Délmagyarország, 1964. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

H Mpi­­lei­leni elszállítása vár véSíalalainkra ez őszi csúcsferial­ieisal A Csongrád megyei Szállítási Bizottság titkárának tájékoztatója Szállítási vállalataink or­szágszerte készülnek az őszi csúcsforgalomra. A megyei szállítási bizottság az elmúlt napokban összesítette az ed­digi tapasztalatokat. Ezekről és az őszi csúcsforgalomra való készülődésről Csiszár Károly, a Csongrád megyei Szállítási Bizottság titkára, a 10-es számú AKÖV igazga­tója tájékoztatta a helyi sajtó képviselőit. Elmondotta a többi között, hogy a megyei szállítási bi­zottság nagy gondot fordít arra, hogy tovább nőjön a ter­melékenység a szállító­iparban, biztosítsa a vasúti kocsik gyors ki- és berakását, az árufogadási idő növelését és a gépkocsik napi foglalkoz­tatási idejének emelését. A szállíttatók a most követke­ző hónapokban maximálisan használják ki a tehergépko­csikat, s minél több helyen fogadjanak árut vasárnap is. Előreláthatóan az idén a tavalyinál több Dél-Magyar­­országra jellemző mezőgaz­dasági terméket kell szállí­tani. Több áru fuvarozását ké­rik a cukorgyárak és a rostkikészítő vállalat. Szeptembertől kezdve meg­nőnek a szállítási igények, hiszen ebben az időszakban kell­­­ beszállítani a fűszer­­paprikát, a szőlőt is. Az ed­dig összesített tervek szerint a vasúti forgalomban a töb­bi között 25 ezer tonna cu­korrépa, 5 ezer tonna ken­der, 12 ezer tonna zöldség­es gyümölcsáru, 5 ezer ton­na építési homok, 4 ezer tonna tégla, és több ezer tonna konzervgyártáshoz szükséges zöldség fuvarozá­sát kell elvégezni a hátrale­vő négy­­ hónap alatt. Ezek elszállításához a vasúti kocsikat az előre történt megegyezés alapján Ixkcsátja a szállíttatók ren­delkezésére a MÁV. Ahol lehet, kötött szerelvény­­fordulókat, zárt irányvona­tokat szervez, hogy meggyor­sítsa a kocsifordulót. Az év hátralevő hónapjaiban job­ban kihasználják a kocsi­park kapacitását. Az előzetes tervek­ szerint a MÁV biztosítja az áruk el­szállítását, egyedül a kender- és Ien­i érmés egy részét kaza­­l­ózzák majd össze a föl­deken és halasztják el be­szállítását­ a jövő év ele­jére. Az olyan áruk vasúti szál­lításában, amelyek nem ké­nyesek, tárolhatók, nem ve­szélyeztetik a közellátás biztonságát és nem akadá­lyozzák az üzemi termelést, előreláthatóan csak pár na­pos halasztással, vasárnapi, vagy ünnepnapi, esetleg éj­jeli rakodások kihasználásá­val szállítja el a MÁV. A továbbiakban arról be­szélt Csiszár Károly, hogy a megyei szállítási bizott­ság a korábbinál nagyobb segítséget nyújt a MÁV- nak, hogy a fuvaroztató vállala­tok jobban megértsék a vas­­út nehézségeit, kéréseit tá­mogassák és így az őszi csúcsforgalmi feladatokat za­vartalanul bonyolítsa le. Az év második felében közel másfél millió tonna áru elszállítását tervezik gépkocsikkal. Ezt a hatalmas árumennyi­séget a meglevő gépkocsi­­parkkal, közel 623 gépkocsi­val bonyolítja majd le a 10. sz. Autóközlekedési Válla­lat. Munkájához jobban igénybe veszi a vállalatok által felajánlott közületi gép­járműveket. Az elmúlt év­ben összesen 35 közület ajánlotta fel szabad kapaci­tású gépjárműveit közhasz­nú fuvarozásra, 411 munka­napra. Ezzel szemben az idén már július 31-ig 77 kö­zület 1302 munkanapra aján­lotta fel gépjárműveit. Sze­retnék, ha ez a szám a má­sodik fél évben tovább nőne. Az autóközlekedési válla­lat dolgozóinak munkáját még mindig nehezíti az, hogy nem világítják meg mindenütt kellően a rak­­területeket, sőt olyan munkahely is van, ahol vízben kell dolgozni. Az ilyen helyeken, pályaud­varokon a rakodás igen bal­esetveszélyes és természete­sen a munka lassúbb, mint lehetne. Sőt a kirakott áruk­ban még minőségi romlás is keletkezhet. A MÁV részé­ről is merülnek fel igények az AKÖV munkájával kap­csolatban. A szállítási bi­zottság a jobb együttműkö­dés érdekében igyekszik összehangolni e két nagy szállítási vállalat tevékenységét. Nagyobb támogatást kér­nek a szállító vállalatok az üzemektől, a szállíttató vál­lalatoktól az őszi csúcsfor­galom idején. Még mindig vannak olyan gyárak, ahol éjszakai, vagy munkaszüneti napon érkező küldeménye­ket nem fogadják és azt ké­rik, hogy őket csak munka­időben, vagy munkanapokon szolgálják ki. Ilyenek a Ma­gyar Kábelművek szegedi gyáregysége, esetenként a FŰSZERT Vállalat és né­hány kereskedelmi vállalat. Hogy a Gazdasági Bizottság ezzel kapcsolatos határoza­tának ér­vényt szerezzenek Csongrád megyében, a szál­lítási bizottság együttműköd­ve a népi ellenőrzési bizott­sággal, a jövőben folyamatosan ellenőrzi a szállítási munkát, s ahol mulasztásokat tapasztal­­­­nak, ott javaslatot tesznek a felelősségre vonásra. Nem helyes az, hogy sok fuvaroztató még mindig öt­napos munkahétben foglal­koztatja a tehergépkocsikat, holott a Gazdasági Bizott­ság határozata hatnapos munkahetet ír elő. A Sze­gedi Kiskereskedelmi Válla­lat, az építőipari vállalatok és szövetkezetek még ma sem törekszenek a napi foglalkoztatási idő meghosszabbítására, a gép­kocsik szombati használa­tára. Az autóközlekedési válla­lat házon belül is kutatja a termelékenység növelésének lehetőségeit. E kutatómunka eredményeként vezette be szeptember 1-től a 3 tonna és ennél nagyobb raksúlyú gépkocsik vezetőinek­ telje­sítménybérezését. Az új tel­jesítménybérezési rendszer a fuvaridő csökkenését ered­ményezi és a gépkocsivezetőt a fuva­rozás szervezésében való aktívabb részvételre ser­kenti. Az új bérezési rendszerben a szállítási lehetőség jobb kihasználásával a fuvaroz­tató is érdekeltebbé válik. A gépesítéssel is tovább növeljük a szállítási munka termelékenységét. A Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium tervei szerint teljesen gépesítik a rako­dást Szeged-Tisza és Sze­­ged-Rókus vasúti állomá­sokon. Szeretnék, ha a rakodás gé­pesítését már az őszi csúcs­­forgalom időszakában meg­kezdenék, hogy a megnöve­kedett feladatokat időben, pontosan elvégezhessék — fejezte be tájékoztatóját Csi­­szár Károly elvtárs. II! üzemházat kap a szegedi szerszámkovács ktsz Hol van Szegeden a Szer­számkovács-, Redőnykészítő- és Műköszörűs Ktsz? Itt is, ott is, amott is, mindenütt. A város bármely pontján ta­lálkozhatunk vele. A Bajai úton, a Tisza Lajos utcában, a Rákóczi úton és még sok kisebb műhelyben kopognál, a szerszámkovácsok kalapá­csai, s ezért a termelés igen költséges. A szövetkezet ve­zetősége — hogy segítsen ezen a problémán — már régóta tervezi egy üzemház építését. Készített is egy 9 millió 700 ezer forint összegű beruházási tervet, mely sze­rint a most épülő nyugati iparövezetben a szerszámko­vácsok is kapnának négy nagy műhelyt, és szociális épületet. Az Országos Terv­hivatal jóváhagyta javasla­tukat, azzal a módosítással, hogy egyelőre csak 3 millió 400 ezer forint összeget k­ap a ktsz az építkezések meg­kezdésére. A műhelyek ter­vezését a Műszaki Tervező Szövetkezet vállalta. Az építkezést előreláthatóan 1965-ben kezdik meg. A szö­vetkezet tagjai remélik, hogy az új üzemházban majd eredményesebben dolgozhat­nak teljesíthetik terveiket Az első félévben a ktsz export tevékenysége igen szép volt. öt újfajta ollót, különböző fogókat küldött a nyugati országokba. Export­tervét, a 6 millió forintot teljesítette. A belföldre jut­tatott áruk mennyiségével és minőségével sem volt baj az elmúlt fél évben, hiszen tervüket 110 százalékra tel­jesítették. Problémát okozott azonban a szolgálatási terv teljesí­tése. Az első fél évben a la­kosság szolgáltatását 96,2 százalékra teljesítette a ktsz, azaz 133 ezer forint helyett csak 128 ezer forintot a kö­zületi szolgáltatási terv tel­jesítésében az első fél év­ben 597 ezer forint helyett csupán 534,4 ezer forintot ért el. ______________________________________________£____________________________________________ Kitüntetések a bányásznap alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a 14. bányásznap al­kalmából kitüntetéseket ado­mányozott a legjobb eredmé­nyeket elért bányaipari dol­gozóknak. A kitüntetéseket Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke nyúj­totta át szombaton a Par­lament kupolacsarnokában. Az ünnepségen részt vett Fock Jenő, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Szurdi István, a párt Központi Bizottságának titká­ra, dr. Lévárdi Ferenc ne­hézipari miniszter, Blaha Béla, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Kisházi Ödön hangsúlyoz­ta, hogy ezen a napon az egész ország meleg szeretet­tel köszönti a bányászainkat, akik áldozatosan dolgoznak a magyar nép felemelkedé­séért. Helytállásuknak kö­szönhető, hogy az elmúlt két rendkívüli hideg télben is megoldódtak energia­gondja­ink, s az idén ismét kima­gasló eredményeket értek el bányászaink.­­ Kisházi Ödön szólt arról, hogy népgazdaságunk sok millió forintot áldoz a bá­nyászok egészségének, testi épségének védelmére. A szén-, érc-, és ásványbánya­ A 14. Bányásznap alkalmá­ból szombaton délután ün­nepséget tartottak a Nehéz­ipari Minisztériumban, ame­lyen részt vettek a bányászat vezetői és kitüntetett dolgo­zói. Az ünnepi beszédet dr. Lévárdi Ferenc, nehézipari miniszter mondotta, és ki­tüntetéseket nyújtott át a bányászat legjobb eredményt elért dolgozóinak- a Munká­szatban az idén munkásvé­delmi és egészségügyi célokra 32 millió, jóléti, szociális, kulturális és üzemen kívüli orvos-egészségügyi célokra 66 millió forintot fordít. Ezután Kisházi Ödön ki­tüntetéseket adott­ át. Heten a Munka Érdemrend arany­­fokozatát kapták, a Munka Érdemrend ezüst fokozatával harminc, bronz fokozatával öt­ven bányászipari dolgozót tüntetett ki az Elnöki Ta­nács. Érdemrend ezüst fokozatát tizenketten, a bronz fokoza­tot ötvenen kapták meg, ti­zennégyen a 15 éves bányász szolgálati érdemérmet, ket­ten a bányászat kiváló dol­gozója, tizennyolcan a nehéz­ipar kiváló dolgozója kitün­tetést kapták, huszonkilen­cen egyéb jutalomban része­sültek. (MTI) Bányásznapi ünnepség a Nehézipari Minisztériumban Két gazdaság jogásza Az ügyvédeket nemigen szokás dicsérni. Nem azért, mintha mindegyik méltatlan volna rá, hanem mert így szokta meg a köztudat. Va­lamelyik hazai bölcs azt is megfigyelte, hogy per folya­mán a két szembenálló ügy­véd olyan, mint az olló szá­ra. Ha összecsukjuk, egy­mást elvágni látszanak, pe­dig csak azt vágják el, vagy meg, ami, vagy aki közéjük kerül. ___ A hasonlaton jót derül­tünk a röszkei Petőfi és Kossuth Tsz ügyvédjével, jo­gi képviselőjével, dr. Adá­­nyi Józseffel, a szegedi já­rási tanács titkárságának fő­előadójával. A két tsz-ben másodállásban látja el a fel­adatát Azok közé a tsz „ügyvédek” közé tartozik, akiket a Csongrád megyei Ügyvédi Kamara legutóbbi tanácskozásán is megdicsér­tek, mert a gazdaságukban hosszú idő óta nem született törvénysértő határozat Nincs törvénysértés Nagy szó ez, ha azt ves­­­szük, hogy a szegedi járás több tsz-ében 13 vezetőségi ülésen és négy közgyűlésen hoztak törvénysértő határoza­tot. Sőt az olyan fejlett gaz­daságban, mint a bab­Sttyai Móra Ferenc Tsz. két ilyen határozat is született egy­szerre. A röszkei Petőfi Tsz­­ben két év óta sem a köz­érdeket, sem egyes szemé­lyeket nem sértettek meg olyan határozattal, amely további orvoslásra, korrigá­lásra szorult volna. Dr. Adányi ügyrendi mód­szerét pedig nem fedi titok, csupán együttérez tsz-e ve­zetőivel, tagságával. Nem úgy tesz, mint egy régi vá­gású ügyvéd, aki az egyik szegedi tsz-ben ügyködik, nem éppen bagóért. Mégis, mikor a tsz központi irodának egy házat vásárolt, az átírási ügyvitelért felszámolt né­hány ezrest a saját zsebére. A két röszkei gazdaság jo­gi képviselője akkor került kapcsolatba a faluval, ami­kor a mezőgazdasági átszer­vezés időszakában forrt, vi­harzott a lélek. Hetekig kint volt a faluban éjjel-nappal, hogy a jófelé igazgassa az emberek indulatát. Hogy is akarhatott volna rosszat a parasztoknak, amikor az ő apja is munkásember. Laka­tos brigádvezető a Szegedi Vas- és Fémipari Rtsz-ben. Nem volt tehát nehéz szót érteni a munkás fiával, aki jogot, törvényt tanult, s tud­ta, hogy csak a közösség ereje emelheti fel a röszkei parasztokat is. S mert hit­tek neki akkor is, később sem akartak benne csalat­kozni. Így hívták meg jogi képviselőjüknek. Alkut nem kötött velük. Munkaegységet kap. Hogy egy munkaegység értéke ebben a tsz-ben már tavaly is 57 forint 33 fillér volt, az a szorgalomnak, a hozzáértő gazdálkodásnak köszönhető. Volt ez keve­sebb is, viszont több is lehet. Annak idején a kisebb ellenszolgáltatás mellett sem hagyta figyelmen kívül a tsz érdekeit. Álltak már per­ben a Dorozsmai Gépállo­mással is, amikor határidőre nem végeztek a szántással. A pert megnyerték a tsz 8 ezer forint kártérítést ka­pott. Peres ü­gyeH Volt olyan gazda is, aki lelegeltette teheneivel a tsz almáját. Ez se maradt bün­tetlenül. Dr. B. S.-né zárt kertnek nevezett egy 3 hold 1064 négyszögöl gyümölcsöst, amit mindig mással művel­­tetett. A haszonbérlő azon­ban bevitte a földet a kö­zösbe. Dr. B.-né ennek elle­nére is leszedte a gyümöl­csöt. Most 5 és fél ezer fo­rint kártérítést fizet a tsz­­nek. Két tsz között is lehet peres ügy. Az öttömösi Ma­gyar László Tsz évek óta nem fizet a Petőfi Tsz-nek a tőle haszonbérbe vett 15 hold után földjáradékot. Kis ügy, ez ami mégis elinté­zésre vár. Tanácsért sokan felkeresik dr Adányit pol­gári peres ügyekben is. Ti­zenhárom tulajdonosa volt egy kis tanyának. Tizenket­ten megegyeztek, hogy el­adják, s az árát elosztják arányosan. A tizenharmadik testvér azonban nem ment bele, mert a többi tizenket­tővel haragban áll. Egy nagy „perre” most készül dr. Adányi József, a röszkei Kossuth Tsz képvi­seletében. A tsz földterületei között fekszik ugyanis több kilométer hosszan a tiszai holtág, amelyet a szegedi Kossuth Halászati Tsz bérel az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól a Földműve­lésügyi Minisztérium jóvá­hagyásával. Annak idején ugyanis a röszkeiek, amikor még csak tanulgatták a kö­zös gazdálkodást, nem vet­ték tervükbe a holtágak vi­zét. Nem tudták, mi fán te­rem az öntözéses gazdálko­dás, a nagyüzemi kacsa- és libatenyésztés, nem utolsó­sorban a hal­aszi ág haszna. Aki hamarabb felocsúdott, azé lett a holtág, jelenleg az 53 tagú halászati tsz-é, amelynek egyébként több mint 2500 hold vízterület van a birtokában. Kié lesz a holtág vize? — A röszkei Kossuth Tsz­­nek viszont — számolta dr. Adányi — 1300 tagja van, s nem egészen két hold meg­művelése jut egy tagra. Igaz, a holtág vízterülete 50 hold körül van, viszont az öntözé­ses gazdálkodási terv évi 2 millió forint. Az öntözéshez megemeltük a vízszintet, er­re a halászati tsz panasszal futkosott, hogy megzavarjuk a haltenyésztést. Létre aka­runk hozni egy tízezres ka­csafarmot, ez azonban nem kedvez majd a hal­ivadék­nak. A döntés, hogy kit illet jobban és igazságosan a holtág, most a megyei szervek előtt van. Justitia végül is kinek ad­ja a holtágak vizét? Még nem lehet tudni. Bizonyára a halászati tsz is leteszi majd a maga érveit az asz­talra. De hogy dr. Adányi Józsefet az igazság védelmé­ben és érdekében hívták ma­guk közé a röszkeiek, az bi­zonyos. Lődi Ferenc Akiknek szeptemberben kezdődik a második fél­év Szeptemberben kezdődik az iskolaév. De csak az iskolás­korú diákoknak. A falvakba kihelyezett mezőgazdasági technikusok felnőtt hallgatói számára viszont szeptember — a második félév kezdete. Szőregen például két ilyen osztály működik. — A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Technikum­nak két kihelyezett osztálya van nálunk — mondja Már­ton András, a szőregi általá­nos iskola igazgatója. — Egy első és egy harmadik, össze­sen ötven tanulóval. — Kik tanulnak a leve­lező tagozaton? — Túlnyomórészt a szom­szédos falvakból jöttek össze az emberek. Szőregi alig tíz­­tizenkettő akad közöttük, Ti­­szaszigeti viszont annál több. Nagy részük ma is a mező­­gazdaságban dolgozik. A technikum befejezése után, mint mezőgazdasági szakem­berek szeretnének továbbra is­ dolgozni. A tanulók átla­gos életkora harminc év. De akad közöttük ötvenhat éves is és olyan fiatal is, mint a tizennyolc éves Molnár Er­zsébet. — Nem okoz-e problémát ennyi embernek az oktatása? — Az oktatást két iskola nevelői végzik. A közisme­­reti tárgyakat szőregi taná­rok tanítják — akik tanár­képző főiskolát végeztek , a szaktárgyakat vásárhelyiek. A heti hat óra konzultáció egyelőre elegendőnek bizo­nyul. A kezdet egy kicsit nehéz, de aztán megy min­den, mint a karikacsapás. F. I. Tájékoztató az általános iskolai kézikönyvekről Több iskola pedagógusai még nem kapták meg a mun­kájukat segítő­­ kézikönyve­ket Ezzel kapcsolatban a Tankönyvkiadó Vállalatnál elmondták, hogy az általá­nos iskolák pedagógusai ré­szére már megjelent a kézi­könyv az első és második osztályos környezetismeret­hez, az első, a második, har­madik és negyedik osztályos énektanításhoz, valamint az 1—4. osztályok gyakorlati foglalkozásához. Ezek kiszál­lítása már megkezdődött. Ugyancsak hamarosan az is­kolákba kerül az 5-ikes új orosz nyelvkönyv a formá­tumához készült kézikönyv. Megjelent a kézikönyvet he­lyettesítő útmutató a 1—4. összevont osztályú, a 1—3. és a 2—1. Ugyancsak össze­vont osztályú iskolák pedagó­gusainak is. Még nyomdában van, s előreláthatólag 1965 első ne­gyedében készül el az 5. és 6. osztályos gyakorlati foglal­kozás kézikönyve az 5—8.-os háztartási ismeretekhez, az 5.-es orosz nyelvkönyv b) for­mátumához, az 5.-es ének­hez és a számtanhoz a ké­zikönyv, valamint a 7.-es biológia oktatáshoz, továbbá az 5—8. összevont osztályok pedagógusainak készült út­mutató. A felsoroltakon kívül több általános iskolai segédkönyv kéziratán most dolgoznak, s ezek is csak jövőre látnak napvilágot Az egyenként 8000—10 000 példányban megjelenő kézi­könyveket országszerte a ta­nácsok osztják szét az isko­lák között. (MTI) .Vasárnap, 1964. szeptember 6. Q&L-MAGYARORSZÁG 5

Next