Délmagyarország, 1964. április (54. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

Készülődés az űrhajósnapra A kupavnai munkások levele Kádár Jánoshoz Közös felelősséggel „A napfény városainak" barátságáról A MAGYAR SZOCIALISTA MVHE4SPAR 1 LAPJA 54. évfolyam, 81. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1964. április 8. A szovjet küldöttség Marton­vásár­on N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldött­ség vezetője, valamint a delegáció több tagja kedden dél­előtt Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetébe látogatott. A vendégek társaságában volt Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Amer­re elhaladtak, mindenütt sokan köszöntötték N. Sz. Hrus­­csovot és a többi kedves vendéget. Fogadtatás a kutatóintézetnél A vendégek gépkocsi-osz­lopa háromnegyed 11-kor kanyarodott az intézet elé. A bejáratnál Juhász János, a Fejér megyei pártbizott­ság első titkára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Bujdosó Imre, a Fejér megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Senkár István, a járási párt­ Az üdvözlések után dr. Raj­ki Sándor részletes tájé­koztatót­ adott az intézet te­vékenységéről, kutatási prog­ramjáról, eredményeiről. Ezekben az eredményekben nagy része van azoknak a gyümölcsöző kapcsolatoknak, amelyeket szovjet kutatókkal, intéze­tekkel építettek ki. Csaknem valamennyi hason­ló jellegű szovjet tudomá­nyos intézettel állandó össze­köttetésben állnak, rendsze­res gyakorlattá vált a külön­böző tanulmányok, tudomá­nyos dokumentumok, sőt a nemesítési alapanyagok cse­réje is. A közvetlen és szo­ros kapcsolatokra jellemző, hogy az utóbbi öt esztendő­ben a martonvásári kutató­intézet, valamennyi tudomá­nyos munkája hosszabb-rö­­videbb időt töltött a Szov­jetunióban tanulmányúton, s A tájékoztatók után csak­hamar kötetlen, baráti han­gú beszélgetés alakult ki, amely természetesen szak­bizottság titkára, Gonda Ist­ván, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnöke, Márton János, a községi pártszervezet titkára, Lu­kács János, a martonvásári tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke, továbbá dr. Rajki Sándor, a kutatóinté­zet igazgatója, valamint az intézet több más vezetője fogadta a vendégeket természetesen jó néhány szovjet kollégát Martonvásá­­ron láttak vendégül. A magyar és a szovjet ku­tatók együttműködése külö­nösen termékeny a búza fagyállóságának fo­kozásában, nemesítésében, valamint a kukorica hibri­dizációban. Így Lukjanyenko akadémi­kus, a krasznodari kutatóin­tézet helyettes igazgatója, a híres Bezosztája és Szkorosz­­pelka búzák nemesítője ál­landó kapcsolatot tart az in­tézettel, s ő küldte meg az itteni nemesítő munka segí­tésére az általa kinemesített Bezosztája 1. és 4, valamint Szkoroszpelka 3. és 3/b faj­tákat. Ezután Szalai Dezső, inté­zeti párttitkár a pártszerve­zet tevékenységéről számolt be, mai témáik körül forgott. Nyikita Hruscsov számos kérdést tett fel. A beszélgetés során az in­­tézet munkatársainak figyel­mébe ajánlotta, hogy a ha­zánkban elterjedt és nagyon jól bevált szovjet Bezosztaja 1-esnek új ve­­télytársa is támadt a Mi­­ronovka 808-as elnevezésű búzafajtában, amelynek termesztése főleg hidegebb éghajlat alatt elő­nyös. Megemlítette, hogy szülőfalujában, Kalinovká­­ban ezzel a búzafajtával a nagy téli hidegek ellenére 43 méter mázsa termést takarí­tottak le egy hektárról, míg a Bezosztája ilyen körülmé­nyek között csak 21 mázsás átlagot adott. Természetesen melegebb éghajlatú vidéke­ken a Bezosztája előnyösebb a Mironovkánál. Szóba kerültek a lucerna termesztésében elért marton­vásári eredmények is. Nyi­­kita Hruscsov érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatást: az intézetben előállított lucer­namagvak a nemzetközi pia­con is keresettek. Tréfásan megjegyezte: a marton­vásá­riak ne nagyon bízzák el magukat, mert Üzbegisztánban sem ülnek ölbe tett kézzel a szakem­berek, s ugyancsak jó hírnevet vív­tak ki maguknak a lucerna­­termesztésben. A tapaszta­latcsere ezen a területen is minden bizonnyal hasznos lenne a martonvásáriaknak és az üzbegisztániaknak egy­aránt. Amikor a kukorica- és bú­zatermesztés aktuális tudo­mányos kérdéseire terelődött a szó, Nyikita Szergejevics sok megszívlelendő észrevé­telt fűzött a szakemberek is­mertetőihez. Megjegyezte, hogy például vannak vidé­kek, mint a Szovjetunióban a Kubány-vidék és a krasz­nodari körzet, ahol kukoricá­ból nehéz olyan jó termést elérni, mint búzából. Ter­mészetes, hogy az ilyen he­lyeken inkább a búza ter­melését kell előtérbe he­lyezni. Szóba került az is, hogy a martonvásári mezőgazdasági kutatóintézet javaslatára ha­zánkban a búza tavaszi fej­trágyázása helyett a téli­tél végi fejtrágyázásra tér­tek át. Hruscsov megerősítette en­nek helyességét Luknyasenko akadémikusra, a krasznodári kutatóintézet­ben dolgozó híres tudósra hivatkozott, aki kutatási eredményei alapján a mar­­ton­vásáriakhoz hasonlóan szintén a téli fej trágyázás mellett foglalt állást. A továbbiakban N. Sz. Hruscsov azokról az elgon­dolásokról beszélt, amelyek alapján a Szovjetunióban tovább akarják tökéletesíteni a mezőgazdaság szervezetet irányítását. A központi gondolat a ter­melés specializál­ása, szako­sítása, mert ez teszi lehe­tővé a nagyüzem nyújtotta lehetőségek teljes kihaszná­lását. Természetesen megfe­­felelő közgazdasági számítá­sok után, a gépesítés elő­nyeinek kihasználásával, tu­dományos alapon folytatott termelőmunkával lehet iga­zán nagy eredményeket el­érni. A Szovjetunióban ma ezer tojást száz-százhúsz ru­bel önköltséggel termelnek. A specializált szovhozok­­ban a termelési költség máris felére, 50—54 rubel­ra csökkent, pedig még korántsem hasz­nálnak ki minden lehetősé­get. Utalt arra is, hogy a mezőgazdasági termelés át­állítása jelentős beruházáso­kat igényel, de ezek kifize­tődők, mert a számítások szerint körülbelül két év alatt megtérülnek. A termelés fejlesztésének fontos feltétele, hogy a tu­dományos kutatómunka szo­ros kapcsolatot tartson a termeléssel, s a szakembe­rek képzését is az eddiginél jobban össze kell kötni a termelőmunkával. A csaknem másfél órás beszélgetés végén dr. Raj­ki Sándor igazgató N. Sz. Hrus­­csovnak, Kádár Jánosnak és a szovjet küldöttség tagjai­nak a híres martonvásári hib­rid kukoricák csöveiből összeállított mintakollek­ciókat, az intézet életéről, munká­járól készült albumokat, is­mertető füzeteket nyújtott át. Hruscsov a szovjet párt­és kormányküldöttség nevé­ben ajándékokkal viszonozta a figyelmességet. Ezután a vendégek megte­kintették a kutatóintézet parkjában A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnök­sége kedden este baráti ta­lálkozón látta vendégül a szovjet párt- és kormánykül­döttség látogatása alkalmá­ból hazánkban tartózkodó szovjet újságírókat. A találkozón megjelent P. A. Szatyukov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pravda főszerkesztője, a szovjet párt- és kormány­­küldöttség tagja, L. M. Zam­­jatyin, a Szovjetunió Kül­ügyminisztériumának osz­tályvezetője Ott voltak a levő, Beethoven emlékét őrző kis szigetet. A parkban összegyűlt dolgo­zók a séta közben hosszan tartó tapssal, meleg barát­sággal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot, a szovjet párt­és kormányküldöttséget. A vendégek a séta végén bú­csút vettek a házigazdáktól, s gépkocsin visszautaztak a fővárosba. Pravda, az Izvesztyija, a TASZSZ, a Szovjet rádió, a Szovjetunió Központi Tele­víziója tudósítói. Részt vett a találkozón Szakasits Árpád, a MUOSZ elnöke, Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezető helyet­tese, Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára, valamint a magyar sajtó számos veze­tő munkatársa. A meleg hangulatú baráti­ találkozón Szakasits Árpád és P. A. Szatyukov mondott pohárköszöntőt. (MTI) Tájékoztató az eredményekről, tervekről Baráti beszélgetés a búzáról, kukoricáról M magyar és szovjet újságírók baráti találkozója A szovjet párt- és kormányküldöttség martonvásári látogatása során dr. Rajki Sándor, a kutatóintézet igazgatója (jobbról) kalauzolja N. Sz. Hruscsovot A magyar mezőgazdasági kutatás fellegvárának bejára­tánál az intézet vezetői fogadják a vendégeket Az intézet parkjában telt séta közben N. Sz. Hruscsov elvtárs a reá várakozók kö­­szöntését fogadja

Next