Délmagyarország, 1963. május (53. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

jugoszláv SZOCIALISTA SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGOK SZÖVETSÉGE A MAGI­AR­ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 100. szám Ara: 70 fillér Szerda, 1963. május L ROMÁN VIETNAMI NÉPKÖZTÁRSASÁG DEMOKRATIKUS CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA köztársaság MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG NÉMET DEMOKRATIKUS köztársaság köztársaság M­ájus I. története visszanyúlik 1531-re. Lucca városának olasz selyemmunkásai ebben az esz­tendőben május 1-én tüntettek a bér­minimum mellett és egyéb jogaik ki­vívásáért Május elseje jelentőségét, s mai ünneplésének tartalmát azon­ban az az 1889-i párizsi munkáskong­resszus adta meg, amelynek záróülé­sén a francia küldött Lavigne javas­latára kimondották, hogy május else­jét munkaünneppé avatják. Munkás­­védelmi követelések melletti tüntetés­re szólították fel minden ország mun­kásságát s azóta szerveznek ezen a napon tüntetéseket felvonulásokat követeléseik hangsúlyozására. Már az első, az 1890-i május 1-én a Kommu­nista Kiáltvány új német kiadásának előszavában, a jövőbe tekintő értéke­léssel szolgált Engels Frigyes, amikor­­ többek között a következőket írta: »Világ proletárjai, egyesüljetek! Amikor immár 42 esztendeje az első párizsi forradalom előestéjén, amely­ben a proletariátus saját követelései­vel állott elő e szavakat világgá kiál­tottuk, csak kevés hang válaszolt De hogy az egész világ proletáriátusának az Internacionálé révén kötött örök szövetsége még él, és erőteljesebben él, mint valaha, arra éppen a mai napnál jobb tanulság nem akad. Mert ma, amikor e sorokat írom, az euró­pai és amerikai proletáriátus sereg­szemlét tart első ízben mozgósított csapatain egységes hadseregként moz­gósítva, egy zászló alatt és egy leg­közelebbi cél érdekében.­« A Kommunista Kiáltvány szép ter­vei mind valóra váltak, s 30 eszten­dővel az első májusi seregszemle után már a kivívott m munkáshatalom új fel­adatait fogalmazza meg Marx és En­gels tevékenységének folytatója: Le­nin. A­z új társadalom építéséről érte­kezve már 1920-ban azt írja, hogy­­ minket nem ijesztenek meg az óriási nehézségek és a rend­kívüli nehéz munka kezdetén elkerül­hetetlen hibák, hiszen a munkaszoká­sok és erkölcsök átalakítása­­ évti­zedes munka. És mi ünnepélyesen megfogadjuk, hogy hajlandók leszünk meghozni minden áldozatot, hogy szi­lárdan helytállunk és kitartunk eb­ben a roppant nehéz harcban, a szo­kás ereje ellen vívott harcban, hogy fáradhatatlanul fogunk dolgozni éve­ken és évtizedeken át — dolgozni fo­gunk, hogy belevigyük a tömegek tu­datába a tömegek szokásává, minden­napi szükségletévé tegyük azt a sza­bályt, hogy­­ mindenki egyért, egy mindenkiért­ e. Amikor 43 évvel ezelőtt­­ a Május Elsejei Kommunista Szombat-­ e sza­vait megfogalmazta Lenin, még egyedül volt az intervenciós támadá­sok közepette a Szovjetunió. Ma pe­dig már magabiztos szocialista világ­rendszerről beszélhetünk, amely mind­jobban gyűjti erőit, meggyorsítva elő­rehaladását a májusi álmok megva­lósításaként a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezető úton. A­­ mindenki egyért egy mindenkiért, ma már nemcsak jelszó, hanem egye­bek között a szocialista brigádmoz­galomban, nálunk is testet öltő való­sággá vált. M­a is harcos seregszemle május elseje, csakhogy ez a harc ma már nem a 8 órás mun­kanapért folyik a mi viszonyaink kö­zött, hanem olyan nagy csatának va­gyunk aktív résztvevői, amely világ­méretű küzdőtéren folyik, nem má­sért, mint az erőviszonyok további megváltoztatásáért a szocializmus ja­vára. Ma már amerikai földön is van szocialista hatalom, melynek képvi­selője Fidel Castro, a moszkvai má­jusi ünnepségen demonstrálja össze­­forrottságunkat, barátságunkat. Mert sikereinket az biztosította elsősorban, hogy a szocialista tábor országai he­lyesen alkalmazták a szocialista épí­tés általános törvényszerűségeit, min­den ország konkrét sajátosságainak fi­gyelembevételével. És e sikereknek számokban is ki­fejezhető mutatója, hogy az egész szo­cialista világrendszer iparában a szo­cialista szektor részaránya a termelés összvolumenének több mint 98 száza­léka, a mezőgazdaságban az összes mezőgazdasági földterületeknek több mint 90 százaléka. A szocialista együttműködés orszá­gainak sikereit jelzik: az iparfejlesz­tés gyors üteme, a technikai haladás soha nem látott csúcsai, a munkater­melékenység növekedése, a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, a ki­szélesedő gazdasági együttműködés, amelynek eredményeképpen ezekben az országokban növekszik az emberek jóléte, boldogsága. Ámde nem mindenütt és nem min­denki örül ezeknek a sikereknek, ha­nem újra­élesztik azokat az erőket, amelyeket a háború szörnyű követ­kezményei nem józanítottak ki, nem okultak, nem tanultak, sokszor az ál­taluk előidézett rémségektől sem. A világ népei azonban május else­jén mindenütt hitet tesznek a béke ügye mellett, a leszerelés szükséges­sége mellett, a békés együttélés elvé­nek megvalósítása mellett. A májusi seregszemlén felvonuló milliók egy emberként kiáltják: »Követeljük az általános, teljes, ellenőrzött leszere­lést.­« Felemelik tiltakozó szavukat a fegyverkezés, az öldöklés, a háború ellen, a józan ész által vezetett új világot akarják, amelyet az emberiség iránt érzett felelősség vezérel.­bben a nagy békemenetben, amely »békét a világnak!«« ki­áltja, ott menetel a magyar nép, köztük Szeged dolgozó népe is. Mi is az »emberséghez méltó érte­lem«« nevében követeljük, hogy a föld legyen az ember békés, boldog otthona. S mi is különös aggodalom­mal tekintünk az agressziós tervezge­­tésekre, mert van mit félteni: szabad hazánkat, mely a szocializmus teljes felépítése felé menetel, amely ország­ban minden hatalom a dolgozó népé, ahol a párt útmutatásai nyomán egy­re nagyobb méreteket ölt és terebé­­­lyesedik a szocialista demokrácia. Or­szágunkban rend, béke, nyugalom és szigorú törvényesség uralkodik. A párt politikájának helyeslését mutatták a februárban lezajlott vá­lasztások imponáló eredményei is. Erőnket és humanitárius gesztusun­kat jelzi többek között az a széles­körű amnesztia is, amely nem másért, mint a társadalmunk fejlődésében végbement nagymérvű változások egyik következményeként jöhetett létre. G­azdasági eredményeink is ott vannak jelképesen a hatalmas májusi menetben, amelyek ar­ra utalnak, hogy az iparban és a me­zőgazdaságban kitűzött céljainkat, ha akadályokkal tűzdelten is, megvalósí­tottuk és megvalósítjuk a jövőben is. És a 43 év előtti lenini program szívós végrehajtásán munkálkodunk, amikor a párt tudatformáló tevékeny­ségét segítjük elő valamennyi állami és társadalmi szervezetben. A lenini útmutatás alapján járunk el, amikor a marxizmus eszmei offenzíváját hir­detjük meg a különböző ellenséges ideológiai nézetekkel szemben, ami­kor mi is fellépünk azok ellen, akik meg nem értve a személyi kultusz, a dogmatizmus maradványai elleni harc irányvonalát, azt tételezik fel, hogy az állami és társadalmi életben el­tűrhető a vezetés, a szervezett irányí­tás gyengülése. Nagyon tanulságosak Hruscsov elvtársnak a Kremlben mi­nap elhangzott szavai, amikor újólag aláhúzta, hogy »aki a személyi kul­tusz ellen vívott harc zászlaja alatt fellépést kísérel meg a szervezettség ellen, a társadalom életében a tekin­télyek ellen, az akarva, nem akarva a marxista—leninista álláspontról át­csúszik a burzsoá álláspontra.« A munkásosztály nemzetközi ün­nepén bizakodással nézünk a jövő felé. Valamennyien. Munkások, pa­rasztok, értelmiségiek egyaránt, mert az emberiség józan többségének, a millióknak meggyőződése, hogy az emberi tudás eredményeit az ember javára, ne pedig kárára használják fel. Az emberi elme feltárta az anyag rejtett titkait, a mikrokozmosz min­den képzeletet felülmúló óriási ener­giáit Látjuk, hogyan lehet azt az em­ber javára hasznossá tenni. Ugyanak­kor ez a tudomány minden eddiginél pusztítóbb fenverek előállítására is alkalmassá vált. isznek és bíznak az emberek abban, hogy nemcsak a föld vonzóerejét lehet legyőzni, ha­nem el lehet pusztítani a katonai tá­maszpontok kilövő állomásainak ra­kétáit is. Valamennyiünk felelőssége jut eszünkbe a mai napon, amikor jövő­be tekintő hittel és birodalommal me­netelünk a szín­pompás májusi me­netben, mert ma már a magyar nép egésze felelőssége tudatában méltó azokhoz a nagyszerű elődökhöz, akik véres májusokon rendőrökkel, csend­őrökkel viaskodva küzdötték ki a mai és holnapi szabad májusokat. Mindnyájunk májusa Irta: DR. ANTALFFY GYÖRGY E H fl mai nap programja Május elsejét egész napos ünnepléssel köszönti Szeged. REGGEL zenés ébresztő a városban. (Munkásőrs, MÁV- és népi zenekar­ok.) 9 ORAKOR felvonulás indul a munkahelyekről a Szé­chenyi térre. 10 ORAKOR kezdődik a Széchenyi téri ünnepi nagy­gyűlés. Ünnepi beszédet mond: Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság fő­­szerkesztője. 11 ÓRÁTÓL baráti összejövetelek, találkozók az üze­mekben, munkahelyeken, az újszegedi ligetben, a partfür­­dőn. DÉLUTÁN 2 ÓRÁTÓL az újszegedi szabadtéri szín­padon díjmentes műsoros előadás. Fellépnek a Szegedi Nemzeti Színház művészei, az ÉDOSZ és az Orvostudomá­nyi Egyetem tánccsoportja, a D-f-C tánczenekar. DÉLUTÁN 3 ÓRÁTÓL ingyenes bábelőadás. DÉLUTÁN 3 ÓRÁTÓL Újszegeden, a Liget vendéglő előtt úttörők tréfás versenye. * ESTE 8 ÓRÁTÓL fél 9-ig tűzijáték a Tisza-hídról. Horváth Mihály rajza

Next