Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

A ti­A G­Y 4­R SZOCIALISTA UVXKASPARI L­i * I A 54. évfolyam, 230. szám ___________________Ara: 50 fillér _________Csütörtök, 1964. október 1. Magyar-csehszlovák barátsági gyűlés a Beloiannu­sz-gyárban Bsiagi LáisE A­ntonin Novotny, Cseh- Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak első titkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke, a hazánkban tartóz­kodó csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a küldöttség tag­jai szerdán a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba lá­togattak. Részt vett a láto­gatáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, dr. Ajtai Mik­lós, az Országos Tervhivatal elnöke, az MSZMP Politi­ki Bizottságának póttagja, Szur­­di István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Csikesz Józsefné, az MSZMP budapesti bizottsá­gának titkára. A nagy múltú üzem ünne­pi köntösben várta a testvé­ri csehszlovák nép küldötte­it. A gyár kapujában kül­döttség fogadta a vendége­ket, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszterrel az élen. A gyári fiatalok egy csoportja virágokkal kedves­kedett a vendégeknek. A gyári technikum osz­tálytermében rendezett ba­ráti összejövetelen Sellő Dé­nes vezérigazgató ismertette a múlt század nyolcvanas éveiben alapított üzem fej­lődésének útját napjainkig. Szólt arról, hogy a KGST kereteiben gyümölcsöző mű­szaki együttműködés bonta­kozott ki a csehszlovák és a Beloiannisz-gyári magyar szakemberek között. Ezután Kovács Kálmán, a gyári pártbizottság titkára adott rövid tájékoztatót a pártszervezet és a tömeg­szervezetek életéről, munká­járól. A vendégek és a házigaz­dák között közvetlen han­gulatú, sokoldalú eszmecsere bontakozott ki a kapcsolatok bővítésének kérdéseiről. A csehszlovák államelnök azt fejtegette, hogy — véleménye szerint — az együttműködés mind a híradástechnika, mind az ipar más ágaiban sokkal eredményesebb lehet, ha a kutatásoktól, a gyár­tásig megszüntetik a párhu­zamosságokat. Így valósít­hatják meg a célt, hogy vi­lágszínvonalon álló termé­kekkel jelentkezzenek a vi­lágpiacon. A szó ezután a műszaki fejlesztés, a gyártmányok korszerűsítése és az anyagi ösztönzés különböző kérdé­seire terelődött. A kötetlen eszmecsere után a házigazdák gyárláto­gatásra invitálták a vendé­geket. A jelfogó gyáregység tekercselő műhelyéből a ked­ves vendégek a gyár korsze­rű ebédlőjébe mentek. A ha­talmas teremben a munká­sok ezrei szorongtak. Hos­­­szan zúgó taps köszöntötte a­­ csehszlovák és a magyar ál­lamférfiakat. Az üzemi röpgyűlést Ko­vács Kálmán, a gyári párt­bizottság titkára nyitotta meg, majd Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke lépett a mikro­fonhoz. A magyar— csehszlovák tárgyalások Novotny elvtárs a Beloiannisz-gyárban Kádár János elvtárs beszéde Kádár János hangsúlyozta: a magyar párt- és állami ve­zetőknek jóleső érzés a cseh­szlovák párt- és kormány­­küldöttség tagjainak társa­ságában találkozni e nagy­múltú üzem dolgozóival. Örömteli érzés ez, annál is inkább, mert a csehszlovák párt- és kormányküldöttség forradalmi múltra visszate­kintő kommunista pártot, nagyszerű népet képvisel, amely nemcsak múltjára, hanem a jelen eredményeire is joggal lehet büszke. Hos­­­szan zúgott a taps, amikor Kádár János hozzáfűzte: országaink és pártjaink őszinte, baráti egyetértés­ben, vállvetve küzdenek közös nagy nemzetközi cél­jainkért. Az elmúlt évek munkájá­ra, eredményeire visszapil­lantva Kádár János megál­lapította, hogy a Magyar Népköztársaság nagy lépést tett előre a fejlődés útján, számottevően előbbre jutot­tunk a termelés növelésében, népünk kulturális színvona­lának emelésében, az élet­­színvonal javításában. Nagy helyeslés fogadta szavait, amikor arról szólt, hogy eredményeink legfőbb zá­loga pártunk, munkásosz­tályunk és népünk egysé­ge, összeforrottsága. Céljaink világosak, a párt politikája töretlen, s e po­litikát a dolgozó tömegek helyeslik, támogatják. Né­pünk büszke arra, hogy munkájával hozzájárul a nagy nemzetközi kérdések megoldásához, az alkotó munka elemi feltételét je­lentő béke védelméhez, a haladás erőinek növeléséhez. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az előttünk álló nagyszerű célok, a biztató távlatok csak akkor válhat­nak valósággá, ha napról napra jobban dolgozunk, nö­veljük eredményeinket. Most elsőrendű feladat az idei tervek végrehajtása, de rendkívül fontos a jövő évi tervek kimunkálása és a következő ötéves terv átgondolt, körültekintő elő­készítése. A további fejlődés feltéte­lei jók — hangoztatta Ká­dár János —, s magabizto­san, nyugodtan dolgozha­tunk, mert építőmunkánk, fejlődésünk nemzetközi elő­feltételei is kedvezőek. A nemzetközi helyzet leg­jellemzőbb vonása, hogy a haladás erői szakadatlanul növekszenek, az erőviszo­nyok a mi javunkra vál­toznak. Bizonyos, hogy a nemzetközi helyzet alakulásában a jövő­ben is ez a tendencia érvé­nyesül. Kádár János szólt arról is, hogy a magyar nép sokat szenvedett a kapitalista idők­­ben, s népünk történelmi ta­pasztalatok alapján győződ­hetett meg arról, hogy a felemelkedés, a boldo­gabb emberi élet, az or­szág fejlődésének útja a szocializmus. Most ezt az utat járjuk, s céljaink világosak. Szocia­lista demokráciában akarunk élni, együtt akarunk küzdeni a világ haladó erőivel a béke és a szocializmus vi­lágméretű győzelméért. Né­pünk nem kér a jobboldali revizionisták nézeteiből, s elhatárolja magát attól a dogmatikus, szektás politi­kától is, amelyet a Kínai (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepi műszak Szeged felszabadulásának évfordulójára M­unkavállalások a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyáregységeiben Tegnap, szerdán, a délelőt­ti műszak megkezdése előtt a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyáregysé­gének üzemrészeiben rövid megbeszéléseket, röpgyűlése­­ket tartottak. Ezeken a meg­beszéléseken az üzemrészek műhelytitkárai ismertették a nagy­vállalat üzemi bizottsá­gának munkaverseny-felhívá­­sát. Az ünnepi műszakot Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából hir­dették meg. A műhelytitkárok röviden beszéltek az elmúlt húsz év eredményeiről. Visszaemlé­keztek néhány szóban a há­ború borzalmaira, arra, hogy az újszegedi üzemet szinte a romhalmazból kellett újjá­építeni. Szóba került, hogy a vállalat jelenlegi gépparkja mennyiségileg és minőségileg is többszörösen felülmúlja a háború előttit. Példaként em­lítették a cérnázó üzemrészt, melyet a közelmúltban épí­tettek újra, s a legmodernebb gépekkel szerelték­ fel. A legtöbb üzemrésznél a szakszervezet felhívásához a brigádok és a dolgozók egyé­ni felajánlásokkal csatlakoz­­tak. A cérnázó Március 8. brigád­jának tagjai vállalták, hogy felszabadulásunk 20. évfor­dulója és november 7-e tisz­teletére az ünnepi műszak alatt négy oldal helyett öt oldalon dolgoznak, s ezzel egy embert adnak a ringkops feldolgozásához segíteni. Új brigádot is alakítottak ebből az alkalomból, ugyancsak a cérnázó üzemrésznél. Az ünnepi műszak alatt legjobb termelési eredményt elérő dolgozók vezérigazgatói dicsérőleveleket kapnak, amelyekre külön jutalmat vehetnek fel a pénztárnál. A Kenderfonó és Szövőipa­ri Vállalat szegedi kenderfo­nó gyáregységében is tartot­tak előzetes megbeszéléseket a finomító üzemrész dolgozói és brigádjai. Elhatározták, hogy az ünnepi műszakot ok­tóber 5-től 17-ig tartják meg. A jutaárugyárban ma reggel tartják a röpgyűléseket, köz­vetlenül az ünnepi műszak megkezdése előtt. Itt és az újszegedi gyáregységnél ok­tóber 1-től 11-ig rendezik meg az ünnepi műszakot. Túlteljesítette harmadik negyedévi tervét a szénbányászat A szeptemberi vasúti csúcsforgalom erősen nehezí­tette a szénbányászok mun­káját. A MÁV a nagy őszi szállítások miatt ezúttal ke­vesebb vagont tudott a bá­nyák rendelkezésére bocsá­tani, mint az előző hónapok­ban. Szeptember folyamán a szénosztályozók több mint 780 órát álltak vagonhiány miatt. A rakodási nehézsé­gek következtében körülbelül 50 000 tonna szén esett ki a termelésből. Súlyosan érez­tették hatásukat az utóbbi időben bekövetkezett vízbetö­rések, robbanások is. A bányászok erőfeszítése ilyen körülmények között is sikeres volt. Amint a Nehéz­ipari Minisztérium Bányásza­ti műszaki főosztálya szerdán jelentette, előzetes számítá­sok szerint a szénbányászat a hónap utolsó napján telje­sítette szeptemberi termelési tervét. A harmadik negyed­évet az előzőleg szerzett előnnyel , mintegy húszezer tonnával túlteljesítették a bányák, így az év elejétől eddig elért túlteljesítés mint­egy 220 000 tonna. A trösztök közül a Mecseki Szénbányászati Tröszt a zo­­bák-aknai emlékezetes rob­banás okozta kapacitáski­esés ellenére túlteljesítette szeptemberi tervét. Jól dol­gozott a borsodi, az oroszlá­nyi, a mátraaljai és az ózd­­vidék­i tröszt is. (MTI) Huszonhat kilométer csatorna, százezer mázsa gyümölcs A nyári ifjúsági építőtáborok idei mérlege A Magyar Sajtó Házában szerdán Csillik András, a KISZ KB építőtáborok bizott­ságának vezetője az ifjú társadalmi munkások idei teljesítményének mérlegéről tájékoztatta az újságírókat. Egyebek között elmondotta, hogy a KISZ 35 nyári építő­táborát 24 461 fiatal népesí­tette be az idén, s ezzel az ifjúsági szövetség legutóbbi kongresszusán vállalt öt év helyett négy év alatt elérte a százezret a sátorvárosok la­kóinak száma. A különböző feladatok megoldásában az idén először vettek részt kül­földi fiatalok, akik Zánkán, az északi Balaton-part vasútvo­nalának rekonstrukcióján dolgoztak. A 35 nyári építőtábor la­kói csaknem 10 százalékkal több munkát végeztek, mint amennyire a tervek összeállí­tásakor számítottak. Elkészí­tettek 26,2 kilométer csator­nát — ehhez 91 530 köbméter földet mozgattak meg — 2,9 kilométer töltést emeltek, s az új balatoni műút három kilométeres szakaszán elvé­gezték a földmunka nagy ré­szét. A lánytáborok lakói 101 723 mázsa gyümölcsöt és zöldséget szedtek, 1632 hol­don felkötözték a szőlőt, s ezenkívül mintegy 140 000 óra időbéres munkát végez­tek a növénytermesztésben. Az elmúlt négy évben ös­­­szesen 508 000 köbméter föl­det mozgattak meg az építő­táborok lakói. Mintegy 122 kilométernyi csatornát épí­tettek, és ezzel csaknem 32 000 holdat tettek termővé. A lányok 224 000 mázsa gyü­mölcsöt és zöldséget szedtek. (MTI) Külkereskedelmi tanácskozás Budapesten Szerdán a Külkereskedel­mi Minisztérium, valamint a külkereskedelmi vállala­tok szakmai és pártvezetői­nek részvételével négynapos külkereskedelmi tanácsko­zás kezdődött a Chemolim­­pex Külkereskedelmi Válla­lat tanácstermében. A ta­nácskozás megnyitóján Ap­ró Antal, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese bevezető előadásában rámutatott a külkereskede­lem jelentőségére, majd tá­jékoztatást adott a népgaz­daság jelenlegi helyzetéről, második ötéves tervünk vég­rehajtásának, harmadik öt­éves tervünk előkészítésé­nek főbb kérdéseiről.

Next