Délmagyarország, 1963. március (53. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

53. évfolyam, 50. szám Ára: 50 fillér Péntek, 1963. március 1. Csongrádi megye iparosítása forintokkal mérve Beruházásra 726, felújításokra 424 millió forintot költöttünk egy év matt Nem is olyan régen, ha a vállalati beruházásokról eset szó, gyakran azt mondtuk: sok kicsi sokra megy. Ebben az is benne volt, hogy be­ruházásainkat elapróztuk, s hogy a megyében lényegében csak kisebb mérvű építkezé­seket, gépbeszerzéseket va­lósítottunk meg. A közel­múlt évek, különösen a ta­valyi, már a nagyobb értékű beruházások megvalósításá­nak esztendeje volt A vidék iparosításának ke­retében 1962-ben megyénkben is több új ipartelep építését kezdték el, illetve a már építés alatt állókra jelentős összegeket költöttünk. Az állami beru­házók Csongrád megyében egy év alatt 726 millió fo­rintot költöttek építkezések­re, gépekre. Ez lényegesen nagyobb összeg, mint az ezt megelőző évi beruházás volt. A rendelkezésre álló ke­retből azonban mintegy 78 millió forint felhasználat­lanul maradt, m­iből 58 millió forint tervhi­tel volt. A legtöbb pénzt, 22,5 mil­lió forintot a Magyar Ká­­­belművek szegedi gyáregy­ségének építésére költöttük. Ezt követi a Szegedi Gumi­gyár építésére fordított ösz­­eszeg, 15,19 millió forint Szá­mottevő még a Kontakta szentesi telepe, a Fa- és Vá­­szonredőnygyár makói tele­pe, a Makói Tejüzemre és az Általános Szerelővállalat csongrádi telepére költött összeg. Az elmúlt évben is a be­ruházások kivitelezése von­tatottan indult. Hátráltatta a munkák megkezdését a ked­vezőtlen időjárás és az új be­ruházási kódex bevezetésé­vel előállott adminisztrációs problémák. Érdekes, hogy az egész évi beruházásoknak az első félévben csak 27 százalékát valósítottuk meg, a negyedik negyed­évben pedig 46 százalékát. Az összes beruházáson belül a gépi és egyéb berendezé­seknek közel a felét a ne­gyedik negyedévben szerez­ték be. Tavaly több mint 420 mil­lió forintot költöttünk fel­újításokra. A gépi felújítá­sok összege tavaly tovább csökkent. 1961-ben az ös­­­szes felújítások közel fele, tavaly már csak alig több mint egynegyed része volt gépi felújítás. A megye termelőszövetke­zeteinek építési beruházásai­ra 126 millió forintot bizto­sítottak. Mintegy 30 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban. Termelőszövetkezeteink az építési beruházások mellett 86 millió forintot költöttek gépek vásárlására. Beszereztek a többi között 291 traktort, 153 vetőgé­­pet, 178 ekét, 63 aratógé­pet. Az összes hitelkeret 40 szá­zalékát, mintegy 50 millió forintot öntözőtelepek építé­sére fordították. Újjáválasztották a szegedi szakmaközi bizottságot Csütörtökön délután 3 órakor választó gyűlést ren­dezett a Juhász Gyula mű­velődési otthonban a szak­­szervezetek megyei tanácsá­nak elnöksége, az elmúlt évi megyei szakszervezeti küldöttgyűlés szegedi kül­dötteinek részvételével. Dr. Papp Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága tagjának, az SZMT elnöké­nek megnyitó szavai után a küldöttek megvitatták a sze­gedi szakmaközi bizottság négyéves munkájáról készí­tett írásos beszámolót. A gyűlésen megjelent és fel­szólalt Sándor János, az MSZMP szegedi városi bi­­zottságának titkára. A vitában résztvevők megállapították: az­­ 1953 szeptemberében megválasz­tott szakmaközi bizottság munkája igazolta, hogy he­lyes volt Szegeden is felele­­veníteni a szakmaközi ha­gyományait és újra létrehoz­ni a szakszervezeti mozga­lom e sajátos területi jel­legű szervét. Bár a szak­­szervezeti munka súlypontja Tőzegeden is a munkahelye­ken, üzemekben, vállalatok­nál, hivatalokban, intézmé­nyekben van a mozgalom te­vékenységét az eddi­ginél jobban ki kell terjeszteni a lakóterületekre is. Igen sok olyan, a szervezett dolgozó­kat közelről érintő probléma van, amelyek megoldását a tanácsokkal és más állami szervekkel, tömegszerveze­­tekkel együttműködve előse­gítheti a szakmaközi bizott­ság. A beszámoló, s az SZMT elnökségének a váro­si szakmaközi bizottsággal kapcsolatos határozata, ame­­lyet ismertettek a küldöttsé­gekkel, hangsúlyozza a szak­maközi bizottság feladatát, hogy a szakszervezeti moz­galom sajátos területi szer­veként segítse a párt politi­kájának érvényesülését Sze­geden. A vitában felszólalók érin­tettek több várospolitikai kérdést, és javasolták, hogy az újonnan megválasztott szakmaközi bizottságnak, ezek megoldásában képvisel­je a szervezett dolgozók ér­dekeit A szakszervezetek megyei tanács elnöksége nevében dr. Németh Lajos, az SZMT tit­kára tett javaslatot a szak­maközi bizottság tagjaira. A javaslat alapján a gyűlés résztvevői megválasztotta a szegedi szakmaközi bizottság 15 tagját és 4 póttagját A szakmaközi bizottság ez­után megtartotta első ülé­sét, ahol megválasztotta a tisztségviselőket. A bizott­ság elnökévé Gyulai István nyugdíjast, titkárává Tom­­bácz Sándort, a 10. számú AKÖV szb-titkárát válasz­totta. ■»■ [UNK] [UNK]••■«■ [UNK] [UNK]•■ [UNK] [UNK]•■ [UNK]a Műszaki fejlesztés és életszínvonal Serény munka I Tíz nap a­­ reszki határban I Alfft­ ön A balesetek forrása a gyorshajtás v'aaaM»MinHiiBai>NaiMiaiiiif«iaa«iuiiMi«iiflii«a««»% Szipka József hazánk új moszkvai nagykövete Az Elnöki Tanács Révész Géza rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet — ér­demeinek és eredményes munkásságának elismerése mellett, egészségi állapota miatt, saját kérésére — fel­mentette a Magyar Népköz­­társaság moszkvai nagykö­vetségének vezetésére ka­pott megbízatása alól. Az Elnöki Tanács Szipka József rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet fel­mentette Magyarország hel­sinki nagykövetségének ve­zetésére kapott megbízatása alól, s egyidejűleg megbízta hazánk moszkvai nagykövet­ségének vezetésével. Az Elnöki Tanács Kurtán Sándort rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetté ki­nevezte és egyidejűleg meg­bízta a Magyar Népköztársa­ság helsinki nagykövetségé­nek vezetésével. (MTI) Fontos tennivaló a belvizek levezetése A megyében nincs árvízveszély Csütörtökön délelőtt Sze­geden ülést tartott az árvíz- és belvízvédelmi területi bi­zottság. Török László elv­társnak, a Csongrád megyei tanács vb-elnökének, a terü­leti bizottság elnökének megnyitója után Forgó László elvtárs, vízügyi igazgató mondott tájékoztatót az ár­vízi és belvízi helyzetről. Be­vezetőben hangsúlyozta, hogy a nagy tél a folyók jégpán­célja és a lehullott nagy csa­padék, mely még nagyrészt összefüggő hótakaróként bo­rítja a Tisza jobb partját, szükségessé tette, hogy a várható árvíz és belvíz okozta károk elhárítására idejében felkészüljünk. A védekezés feladatát a víz­ügyi igazgatóság látja el, amely rendelkezik megfelelő műszaki személyzettel, anya­gi, műszaki felszereléssel. A védekezés során azonban nem nélkülözheti a tanácsok és más szervek legmesszebb­menő segítségét. A jelenlegi helyzettel kap­csolatban elmondotta, hogy a védművek, a védanyag és a védőeszközök rend­ben vannak. Az igazgatóság területén le­vő folyók közül a Körösön indult meg olvadásból szár­mazó jelentősebb vízmen­­­nyiség. A folyón a jég meg­szakításokkal zajlik. Helyen­ként jégtorlódás keletkezett, jégrobbantásra még nem került sor. A Tisza és a Maros köze­pes vízállású: A Tisza Sze­gednél 497, a Maros Makó­nál 168 centi. Mindkét fo­lyón a jég megszakításokkal áll, helyenként jégtorlódás van. Február 26-án a vízügyi igazgatóság elrendelte a jég­­figyelő szolgálatot. A belvizek szempontjából legsúlyosabb helyzet a hód­mezővásárhelyi szakasz­mérnökség területén ala­kult ki, az Élővíz csatornán és a ro­mán vizekkel befolyásolt Szárazár, Kutasér és a­ Ci­­gánykaéri csatornákon. Újab­ban a sámson—apátfalvi fő­csatornán is vannak jégtor­lódások. Ezek megszünteté­sére a honvédségi műszaki alakulatokat vették igénybe. A megye területén egyes helyeken kisebb területek víz alatt vannak. Szegeden, Hód­­mezővásárhely­en, Csongrá­­don és Szentesen összesen kb. 2000 hold vetés, 2000 hold szántás, 15 000 hold rét és legelő, valamint 190 hold erdő területén áll víz. A belvízelhárítás érdeké­ben a szakaszmérnök­ségek az illetékes járási tanácsok­kal és a területükön műkö­dő társulatokkal megterem­tették az összeköttetést, s őket ez irányú feladataik végrehajtási módjairól és le­hetőségeiről tájékoztatták. A szakaszmérnökségek meg­kapták az utasítást arra is, hogy közöljék a községi ta­n­­ácsokkal, állítsanak fel kárbecslő bi­zottságokat. A tájékoztató után néhány kérdés hangzott el, majd Tö­rök László elvtárs rövid ös­­­sze­foglalót mondott. Többek között kijelentette, hogy a helyzet komoly, de nem ve­szélyes. A felkészülésre a különböző szervek kapcsola­tainak megteremtésére szük­ség van, de pánikra nincsen ok. Felhívta a figyelmet a bel­vizek levezetésének fontossá­gára, s azt javasolta, hogy erre a fiatalokat is érdemes lenne mozgósítani. Carapkin—Foster találkozó Genfben A genfi tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság két társ­elnöke, Carapkin, a Szovjet­unió képviselője és Foster, az Egyesült Államok képvi­selője csütörtökön megbe­szélést tartott. KGST-tanácskozások Moszkvában és Brnóban gázipari állandó bizottsá­gában résztvevő tagállamok képviselői Moszkvában ta­nácskozást tartottak. A most befejeződött tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szovjet­unió képviselői voltak jelen, s megvitatták a kőolajfino­mítás folyamatának további tökéletesítésével összefüggő kérdéseket. A KGST könnyű- és élel­miszeripari állandó bizottsá­gának faipari munkacso­portja négynapos tanácsko­zásra ült össze Brnóban. A tanácskozáson, amely­nek munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német De­mokratikus Köztársaság, Ro­mánia és a Szovjetunió kép­viselői vesznek részt, megvi­tatják a műanyagok felhasz­nálásának lehetőségeit a bú­tor és más famegmunkáló iparban. (MTI) A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának kőolaj- ,és A Varsói Szerződés tagállamai h­onvédelmi minisztereinek értekezlete Varsóban 1963. február 28-án a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei értekezletet tar­tottak. Az értekezlet megvizsgálta a tagállamok hadseregeinek lak­­helyzetével és az 1963. évi harckiképzési tervekkel kap­csolatos időszerű kérdéseket. A tárgyalások a teljes egyetértés szellemében foly- Diákok a szövőszék mellen Szőnyegszövést is tanulnak a Szegedi Tömörkény István Gimnázium második, harmadik és negyedik osztá­lyában. Hetenként két óra elméleti és négy óra gyakor­lati foglalkozáson vesznek részt a diákok. Kókai József­­né — aki korábban a Mezőtúri Háziipari Szövetkezet­ben dolgozott — avatja be őket a keleti mintás perzsa- és a díszes torontáli szőnyegek készítésének titkaiba. Készül a perzsaszőnyeg A torontáli szőnyeg készítői Szófiai nagykövetünk látogatása egy bulgáriai termelőszövetkezetben Cséby Lajos, hazánk szó­fiai nagykövete és Petrán János, a nagykövetség tit­kára csütörtökön ellátogatott a kaszkovói kerület »Bolgár —magyar barátság« terme­lőszövetkezetébe. A bolgár tsz a Vas megyei Kissomló termelőszövetkezetével áll versenyben. A Bolgár—ma­gyar barátság Termelőszövet­kezet dolgozói beszámoltak magyar vendégeiknek tava­lyi sikereikről. Cséby Lajos és Petrán Já­nos csütörtökön délután a Bolgár Kommunista Pár kaszkovói kerületi bizottsá­gába látogatott el, ahol be­szélgetést folytatott a bi­zottság tagjaival. (MTI) Megkezdik a Nyugati Főcsatorna építését Még az idén megkezdik a Nyugati Főcsatorna építését, Tiszavasvárinál a hajózsi­lip fölött ágazik ki a mint­egy 50 kilométer hosszú Nyugati Főcsatorna, s Tisza­gyulaháza, Újtitkos, Polgár Görbeháza, Újszentmargit térségébe viszi el a Tisza­­vizét. Az idén 17 millió forintot költenek a Nyugati Főcsatorna építésére. (MTI)

Next