Délmagyarország, 1964. február (54. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Folytatta a költségvetés tárgyalását as (Folytatót az 1. oldalról.) osztály legjobbjaitól azt is kérjük, hogy példájukkal él, ha kell, jó szóval is, serkentsék jobb munkára a hanyagokat. A szocializmus vívmányait mindnyájan élvezzük, dolgozzunk is érettük mindnyájan — ki-ki ereje és képessége szerint, de azonos szívvel és lelkesedéssel . Az idén a mezőgazdasági temelés a terv szerinti 1 százalékkal növekedik. Ez reális célkitűzés, amely mezőgazdaságunk jelenlegi anyagitechnikai színvonalával, munkaerő-helyzetével, s bizonyos fokig az időjárás esetlegességével is számol. Mezőgazdaságunk ez évben is több gépet és vegyianyagot kap és a belterjesség irányában fejlődik. Tovább növeljük az öntözött területeket, folytatjuk a talajjavításokat, a szőlő- és gyümölcstelepítést. A tudomány és a technika a szocialista nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között, széles fronton tör előre a mezőgazdaságban is, megkönnyíti és megváltoztatja a paraszti munkát — de természetesen nem teszi azt nélkülözhetővé! Bár a földeket még hó 1^pi, a munka a mezőgazdaságban nem szünetel, és nem is szünetelhet. Elő kell készíteni és ki kell javítani a gépeket, amelyeket sajnos még nagyon sok helyen a szabad ég alatt tárolnak. Már most pontos terveket kell készíteni a tavaszi szántásra, vetésre, ha azt akarjuk, hogy a munka, ha eljön az ideje, zökkenő nélkül folyjék. — Az idei népgazdasági lent a szocialista szektor beruházásaira 46 milliárd forintot irányoz elő — hangsúlyozta Kállai Gyula, majd beszélt a beruházások koncentrálásáról. — Ennek helyességét mindenki elismeri — mondotta —, de a gyakorlati megvalósítás korántsem könnyű. A beruházások elosztásánál a helyi és országos érdekek gyakran ütköznek. Észlelhetők olyan törekvések, hogy a népgazdaság költségvetésünk közel 2 milliárd forinttal többet, mintegy 37 milliárd forintot fordít egészségügyii, szociális és kulturális kiadásokra. Ez a költségvetésnek csaknem 29 százaléka. Érdemes ennél a számadatnál egy kicsit időzni és egybevetni például az Amerikai Egyesült Államok idei költségvetésével, amelynek tervezetét a napokban terjesztették a kongresszus elé. A költségvetés majdnem 98 milliárd dollárjából 34 milliárd dollár a közvetlen kálónás kiadások összege. A New York Times január 32-i száma közli az úgynevezett költségvetés dollár ábráját, amely azt mutatja, hogy az amerikai költségvetés minden egyes dollárjából 6* cent jut a közvetlen és közvetett hadikiadásokra és csak fl tent az egészségügyi és szociális kiadásokra. A mi idei költségvetésünk javítja a megnövekedett egészségügyi és szociális igények ellátását és tovább növeli iskoláztatási lehetőségeinket. Nemrégiben volt két éve annak, hogy az országgyűlés elfogadta az új iskolatörvényt, amelynél megvalósutása folyamatosan halad előre. Iskolapolitikánk változatlanul azt a Célt szolgálja, hogy minden gyermek elvégezze az általános iskolát. a miAz idei tanévre az egyetemekre és egyetemi jellegű főiskolák nappali tagozatára mintegy 14 ezer hallgatót vették fel, 44 százalékuk fizikai munkát végző szülők gyermeke. Ez azt igazolja, hogy a munkásosztály és a parasztság gyermekei jórészt beruházásokra fordítható tartalékait szétforgácsoljuk. Ennek pedig mind a helyi, mind az országos érdekek védelmében nem szabad teret engedni. Beruházási politikánk legfontosabb célje, hogy a folyamatban levő létesítményeket gyorsan lefejezzék és üzembe helyezzék. Ezért az idei tervévben az értékhatáron felüli beruházásokra biztosított eszközök 90 —93 százalékát a folyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosítani. Gazdasági életünkben egyre növekvő a jelentősége a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült államok között egyre jobban elmélyülő nemzetközi munkamegosztásnak Tavaly megkezdte működését a barátság kőolajvezeték, a rajta keresztül hazánkba áramló kőolaj országunk energiamérlegének egyik legfontosabb tényezője. Eredményesen működik a szocialista országok közös energiaelosztó állomása Prágában. Létrehoztuk a KGST-országok közös bankját. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbb Bukarestben megtartott ülésén aláírásra került a tagországok közös vasúti tehervagonparkjának létrehozásáról szóló egyezmény. Ezeken kívül az elmúlt évben fontos kétoldalú tárgyalásokat folytattunk a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és jelentős megállapodásokat kötöttünk velük az ipari és mezőgazdasági termelésben történő együttműködésről. Megállapíthatjuk, hogyy a KOST-ben tömörülő országok sikeres kooperációja két úton halad előre: valamennyi ország közös megállapodásával, továbbá, az érdekelt országok közötti két- vagy többoldalú megállapodásokkal. Mindkét út azonos célhoz, az együttműködés elmélyítéséhez, a szocialista nemzetközi munkamegosztásból fakadó előnyök teljebb, sőbb kihasználásához vezet. nél többen tanuljanak tovább középiskolákban, főiskolákon és egyetemeken. Különösen szembeötlő az a nagy fejlődés, amelyet az utóbbi néhány évben a középfokú iskoláztatásban béltünk. Míg például az 1911— B1-es tanévben, ötéves tervünk első esztendejében 133 ezren tanultak középiskolában, ebben a tanévben már 210 ezer a nappali tagozaton tanuló középiskolások száma. Ez azt mutatja, hogy lassan, de biztosan megérlelődnek a feltételek ahhoz, hogy általánossá tegyük a középiskolát. Az idei tanévben egyetemeinken és főiskoláinkon új felvételi rendszer alapján válogatták ki az első évfolyamok hallgatóit. Amikor pártunk nyolcadik kongresszusán elhatároztuk, hogy a közép- és főiskolai felvételeknél megszüntetjük a származás szerinti megkülönböztetést, abból indultunk ki, hogy táfSEtdani'ÍUÖK ' osztályviszonyai gyökeresen megváltoztak az emberek megítélésében már nem a szociális származás a perdöntő, hanem a szocializmus iránti hűségük. Végzett munkájuk, tehetségük és rátékfieltétük. Sokan azt hitték, hofrv ez A döntés veszélyes, háttérbe szerűi a munkás- és parasztfiatalnkat az üdyiötőeken és főiskolákon. Nos, mit mutatnak a tények, leküzdötték azt a műveltségben hátran >4, amely az értelmiségi, kispolgári és más foglalkozású szülők gyermekeivel szemben korábban megvolt. Államunk változatlanul nagy gondot fordít jól felkészült, kommunista szemléletű szakemberek képzésére. Egyetemi és főiskolai oktatásunk gyorsan fejlődik. Az idén folytatjuk a Budapesti Műszaki Egyetem bővítését, tovább építjük a veszprémi egyetemet, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemet, új épületrészekkel gyarapodik a szegedi József Attila Tudományegyetem. Alig van az országban olyan egyetem vagy főiskola, ahol valamilyen beruházás jellegű építkezést ne folytatnának. Az idén megkezdik a Győri Építőipari Műszaki Egyetem tervezését. A szakemberek képzésében már túlhaladtuk a legtöbb fejlett tőkés országot, elértük a világszínvonalat. Nálunk ezer lakosra 8 egyetemi hallgató jut, és ez azt jelenti, hogy hazánk a nem A tavalyihoz viszonyítva növekedett költségvetésünknek az az összege is, amelyet népköztársaságunk külpolitikai feladatainak ellátására fordítunk. Ez az indokolt növekedés abból ered, hogy tovább bővültek hazánk kapcsolatai a világ országaival. Az elmúlt két esztendőben hat újabb országgal létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Ma már a világ 90 államával állunk diplomáciai kapcsolatban. Csaknem 100 országgal rendszeresen kereskedünk. Szilárd belső helyzetünk, a békés egymás mellett élés elveit megvalósító aktív külpolitikánk eredményeként hazánk nemzetközi tekintélye az utóbbi esztendőben tovább növekedett Az Egyesült Nemzetek Szerveztének tizennyolcadik közgyűlésén nem került napirendre, elhalt az úgynevezett >magyar kérdés«. Hét éve folytatott töretlen és világos bel- és külpolitikánknak jelentős nemzetközi sikere ez. Elmúlt, s úgy gondoljuk, örökre elmúlt az az idő, amikor a Magyar Népköztársaság nevét reakciós erők a hidegháborús uszításban a haladással szemben fegyverként használhatták. Hazánk belső viszonyai, külpolitikája, kivívott nemzetközi tekintélye egyre hatékonyabban segítik a béke és haladás erőit világszerte. Figyelmére méltó tény az is, hogy a nyugati országok, közöttük az Északatlanti Szerződés egyes tagállamainak kezdeményezésére az utóbbi hónapokban néhány diplomáciai képviseletünk szintje emelkedett. Külképviseleteinket a magyar—görög, magyar—svájci, magyar —angol, magyar—francia, magyar—belga, magyarsvéd viszonylatban kölcsönösen nagykövetségi szintre emeltük. Külpolitikánkban változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük annak a testvéri barátságnak a szálait, amely hazánkat a szocialista világrendszer országaihoz és elsősorban a Szovjetunióhoz fűzik. Dolgozunk azon, hogy még jobb, barátibb viszonyt teremtsünk a Magyar Népköztársaság és a gyarmati rabságból felszabadult független államok között. Korrekt, jó viszonyban akarunk élni a kapitalista társadalmi berendezkedésű államokkal is. Azokkal az országokkal, amelyekkel még rendezetlen ügyeink vannak, hajlandók vagyunk az egyénjORÚság és a kölcsönös megértés szellemében tárgyalásokat folytatni. Úgy ítéljük meg, elérkezett az idő arra is, hogy további kölcsönös lépések történjenek a Magyar Népköztársaság és az Egyesült Államok közötti viszony javítására. Megérett a helyzet arra, hogy a két állam viszonyát zavaró, ma még vitás kérdésekről hivatalba tárgyalások kezdődjenek. — Az elmúlt esztendőben világszerte tovább növekedtek a demokrácia, a nemzeti függetlenség — a béke és azetközi összehasonlításban az első öt ország köközött foglal helyet. Erre büszkék vagyunk. Az a tény, hogy mi több szakembert képezünk ki, a termelés területén is annak biztosítékát hordozza magában, hogy a jövőben elérjük és túlhaladjuk a fejlett tőkés országokat. Az a fölény, amelyet a tőkés országok felett a szakemberképzésben kivívtunk és kivívunk, akkor lesz még nagyobb hatóerő a két rendszer békés gazdasági versenyében, ha a szakembereket a termelésben, a termelés irányításában, a műszaki fejlesztésben, a kutatásban, a kísérletezésben — mindenütt a szakképzettségüknek és rátermettségüknek legjobban megfelelő munkakörben foglalkoztatják a szocializmus erői. Ennek eredményeként valamelyest enyhült a nemzetközi helyzet annak ellenére, hogy a háború megszállottjai, a leghatalmasabb monopolista csoportok továbbra is folytatták hidegháborús tevékenységüket. Javult a nemzetközi helyzet, erősbödött az a szellem, amely a vitás kérdéseket tárgyalások útján kívánja megoldani. E kedvező légkör megteremtésében döntő fontosságú lépés volt a moszkvai részleges atomcsendegyezmény, ameliyhez — egész népünk akaratát kifejezve — a Magyar Népköztársaság kormánya is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének tizennyolcadik közgyűlése nyugodtabb légkörben zajlott le, a viták jórészt konstruktívak voltak. Ennek köszönhető, hogy a három nagyhatalom között elvi megállapodás született, hogy nem küldenek atomfegyverrel felszerelt mesterséges égitestet az űrbe. Ezeket a megállapodásokat úgy tekintjük, mint további kezdeti lépéseket a leszerelés irányába. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy léteznek még olyan befolyásos imperialista érdekkörök és csoportok, amelyeknek nem tetszik a nemzetközi helyzet enyhülése. Ezek a legdurvább provokációktól sem riadnak vissza, hogy a világ hajóját viharos, háborús veszélyekkel erős tengereken tartsák. Ilyen provokatív merényletnek esett áldozatául az Egyesült Államok fiatal elnöke la. John Kennedy az Egyesült Államok elnöki székében természetesen az amerikai monopoltőke alapvető érdekeit védte, s az Egyesült Államok politikai céljait akarta megvalósítani. De felismerte, hogy a régi módszerekkel és eszközökkel az Egyesült Államok sem folytathatja politikáját, mert egy világháború az Egyesült Államok pusztulását is maga után vonná. Ezért tett bizonyos lépéseket a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása felé, s tar, a békés egymás mellett élés politikájának erősítése irányában hatott. kötél van a Kínai Népköztársaság jogainak helyveIlistája az Egyasült Nemzetek Szervezetében is. Változatlanul valljuk, hogy a világszervezet csonka marad és nem lehet a béke teljes értékű őre mindaddig, amíg nem foglalja el ott megillető helyét a Kínai Népköztársaság. A Kínai Népköztársaság elismerése a Francia Köztársaság részéről még élesebb fényben mutatja meg a mai nyugatnémet politika tarthatatlanságát a Német Demokratikus Köztársasággal szemben. Walter Ulbricht elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke, nemrégiben nagyfontosságú javaslatot tett a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának: a két Németország mondjon le az atomfegyverek gyártásáról, beszerzéséről és tiltsa meg, hogy területén ilyeneket állomásoztassanak. A kancellár a javaslatokat még csak át sem vette. Világos tehát: Adenauer ment, de a leglényegesebb kérdésben a nyugatnémet kormány továbbra is a realitásoktól elszakadt politikát folytat, amikor nem akar tudomást venni a szomszédságában levő, biztatóan fejlődő, erős, szuverén államról, a Német Demokratikus Köztársaságról, amelynek nemzetközi pozíciói erősödnek. A Német Demokratikus Köztársaság létéről, erejéről, fejlődéséről tudomást nem venni a politikai vakság jele. A békés egymás mellett élés politikájának érvényrejutását szolgálja Hruscsov elvtárs javaslata, amelyet a világ állam- és kormányfőihez intézett, a területi és határviszályok békés, fegyveres összetűzéseket kizáró megoldására. Bár a ma meglevő területi és határviszályok jellege különböző, bár vannak még elnyomott, nemzeti függetlenségüktől megfosztott népek, amelyeknek szent joguk, hogy — ha másként nem megy —, fegyverrel vívják ki szabadságukat. Hruscsov elvtárs javaslata alkalmas arra, hogy megszabadítsa a világot a háborús feszültségek sok forrásától és megerősítse a békét. • Az egészségügyig szociális és kulturális kiadás a költségvetés huszonkilenc százaléka Jól felkészült szakemberek kellenek Nemzetközi tekintélyünk a béke erőit segíti Az élet realitásai elől nem lehet kitérni A béke erőinek gyarapodásában fontos szerepe van annak, hogy a szocialista Kuba nemzetközi helyzete megszilárdult és tekintélye megnövekedett. Amikor 1962 októberében az amerikai imperialisták által provokált karib-tengeri válságot a kubai kormány és a nép, együtt a Szovjetunióval és a világ haladó erőivel, a béke javára, a békés egymás mellett, élés alapján oldotta meg, voltak, akik azt gondolták, hogy ez visszavonulás, behódoló«, sőt mi több, árulás. Nos, az azóta eltelt idő fényesen igazolja, hogy a karib-tengeri válság megoldása nem vihar,»vonulás, hanem lényegében előretörés volt, ami biztosított» a békét, a ugyanakkor megszilárdított« Kuba nemzetközi helyre tette. Kuba megítélésében a józanabb szemlélet utat tör a kapitalista világban is. Több tőkés ország fokozni óhajtja kereskedelmi kapcsolatait Kubával. Az Egyesült Államok által kikénszeri lett gazdasági, blokádon Kuba kaput nyitott. Ez is bizonyítja, hogy az élet realitásai elől nem lehet kitérni. A jövőben minden bizonnyal egyre több tőkésállam tényként veszi tudomásul a szocialista Kuba létét és teremt vele kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat. A napokban a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztársaság közös közleményben bejelentették, hogy diplomáciai kapcsolatot létesítenek egymással, a Kínai Népköztársaság megalakulásától kezdve a nemzetközi politikai élet egyik legfontosabb tényezője. Elismerésével a Francia Köztársaság kormánya és zsserii lépést tett. A nemzetközi helyzetnek ez a fontos eseménye mutatja, hogy kezd töredezni az a realitásoktól elszakadt izolációs politika, amelyet a nyugati hatalmak a szocialista országok egy részével, közöttük a világ legnagyobb lélekszámú országával szemben hosszú időn át folytattak. Örülünk a testvéri Kínai Népköztársaság nagy sikerének. Meg vagyunk győződve, hogy DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1964. február 1. A szovjet javaslatok egybeesnek külpolitikai törekvéseinkkel A Magyar Népköztársaság kormánya üdvözölte a Szovjetunió kormányának újabb javaslatait és kifejezte egyetértését azokkal. A javasolt nemzetközi egyezmény egybeesik a Magyar Népköztársaság külpolitikai törekvéseivel; kormányunk a maga részéről kész minden szükséges lépést megtenni, amellyel elősegítheti az egyezmény megkötését. Meggyőződésünk, hogy a kormány állásfoglalása, amely az Országgyűlés által meghatározott külpolitikánk szellemében fogant, képviselőtársaim bevésésével és egyetértésével találkozik. A nemzetközi helyzet fontoa vonása, hogy a gyarmati rendszer felbomlása erőteljes léptekkel halad előre. Nemrégiben újabb független államokat üdvözölhettünk: Kenyát és Zanzibárt. A gyarmatosítók természetesen nem szívesen válnak meg a jogtalanul bitorolt birtokaiktól, s katonai erők alkalmazásától sem riadnak vissza, ha arról van szó, hogy volt gyarmataikon fenntartsák uralmukat, vagy legalább befolyásolták. Tudniok kell azonban, hogy a Kanzlbart Népköztársaság, vagy más független állam katonai fenyegetése ma már nem vezet eredményre. Mindazok a népek, amelyek képesek kivívni szabadságukat és függetlenségüket, meg is tudják azt védelmezni. Azt is tudniuk kell, hogy a szocialista világrendszer és a világ haladó erői ebben a küzdelemben a nemzeti függetlenségüket kivivőit, azt védelmező népek mellett vannak. Ezért is elítéljük az Északatlanti Szövetség tagállamainak Ciprus szigete ellen tervezett katonai intervencióját. Úgy véljük, hogy a ciprusiaknak maguknak, külső erők és főként külső fegyveres beavatkozás nélkül kell megoldani problémáikat a nemzeti függetlenség és Ciprus népeinek barátsága jegyében. A nemzetközi helyzet további enyhülésének jegyében ült össze újabb ülésszakra a 18 hatalms genfi leszerelési értekezlet. Korábban ez a testület mázsányi papírhegyet terhelt, de érdemleges eredményre nem jutott. A szocialista országok részéről a jóakaratban itt sincs hiány; elég csak arra emlékeztetni, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának decemberi ülésszakán egyoldalúan 600 millió rubellal csökkentették az 1934. évi katonai kiadásokat. A Magyar Népköztársaság kormánya ■ mérlegelve a nemzetközi helyzet alakulását, valamint honvédségünk harci készültségének eddig elért fokát — szintén lehetőnek tartotta, hogy az idei költségvetésben kisebb összeget irányozzon elő honvédelmi kiadásokra, mint amekkorát az ötéves terv kidolgozásakor erre az évre korábban meghatároztunk. Mi azt szeretnénk, ha minél előbb eljönne az az idő, amikor már egy fillért sem kell fegyverre költeni. Gondolom, hogy ezzel az óhajunkkal még parlamentünk katonai képviselői is egyetértenek ők is könnyen találnának maguknak helyet a békés termelésben. De ezt mi még nem tehetjük meg. Mindaddig éberen kell őrködnünk fegyveres erőink harckészségén, amíg az ihljterialista hatalmak részéről háborús veszély fenyeget, amíg a jókéért harcoló erőknek nem sikerül kivívniuk az általános is teljes leszerelést. Ha a nyugati hatalmak a szocialista országokéhoz hasonló jó szándékkal küldték el képviselőiket Genfbe,