Délmagyarország, 1963. április (53. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-02 / 77. szám

2 Ünnepségek a Szovjetunióban hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából Moszkvában hétfőn a >'Pravda« Famegmunkáló Kombinát művelődési ottho­nában ünnepi estet tartottak hazánk felszabadulásának 18. évfordulója alkalmából. Az ünnepi esten, amelyen jelen volt Szipka József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. Hra Novikov, a Szovjet Fa- és Papíripari Do­lgozók Szakszervezete köz­ponti bizottságának elnöke mondott beszédet. tartottak a Lenini Kommu­nista Ifjúsági Szövetség köz­ponti iskoláján tanuló szov­jet és külföldi hallgatók és tanáraik. A szovjet televízió eddig több mint négyezer helyes választ kapott a »Ki fit tud Magyarországról?« fejtörő el­ső fordulójában feltett kér­désekre. A vetélkedő döntő­jét április 4-én este sugároz­za a szovjet televízió­sok ugyancsak megemlékezést adó állomása. Angol—amerikai emlékirat Genfben Hétfőn délelőtt tartotta Genfben 115. plenáris ülését a tizennyolcha­talmi leszere­lési bizottság. Az ülésen — mint minden hétfőfi — az atomfegyver-kísérletek eltil­tásának kérdéséről folytat­tak vitát. Az elsőnek felszólaló Blusztajn lengyel küldött hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak csak azért hoza­kodnak elő egyre újabb és újabb technikai-tudományos részletkérdésekkel, mert így akarják leplezni az atom­fegyver-kísérletek megszün­­tetésével kapcsolatban elfog­lalt negatív álláspontjukat. Az ülésen Stelle amerikai küldött az Egyesült Államok és Nagy-Britannia nevében közös emlékiratot terjesz­tett elő. Az emlékirat nem tartalmaz új mozzanatokat. Csupán összefoglalja mindazokat a javaslatokat, amelyeket a két angolszász küldöttség az elmúlt hónapokban az atomcsend kérdésében elő­terjesztett A nyugati emlékirat híven tükrözi az angolszászoknak azt az igyekezetét hogy a földalatti robbantások ellen­őrzésével kapcsolatban a részletkérdések mellékvá­gányára tereljék az értekez­letet A lényegbevágó kér­désekben pedig újabb bizo­nyítékát adja az Egyesült Államok és Nagy-Britannia merev, megegyezés ellenes álláspontjának. Az emlékirat ragaszkodik az évenkénti 7 nemzetközi helyszíni ellenőr­zéshez, követeli, hogy min­den egyes ellenőrzés egy 500 négyzetkilométer nagy­ságú területre terjedjen ki. E végül indítványozza, hogy a három atomhatalom mind­­­egyikének területén 7—7 automatikus szeizmikus ál­lomást, úgynevezett­­ fekete dobozt­ helyezzenek el. Carapkíh nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában újból leszö­gezte kormányának állás­pontját, az atomcsend kér­désében és hangsúlyozta, hogy semmi ok sincs évente két-három nemzetközi helyszíni ellenőrzésnél töb­bet követelni. Ez ugyanis teljes mértékben elegendő a megfelelő ellen­őrzés megvalósításához. Felhívás Amerika népeihez A latin-amerikai küldöttek kubai szolidaritási kongresszusának dokumentuma A latin-amerikai küldöttek kubai szolidaritási kongres­­­szusának záróülésén egyhan­gúan elfogadták az Amerika népeihez szóló felhívást. A dokumentum felszólítja Ame­rika népeit, egyesítsék erő­feszítéseiket, hogy megvédjék Kuba jogát a függetlenségre és meghiúsítsák az imperia­listáknak a szabadság­ szigete ellen irányuló agresszív ter­veit­— Mi, a latin-amerikai or­szágok népeinek képviselői — hangzik a felhívás —, azért gyűltünk össze, hogy kifejezzük azt a véleményün­ket: valamennyi országban meg kell erősíteni Kubával vállalt tevékeny és konkrét szolidaritásunkat, segítsük megvédeni Kuba önrendel­kezési jogát és megakadá­lyozni a szigetország bel­­ügyeibe való külföldi beavat­kozást. .. — Felhívjuk a népeket, a tevékenység minden formá­ját használják fel arra, hogy megakadályozzák Kuba meg­támadását, blokád alá véte­lét és az elszigetelésére irá­nyuló mindenfajta egyéb kí­sérletet DÉL-MAGYARORSZÁG Nyugtalanság Szíriában Szíria fővárosában vasár­nap délután komolyabb ös­­­szetűzések voltak Nasszer hí­vei és a Baath-párt tüntetői között. Már az algériai kor­mányküldöttség Damaszkusz, ha érkezése előtt tüntető diákok vonultak fel az utcá­kon, éltetve az arab egysé­get. Mihelyt a küldöttség szállására érkezett és meg­kezdte tanácskozását a Szí­riai vezetőkkel, a tüntetők Nasszert éltetve és Bitar­ szí­riai miniszterelnököt szidal­mazva csoportosultak az ut­cákon. Egy hónapja tart a francia bányászok sztrájkja A francia szénbányászok sztrájkja hétfőn második hó­napjába lépett. Ebből az al­kalomból a három nagy szakszerve­zet újabb nyilatkozatban szögezte le álláspontját. A CGT, a keresztény CFTC és a szocialista Force Ouv­­riere határozottan kitart a sztrájk folytatása mellett. A bányászok mindaddig nem veszik fel a munkát, amíg a kormány nem teljesíti kö­veteléseik lényegét. Vasárnap a kelet-francia­országi szértmedence bányá­szai Mertebachban tartottak nagygyűlést, s újból leszö­gezték: a sztrájk ötödik hetében töretlen a bányászok egy­sége, hiábavaló a kormánynak az a számítása, hogy a nélkülö­zés megadásra kényszeríti a bányászokat. Az angol kereskedelmi küldöttség a Szovjet Kereskedelmi Kamarában A Szovjetunióban tartóz­kodó angol kereskedelmi kül­döttség, amelyet John Meyer, a Brit­ Szovjet Kereskedelmi Kamara elnöke vezet, hétfőn látogatást tett a Szovjet Ke­reskedelmi Kamarában. Az angol üzletemberek a keres­kedelmi kamara ügyvezető elnökével, Jurij Prihodovval folytatott beszélgetésük so­rán hangsúlyozták, hogy az angol üzleti körök személyes kapcsolatokkal is szeretnék bővíteni és erősíteni a két hagyományos kereskedelmi partner — Nagy-Britannia és a Szovjetunió — kapcsolatait. Az angol küldöttség tagjai a jelenlegi kereskedelmi forgal­mat nem tartják kielégítő­nek. Mint John Meyer kije­lentette, a szovjet—angol ke­reskedelem volumene a köze­li években kétszeresére, vagy akár háromszorosára is emel­kedhetne. A Szovjet Kereskedelmi Kamara elnöksége hétfőn ebédet adott John Meyer és az angol küldöttség többi tagjának tiszteletére. Katonai államcsíny Guatemalában A volt elnök legközvetlenebb munkatársa a puccs élén Guatemalában a vasárnap­ra virradó éjszaka katonai államcsínyt hajtottak végre: A 16 magas rangú katona­tiszt által kiadott nyilatkozat szerint elmozdították Ydigo­­ras Fuentes elnököt és­­ ide­iglenesen­ Alfredo Enrique Peralta Azurdia ezredes, Fuentes elnök kormányának hadügyminisztere vette át a hatalmat. Az alkotmányt fel­függesztették, feloszlatták a Néhány nappal a katonai puccs végrehajtása előtt tért nemzetgyűlést és betiltották a politikai pártok működését. Az új katonai junta nyi­latkozatának további részé­ben azzal indokolja az ál­lamcsíny végrehajtását, hogy „az utóbbi időben fokozó­dott a kommunista elemek beszivárgása és szükség volt a hadsereg akciójára, hogy megakadályozzák a kommu­nisták hatalomra jutását*, vissza mexikói száműzetésé­ből Guatemalába dr. José Arevaló, aki 1945 és 1950 kö­zött Guatemala köztársasági elnöke volt, s akinek nevé­hez földreform és egy sor szociális intézkedés végre­hajtása fűződik. A hadsereg legreakciósabb szárnya attól való félelmében, hogy Areva­ló népszerűsége folytán is­mét hatalomra jut, hajtotta végre államcsínyét a »kom­munista veszélyére való hi­vatkozással. Fuentes volt elnököt 1958. január 19-én »választották* meg —» a hadsereg beavat­kozásával, a törvényes ren­delkezések felrúgásával. El­nökségét az Egyesült Álla­mok érdekeinek maradék­talan kiszolgálása, népelle­nes politikája jellemezte, s emiatt állandó harcban állt a nép érdekeiért küzdő par­tizánokkal. 1962. november 25-én a légierő fellázadt Fuentes ellen, de a forradal­mi akció rossz szervezés miatt a nép­tömegek részvé­tele nélkül hajtották végre -4­ elbukott. Ydigorsat most Nicaraguába száműzték, ahová vasárnap este érkezett meg. Ki az új innia vezetője ? Enrique Peralta Azurdia ezredes. 54 éves. 34 évet töl­tött a guatemalai hadsereg­ben, s ez idő alatt különböző latin-amerikai országokban, valamint az Egyesült Álla­mokban katonai attasé volt, Kubában is teljesített szol­gálatot, s az elmúlt két esz­tendő alatt Fuentes egyik legközvetlenebb munkatársa volt. Perillta Azurdia élesen kommun­iistaellenes progra­mot körvonalazott vasárnapi sajtóértekezletén. Az új jun­ta­­ lépcsőzetes intézkedése­ket­ helyezett kilátásba a mezőgazdasági és ipari mun­kások helyzetének m­egjaví­­tására. Guatemala: a legszegényebb latin-amerikai ország Guatemala csaknem 109 ezer négyzetkilométer nagy­ságú, de csak 3 millió 600 ezer lakosú közép­­amerikai ország, egyike a »Banánköztársaságoknak« ne­vezett közép-amerikai, leg­főképpen, gyümölcsöt termelő» országoknak. Az ország gaz­dája valójában az United Fruit Company elnevezésű amerikai vállalat, amely ha­talmas földterületeken kívül a közlekedést, az elektromos­és a telefonszolgáltatást, va­lamint a kereskedelmet is irányítása alatt tartja. La­kosaira — akik közül 66 szá­zalék indián, 33 százalék in­dián-néger keverék és csu­pán 1 százalék a fehér — a 70-es szám jellemző: a lakos­ság 70 százaléka írástudat­lan, 70 százaléka semmiféle orvosi ellátásban sem része­sül, nem ismeri a cipővisele­­tet és mindig mezítláb jár; 70 százalékának jövedelme nem haladja meg az évi 70 dol­lárt (kb. 2000 forint — a szerk.), a mezőgazdaság 70 százaléka a nagybirtokosok irányítása alatt áll. Guatemalában tehát a két­­ségbeejtően rosszabbodó gaz­dasági helyzet a problémák problémája, s szó sincs »kom­munista hatalomátvétel kísér­letekről”, ahogyan a jobb­oldal katonai lépéseit indo­kolja. Az éhhalállal küszkö­dő lakosság­­ élni szeretne. Ezért folytatja harcát. Az államcsíny előzményei Bonnak nem felel meg az Odera—Neisse határ A különböző nyugatnémet revansista szervezeteik szövet­ségének Bad Godesbergben tartott ülésén két bonni mi­niszter is felszólalt és az Odera—Neisse határ megvál­toztatását követelte. Misch •nick, az áttelepültek ügyeivel foglalkozó miniszter azt hangoztatta, hogy a kormány továbbra sem tekinti végle­gesnek az Odera—Neisse ha­tárt, amibe éppúgy nem sza­bad beletörődni, ahogy nem szabad elismerni az NDK lé­tét sem. »Drezda éppúgy Né­metországhoz tartozik, mint Königsberg és Breslau« — je­lentette ki demagóg hangon. Barzel össznémetügyi mi­niszter uszító hangú beszé­dében ugyancsak azt hangoz­tatta, hogy az Odera—Neisse határt sohasem szabad elis­merni. (MTI) Mateos mexikói elnök Varsóba érkezett Adolfo López Mateos, me­xikói elnök jugoszláviai lá­togatása és tárgyalásai után Aleksander Zavéadzki, len­gyel államelnök meghívására hétfőn Varsóba érkezett. Az elnök kíséretében van fele­sége és leánya, valamint féltő külügyminiszter, to­vábbá a mexikói gazdasági és tudományos élet számos vezetője, a sajtó több mun­katársa. A vendéget a Varisói repü­lőtéren Aleksander Zawadz­­ki, az Államtanács elnöke, Józef Cyrankiewicz minisz­terelnök és a lengyel kor­mány több tagja fogadta. A mexikói elnököt A. Za­­wadzki üdvözölte, majd sza­vaira Adolfo Lopez Mateos válaszolt. Mateos mexikói elnök és kísérete hétfőn délután ud­variassági látogatást tett a lengyel állam vezetőinél, megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, ismerkedett Varsóval, majd megkezdőd­tek a két ország gazdasági szakembereinek tanácskozá­sai. Este a küldöttség részt vett Zawadzkinak, az Állam­­lamtanács elnökének fogadá­sán. (MTI)­ Kedd, 1963. április 2. Kubában felszám­olták az ellenforradalmár bandák többségét mondott Matanzas városában és közölte, hogy a kormány­csapatok összpontosított ak­ciói révén alig harminc nap alatt felszámolták az ellen­forradalmár bandák legna­gyobb részét. Fidel Castro kubai minisz­terelnök szombaton beszédet IROKÉZAVA­TÁS Én hiszek a Deutsche Presse Agentur nyugat­német hírügynök­ségnek. Nem min­dig hiszek persze, csak néha, de ak­kor se derűre-bo­­rúra. Ha most mégis fenntartás nélkül hiszek, an­nak oka van. A DPA ugyanis azt állítja, hogy Chur­chill, Anglia egy­kori miniszterel­nöke — irokéz in­dián. Nos, miért ne lehetne Churchill irokéz indián? Igaz, hogy az iro­kézek szelíd, jó­szívű, békeszerető emberek, akik ha megtömik kála­­metjüket és el­szívják valakivel a békepipát, ak­kor az ő békefo­­gadalm­ukban bíz­ni lehet mindha­lálig. Churchill megbízhatóságá­nak foka etekin­­tetben nemigen hasonlítható ös­­­sze az irokézeké­vel. Talán azért nem, mert­ csu­pán anyai ágon csörgedezik irokéz vér az ereiben. Dehát az iro­kézek nem fajgyű­lölők. Réges-régen bebizonyították ezt azzal, hogy sohasem álltak vérbosszút azokon a Nagy Sápadt Főnökökön, akik millió gazságot követtek el elle­nük. Ezért aztán Washingtonban megtartott kong­­­resszusukon tisz­teletbeli irokézzé választották Churchillt, aki — szerénytelenségé­nek legyen tulaj­donítva » a tag­ságot el is vál­lalta. Én szeretem az irokézeket. Ez jo­gom. De nem sze­reteti Churchillt. Ez is jogom, így aztán azt kell üzennem szelíd, kedves és kultu­rált irokéz bará­taimnak: Adja az ég, hogy sohase bánják meg az el­határozásukat. Ez ?a megjegyzés nem­supán annak a ténynek szól, hogy a Winnetou-Old Shatterhand-féle kapcsolatok levét mindig az indiá­nok szokták meg­inni. De mi lesz akkor, ha mond­juk Adenauerről is kiderül, hogy irokéz? Ő is meg­kapja a tisztelet­beli tagságot? Folytassam? Ah... Abcz Aba Megjelentek a New York-i napilapok Huszonegy ágyúlövés, tűzijáték fogadta a Duily Mirrort Ne­w Yorkban a közönség nagy ünnepléssel fogadta a közel háromhónapos szünet után megjelenő napilapokat. Miután Vasárnap délután a klisékészítők szakszervezeté is elfogadta az új munka­­szerződési­­ javaslatokat, vég­leg befejeződött a nyomdá­szok 114 napos sztrákja. Jack Benny New York-i színész indította el ünnepé­lyesen a nyomdagépeket és Natalie Wood filmsztár pezs­gővel bocsátotta útjára a napilapokat kiszállító első te­herautót. Vasárnap este 21 ágyú­lövés és tűzijáték üdvö­zölte a sajtótermékek újbóli megjelenését. Elsőnek a Daily Mirror került ki az újságárusokhoz. A Reuter egyik kommen­tárjában megjegyzi, hogy a New York-i lapok történe­tének leghosszabb sztrájkja a sajtónak és a reklámot igénylő vállalatoknak több mint 200 millió dollár vesz­teséget okozott. Hathavi kényszermunkára ítélték Joshua Nkomót Egy dél-rhodésiai bíróság hétfőn hathavi kényszermun­kára ítélte Joshua Nkomót, a betiltott Zimbabwe Afri­kai Népi Unió elnökét, a dél­­rhodesiai függetlenség ismert harcosát. Két társát három­évi, illetve hathavi hasonló büntetéssel sújtják. A vád szerint Nkomo és társai a del-rhodesiai Rusape hely­ségben, ahonnan korábban kitiltották őket, februárban politikai gyűlést tartottak és „megakadályozták a rend­őröket hivatásuk teljesítésé­ben”. A bíróság a rendőrö­kön kívül más „tanút” nem hallgatott ki. A védelem fel­lebbezett. Megfigyelők szerint a dél­­ihodesiai hatóságok f­l akar­ják kapcsolni Nkomót a po­litikai életből éppen akkor, amikor az angol kormány bejelentette: nem járul hoz­zá a Közép-afrikai Állam­­szövetség további fenntar­tásához, ha a lakosság ellenzi a föderációt. Erre utal az is, hogy a bí­róság háromévi próbaidő­re felfüggesztette a büntetés felének végrehajtását, ha Nkomo és társai ebben az időszakban „nem követnek el hasonló cselekményt". Nkomo vasárnap tért vis­­­sza Dél-Rhodesiába New Yorkból és Londonból, ahol U Thant ENSZ-főtitkárral, illetve az angol kormány képviselőivel tárgyalt ta­nácskozott Nyerere tanga­­nyikai elnökkel is.

Next