Délmagyarország, 1963. február (53. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI g A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 26. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1963. február L Szombaton értelmiségi gyűlés a Szabadság Filmszínházban Előadó : Szirmai István elvtárs Holnap, február 2-án, szombaton délelőtt 11 órakor a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi városi bizottsága «s a Hazafias Népfront szegedi városi bizottsága értelmiségi gyűlést rendez Szegeden, a Szabadság Filmszínházban. Az értelmiségi gyűlés előadója Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának ja a Központi Bizottság titkára. A HŐSIESSÉG, AZ ÖNFELÁLDOZÁS TANÚBIZONYSÁGA • SAJTÓTÁJÉKOZTATÓT TARTOTT AZ ÁLLaMI BIZTOSÍTÓ SZEGEDI KÖNYVEKRŐL A PETŐFITELEP ÖRÖMEI ÉS GONDJAI Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége csütörtökön a mozgalom székházában ülést tartott Kállai Gyula elnöki megnyitója után az elnökség meghallgatta Harmati Sándornak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának tájékoztatóját a választási előkészületek eddigi szakaszáról és a jelölő gyűlések tapasztalatairól, majd megtárgyalta a fővárosi és a 19 megyei választókerület képviselő- és pótképviselő-jelöltjeinek az illetékes népfrontbizottságok által elfogadott és felterjesztett lajstromát A vitában felszólalt: Danovits Lajos, Darvas József, Dobi István, Göncz Ilona, Kádár János, Ortutay Gyula és Szakasits Árpád. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége a választókerületi lajstromokat elfogadta és a választási törvénynek megfelelően megküldte az országos választási elnökségnek. (MTI) Véget ért az SZVSZ végrehajtó bizottságának 26. ülésszaka Háromnapos tanácskozás után csütörtökön befejezte munkáját a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának 26. ülésszaka. Az Utolsó napon Louis Saillant főtitkár foglalta össze a három napirendi pont vitájában elhangzott felszólalásokat, majd a küldöttek elfogadták az előterjesztett határozati javaslatokat (MTI) Fogadás a magyar—lengyel kulturális egyezmény aláírásának 15. évfordulója alkalmából A magyar—lengyel kulturális egyezmény aláírásának 1S. évfordulója alkalmából Henryk Grochulski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete csütörtökön este fogadást adott a Gundel Étteremben. A fogadáson megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Heltai Imre, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, a Külügyminisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Kulturális Kapcsolatok Intézete és a magyar tudományos élet számos kiemelkedő személyisége. (MTI) Dél-Dunántúlon már félméteres a hóréteg Tovább tart a hideg, újabb havazásokra van kilátás A kissé enyhébb és a hideg légtömegek cseréje országszerte erős havazást okozott. A frissen hullott hóréteg már csütörtökön reggelig több helyen — főleg az ország északkeleti vidékein — elérte a 10 centimétert. A teljes hótakaró vastagság északkeleten 20—30 centiméter között váltakozik, a Tiszántúlon 10—20, a Duna— Tisza közén átlagosan 15— 30, délen 30 centiméternél is vasstagabb, a Dunántúl keleti és északi részein 15—30, a déli területein 40—50 centimétert mértek legutóbb. Barcs környékén már csaknem 60 centiméteres a "hóbunda". A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző osztályára érkezett jelentések szerint hazánkban a jelek szerint tovább tart a hideg, bár pénteken valószínűleg a csütörtökinél csak egy-két fokkal magasabb maximumok alakulnak ki. Újabb havazásokra, kisebb mértékű hófúvásokra is számítanunk kell még. (MTI) A szegedi járásban minden út járható A szerdai havazás sok utat tett járhatatlanná a szegedi járásban. Különösen a déli községek — Ásotthalom, Pusztamérges, Rúzsa — útjait torlaszolta el a hó. A KPM Szegedi Közúti Igazgatósága azonnal megkezdte az utak tisztítását Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka és tegnap egész nap 4S hóeke, lánctalpas traktor és sok ember tisztította az utakat Tegnap, csütörtökön este 7 órakor vonultak be a gépek a szegedi járásból, s valamennyi utat megtakarítottak a hóakadálytól. A közúti igazgatóság szakemberei állandó készenlétben állanak, s újabb havazás esetén azonnal megkezdik az utak tisztítását. Magyar küldöttség utazott Genfbe Dr. Bognár Józsefnek, a Kulturális Kapcsolatok Intézete elnökének vezetésével magyar küldöttség utazott Genfbe, ahol részt vesz "A tudomány és a technika felhasználása a gazdaságilag kevésbé fejlett területek érdekében" címmel február 4- től 20-ig rendezendő ENSZ- konferencián. (MTI) Jég alatti halászat Az NDK-ba utaznak a fehértói tükörpontyok gekben sem szünetel a halászat, pedig a tavakon legalább öt fokkal van hidegebb, mint például a szántóföldeken, pedig ott is dermesztő a szél Már korán reggel munkába állnak a brigádok, s a tavakon harminc-negyven centiméter vastag jégpáncélt törnek fel csákányokkal, fejszékkel, szabályosan körülvágva a háromszázötven négyzetméteres teleltető medencéket Így teszik bele a nagy hálót s a jég alatt húzzák végig. Negyvenötven mázsa tükrös- és pikkelyes ponty kerül ilyenkor szárazra. A legnehezebb a zsákmány kiemelése, mert ezt a fagyos vízben állva végzik. Utána a halakat osztályozzák és speciális szállítóvagonokba teszik. Csütörtökön nagy szállítmány indult Fehértóról: 125 mázsa tükrösponty utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. Hazai fogyasztásra hetenként mintegy nyolcvan mázsát adnak át a Halértékesítő Vállalatnak. Hat és fél ezer mázsa halat tárolnak jelenleg a teleltető medencékben s az értékes állományt nagy gondossággal óvják az időjárás ártalmaitól. Lékelik a jeget, s naponta végeznek oxigénvizsgálatot. Utakat söpörnek a tavakon, eltávolva a havat egy széles sávban a jégpáncélról. Ennek az a jelentősége, hogy napfény és világosság hatol a tófenéken pihenő pontyokhoz. Természetesen nem feledkeznek meg a gazdaság vezetői a hősiesen helytálló dolgozókról sem. Rendszeresen kapnak forró teát a szó szoros értelmében a jég hátán tevékenykedő emberek A Szegedi Tógazdaság sándorfalvi és fehértói üzemegységében nagy erőfeszítéseket tesznek a környék zavartalan halellátásának biztosításáért és a sürgős export megrendelések teljesítéséért A legnagyobb hide Hatmillió forintot fordítanak Szegeden a villanyhálózat korszerűsítésére Május 3-ig 220-as feszültség lesz minden házban Szegeden 1957 elején kezdődött meg a lakóházak villanyhálózatának korszerűsítése, az áttérés a 220-as feszültségre. Az ingatlankezelő vállalat, pontos felmérés alapján, részletes tervet készített, mely szerint több ütemben 1964-re befejezik a városban az áttérést a 220-as feszültségre. A tervek alapján évről évre folyamatosan meg is történt a város egy-egy területén az áttérés, közben azonban kiderült, hogy a Belvárosban a kábelhálózat annyira elavult, korszerűtlen, hogy meg kellett gyorsítani az átépítés ütemét. Határozat született, mely iánt 1964 helyett 1962. november 30-ig be kellett volna fejezni Szegeden a villanyhálózat korszerűsítését. Objektív akadályok miatt azonban az utolsó ütem — a Lenin körút, az Április 4. útja, a Hámán Kató utca és a Petőfi Sándor sugárút által határolt területen — mintegy 110 állami ház feszültségáttérése áthúzódott erre az évre. A terv teljes megvalósításáért a városi tanács tervosztálya mindjárt az év elején hozzálátott a kapacitás biztosításához, és éppen a naplókban közölték a Szegedi Ingatlankezelő Vállalattal — amely ebben az ügyben a megrendelő szereplőt tölti be —, hogy sikerült kivitelezőt biztosítani. A Csongrád megyei Villanyszerelő Vállalat, a Szegedi Elektromos és Vasipari Szolgáltató Ktsz, valamint a Kiskunfélegyházi Építő Ktsz dolgozói mintegy másfél millió forintos költséggel hamarosan megkezdik és április 30-ra be is fejezik a hálózat korszerűsítését, így a Dél-Magyarországi Áramszolgáltató Vállalat három ütemben, április 12-én először a Rákóczi utcai transzformátor körzetébe tartozó házakat kapcsolja át 220-as feszültségre, április 19-én a Hámán Kató utcai trafóhoz tartozó körzetet, május 3-án pedig a Bécsi körút és környéke hálózatát. Ezzel Szegeden be is fejeződik a magasabb feszültségre való áttérés. Éppen a villanyhálózat korszerűsítése közben derült ki, hogy Szegeden azokban a házakban, amelyekben már régebben, vagy kezdettől fogva 220-as feszültség volt, csaknem teljesen elavult az érintésvédelmi hálózat. Fokozta a helyzet súlyosságát, hogy az utóbbi években igen sokat vásároltak és használtak elektromos háztartási gépeket. Azokban a házakban azonban, ahol nincs földelés — tehát az érintésvédelem nem biztosított —, veszélyes az elektromos háztartási gépek használata. Ha történetesen zárlat keletkezik, hideg piaciós helyiségben a gép kezelője nem védett az áramütéstől. A háztartási gépek nagy részét éppen a köves konyhákban, mosókonyhákban használják. A városi tanács tervosztálya erre a nagyarányú munkára biztosított pénzt és kivitelezőt is. Négy és fél milliós költségen még ebben az évben mintegy ezer lakóházban biztosítják az érintésvédelmet A munkát a Csongrád Megyei Villanyszerelő Vállalat április 30-án meg is kezdené, de a Csongrád Megyei Tervező Vállalat az érintésvédelmi hálózat tervezését csak részben tudta vállalni, a Szegedi Műszaki és Tervező Ktsz pedig csak az év végéig folyamatosan vállalta e tervek elkészítését. Így most ugyancsak nehéz a helyzet, főleg a Szegedi Ingatlankezelő Vállalaté, mert hiába van meg a kapacitás, ha nincs terv, nem kezdhetik meg a munkát. A házakban pedig sürgős lenne az érintésvédelmi hálózat mielőbbi kiépítése. Jó lenne, ha idejében megoldanák ezt a nehéz problémát. Tíz úi és sütőüzemet adnak át az idén Elmondta, hogy erre az évre 110 millió forint beruházást terveznek a sütőiparban. A fejlesztés útja továbbra is új üzemek építése és a régiek korszerűsítése. Az év első hónapjaiban átadják rendeltetésének a kazincbarcikai, a kállói (Nógrád megye), a szobi, a karxevári és a zalaegerszegi új kenyérgyárat, illetve sütőüzemet. Az év második felében helyezik üzembe a győri, a makói, a sellyei, a salgótarjáni és a balatonfüredi új sütödét. Befejeződik több régi üzem korszerűsítése is. Új kenyérgyár és sütőüzem építése kezdődik Izsákon, Kecskeméten, Szarvason, Ricsén, Enyingen, Balmazújvárosban, Tarnamérán, Lábatlanon, Szigetszentmiklóson, Baktalórántházán, Bonyhádon, Pápán és Zalaszentgróton. Sor kerül az oroszlányi, a ceglédi, a szentendrei, a monori, a marcali, a zirci és a veszprémi sütőüzem korszerűsítésének megkezdésére. Csütörtökön az Élelmezésügyi Minisztériumban Vokány Béla, a sütő- és tésztaipari igazgatóság vezetője tájékoztatót tartott. ÖMLIK A SZÉN Az idei tél napi hőmérséklete eltér a sok évi átlagtól. Tavaly ilyenkor a januári középhőmérséklet csak mínusz 0,6 fok volt, most eléri a mínusz 10—15 fokot. Ez a szokatlan hideg szokatlan mértékben növelte a lakosság tüzelőigényét, az üzemek, vállalatok fűtéséhez szükséges tüzelőanyag mennyiségét. Minden elismerés és dicséret azoknak a bányászoknak, vasutasoknak, akik igyekeznek megbirkózni a rendkívüli feladatokkal, amelyeket a rendkívüli időjárás követel tőlük. A Pécsi Szénbányászati Tröszthöz tartozó Széchenyi-akna naponta több mint 1600 tonna szenet adott az országnak, ötszázhúsz méterre a föld alatt az akna nyolcadik szintjén dolgozik a Szeifert-csapat. A kaparón érkezett szénnel töltik a csilléket és 2—3 percenként kapcsolják a szerelvényhez a szénnel teli csilléket. A képen: ömlik a szén a kaparószalagról.