Délmagyarország, 1963. január (53. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-31 / 25. szám
4Dél-magyarország SZOLZSENYICIN: IVAN GYENYISZOVICS Peters Magda Hetényi Pál Dosek Lajos Murányi Bea fordítása (25.) Van még ott egy ládával, az imént keverték. Most aztán fel kell használni, nincs más megoldás. Ha a habarás a ládában marad, holnapra úgy megkeményedik, hogy csákánnyal se töröd fel. » — Oda se emberek, rajta! — kiáltja Suhov. Kilgas felpaprikázódik. Nem szereti a hajszát. S úgy rakja a falat, ahogy éri! Odalentről felszalad Pavlo egy tróglit fogva, de vakolókanalat is tart a kezében. Beáll falazni. Ötödiknek. Most, a két falrész találkozási pontján az illesztés a legfontosabb. Suhov szemügyre is veszi, melyik tégla lesz a legalkalmasabb. Aljoska feléje nyújtja a kalapácsot: — Itt van, csinálja kedvére! Az elkapkodott munka nem lehet jó. Most, hogy mindenkinek csak a gyorsaságra van gondja, Suhov már nem siet, hanem a falat szemléli. Szenykát balra tolja, maga meg jobbra, a szeglethez megy. Ha most ferdén falaznak, vagy a szegletet elszűkítik, valóságos katasztrófa lesz: holnap félnapi munkába kerül. — Állj! — Pavlót félretolja Suhov, s a téglát beigazítja a helyére. Onnét, a szeglet felé nézve úgy tűnik, mintha Szenykánál kipúposodna. Odasiet, két téglával helyrehozza. A kapitány úgy vonszolja a tróglit, mint a heréit ló. — Még két trógli lesz! — kiáltja. A kapitány már majdnem összecsuklik, de húz. Suhovnak is volt egy ilyen herélt lova. Suhov kímélte, de aztán a ló magát tette tönkre. Később a bőrét is lenyúzta. A Nap már teljesen alábukott. Most már Gopcsik nélekül is nyilvánvaló: nemcsak hogy minden brigád leadta a szerszámot, hanem már a nép is özönlik a kapu felé. Nyomban a kongatás után senki sem mozdul, nem olyan ostobák, hogy fagyoskodjanak. Mindenki a melegedőkben kuksol. De elérkezik a brigadérosok által megbeszélt pillanat, s valamennyi brigád együtt tódul ki. Ha nem beszélnék meg, akkor — ezek a tekek olyan megátalkodott, konok népség — egymásra várva, éjfélig is elüldögélnének a melegedőkben. A brigadéros is észbekapott, maga is látja, hogy nagyon elidőztek. A raktáros alighanem csúnyán lekutya teremtettézt. — Hé, habarcshordók! — kiáltja most már a brigadéros. — Induljatok lefelé, a nagy ládát kaparjátok ki, s amit találtok benne, vigyétek abba az árokba, a tetejére meg dobjatok havat, hogy ne lehessen látni! Te meg, Pavlo, fogj két embert, szedd össze a szerszámokat, s vigyed leadni. Gopcsikkal majd küldök neked három vakolókanalat, utoljára még berakjuk ezt a két tróglira való téglát. Megindultak. Suhovtól is elvették a kalapácsot, leszedték a zsinórt. A malterosok és a téglahordók mind letódultak a habarcskeverőbe, mert fönt már nem volt dolguk. Három kőműves maradt ott: Kilgas, Klevsin meg Suhov. A brigadéros végigmegy, megszemléli, mennyit falaztak. Elégedett. — Jól raktuk, mi? Fél nap alatt Daru nélkül. Suhov látja, hogy Kilgasnak már alig van hátra valami kis munkája. Suhov azért nyugtalankodik, hogy a szerszámiraktárban majd leszidják a késve küldött vakolókanalakért. Ezért odaszól Kilgasnak: — A vakolókanalakat vigye el Gopcsiknak, az enyémet nem kell leadni, nincs számon tartva. Én meg berakom a rést, ami maradt. Nevet a brigadéros: — Hogyan is engednének szabadon! Hiszen sírni fog Utánad a láger! Suhov is nevet, s rakja a falat. Kilgas elvitte a vakolókanalakat. Szenyka kézre adja Suhovnak a salaktömböket, Kilgasék habarcsát is átöntötték Suhov ládájába. Gopcsik a szerszámraktárig az egész terepet végigfutotta, hogy Pavlót utolérje. S már a 104-es brigád is megindult, a brigadéros nélkül. Nagy erő a brigadéros, de a konvoj még nagyobb. Felírják a későn jövőket és be a dutyiba. Összeverődött már a tömeg a kapu előtt. Mindenki együtt van. Mintha már a konvoj is ott lenne, hogy megszámlálja a népet.A bevonuláskor kétszer számlálnak: egyszer a zárt kapuk előtt, hogy tudják, ki lehet-e nyitni, másodszor a nyitott kapun való áthaladás közben. S ha úgy rémlik nekik, hogy elhibázták, akkor a kapun kívül is számlálnak.) — Ördögbe azzal a habarccsal! — legyint a brigadéros. !— Hajítsd át a falon! —■ Briggy, brigadéros! Briggy, rád ott nagyobb szükség van! —a brigadérost Andrej Prokofjevicsnek szólítja Suhov, de most munkája révén egy szintre került vele. Nem mintha úgy gondolná: »Lám, egyenlővé váltam veled, hanem egyszerűen úgy érzi, hogy így van. S a lépcsőn széles léptekkel távozó brigadérosnak tréfásan még odakiált: »Gyalázatosan rövid ez a munkanap! Alig kezdünk bele, máris bevonulás! Kettesben maradtak a sükettel. Vele ugyan nem beszélgethet sokat, de minek is: mindnyájuknál okosabb, szó nélkül mindent megért. Puff a habarcs! Puff a salaktömb! Beilleszti, ellenőrzi. Habarcs. Salaktömb. Habarcs. Salaktömb... Mintha a brigadéros említette is volna, hogy a habarcsot ne sajnálja, hajítsa át a falon — uzsgyi. Ám Suhovnak olyan a természete — s ezt a tábor nyolc esztendeje sem tudta kiölni belőle —, hogy sajnál mindent, anyagot, munkát, nehogy kárba vesszen. Habarcs! Salaktömb! Habarcs! Salaktömb! — Befejeztük, az anyád teremtésit! — Szenyka kiált: — Hajdel Ezzel fogja a tróglit, és indul lefelé. Suhov pedig, nem törődve vele, hogy a konvoj menten ráuszítja a kutyákat, visszafutott egy darabon az építkezés színhelyén, s onnan vette szemügyre a falat. Semmi baj! Aztán a túlsó oldalra futott, megnézte a falat alulról, balról, jobbról. Szeme — akár a vízmérték. Lám, a fal egyenes! A keze még nem öregszik. Megindult ő is a habarcsozó felé. Szenyka éppen kilépett onnan, s nekiiramodott a dombnak. — No, gyerünk! — fordul hátra. — Szaladj csak, én is menten megyek! — int neki Suhov. Ezzel befordul a habarcskeverőbe. A vakolókanalat nem lehet egyszerűen ledobni. Megtörténhet, hogy Suhov holnap nem vonul ki, vagy a brigádot a szocváros építésére vezénylik. Lehet, hogy fél évig sem kerül ide , s odavesszen a vakolókanál? Azt már nem! (Folytatjuk.) KISREGÉNY Az arisztokráciától a magyar népig készül a Károlyi Mihály emlékszoba A Legújabb kori Történeti Múzeum vezetői és munkatársai elhatározták, hogy Károlyi Mihály emléktárgyai számára múzeumi szobát rendeznek be. A második magyar köztársaság elnökének emlékeit, személyi tárgyait özvegye a közelmúltban ajándékozta a múzeumnak. Az anyag rendezése megkezdődött. Az érdekes anyag egy része már a múzeum birtokában van. A bútorok jelentős része restaurálásra vár. Károlyi Mihály özvegye már eddig is igen sok értékes politikai és történelmi jelentőségű fényképfelvételt adott át a kutatóknak. Ezeket nagyrészt maga Károlyi Mihály készítette. A múzeum József nádor téri helyiségében őrzik Károlyi Mihály kedvenc sakkkészletét és egy öltöny ruháját. Már megkapták azt a történelmi jelentőségű mezsgyekarót is, amely elindítója volt 1919-ben az első földosztásnak. Felirata: Kápolna 1919. II. 23. Készíté: Polonyi Antal. Károlyi Mihály maga verte be latifundiumának abba az első parcellájába, amelyet saját akaratából juttatott volt cselédeinek. Az emlékszobában kap majd helyet az a kitüntetéssorozat, amelyet hazatérésekor a Magyar Népköztársaság kormányától kapott. A kitüntetések között szerepel a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság legmagasabb állami elismerése is. A múzeum gyűjteményében Károlyi Mihály két érdekes könyve is megtalálható, egykori könyvtárából. Az egyik könyv 1933 végén Bázelben jelent meg és elsőnek leplezte le a hitlerizmus gazságait. Címe: Braubuch über Reichschturband der Hitler terror. Károlyi Mihály — látszik — gyakran lapozgatta ezt a bátor könyvet. Ennek a leleplező dokumentumnak az oldalain látjuk az első hitleri könyvégetést és a koncentrációs táborok „megalapítását”. A másik könyv Fischer „History of Europe” című műve, 1936-ban jelent meg. Az antifasiszta szemléletű történetíró különös gonddal foglalkozott az első világháború történetével és az azt követő forradalmakkal. Károlyi a tartalomjegyzékben fekete ceruzával jelölte meg az őt érdeklő fejezteket. Olvasásában hosszasan időzött ott, ahol a legyőzött németek revansvágyáról írt a szerző. Ebbe az emlékszobába kerül majd több olyan írásos dokumentum, ami még részben a nagy államférfi özvegyének, részben pedig magánosok, vagy levéltárak birtokában van. Károlyi Mihály már 02 emigrációból dr. Kégl egykori államtitkárához írt levelében emlékezik vissza közös politikai ténykedésükre. Így írt: „Az őszirózsa a legtovább virító magyar virág. Bár a mi virágunk szirmai lehullottak, de te még megérheted, hogy tettünk szép szimbóluma újra diadalmaskodjék .. .” Nagy utat tett meg Károlyi Mihály. A nemzetrontó arisztokráciától jutott el a magyar népig. Emlékszobája bizonyára zarándokhelye lesz a történelmi emlékezésnek és a nép kegyeletének. D. L. Emberi szívátültetés Dán szülők kérelme a szovjet tudósokhoz A dán lapok közlése szerint egy dán házaspár azzal a kéréssel fordult egy szovjet tudóshoz, hogy halálosan beteg kislányuk, Anita mellkasába ültessenek át még egy szívet. A gyermek apja, Willy Hagelung Jensen kijelentette, a dán orvosok minden reményt feladtak, hogy kislánya valaha is meg fog gyógyulni. A kétségbeesett apa levelet írt Moszkvába Vlagyimir Gyeniszov professzornak, aki már több sikeres szívátültetési kísérletet hajtott végre állatokon. Arra kérte a neves orvostanárt, hogy gyermekénél is alkalmazzanak hasonló szívműtétet. A szülők minden felelősséget magukra vállalnak az operáció után esetleg fellépő komplikációk esetében. Gyeniszov professzor újságírók előtt kijelentette, a dán szülők levelét még nem kapta meg személyesen. Megvárja a levél megérkezését, és a kórisme alapján dönt, mielőtt akár pro, akár kontra nyilatkozna. Késznek mutatkozott, hogy a beteg kislányt bármely pillanatban megvizsgálja. Gyeniszov közölte az újságírókkal, röviddel ezelőtt hajtott végre szívműtétet egy majmon. Az állat jól bírta az operációt. A Szovjetunióban is számosan vannak, jelentette ki a neves sebész, akiknek szívátültetésre volna szükségük. Az a véleménye, hogy először kellően ki kell kísérletezni az eljárást, mielőtt az embereken hajtanának végre hasonló műtétet. Leglényegesebb feladat, el kell dönteni, hogy az emberi szervezet képes-e idegen szívet befogadni. A továbbiakban Gyeniszov professzor elmondta, bizonyos szempontból könnyebb a szívátültetés az embereknél, mint a kutyáknál, mert az utóbbiaknál a mellkast sokkal jobban fel kell tárni, hogy a szívhez férkőzhessenek.. A szovjet professzor véleménye szerint embereken végrehajtott műtéteknél nemrég elhaltak szivét kell a beteg testbe átültetni, gyermekeknél elhunyt gyerek, vagy fiatalkorú szivére van szükség. (Sz. L.) Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa és nagyapa, FEKETE ANTAL életének 68. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 31-én 11 órakor lesz a rókusi temető ravatalozójából. Gyászoló család, 560 Algyó Mindazoknak a kedves rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, a Szegedi Közlekedési Vállalat dolgozóinak, a szalámigyár dolgozóinak, nőtanácsnak, akik drága halottunk, MOHOS FERENC temetésén megjelentek, virágadományukkal, részvétnyilvánításukkal mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúttal mondunk köszönetet. 567 Gyászoló család Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO 4.30 Hírek. *.40 Vidáman, frissen! 5.30 Hírek. 6.00 Falurádió. 6.35 Néhány perc tudomány. 7 óra Hírek. 7.10 Új könyvek. Kb. 7.S0 Színház- és moziműsor. 8 óra Műsorismertetés. 8.10 Tánczene. 8.05 Napirenden... 9.10 A vadhattyúk. Mesejáték Andersen meséjéből. 9.40 Édes anyanyelvünk. 8.45 Kis muzsikusok. A Gyermekrádió műsora. 10.00 Hírek. Lapszemle. 10 óra 10 Rádió szabadegyetem. 10 óra 45 Zenekari munka. 11.40 Miért szép? Kosztolányi Dezső Boldog, szomorú dal c. verséről beszél Pálmai Kálmán. 12.00 Hírek. 11.15 Könnyűzenei híradó. 13.95 Szövetkezeti gazdatanfolyam. 13.25 Egy falu — egy nóta. 13.50 A magyar alumínium története. I. Berend T. Iván előadása. 14 00 Könnyűzene négy városból: Bécs, Varsó, Prága, London. 14.40 Sportoló ifjúság. 15.00 Hírek. Közlemények. 15.00 Időjárásjelentés. 15.10 Lányok, asszonyok. 15.25 Zenekari muzsika. 15.55 Az öreg tekintetes. Rádiójáték. Gárdonyi Géza regényéből. 16.55 Műsorismertetés. 17.00 Hírek. 1745 Állami Áruház. Résietek Kerekes Jánosi—Darvas Szilárd operettjéből. 17.4Q Mit , olvassunk? 1a.00 Gyorsuló ritmusok. 18.35 Ifjúsági figyelő. 18.55 Puccini: Pillangókisasszony. Háromfelvonásos opera. A szünetben: 1».54 Jó éjszakát, gyerekek. 20.00— 20.20 Esti Krónika. Időjárás. 22.00 Hírek. 2245 Gyermeknevelés. Ha a szülők elválnak. n. 22.30 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 2340 A resti. Jávor Ottó elbeszélése. 2340 Kedvelt régi melódiák. 24.00 Hírek. 040 Martinu: Fuvola—zongora szonáta. 0.30 Himnusz. . petőfi-radio 8.80 Reggeli zene. Kb. 1.25 Színház- és hangversenyműsor. 6.30 Toma. 8.00—840 Hírek. 14.60 Időjárás- és vízállásjelentés. 1445 Műsorismertetés. 1440 Egy öreg Iparág fiatal művelői. Az Ifjúsági Rádió műsora. 14.30 Francia operákból. 15.10 Magyari Imre népi zenedara játszik. Cser József énekel. 15.30 A vadászat költője: Prisvin. A Gyermekrádió műsora. 15.00 Hírek. 18.05 A külföldi sajtó hasábjairól. 16.15 Magyar szerzők táncdalaiból. 16.35 Ezer szó franciául. 16.45 Zenélő városok. Berlin n. Hans Joachim Moser előadása. 17.25 Napjaink eredményeiből. 17.40 18.00 Hírek. 18.05 Műsorismertetés. 18.10 Rádióegyetem. 18.50 Farkas Ferenc: Kőműves Kelemen balladája. 18.00 Hírek. 18 óra 05 Szövetkezeti gazdatanfolyam. 19.25 „Boldog békeidők”. Jaroslav Hasek szatíráiból és humoreszkjeiből. 1».55 Kadosa Pál: III. vonósnégyes (Tátrai-vonósnégyes.) 20.20 Két ismerős ismeretlen. Beszélgetés dr. Szende Ádám adjunktussal. 20.30 Előszóval — muzsikával. Közben: 21.00—21.05 Hírek. 23.00-2345 Hírek. To avfíiémfisor 10.00 Pelyhek és tollak szigete. Kisfilm. 16.15 Barátaink és ellenségeink: a baktériumok. Egészségügyi kisfilm. 10.35 Szent Péter esernyője. Magyar film. 17.30 Hírek. 17.35 Beszélgessünk oroszul. Nyelvlecke haladóknak. 17.55 Zenekedvelő gyerekek klubja. 18.40 Egy hónappal Szilveszter után ... 19.90 A Kreml ősi székesegyházai. Szovjet kisfilm. 19.05 Telesport. 19 óra 30 Tv-híradó. 10.45 A jövő hét műsora. 19.50 A tv mesekönyve. 19.55 Anika története. Magyarul beszélő jugoszláv film. 18 éven aluliaknak nem ajánljuk. 21.20 Ritmusok innenonnan. NDK kisfilm. 21.40 Szülők, nevelők egymás közt. Fiúk-lányok együtt az iskolában. 22.00 Hírek. Tv-híradó (ism.) Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj és édesapa, nagyapa, KOCSIS L. FERENC életének 78. évében hosszú szenvedés után meghalt. Temetése február 1-én 15 órakor lesz a Gyevitemető ravatalozójából. 571 Gyászoló család Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymama és dédmama, ÖZV. KATONA MIHALYNÉ Szélpál Rózái életének 88. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése folyó hó 31-én 14 órakor lesz az alsóvárosi temető kápolnájából. Gyászoló család, 569 Csonka u. 3. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy édesapánk, após, nagyapa és rokon, id. MOLNÁR SÁNDOR rövid szenvedés után 75 éves korában elhuny. Temetése február 1-én délelőtt 11 órakor lesz a belvárosi temető ravatalozójából. 575 Gyászoló család nn Cililmk'tek AJHGYVILfClüi, Ezerkilencszázharminc fene március 15-én a tasisz,' csapatok megszállták Ennek a tragikus éjszaka*!' történetét eleveníti mg, * Egy koffer dinamic rtí NDK—csehszlovák pn*^' cjó. * Az Humanité kritikus* mint a Bulyka Tarasz <2 amerikai film meglehet^“ szabad feldolgozása nagyszerű regényének. tenei légkörét azonban visszaadja a film, bár túljítan színes és egzotikumra ! • Három új, rövid riportfik jelenik meg a mozik va*^ Hanzelka és Zikmund utóbbi útjáról. A Tőle*»; Ceylonban Colomboba vei, el. A Buddha foga beamte annak a kínai repülőgé az érkezését, amely fogát Ceylonba vitte. A kmadik riportfilm, a Col«* egy utazást örökít meg a világ egyik legmodernebb hajóján. Faul Ratha angol publgssta és rendező antifasiszta ökomentumfilmje, a Hill* Adolf élete, a várakozása megfelelően, tiltakozást vitott ki Nyugat-Németországban. Szemrehányás érte a film alkotóit azért, hogy felelőssé teszik a német napipart, a tábornoki kart a Weimari Köztársaság bukásáért, és elhallgatják a »kommunista veszélyt«. * Alain Robbe-Grillet, a francia irodalmi »új hullámegyik vezéralakja maga rendezi első filmjét Terük- szagban. Címe: A halhatok asszony (LommorteUe), francia professzor Isztambulban egy szép asszonnyal találkozik, aki titokzatos módon eltűnik.* Kazimierz Kutz lengyel rendező új filmet forgat, time: Hallgatás. Egy fiatal emberről szól, aki megválni s szerencsétlenségét a kispolgári gondolkodás isten büntetésének tartja. • A Los Angeles Times filmkritikusa szerint a FEEUI című film «»korunk egyik legnagyobb műve«. A hipnózisbemutató jeleneteket nem rendezték, hanem — ahogy« azt sok újságíró személyesen láthatta Münchenben — eredetiben vették fel. Az idei Oscar-díjak két hivatalos jelöltje: Shirley Mrcaine és Burt Lancaster. * Az 1962-ben elkészült legyes filmek közül külföldi Roman Polanski Kés a vőben című műve iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Ugyancsak több ország megvásárolta forgalmazásra Tadeusz Konwicki Emlékek éjszakája című filmjé. Mindkét filmet a közeljövőben hazánkban is bemutatjuk. • Alain Delon kettős szerepet játszik René Clément Élje? vőlegény (Vive le Marie) című filmjében: a szeretet és egy csavargót A film — * dám címe ellenére — kom« hangvételű * Nyugatnémet—jugoszláv koprodukció készül Art» Brauner és Edwin Zbr ® 6 irányításával Ember és fia (Mensch und Bestie) címmel. A modern Káin—AM' történet főszerepeit Götz George és Günther Ungeher«játssza. A női főszereplő SW Ita Nerger. Velencében sikert arató, a New York-i ősbemutató viharosan ünnepelték a jsárnapok Sybillel című Wola filmet, melynek teszlői: Nicole Courcel, Patrice Gozzi és Hardy Krüger. Jól kvalifikált gyors- és gépírónőt felveszünk. FŰSZERT Vállalat, Dugonics u. 4.