Közlemények. 15.00 Időjárásje­lentés. 15.10 Lányok, asszo­nyok. 15.25 Zenekari muzsika. 15.55 Az öreg tekintetes. Rá­diójáték. Gárdonyi Géza re­gényéből. 16.55 Műsorismerte­tés. 17.00 Hírek. 1745 Állami Áruház. Résietek Kerekes Já­nosi—Darvas Szilárd operettjé­ből. 17.4Q Mit , olvassunk? 1a.00 Gyorsuló ritmusok. 18.35 Ifjú­sági figyelő. 18.55 Puccini: Pil­langókisasszony. Háromfelv­oná­­sos opera. A szünetben: 1».54 Jó éjszakát, gyerekek. 20.00— 20.20 Esti Krónika. Időjárás. 22.00 Hírek. 2245 Gyermekneve­lés. Ha a szülők elválnak. n. 22.30 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 2340 A resti. Jávor Ottó elbeszélése. 2340 Kedvelt régi melódiák. 24.00 Hírek. 040 Martinu: Fuvola—zongora szoná­ta. 0.30 Himnusz. . petőfi-radio 8.80 Reggeli zene. Kb. 1.25 Színház- és hangversenymű­­sor. 6.30 Toma. 8.00—840 Hí­rek. 14.60 Időjárás- és vízál­lásjelentés. 1445 Műsorismer­tetés. 1440 Egy öreg­­ Iparág fiatal művelői. Az Ifjúsági Rá­dió műsora. 14.30 Francia ope­rákból. 15.10 Magyari Imre né­pi zened­ara játszik. Cser Jó­zsef énekel. 15.30 A vadászat költője: Prisvin. A Gyermek­­rádió műsora. 15.00 Hírek. 18.05 A külföldi sajtó hasábjairól. 16.15 Magyar szerzők táncdalai­ból. 16.35 Ezer szó franciául. 16.45 Zenélő városok. Berlin n. Hans Joachim Moser előadása. 17.25 Napjaink eredményeiből. 17.40 18.00 Hírek. 18.05 Műsorismer­tetés. 18.10 Rádióegyetem. 18.50 Farkas Ferenc: Kőműves Kele­men balladája. 18.00 Hírek. 18 óra 05 Szövetkezeti gazdatan­folyam. 19.25 „Boldog béke­idők”. Jaroslav Hasek szatírái­ból és humoreszkjeiből. 1».55 Kadosa Pál: III. vonósnégyes (Tátrai-vonósnégyes.) 20.20 Két ismerős ismeretlen. Beszélgetés dr. Szende­ Ádám adjunktus­sal. 20.30 Előszóval — muzsi­kával. Közben: 21.00—21.05 Hí­rek. 23.00-2345 Hírek. To­ avfíiémfisor 10.00 Pelyhek és tollak szige­te. Kis­film. 16.15 Barátaink és ellenségeink: a baktériumok. Egészségügyi kisfilm. 10.35 Szent Péter esernyője. Magyar film. 17.30 Hírek. 17.35 Beszélgessünk oroszul. Nyelvlecke haladók­nak. 17.55 Zenekedvelő gyere­kek klubja. 18.40 Egy hónappal Szilveszter után ... 19.90 A Kreml ősi székesegyházai. Szov­jet kisfilm. 19.05 Telesport. 19 óra 30 Tv-híradó. 10.45 A jövő hét műsora. 19.50 A tv mese­könyve. 19.55 Anika története. Magyarul beszélő jugoszláv film. 18 éven aluliaknak nem­ ajánljuk. 21.20 Ritmusok innen­­onnan. NDK kisfilm. 21.40 Szü­lők, nevelők egymás közt. Fiúk-lányok együtt az iskolá­ban. 22.00 Hírek. Tv-híradó (ism.) Mély fájdalommal tudat­juk, hogy szeretett férj és édesapa, nagyapa, KOCSIS L. FERENC életének 78. évében hos­­­szú szenvedés után meg­halt. Temetése február 1-én 15 órakor lesz a Gyevi­­temető ravatalozójából. 571 Gyászoló család Fájdalomtól megtört szív­vel tudatjuk, hogy szere­tett édesanyánk, nagyma­ma és déd­mama, ÖZV. KATONA MIHALYNÉ Szélpál Rózái életének 88. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 31-én 14 órakor lesz az alsóvá­rosi temető kápolnájából. Gyászoló család,­­ 569 Csonka u. 3. Mély fájdalommal tudat­juk, hogy édesapánk, após, nagyapa és rokon, id. MOLNÁR SÁNDOR rövid szenvedés után 75 éves korában elhuny. Te­metése február 1-én délelőtt 11 órakor lesz a belváro­si temető ravatalozójából. 575 Gyászoló család nn Cililmk'tek AJHGYVILfClüi, Ezerkilencszázharm­inc fene március 15-én a tasisz,' csapatok megszállták Ennek a tragikus éjszaka*!' történetét eleveníti mg, * Egy koffer dinamic rtí NDK—csehszlovák pn*­^' cjó. * Az Humanité kritikus* mint a Bulyka Tarasz <2 amerikai film meglehet^“ szabad feldolgozása nagyszerű­ regényének. tenei légkörét azonban­­ visszaadja a film, bár túljí­tan színes és egzotikumra !­ • Három új, rövid riportfik jelenik meg a mozik va*^ Hanzelka és Zikmund­­ utóbbi útjáról. A Tőle*»; Ceylonban Colomboba vei, el. A Buddha foga beamte annak a kínai repülőgé­ az érkezését, amely fogát Ceylonba vitte. A k­madik riportfilm, a Col«* egy utazást örökít meg a vi­lág egyik legmodernebb ha­jóján. Faul Ratha angol publgss­ta és rendező antifasiszta ö­komentum­filmje, a Hill* Adolf élete, a várakozása megfelelően, tiltakozást vi­­tott ki Nyugat-Németország­ban. Szemrehányás érte a film alkotóit azért, hogy fe­lelőssé teszik a német nap­ipart, a tábornoki kart a­­ Weimari Köztársaság buká­sáért, és elhallgatják a »kom­munista veszélyt«. *­­ Alain Robbe-G­rillet, a francia irodalmi »új hullám­egyik vezéralakja maga ren­­­dezi első filmjét Terük- szagban. Címe: A halhatok asszony (LommorteUe), francia professzor Isztambul­ban egy szép asszonnyal ta­lálkozik, aki titokzatos mó­­don eltűnik.* Kazimierz Kutz lengyel rendező új filmet forgat, ti­me: Hallgatás. Egy fiatal emberről szól, aki megválni s szerencsétlenségét a kispol­gári gondolkodás isten bün­tetésének tartja. • A Los Angeles Times film­­­kritikusa szerint a FEEUI című film «»korunk egyik leg­­nagyobb műve«. A hipnózis­­bemutató jeleneteket nem rendezték, hanem — ahogy« azt sok újságíró személyesen láthatta Münchenben — ere­detiben vették fel. Az idei Oscar-díjak két hi­vatalos jelöltje: Shirley Mr­caine és Burt Lancaster. * Az 1962-ben elkészült le­­­gyes filmek közül külföldi Roman Polanski Kés a vő­ben című műve iránt nyilvá­nult meg a legnagyobb ér­deklődés. Ugyancsak több or­szág megvásárolta forgalma­zásra Tadeusz Konwicki Em­lékek éjszakája című filmjé. Mindkét filmet a közeljövő­ben hazánkban is bemutat­juk. • Alain Delon kettős szerepet játszik René Clément Élje? vőlegény (Vive le Marie) cí­­mű filmjében: a szeretet és­­ egy csavargót A film — * dám címe ellenére — kom« hangvételű * Nyugatnémet—jugoszláv koprodukció készül Art»­ Brauner és Edwin Zbr ® 6 irányításával Ember és fia (Mensch und Bestie) cím­mel. A modern Káin—AM' történet főszerepeit Götz Ge­orge és Günther Ungeher«­­játssza. A női főszereplő SW I­ta Nerger. Velencében sikert arató,­­ a New York-i ősbemutató viharosan ünnepelték a j­sárnapok Sybillel című W­ola filmet, melynek tesz­lői: Nicole Courcel, Patrice Gozzi és Hardy Krüger. Jól kvalifikált gyors- és gépírónőt felveszünk. FŰSZERT Vállalat, Dugonics u. 4.

Next