Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
Cél:minden ízében modern színház Évadnyitó szeptember 25-én — Hétfőn társulati üléssel kezdődik a munka a Nemzeti Színházban — Kik jöttek és kik mentek? A szabadtéri játékok befejeztével a színjátszás, a színművészet barátainak figyelme ismét a színház felé fordul. Ez az érdeklődés azért is indokolt, mert hamarosan kezdődik a munka, az új színiévad a szegedi szíházban is. Holnap, hétfőn tartják meg az ünnepélyes, évadnyitó társulati ülést, majd fokozatosan megkezdődnek az első bemutatók próbái. Mint Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója közölte, az új színiévadot szeptember 25-én, pénteken kezdik meg a Danton halála előadásával. Az új színiévaddal kapcsolatban munkatársunk néhány kérdéssel kereste fel a színház igazgatóját. — Milyen elgondolások alapján állították össze az új műsort? — Új műsorunkat annak jegyében állítottuk össze, hogy idén tovább haladhassunk a korszerű színház és színjátszás megteremtésének útján. Ennek egyik feltétele kétségtelenül a bemutatók jó kiválasztása. Az operatársulat például olyan bemutatókkal bővíti repertoárját az idén, mint Prokofjev legsikeresebb műve, a Három narancs szerelme, mellyel a szerző a világhírnevet szerezte meg magának. A változatosságra törekvés jegyében tűzzük műsorra Donizetti vígoperáját, a Szerelmi bájitalt és egy olasz nagyoperát, Bellini Normáját. Folytatjuk a hagyományt, miszerint egy balettestet is évről évre beiktatunk a műsorba. Ezúttal három egyfelvonásos balettet kapcsolunk össze egy előadás keretében. — Az operetteket is a modernebb, vonzóbb előadások lehetősége szerint választottuk ki. Így műsorra kerül Szilágyi—Somló Levendula című nagyoperettje, Jacobi klasszikus műve, a Leányvásár. Zenés vígjátékok közül a bolgár Petrov Amikor a rózsák táncra kelnek című művét választottuk. Sikert remélünk a prózai bemutatóktól is, nevezetesen Hubay~Vas—Ránky Egy szerelem három éjszakája című, Radnótival kapcsolatos, a második világháború utolsó évében játszódó játékától, amely Szeged felszabadulásának 20. évfordulójára egyik meglepetésünk lesz; G. B. Shaw Tanner John házassága című vígjátékától (mely Ember és felsőbbrendű ember címen ismertebb és Don Juan kései utódját állítja színpadra) és Arthur Miller drámájától, a Bűnbeesés után Ua. Ezeken kívül jó friss színt jelent majd az új évadban J. Svarc szovjet szerző mesejátéka, A sárkány és egy tervezett új magyar drámai bemutató. Remélhető-e, hogy az új évadban a színház prózai együttese és a bemutatói is fölzárkózunk a közönség által is kivánt modernebb játékstílushoz? — Az a törekvésünk, hogy minden műfajban kiegyenlítetté váljék a színvonal, hogy a kezdeményezőkészség egyformán jellemezze az operai tagozatot, a prózai együttest, az operettet és a balettet. Vagyis a maga műfajában a színház minden tagozata a lehető maximálisát nyújtsa. Éveken keresztül legtöbb vita a prózai tagozat körül gyűrűzött. Ez természetes is egyrészt, hiszen a drámáik társadalmi mondanivalója közvetlenebbül jut el nézőhöz és színészhez, mint az operáé vagy az ilyen szempontból igénytelenebb operetté és zenés vígjátéké. A vitának azonban magában a színjátszásban rejlő okai is voltak. Ezeket szeretnénk a magunk részéről az új évadban pozitívabb irányba terelni. Ebben a törekvésünkben sokat várunk a színház új prózai főrendezőjétől, a Petőfi Színháztól hozzánk szerződött Bozóki Istvántól. — Kikkel erősítette művészi gárdáját a színház a nyári szünetben és kik léptek ki? — Az említett Bozóki István főrendezőn kívül Szász Károly dramaturgrendezővel, Angyal Mária és Sándor János rendezőkkel erősödött a rendezői gárda. Művészek közül hozzánk szerződött Módi Szabó Gábor, Barta Mária, Demjén Gyöngyvér, Falvai Klára, Csáki Magda, Horesnyi László, Kiss Gábor, Sárosdi Rezső, M. Szabó Sándor, Tordai Teri, aki most végezte a főiskolát és Sárossy György. — Más színházhoz szerződött társulatunktól Földy Teri, Kárpáthy Zoltán és Várady Szabolcs, a rendezőgárdából Friss Péter, Hegedűs László és Nagy György. ZÁRÓÜLÉSHEZ KÖZELEDIK AZ MT BUDAPESTI KONFERENCIÁJA— VASÁRNAP: LÁTOGATÁS KODÁLY ZOLTÁN SZÜLŐVÁROSÁBAN A magyar népzenei kutatás nemzetközi sikere A Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri palotájában néhány nap óta megbeszélések, viták, művészi programok követik egymást: a Nemzetközi Népzenei Tanács konferenciája végzi munkáját. Harminc országból csaknem kétszáz küldött érkezett Budapestre. Munkájukról, a konferencia eredményeiről dr. Vikár László kandidátus, zenetudós tájékoztat. — A Nemzetközi Népzenei Tanács budapesti konferenciája napirendjén két téma szerepel. Az egyik a népzene és műzene viszonya, a másik a zenei rendszerezés problémája. Előbbiről Szabolcsi Bence akadémikus előadása hangzott el, amely összefoglalása volt több évtizedes kutatásainak. Szabolcsi professzor áttekintést adott külföldi vendégeinknek Mint nyugdíjasoktól köszönt a XX. század magyar zenéi tankel Kiss Ferenctől és életéről, népzene és műzene Károlyi Istvántól. Magyarországon kialakult sajátos kapcsolatáról. Ennek lényege az, hogy nálunk a műzene a századfordulóig autentikus népi hatásoktól függetlenül fejlődött, a XX. század klasszikus magyar zenéje — Bartók és Kodály életműve — pedig csak népi forrásokból merített, a folklórt nemesítette magasrendű művészetté. A kibernetika — A konferencia második főtémája: a zenei rendszerezés. A szorgos gyűjtőmunka nyomán világszerte tíz-, sőt százezer dallamot tartanak nyilván. Ennek rendszerezése hagyományos eszközökkel már nem elképzelhető. Segítségére siet viszont tudósainknak a kibernetika. Hazánkban a gépi osztályozás és rendszerezés kísérletei szép eredményeket hoztak. Erről számolt be Járdányi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia népzenekutató csoportjának osztályvezetője. Hozzászólt a kérdéshez többek között prof. Willard Rhodes, az USA-beli Columbia-egyetem tanára, a Nemzetközi Népzenei Tanács alelnöke, prof. Samuel Baud-Bowy, a genfi konzervatórium igazgatója, prof. , Raina Katzarova bolgár zenetudós, Bartók Béla egykori munkatársa, és dr. Erich Stockmann, a Német Demokratikus Köztársaság tudományos akadémiája néprajzi intézetének munkatársa. A nemzetközi eszmecsere tanúsága szerint eredményeink a zenei rendszerezésben igen jelentősek, munkánk színvonala e téren is eléri a világszínvonalat. Szkopljei siratódalok A konferencia természetesen jó alkalom, hogy a világ minden részéből érkezett szakemberekkel megismertessük a magyar népzenegyűjtés- és feldolgozás eredményeit. Minden küldöttnek csomagot ajándékoztunk, amelyben a Bartók Béla kéziratait, az akadémia népzenekutató csoportjának tevékenységét s a Bartók-arrchívum munkásságát ismertető kiadvány mellett ez alkalomra készült hanglemez is volt. Ez a lemez a legszebb magyar énekes és hangszeres népművészeket és csoportokat. A Nemzetközi Népzenei Tanács nagysikerű budapesti konferenciája kedd délben érkezik a záróüléshez. Addig még gazdag program várja a vendégeket. Vasárnap Kodály Zoltán szülővárosába, Kecskemétre látogatnak. Kecskemét közelében, a Helvéciai Állami Gazdaságban a kecskeméti városi tanács díszebédet ad a konferencia tiszteletére. Hétfőn este Ilku Pál művelődésügyi miniszter ad fogadást a Gundel étteremben. A hivatalos program előtt pedig tovább folytatják munkájukat a különböző szakcsoportok, amelyek érdekes bemutatókat is tartanak. Az eddigi bemutatók közül kiemelkedett Vasil Hadzsimanov gyűjtése. A macedón tudós a szkopljei földrengés másnapján rögzítette magnetofonszalagra népe ősi siratódallamait. Mrs. Roxane Mccollester New York-i kutató szudáni felvételeiből adott ízelítőt. A konferencia munkájában résztvevő tudósok kíváncsian várják, milyen meglepetéseket tartogatnak még számukra a közös munka és barátkozók hátralevő napjai. Száz tonna hídroncs a parton Megszaporodtak a hajók, uszályok a háború során a fasiszták által felrobbantott vasúti híd tövében. Hangos szó hallatszik nap mint nap a környéken. Vezényszavak, utasítások. Rövid szaggatott tárgyalások, s a búvár pár perc múlva víz alá merül. Megkezdődtek a roncsfelderítés után a kiemelési munkák. — 1965 decemberére kell befejezni, a folyóba süllyedt híd maradványainak kiszedését, a folyammeder felszabadítását — mondja Éles István első osztályú búvár. ■— De azért szeretnénk egykét hónapot lecsípni a határidőből. Vár még ránk máshol is munka. — A felderítéskor nem tudták pontosan meghatározni, mennyi idő alatt készülnek el? — Akkor csak a felső részeket tudtuk átkutatni. Azt, hogy mi van a roncsokra húsz éve rakodó iszap alatt, azt csak a kiemeléskor tudjuk meg. . — Mennyi roncsot szedtek már ki eddig? — Körülbelül 100 tonnát A híd egy övrésze, egy tartószekrénydarab, vasmacska és kisebb roncsdarab hever már a partom A tíztonnás úszódaru arrébb mozdul, a kötelet leeresztik a folyómederbe. Leszáll a búvár is. Telefonon adja a darusnak és a kiszolgáló személyzetnek az utasításokat. — Kicsit jobbra ... kötelet... a tömlőt húzzátok fel. Kijön a felszínre. Csak a sisakot veti le, hátha kioldódik a kötél, s újra le kell merülnie. Megfeszül a tíztonnás daru. Egy kicsit előrebillen, s lassan a magasba emel egy újabb roncsdarabot. Egy acéldereglyét tolnak a hatalmas lengő acélszörny alá. Abban helyezik el óvatosan a roncsot. Az iszap visszaloccsan a vízbe. — Nem mindig ilyen könnyen megy a kiemelés — mosolyodik el Kiss Gyula búvármester. Például az »Előre« kotrót is átalakítottuk darunak. Negyven tonna emelősúllyal sem tudtuk kimozdítani a helyéből azt a darabot. — S az ilyen nagy roncsokat hogyan távolítják el? — Robbantással. Jövő hét elején a kisebb robbantásokat elkezdjük, de az igazi nagy munkával október közepéig várunk, mert különben hat kilométeres körzetben ki kellene üríteni a Tiszát. S nyáron a víz az üdülőké. Nekünk akad addig is bőven munkánk. Hamarosan elkezd dolgozni az »Előre« kotró is. A kotrón is serény munka folyik. Páncélossá alakítják át. — Ha belemar valamilyen robbanóanyagba, akkor, ha nem erősítjük meg, szétlöki a kotrót — magyarázza Éles István — a tetőzetre páncéllemezt helyeznek, oldalt pedig homokkal töltött ládákkal barikádozzák el. A három pontonon illő »Lánchíd« úszódarun különleges szerkezet van: a szívótag. Ezzel távolítják el a roncsokról az iszálót, hogy könnyebben hozzáférjenek. — És a mosatóval. Valamelyikük leszáll a mosatótömlővel a víz alá. A daru közben emeli a kiszemelt roncsot. A feltételezett körvonalairól nagynyomású vízzel lemossuk az iszapot, hogy annyival is könnyebb legyen. — Nem veszélyes ez? — Ez a hivatásunk — mondják a búvárok, s egyikük újra leszáll a mélybe, hogy egy új roncsdarabot erősítsen a kötélre. Kovács Attila A MÁV kis forgalmú vonalainak sorsa Évekkel ezelőtt kezdte meg vizsgálatait a Vasúti Tudományos Kutatóintézet — az Útügyi és az Autóközlekedési Tudományos Kutatóintézettel együtt —, hogy megállapítsa, érdemes-e továbbra is fenntartani a forgalmat a MÁV-nak olyan vonalain, amelyeket a közúti közlekedés fejlődése, vagy valami egyéb tényező látszólag lassú sorvadásra ítélt. Ilyen vizsgálatot annak idején a MÁV 80 különböző vonalán láttak indokoltnak. Azóta azonban a több ízben megismételt adatgyűjtések arra mutattak, hogy e vonalaknak egy része — mintha csak megérezte volna, hogy ezen múlik a fennmaradása — ma már jóval nagyobb forgalmat bonyolít le, mint annak idején. Így a vizsgálandó vonalak számát most 50-re csökkentették. A munka jól halad. Tizenkilenc vonal részletes vizsgálatával máris teljes egészében elkészültek és ezenkívül a vasúti önköltségek alakulására vonatkozó adatgyűjtést még további 10 vonalon befejezték. Eddigi vizsgálataik eredményeképpen 11 vonalon javasolták a forgalom teljes vagy részleges átterelését a közutakra, több vonalon pedig a Dieselvontatás bevezetését szabták meg a vasúti forgalom fenntartásának feltételéül. Javaslataik közül hetet a MÁV már meg is valósított. (MTI) Az Alföldön is szépen fizet a komló A sör „őrének” is nevezik a komlót, mert a népszerű ital elállóképességét, tartósságát azáltal szabályozzák, hogy mennyi komlót tesznek bele. Egy hektoliterhez általában tizenöt deka szárított termést használnak fel, az egy évig is elálló dugaszolt sörökhöz pedig húsz dekát. Csongrád megyében négy évvel ezelőtt létesítették az első telepeket Szentes határában, a Pankotai Állami Gazdaság területén és a Hódmezővásárhelyi Állami Gazdaságban. Az ipari növényt régebben főként a dunántúli földeken termelték, mert attól tartottak, hogy az alföldi szeszélyes, szeles időjárás tönkreteheti az emeletnyi magasságra kúszó komlót. Az elmúlt évek tapasztalatai rácáfoltak erre a hiedelemre. A forgószelek, sőt a jégverések okozta károkat is gyorsan kiheverte a növény, s nyár végére az ültetvényeken nyoma sem látszott az elemi csapásnak. Az új kultúra délalföldi meghonosítása mellett szól a táj adottsága is, mert a komló rendkívül napfényigényes, s Itt korábban érik be, mint az ország egyéb vidékein. Az idén már teljes termést adnak a telepek, holdankénti átlagban tíz-tizenöt mázsát, felülmúlva a dunántúli hozamokat. Vasárnap,1964. augusztus 23. QBhMAGYARORSZÁG 5 D Vukica Mitrovity iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii enviittes Síimen A belgrádi Vukica Mitrovity népi ének- és táncegyüttes tegnap magyarországi vendégszereplésre érkezett. Elő fellépését délután szőregen tartotta a művelődési házban, melynek nagytermét zsúfolásig megtöltötték a szőregi és a szomszédos községekben lakó délszlávok. A műsort a jugoszláv népek ének- és tánckultúrájának legszebb darabjaiból válogatták össze. Az együttes még tegnap továbbutazott Battonyáról, ahol este lépett fel. Magyarországi vendégszereplése idején tizenegy alkalommal lép közönség elé délszláv lakosú községekben. A műsor egyik legsikeresebb száma a makedón tánc (Somogyiné felv.) Sok felhő, kevés napsütés várható A pénteki tartós napsütést, 22—26 fokig emelkedett hőmérsékletet szombaton a nyugati megyékben sokkal borúsabb és valamivel hűvösebb idő váltotta fel. Vasárnap előreláthatóan ismét változékony lesz az idő. Ma előreláthatóan ismét változékony lesz az idő. Helyenként és időnként számíthatunk egy kevés napsütésre, de a felhők dominálnak. Általában erősen felhős időjárás várható, többfelé esővel, kisebb zivatarokkal. Valószínűleg a nappali felmelegedés is csökken, nyugaton 20, keleten 25 fok körül várhatók a hőmérsékleti maximumok.