Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

Cél:minden ízében modern színház Évadnyitó szeptember 25-én — Hétfőn társulati üléssel kezdődik a munka a Nemzeti Színházban — Kik jöttek és kik mentek? A szabadtéri játékok befe­jeztével a színjátszás, a szín­művészet barátainak figyel­me ismét a színház felé for­dul. Ez az érdeklődés azért is indokolt, mert hamarosan kezdődik a munka, az új szí­niévad a szegedi szíházban is. Holnap, hétfőn tartják meg az ünnepélyes, évadnyi­tó társulati ülést, majd foko­zatosan megkezdődnek az el­ső bemutatók próbái. Mint Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója közölte, az új színiévadot szeptember 25-én, pénteken kezdik meg a Danton halála előadásával. Az új színiévaddal kapcso­latban munkatársunk né­hány kérdéssel kereste fel a színház igazgatóját. — Milyen elgondolá­sok alapján állították össze az új műsort? — Új műsorunkat annak jegyében állítottuk össze, hogy idén tovább haladhas­sunk a korszerű színház és színjátszás megteremtésének útján. Ennek egyik feltétele kétségtelenül a bemutatók jó kiválasztása. Az operatársu­lat például olyan bemutatók­kal bővíti repertoárját az idén, mint Prokofjev legsi­keresebb műve, a Három na­rancs szerelme, mellyel a szerző a világhírnevet szerez­te meg magának. A változa­tosságra törekvés jegyében tűzzük műsorra Donizetti vígoperáját, a Szerelmi báj­italt és egy olasz nagyoperát, Bellini Normá­ját. Folytat­juk a hagyományt, miszerint egy balettestet is évről évre beiktatunk a műsorba. Ezút­tal három egyfelvonásos ba­lettet kapcsolunk össze egy előadás keretében. — Az operetteket is a mo­dernebb, vonzóbb előadások­ lehetősége szerint választot­tuk ki. Így műsorra kerül Szilágyi—Somló Levendula című nagyoperettje, Jacobi klasszikus műve, a Leányvá­sár. Zenés vígjátékok közül a bolgár Petrov Amikor a ró­zsák táncra kelnek című mű­vét választottuk. Sikert re­mélünk a prózai bemutatók­tól is, nevezetesen Hubay~­­Vas—Ránky Egy szerelem három éjszakája című, Rad­nótival kapcsolatos, a máso­dik világháború utolsó évé­ben játszódó játékától, amely Szeged felszabadulásának 20. évfordulójára egyik meglepe­tésünk lesz; G. B. Shaw Tanner John házassága cí­­mű vígjátékától (mely Em­ber és felsőbb­rendű ember címen ismertebb és Don Juan kései utódját állítja színpadra) és Arthur Miller drámájától, a Bűnbeesés után­ Ua. Ezeken kívül jó friss színt jelent majd az új évadban J. Svarc szovjet szerző mesejátéka, A sár­kány és egy tervezett új ma­gyar drámai bemutató.­­ Remélhető-e, hogy az új évadban a szín­ház prózai együttese és a bemutatói is fölzárkóz­unk a közönség által is kivánt modernebb já­tékstílushoz? — Az a törekvésünk, hogy minden műfajban kiegyenlí­tetté váljék a színvonal, hogy a kezdeményezőkészség egyformán jellemezze az operai tagozatot, a prózai együttest, az operettet és a balettet. Vagyis a maga mű­fajában a színház minden tagozata a lehető maximáli­sát nyújtsa. Éveken keresz­tül legtöbb vita a prózai ta­gozat körül gyűrűzött. Ez természetes is egyrészt, hi­szen a drámáik társadalmi mondanivalója közvetleneb­bül jut el nézőhöz és színész­hez, mint az operáé vagy az ilyen szempontból igénytele­nebb operetté és zenés víg­játéké. A vitának azonban magában a színjátszásban rejlő okai is voltak. Ezeket szeretnénk a magunk részé­ről az új évadban pozitívabb irányba terelni. Ebben a tö­rekvésünkben sokat vá­runk a színház új prózai fő­rendezőjétől, a Petőfi Szín­háztól hozzánk szerződött Bozóki Istvántól. — Kikkel erősítette művészi gárdáját a szín­ház a nyári szünetben és kik léptek ki? — Az említett Bozóki Ist­ván főrendezőn kívül Szász Károly dramaturgrendezővel, Angyal Mária és Sándor Já­nos rendezőkkel erősödött a rendezői gárda. Művészek közül hozzánk szerződött Módi Szabó Gábor, Barta Mária, Demjén Gyöngyvér, Falvai Klára, Csáki Magda, Horesnyi László, Kiss Gábor, Sár­osdi Rezső, M. Szabó Sán­dor, Tordai Teri, aki most végezte a főiskolát és Sáros­­sy György. — Más színházhoz szerző­dött társulatunktól Földy Teri, Kárpáthy Zoltán és Vá­­rady Szabolcs, a rendezőgár­dából Friss Péter, Hegedűs László és Nagy György. ZÁRÓÜLÉSHEZ KÖZELEDIK AZ M­T BUDAPESTI KONFE­RENCIÁJA— VASÁRNAP: LÁTOGATÁS KODÁLY ZOLTÁN SZÜ­­LŐVÁROSÁBAN A magyar népzenei kutatás nemzetközi sikere A Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri palotájában néhány nap óta megbeszélések, viták, művé­szi programok követik egy­mást: a Nemzetközi Népzenei Tanács konferenciája végzi munkáját. Harminc ország­ból csaknem kétszáz küldött érkezett Budapestre. Munká­jukról, a konferencia ered­ményeiről dr. Vikár László kandidátus, zenetudós tájé­koztat. — A Nemzetközi Népzenei Tanács budapesti konferen­ciája napirendjén két téma szerepel. Az egyik a nép­zene és műzene viszonya, a másik a zenei rendszerezés problémája. Előbbiről Sza­bolcsi Bence akadémikus előadása hangzott el, amely­­ összefoglalása volt több év­tizedes kutatásainak. Sza­bolcsi professzor áttekintést adott külföldi vendégeinknek Mint nyugdíjasoktól köszön­t a XX. század magyar zenéi tank­el Kiss Ferenctől és­ életéről, népzene és műzene Károlyi Istvántól.­­ Magyarországon kialakult sa­játos kapcsolatáról. Ennek lényege az, hogy nálunk a műzene a századfordulóig autentikus népi hatásoktól függetlenül fejlődött, a XX. század klasszikus magyar ze­néje — Bartók és Kodály életműve — pedig csak népi forrásokból merített, a folk­lórt nemesítette magasrendű művészetté. A kibernetika — A konferencia második főtémája: a zenei rendsze­rezés. A szorgos gyűjtőmun­ka nyomán világszerte tíz-, sőt százezer dallamot tarta­nak nyilván. Ennek rendsze­rezése hagyományos eszkö­zökkel már nem elképzel­hető. Segítségére siet vi­szont tudósainknak a kiber­netika. Hazánkban a gépi osztályozás és rendszerezés kísérletei szép eredményeket hoztak. Erről számolt be Járdányi Pál, a Magyar Tu­dományos Akadémia népze­nekutató csoportjának osz­tályvezetője. Hozzászólt a kérdéshez többek között prof. Willard Rhodes, az USA-beli Columbia-egyetem tanára, a Nemzetközi Nép­zenei Tanács alelnöke, prof. Samuel Baud-Bowy, a genfi konzervatórium igazgatója, prof. , Raina Katzarova bol­gár zenetudós, Bartók Béla egykori munkatársa, és dr. Erich Stockmann, a Német Demokratikus­ Köztársaság tudományos akadémiája nép­rajzi intézetének munkatár­sa. A nemzetközi eszmecsere tanúsága szerint eredménye­ink a zenei rendszerezésben igen jelentősek, munkánk színvonala e téren is eléri a világszínvonalat. Szkopljei siratódalok A konferencia természete­sen jó alkalom, hogy a világ minden részéből érkezett szakemberekkel megismer­tessük a magyar népzene­gyűjtés- és feldolgozás ered­ményeit. Minden küldöttnek csomagot ajándékoztunk, amelyben a Bartók Béla kéziratait, az akadémia nép­­zenekutató csoportjának te­vékenységét s a Bartók-arr­chívum munkásságát ismer­tető kiadvány mellett ez al­kalomra készült hanglemez is volt. Ez a lemez a leg­szebb magyar énekes és hangszeres népművészeket és csoportokat. A Nemzetközi Népzenei Tanács nagysikerű budapesti konferenciája kedd délben érkezik a záróüléshez. Addig még gazdag program várja a vendégeket. Vasárnap Ko­dály Zoltán szülővárosába, Kecskemétre látogatnak. Kecskemét közelében, a Hel­véciai Állami Gazdaságban a kecskeméti városi tanács díszebédet ad a konferencia tiszteletére. Hétfőn este Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter ad fogadást a Gundel ét­teremben. A hivatalos prog­ram előtt pedig tovább foly­tatják munkájukat a külön­böző szakcsoportok, amelyek érdekes bemutatókat is tar­tanak. Az eddigi bemutatók közül kiemelkedett Vasil Hadzsimanov gyűjtése. A macedón tudós a szkopljei földrengés másnapján rögzí­tette magnetofonszalagra né­pe ősi siratódallamait. Mrs. Roxane Mccollester New York-i kutató szudáni felvé­teleiből adott ízelítőt. A konferencia munkájában résztvevő tudósok kíváncsi­an várják, milyen meglepe­téseket tartogatnak még szá­mukra a közös munka és barátkozók hátralevő napjai. Száz tonna hídroncs a parton Megszaporodtak a hajók, uszályok a háború során a fasiszták által felrobbantott vasúti híd tövében. Hangos szó hallatszik nap mint nap a környéken. Vezényszavak, utasítások. Rövid szaggatott tárgyalások, s a búvár pár perc múlva víz alá­­ me­rül. Megkezdődtek a roncsfel­derítés után a kiemelési munkák. — 1965 decemberére kell befejezni, a folyóba süllyedt híd maradványainak kisze­dését, a folyammeder fel­szabadítását — mondja Éles István első osztályú búvár. ■— De azért szeretnénk egy­két hónapot lecsípni a ha­táridőből. Vár még ránk máshol is munka. — A felderítéskor nem tudták pontosan meghatá­rozni, mennyi idő alatt ké­szülnek el? — Akkor csak a felső ré­szeket tudtuk átkutatni. Azt, hogy mi van a roncsokra húsz éve rakodó iszap alatt, azt csak a kiemeléskor tud­juk meg. . — Mennyi roncsot szedtek már ki eddig? — Körülbelül 100 tonnát A híd egy övrésze, egy tartószekrénydarab, vasmacs­ka és kisebb roncsdarab he­ver már a partom A tízton­­nás úszódaru arrébb moz­dul, a kötelet leeresztik a folyómederbe. Leszáll a bú­vár is. Telefonon adja a darusnak és a kiszolgáló sze­mélyzetnek az utasításokat. — Kicsit jobbra ... köte­let... a tömlőt húzzátok fel. Kijön a felszínre. Csak a sisakot veti le, hátha kiol­dódik a kötél, s újra le kell merülnie. Megfeszül a tíztonnás da­ru. Egy kicsit előrebillen, s lassan a magasba emel egy újabb roncsdarabot. Egy acéldereglyét tolnak a hatal­mas lengő acélszörny alá. Abban helyezik el óvatosan a roncsot. Az iszap vissza­loccsan a vízbe. — Nem mindig ilyen kön­­­nyen megy a kiemelés — m­osolyodik el Kiss Gyula bú­várm­­est­er. Például az »Előre« kotrót is átalakítot­tuk darunak. Negyven­ tonna emelősúllyal sem tudtuk ki­mozdítani a helyéből azt a darabot. — S az ilyen nagy ron­csokat hogyan távolítják el? — Robbantással. Jövő hét elején a kisebb robbantáso­kat elkezdjük, de az igazi nagy munkával október kö­zepéig várunk, mert külön­ben hat kilométeres körzet­ben ki kellene üríteni a Ti­szát. S nyáron a víz az üdü­lőké. Nekünk akad addig is bőven munkánk. Hamarosan elkezd dolgozni az »Előre« kotró is. A kotrón is serény mun­ka folyik. Páncélossá alakít­ják át. — Ha belemar valami­lyen robbanóanyagba, ak­kor, ha nem erősítjük meg, szétlöki a kotrót — magya­rázza Éles István — a tető­zetre páncéllemezt helyez­nek, oldalt pedig homokkal töltött ládákkal barikádoz­­zák el. A három pontonon­­ illő »Lánchíd« úszódarun külön­leges szerkezet van: a szí­­vótag. Ezzel távolítják el a roncsokról az iszá­lót, hogy könnyebben hozzáférjenek. — És a mosatóval. Vala­melyikük leszáll a mosató­tömlővel a víz alá. A daru közben emeli a kiszemelt roncsot. A feltételezett kör­vonalairól nagynyomású víz­zel lemossuk az iszapot, hogy annyival is könnyebb legyen. — Nem veszélyes ez? — Ez a hivatásunk — mondják a búvárok, s egyi­kük újra leszáll a mélybe, hogy egy új roncsdarabot erősítsen a kötélre. Kovács Attila A MÁV kis forgalmú vonalainak sorsa Évekkel ezelőtt kezdte meg vizsgálatait a Vasúti Tudo­mányos Kutatóin­tézet — az Útügyi és az Autóközleke­dési Tudományos Kutatóin­tézettel együtt —, hogy meg­állapítsa, érdemes-e tovább­ra is fenntartani a forgal­mat a MÁV-nak olyan vo­nalain, amelyeket a közúti közlekedés fejlődése, vagy valami egy­éb tényező látszó­lag lassú sorvadásra ítélt. Ilyen vizsgálatot annak idején a MÁV 80 különböző vonalán láttak indokoltnak. Azóta azonban a több ízben megismételt adatgyűjtések arra mutattak, hogy e vona­laknak egy része — mintha csak megérezte volna, hogy ezen múlik a fennmaradása — ma már jóval nagyobb forgalmat bonyolít le, mint annak idején. Így a­ vizsgá­landó vonalak számát most 50-re csökkentették. A munka jól halad. Ti­zenkilenc vonal részletes vizsgálatával máris teljes egészében elkészültek és ezenkívül a vasúti önköltsé­gek alakulására vonatkozó adatgyűjtést még további 10 vonalon befejezték. Eddigi vizsgálataik eredményekép­pen 11 vonalon javasolták a forgalom teljes vagy részle­ges átterelését a közutakra, több vonalon pedig a Diesel­vontatás bevezetését szabták meg a vasúti forgalom fenn­tartásának feltételéül. Javas­lataik közül hetet a MÁV már meg is valósított. (MTI) Az Alföldön is szépen fizet a komló A sör „őrének” is neve­zik a komlót, mert a nép­szerű ital elállóképességét, tartósságát azáltal szabá­lyozzák, hogy mennyi kom­lót tesznek bele. Egy hekto­literhez általában tizenöt de­ka szárított termést használ­nak fel, az egy évig is el­álló dugaszolt sörökhöz pe­dig húsz dekát. Csongrád megyében négy évvel ezelőtt létesítették az első telepeket Szentes hatá­rában, a Pankotai Állami Gazdaság területén és a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban. Az ipari nö­vényt régebben főként a du­nántúli földeken termelték, mert attól tartottak, hogy az alföldi szeszélyes, szeles időjárás tönkreteheti az eme­letnyi magasságra kúszó komlót. Az elmúlt évek tapasztalatai rácáfoltak erre a hiedelemre. A forgószelek, sőt a jégverések okozta ká­rokat is gyorsan kiheverte a növény, s nyár végére az ül­tetvényeken nyoma sem lát­szott az elemi csapásnak. Az új kultúra délalföldi meg­honosítása mellett szól a táj adottsága is, mert a komló rendkívül napfényigényes, s Itt korábban érik be, mint az ország egyéb vidékein. Az idén már teljes termést ad­nak a telepek, holdankénti átlagban tíz-tizenöt mázsát, felülmúlva a dunántúli ho­zamokat. Vasárnap,1964. augusztus 23. QBhMAGYARORSZÁG 5 D Vukica Mitrovity iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii enviittes Síimen A belgrádi Vukica Mitrovity népi ének- és táncegyüt­tes tegnap magyarországi vendégszereplésre érkezett. El­ő fellépését délután szőregen tartotta a művelődési házban, melynek nagytermét zsúfolásig megtöltötték a szőregi és a szomszédos községekben lakó délszlávok. A műsort a ju­goszláv népek ének- és tánckultúrájának legszebb darab­jaiból válogatták össze. Az együttes még tegnap tovább­utazott Battonyáról, ahol este lépett fel. Magyarországi ven­dégszereplése idején tizenegy alkalommal lép közönség elé délszláv lakosú községekben. A műsor egyik legsikeresebb száma a makedón tánc (Somogyiné felv.) Sok felhő, kevés napsütés várható A pénteki tartós napsütést, 22—26 fokig emelkedett hő­mérsékletet szombaton a nyugati megyékben sokkal borúsabb és valamivel hű­vösebb idő váltotta fel. Vasárnap előreláthatóan ismét változékony lesz az idő. Ma előreláthatóan ismét változékony lesz az idő. He­lyenként és időnként szá­míthatunk egy kevés napsü­tésre, de a felhők dominál­nak. Általában erősen fel­hős időjárás várható, több­felé esővel, kisebb zivata­rokkal. Valószínűleg a nap­pali felmelegedés is csök­ken, nyugaton 20, keleten 25 fok körül várhatók a hő­mérsékleti maximumok.

Next