Délmagyarország, 1963. június (53. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-01 / 126. szám
Szombat, 1963. június 1. DÉL-MAGYARORSZÁG Azért ellenőriz a MERT, mert az export úgy kívánja minőségi ellenőrzés és kivitel Egy kalocsai üzem jelentkezik telefonon, s kéri, hogy küldjenek szakembert külföldre induló gyártmányuk minőségi ellenőrzésére. Újabb adat kerül tehát a MERT, teljes nevén: a Minőségi Ellenőrző Részvénytársaság szegedi kirendeltségének naplójába. A jelzett időben minden bizonnyal kéznél lesz a cég képviselője. Tizenháromezerhez szívesebben Sűrűn cseng a telefon, egyre-másra telnek a füzet berubrikázott oldalai. Csongrád, csaknem egész Békés, a fél Bács-Kiskun és Szolnok megye, sőt Baranya Tisza— Duna közi csücske is ide tartozik a szegedi MERT-hez. Persze a helybeli üzemek is sok munkát adnak. A Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat éppen 1300 darab fúrókészlet-doboz útnak indításához kér szombatra ellenőrt Ha 13 ezerhez szívesebben is mennének ki, mint ennyihez, az óhaj mégis teljesül majd: az export szállításához fűződő érdek mindig az első. Hívni tehát hívják a MERT szakembereit, hiszen — a külkereskedelmi vállalatok megbízásai alapján — ők állapítják meg, hogy a kivitelre szánt áru mennyisége, minősége és csomagolása megfelel-e az előírásnak. De ha akad kifogásolnivaló, olykor nem a legmarasztalóbb a vendéglátás. A népgazdasági és a vállalati szempontokat végül is csak összeegyeztetik, s mivel a MERT-nek nem csupán az a dolga, hogy utólag állapítsa meg a hibákat, hanem az, hogy segítsen megelőzni őket, többnyire gyümölcsöző együttműködés alakul ki a termelő és az ellenőrző között Tud-e egy vállalat ellenőrzés nélkül dolgozni? Felfogja-e, milyen fontos az export? Úgy igyekszik-e az árut előállítani, hogy az megfeleljen a külföldi vásárlók változó igényeinek is? S nem utolsósorban: képes-e oly módon megszervezni a termelést, hogy a kiviteli cikkek minősége egyenletes és mindig jó legyen? Nem szorulnak bábáskodásra A MERT tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált például, hogy a Szegedi Seprűgyár, az ecsetgyár, vagy a Nívó kisipari szövetkezet nem szorul az exportellenőrök állandó bábáskodására.Náluk már egy év óta csak időszakos ellenőrzéseket tartanak, s mégsem fordul elő panasz termékeikre. A helybeli üzemek közül a konzervgyár, a szalámigyár és a cipőgyár adja talán a legtöbb dolgot a MERT-nek. Na, nem azért, mert hanyag munkát végeznek, hanem, mert igen sok árut szállítanak külföldre. A világhírű szegedi szalámi minőségére különösen nagy gonddal ügyel a gyári MEO és a MERT is. Közös az érdem, a haszon Nagy gondosságot, körültekintést kíván a MERT ellenőreinek munkája. Hiába szabják meg ugyanis különböző előírások a követelményeket, néha túl kell látni rajtuk. A statisztika — melynek számait idézni felesleges, hiszen a felsorolás egymagában nem sokat mondhat — mindenesetre azt jelzi, hogy egyre kevesebb a gyenge minőségű exportáru. S bár az érdem és a haszon elsősorban a gyáraké, a MERT munkája is nyilvánvalóan jelen van bennük. F. K. Naponta 25 mázsa fagylalt Hosszú évek óta gondot okoz Szeged fagylaltellátása. Most végre a városi tanács segítségével a Szegedi Szálloda és Vendéglátó Vállalat új fagylaltüzemet építtetett a Bartók Béla tér 5. szám alatti házban. Az üzemben — amely hamarosan megkezdi működését — naponta 25 mázsa fagylaltot készítenek. Bővül a választék is és jobb lesz a szegedi cukrászdák, és fagylaltárusok ellátása is. Az új üzemben két mélyhűtő kamra, külön tejhűtő, tojásmosó és tojástároló biztosítja a legteljesebb higiéniát. Az új fagylaltüzem »sztárja« a nagy teljesítményű svéd fagyasztógép, amely 6 perc alatt fagyasztja a fagylaltot. Másik érdekessége a jégrakéta. Különleges hűtőkészülék biztosítja, hogy az üzletekbe szállítandó fagylalt megfelelően hűtve érkezzen rendeltetési helyére. Képünkön, szerelik az új gépeket Gimnázium a tanyák között Tanyai gimnazisták — megszokott fogalom. Diákok képét idézi fel, kik fáradságot nem kímélve járnak be nap mint nap a városi iskolába. Én azonban egy másik képet kívánok felidézni, mely rövidesen nem kevésbé megszokott lesz: azt, amikor a gimnázium megy ki a tanyák közé. Érdekes statisztika Mórahalom: 13 éve önálló község Szeged alsó-tanyavidékének központján. Lakosainak száma meghaladja a hatezret, de több mint kétharmaduk tanyán él. A jegenyéktől körülvett kisvasúti állomástól 2 perc az általános iskola központja, festői környezetben. 1962 szeptembere óta — míg önálló épülete el nem készül — itt működik a mórahalmi általános gimnázium első osztálya, 43 tanulóval. Osztályfőnökük, Rátkai Árpád fiatal tanár, aki maga is a gimnázium indításával egyidőben kezdte meg pályáját, érdekes statisztikát állított össze róluk. Íme néhány jellemző adat: Osztott iskolában végzett helyben: 13 Osztatlan, s részben osztott iskolában: 30 Szülei a községben laknak: 5 »Bentlakó«: 10 Bejáró tanyáról, környékből: 28 Hozzátehetjük, hogy a busszal bejárók reggel 5-kor kelnek, s délután 5 tájban érnek haza. Ráadásul mindössze körülbelül tíz diáknak van villany a lakhelyén. S végül: az osztály mintegy háromnegyede az otthoni munkában is részt vesz. A tanár példát hoz, amikor a 6 kilométerről bejáró Bende Margit szüleit fölkereste, hogy legalább télire költöztessék be a kislányt a faluba, azt válaszolták: — Nem lehet, itthon is kell segítenie. Bende Margit ennek ellenére az osztály legjobb tanulója. Megkérem végül, foglalja össze, mi nehezíti a munkát. Válasza: — Első a bejárás, a tanyai viszonyok. Második, s ezzel összefüggő az osztatlan vagy részben osztott iskolák helyzetéből adódó hátrány, tetézve itt a magas létszámmal. Harmadsorban átmeneti jellegű nehézségek. — Mit ért ezeken? — Például földrajzban, mert ez a szakom, részletesen tárgyaljuk az országokat, s nincs megfelelő térkép. Az ilyen problémák persze a gimnázium felépülésével és ellátásával megoldódnak Cél: általános középiskolai képzés A következő kérdést, hogy mikor épül fel a gimnázium, már Danis László igazgatónak teszem fel, aki az új iskola gondjait-ügyeit intézi. Válaszából jelentős tényeket hallunk az iskola céljairól is: — Év végéig átadják a gimnáziumot. Négy tanteremből, szertárakból, s előadókból, összesen tehát nyolc foglalkozási teremből, s az iskolában szükséges egyéb helyiségekből álló emeletes épület lesz a piactér északi oldalán. Jelentős állami támogatással, valamint a helybeli, s szomszédos zákányszéki és ásotthalmi tanácsok összefogásával a községfejlesztési alapokon épül. Érthető is, hiszen e területet — ideszámítva az iskola vonzáskörébe eső vidéket, mintegy százhúszezer hold — számára sok mezőgazdasági középkáder kell majd. A táj gazdasági struktúrájának megfelelően a politechnikai oktatás keretében különösen szőlő- és gyümölcstermesztési ismereteket fognak elsajátítani a gyerekek Az új gimnázium legfontosabb jellemvonása azonban az, hogy egyike az első lépéseknek a pártkongresszus által tervként elfogadott általános középiskolai képzés bevezetése felé. A jövő tanévben induló első osztályba egyébként eddig harminc tanuló jelentkezett. Helybeli egy sem. Szóvá kell tennem, hogy noha felsőbb szervek úgy határoztak, a környékbeli, s mórahalmi tanulókat ne a szegedi gimnáziumokba vegyék fel, mert azok amúgy is túlzsúfoltak, a Mórahalomról jelentkezetteket ennek ellenére fogadták. „Kiskollégiumok“ családoknál Végül a bejárók problémájának megoldásáról érdeklődöm, s érdekes terv tárul elém: — Vaságyakat szereztünk, s »kiskollégiumokat« rendezünk be egy-egy családnál, szerződést kötve a szülőkkel. Már két hely van is. Egy háznál 4—5 diákot tudunk majd elhelyezni. Ha elég társadalmi segítséget kapunk, mindennel boldogulunk. Az iskola jelentőségét a vidék szempontjából láthatjuk már. De nem kevésbé jelentős az iskola indítása a tanulók életében sem Szabó Vilmos úttörővezető tanár, aki tavaly toborozta a környékbeli diákokat az új iskolához, erről a következőképp vélekedik: “ Ezeknek a gyerekeknek nagy része nem tanulhatott volna tovább. Egyrészt Szegeden nem volt hely, másrészt lakóhelyükről bejárni oda nem tudtak volna, nem beszélve arról, hogy otthon a szülők a munkában igényt tartanak az ő segítő kezükre is, gyakran a tanulás mellett Ez az iskola azt jelenti, hogy sokkal több parasztfiatal tanulhat tovább. Azt hiszem, ez világos válasz: a felnövő nemzedékek élete megváltozik. Minél több ilyen • vidéki gimnáziumot, mint amilyent az egykori «•Alsóközponton« indítottak, még jobb feltételekkel. Németh Ferenc I 3 Népgazdaságunk az év eleji nehézségek ellenére is egészségesen fejlődik. Joggal mondhatjuk, a párt helyes politikája a nyugodt alkotó munka jó lehetőségeit biztosítja. Mégsem folytathatjuk e gondolatmenetet azzal, hogy a párt helyes politikáját megalapozó határozatok gyakorlati megvalósítása zavartalan. A határozatok végrehajtása és ellenőrzése ugyanis ma még nem mindenütt foglalja el a jelentőségének megfelelő helyet a pártmunkában. Bár az utóbbi hetekben erősen megélénkült az üzemek, ezen belül a pártszervezetek gazdaságszervező, termelést ellenőrző munkája, s úgy tűnik, hogy most ez a lendületesebb munka nem a fél év vége előtti hajrá, amellyel igyekeznek pótolni mindazt, amit a korábbi hónapokban elmulasztottak. Ami most folyik, az ennél több. A pártszervezetek, a vállalatok vezetői mind nagyobb lendülettel igyekeznek rendbehozni az üzemvezetés konkrét problémáit, kialakítani az eddiginél jobb, hatékonyabb vezetési módszereket. Régi tapasztalat Szegeden is, hogy sokkal nagyobb energiát fordítottak pártszervezeteink egy-egy párthatározat megvalósítását előkészítő intézkedési terv szövegezésére, mint később annak végrehajtására és ellenőrzésére. Most ebben is egészséges változás tapasztalható. Erről tanúskodik az a vizsgálat is, melyet a szegedi párt-végrehajtó bizottság tartott vasipari üzemeinkben arról, hogyan valósítják meg az MSZMP Központi Bizottságának a gépipar feladatairól szóló határozatát. Ismeretes, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalataink munkája többnyire szépen, egyenletesen fejlődött. Ennek ellenére a párthatározatok megállapításai e vállalatok munkájára, tevékenységére is találóak voltak. A határozat tanulmányozása után a gazdasági és pártvezetőkben is tudatosabbá váltak a feladatok. A határozat tükrében jobban felismerték, hogy az eddigi termelésfejlődés, a gazdálkodás módja, a gyártmányfejlesztés stb. nem kielégítő, s a jövőben sokkal többet vár tőlük a népgazdaság. Hogy ez a többet várás nem csupán óhaj, hanem megvalósítható igény. A szegedi párt-végrehajtóbizottság a gépipar feladatairól szóló párthatározat megvalósításának szegedi tapasztalatai kapcsán megállapította, hogy vállalataink általában jó intézkedési terveket készítettek, s pártszervezeteink is helyesen dolgozták ki azokat a tennivalókat, módszereket, amelyekkel segíteni akarják e tervek valóra váltását. Szinte valamennyi pártszervezet helyesen jelölte meg tennivalóját, amellyel el akarja érni, hogy a vállalat összes dolgozóinak ügyévé váljon a műszaki színvonal emelése, a technológia fejlesztése, a korszerűbb és gazdaságosabb termékek előállítása. Ma már elmondhatjuk, hogy a határozat megjelenése óta javult vasipari üzemeinkben a pártszervezetek termelést ellenőrző munkája. Ez a többi között abban is megnyilvánult, hogy az ellenőrzés sokoldalúbbá vált, s mindinkább érvényesül a hozzáértés, a szakszerűség a problémák megoldásában. Többnyire eredményesen tárják fel és hasznosítják a műszaki fejlesztés helyi lehetőségeit Arra is törekszenek, hogy az újítómozgalom és a szocialista brigádmozgalom feladatait jobban összehangolják a vállalati műszaki fejlesztési célokkal. Rendszeresen figyelemmel kísérik, hogy üzemük hatékonyan használja fel a műszaki fejlesztésre, s az e célra szánt vállalati eszközöket, s az anyagi ösztönzés más lehetőségeit Nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki dolgozók közötti politikai felvilágosító, nevelő munkára. Igyekeznek bátor, kezdeményező közszellemet kialakítani. Természetes dolog, hogy a pártmunka gyakorlatában nem lehet egyszerre csak egy kérdéssel foglalkozni. A múltban sok problémát, nehézséget okozott az, hogy pártszervezeteink munkájukat nem végezték differenciáltan. Előfordult, hogy a megoldandó feladatok közül nem tudták minden időben kiválasztani a legdöntőbbeket, a legalapvetőbbeket, ezért könnyen elsikkadt több határozat végrehajtása és ellenőrzése. Most helyesen ismerték fel: a gépipar feladatairól szóló párthatározatban megjelölt feladatok a legfontosabbak. Sok jó tapasztalat tanúsítja vasipari üzemeinkben is, hogy egyre több dolgozó, műszaki érez tudatos felelősséget a párthatározat megvalósításáért, a gazdálkodásért és általában az üzemi, gyári élet összes dolgaiért. Ebben nagy szerepe van pártszervezeteink felvilágosító tevékenységének. »Nem lennénk hívek az igazsághoz, ha elhallgatnánk, hogy e megállapítások nem érvényesek a vasipar minden üzemére. Sajnos, a vasipari szövetkezetekről nem mondható el ennyi jó. Igaz, hogy fejlődtek szövetkezeteink, új gépeket szereztek be, átszervezték a műszaki apparátust, megoldották a gyártáselőkészítést, a programozást. Bevezették a teljesítménybérezést, mégsem lehetünk azonban elégedettek munkájukkal, hozzáállásukkal. Az egyik legnagyobb vasipari szövetkezetünkben például annak ellenére, hogy a pártbizottság ipari osztálya erre felhívta a figyelmet, nem tárgyalták meg a gépipar feladatairól szóló párthatározatot a szövetkezet tagjaival. Ez nemcsak a szövetkezetek vezetőinek magatartására vet fényt, hanem azt is tanúsítja, hogy az egyébként kis létszámú pártszervezet befolyása igen gyenge, nem tud érvényt szerezni megfelelően a párt határozatainak. Minden pártszervezet munkájának értékét csak az adott üzem tényleges eredményei szerint értékelhetjük. Így van ez a gépipar feladatairól szóló párthatározat megvalósításával is. Az eredmények azt mutatják, többnyire jó a pártszervezetek termelést ellenőrző tevékenysége, gazdaságszervező munkája Most mégis több hibáról is szóltunk. Tettük ezt azért, hogy felhívjuk a figyelmet a meglevő fogyatékosságokra munkánk gyengéire. Arra, hogy nem elég a párthatározatokat — ahogy egyesek mondják — a »százasokat« kézbe venni, s az aprópénzre váltás módját, az intézkedési terveket elkészíteni. Fel is kell váltani a százasokat a mindennapi munka során, szervezni és ellenőrizni e határozatok megvalósítását V. P. Váltsuk aprópénzre a százasokat!... ■» Párt- és tanácsi vezetők iskolalátogatásai Tegnap, pénteken délelőtt felkereste a szegedi Radnóti Miklós gimnáziumot Győri Imre, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és Perjési László, a Szeged városi pártbizottság első titkára Papp Gyulának, a szegedi városi tanács vb elnökhelyettesének, valamint más pártbizottsági és tanácsi vezetők kíséretében. A gimnázium megtekintése közben dr. Bánfalvi József igazgató és a tanári kar több tagja nyújtott tájékoztatást az oktató-nevelő munkáról, különösen a szép sikereket elért politechnikai oktatás helyzetéről. A szegedi párt- és tanácsi vezetők ellátogattak a Móra Ferenc iparitanuló-intézetbe is, ahol László Nándornak, az intézet igazgatójának, s a tantestület néhány tagjának vezetésével ismerkedtek az ipari tanulók életével, körülményeikkel, s az egyre fejlődő intézettel. A vendégek mindkét helyen igen hasznos beszélgetést folytattak, s elismerően nyilatkoztak a tapasztaltakról.