Délmagyarország, 1964. november (54. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

Jl KISZ Szeged városi Küldöttértekezlete (Folytatás az első oldalról.) évre teljesítették, illetve túlteljesítették, összesen közel 22 millió 200 ezer forintot takarítot­tak meg. Az elmúlt három évben 964 fiatal adott be újítást. A beadott újítások közül több mint ezret fogadtak el. A bevezetett újítások által el­ért megtakarítás közel 4 mil­lió forint. Fiatalok, KISZ- tagok és úttörők segítették az elmúlt négy évben tár­sadalmi munkájukkal az építőipart, az üllési gáz be­vezetését, tevékenykedtek a vidám­park építésénél, a té­li hóeltakarítási munkáknál, az őszi mezőgazdasági be­takarításnál, a szállítási és rakodási problémák leküzdé­sénél, utak és utcák re­konstrukciójánál. Részt vet­tek a központi és helyi épí­tőtáborokban. Az építőtábo­rokban végzett munkával együtt összesen 1 millió 287 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. Beszélt még Földi Gá­bor elvtárs a termelőüzemek KISZ-szervezeteinek felada­tairól az exporttervek tel­jesítésében, az építőipar speciális problémáiról, ar­ról, hogy a KISZ a jövőben hogyan kíván részt venni a termelési mozgalmakban, társadalmi munkákban.­ ­Egészséges, művelt, kulturált ifjúságot — Szegeden jelenleg 6598 fiatal tanul esti, illetve le­velező tagozaton, általános iskolában, középiskolában, illetve egyetemen, vagy fő­iskolán. A Szakma Ifjú Mes­tere, a Kiváló Ifjú Mér­nök, Technikus és Közgaz­­dász-moz­galmakban, a kü­lönböző üzemi szakmunkás­­képző tanfolyamokon négy év alatt 5500-an vettek részt és évente körülbelül 100-an szerezték meg ezeket a cí­meket. A KISZ-tagok­ iskolai vég­zettsége állandóan emelke­dik. Jelenleg mindössze 143-an vannak, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát A tanulóifjúság nélkül 1960-ban 2530-an vet­tek részt a KISZ- és párt­oktatásban, jelenleg 2786 fia­tal ismerkedik a marxizmus —leninizmus alapjaival. — Fiataljaink évről év­re mind nagyobb számban és magasabb művészi igén­­nyel kapcsolódnak be és vesznek részt a kulturális szemle különböző ágaiban. Az elmúlt évben több mint 26 ezer fiatal lépett fel a különböző kulturális bemu­tatókon, vetélkedőkön. — A művészet és irodalom nagy hatással van ifjúsá­gunkra. Fiatalságunk vala­mennyi rétege, de különösen az egyetemi, főiskolai hall­gatók nagyon élénken és hozzáértően vitatkoznak mű­vészeti kérdésekről. A vi­­tázók álláspontja rendkívül változatos, általában vala­mennyien egyetértenek a művészetek pártosságával, a párt állásfoglalásaival az elmúlt időszak országos ér­deklődést kiváltott vitáiban. — Az utóbbi időben egyre több ifjúsági klub és szakkör alakult. — Az ifjúság nevelésének szerves része a testkultúra állandó fejlesztése. Szegeden 10 ezer 700 fia­tal sportol rendszeresen a sportegyesül­etek szakosz­tályaiban, az MHS-körökben. — Az elmúlt években ne­vezi munkánkat az Ifjúság a szocializmusért mozgalom foglalta egységes rendszer­ ■­be Ennek négy követelmé­nyét — a munka, a tanulás, kulturális és sport — Sze­geden évente 16—17 ezren teljeseik. Célunk: kommunista közösség — Az ifjúsági mozgalom szervezeti élete és tömegbe­folyása az elmúlt négy év alatt egészségesen fejlődött. Taglétszáma közel megkét­szereződött. 1960. novemberé­ben Szegeden 200 alapszer­vezetben 9 ezer 772 KISZ- tag dolgozott. Jelenleg 398 alapszervezetben 18 ezer 551-en — ebből 493 párttag és tagjelölt — tevékenyked­nek. A KISZ tömegbefolyása létszámánál jóval nagyobb akcióiban részt vesznek a KISZ-en kívüli fiatalok is, így ifjúsági szervezetünk egyre eredményesebben töl­ti be a párt ifjúsági szerve­zetének szerepét és sajátos eszközeivel terjeszti, népsze­rűsíti a párt politikáját. Dr. Földi Gábor beszélt ar­ról, hogy bár az elmúlt négy év alatt jelentősen megnöve­kedett a taglétszám, a fejlő­dés ütemével és a szervezett­ség jelenlegi színvonalával mégsem lehetünk elégedet­tek. Külön említette azon­ban, hogy ez az iskolai KISZ-szervezetekre nem vo­natkozik, mivel a tanulóif­júság közel 90 százaléka KISZ-tag. Említette, hogy több gondot kell fordítani a nyolcadik osztályt befeje­zett úttörők KISZ-tagfelvé­telére.­­ A két kongresszus kö­zötti időszakban az úttörő­mozgalom még inkább a gyermekek kedvelt szerveze­tévé vált. Jelenleg Szegeden 26 úttörőcsapatban 10 ezer 610 kisdobos és úttörő dol­gozik. Az úttörőőrsök, rajok és csapatok egyre inkább szocialista gyermekközössé­­gekké válnak. Beszámolója végén dr. Földi Gábor megköszönte a párt- és a társadalmi, nép­­gazdasági szerveknek a KISZ részére nyújtott segítséget, s k­érte további támogatásu­kat . A KISZ további szer­vezeti erősödéséhez, politi­kai és tömegszervezeti jel­legének fejlődéséhez adottak a kedvező feltételek. A párt ifjúsági szervezete az elmúlt években megbe­csülést, elismerést vívott ki magának. Mi tudjuk, hogy a KISZ ak­érdekes, élénk és tartal­mas vita alakult ki. A jelen­levő 181 küldött közül hú­szan mondták el véleményü­ket, tolmácsolták KISZ-szer­­vezetük problémáit, kéréseit. A felszólalásokban általában a termelés különböző kérdé­seiről, a diákéletről, sajátos szervezeti és ifjúsági prob­lémákról esett szó. — A VI. kongresszusra ké­szülés jegyében városunkban is igen tartalmas alkotó vita folyik a KISZ-szervezetek­­ben. Ez a vita együttjár egy pezsdülő, tartalmas KTSZ- élettel, mely fokozottabban felhívta magára a pártszer­vezetek figyelmét is — kezd­te hozzászólását Perjési László. — A KISZ-bizottság beszámolója reális képet adott a város fiataljainak életéről, s egy pozitív prog­ramot is adott a jövő fel­adataihoz. A hozzászólások­ban sok probléma hangzott el. A KISZ-vezetés pedig ak­kor jó, ha sorrendbe szedi, számba veszi ezeket a prob­lémákat fontosságuk szerint, annak érdekében, hogy fel­adatait eredményesebben hajthassa végre.­­ Perjési László ezután arról beszélt, hogy milyen nagy erőt kép­visel a városi KISZ-szerve­­zet, s hogy ez a szép számú együttes is teremthet színes, eleven KISZ-életet.­­ Nem baj, hogy sok KISZ-tag van. A baj ott kezdődik, ha az ifjúsági vezetők egy lépés­sel hátrább tartanak, mint az ifjúság. Ha csak a prob­lémákat látják meg, mond­ják el, de a válaszadást, a pozitív irányítást, a kiutat már nem tudják megmutat­ni. A problémák elhallgatása azonban nem volt, és most sem jellemzője ifjúsági szer­vezetünknek. — Beszélt ar­ról, hogy az üzemi KISZ- szervezetek legfontosabb fel­adata a munkafegyelem meg­szilárdításában nyújtott se­gítség legyen. — Szükség van arra, hogy az ifjúság nagyob része az iparban, a fizikai munkában találja meg életcélját, élethivatását. Ehhez természetesen szükség van arra is, hogy a fizikai munka társadalmi vissz­hangját, bizonyos fokú lebe­csülésének megváltoztatását segítsék a KISZ-bizott­­ságok. — Perjési László be­szélt még a KISZ azon sze­repéről is, hogy utánpótlást neveljenek a pártszerveze­tekbe. Gazdik Gyula, a szegedi út­törőtit­kár hozzászólásá­ban részletesen beszélt az úttö­rők munkájáról, életéről. Dr. Török László, a Tisza-parti gimnázium igazgatója a ta­nulóifjúság és a pedagógu­sok közti összhangról, össze­dolgozásról, a közös célok és feladatok megoldásáról beszélt. — Nagyon szeretnénk, ha minél előbb lehetővé tennék számunkra, hogy mi, ipari tanulók, szakmunkásképesí­tésünk megszerzése után kü­lönbözeti vizsgával beirat­kozhassunk az általános gim­náziumok harmadik osztá­lyába — mondotta többek között Molnár Rózsa, a 624- es iparitanuló-iskola kül­dötte. — Nem pole« érdemtelen elgondolkozni nyári építőtá­borunk szervezési rendsze­rért — mondta dr. Erdős Sán­dor, az Orvostudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkára. Ugyanerről beszélt Kévér Ferenc, a József Atti­la Tudományegyetem KISZ- vezetőségén­ek tagja s Hevér László, aki ugyancsak a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem küldötte volt. — Munkánkhoz elvi útmu­tatást eleget kapunk. Inkább a módszereket, a gyakorlati életben használható módsze­reket hiányoljuk — mondta Vastagh Pál, a Tartósító és Húsipari Technikum KISZ- titkára. — Nagy baj az, hogy az üzemekben a művezetők nem támogatják a KISZ- szervezeteket. — Juhász Pálné, a szegedi ruhagyár küldötte mondanivalóját megerősítette Keszi Zoltán­ná, a ruhagyár KISZ-titkára is. — Nem az üzem vezetői­vel van problémánk, hanem az úgynevezett középkáde­rekkel, ők nehezítik sok esetben munkánkat. A KISZ-bizottságok mun­kájáról beszélt Gábor Erzsé­bet, a Kenderfonó és Szö­vőipari Vállalat­­ KISZ-titká­­ra, Szekszárdi Ferencné, a Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat küldötte és Lajkó Ferenc, a textilművek KISZ- szervezetének titkára: — Nagyon jó volna, ha a városi KISZ-bizottság szer­vezne lakásépítési akciót, mivel vállalatunknál is lét­kor felel meg a párt ifjúsági szervezete kitüntető névnek, ha annak politikája alapján kommunista szellemben ne­veli a fiatalokat, kommu­nista kollektívákat formál köreikben és sikeresen moz­gósítja őket a szocializmus teljes felépítésére. A revíziós bizottság beszámolója A beszámoló után dr. Bérczi Mihály, a KISZ Sze­ged városi revíziós bizottsá­gának elnöke a revíziós bi­zottság beszámolójában ér­ték­elte a KISZ-bizottságok és alapszervezetek gazdasági és ügykezelési munkáját, majd dr. Széll Éva, a kül­döttértekezlet elnöke meg­nyitotta a vitát az elhang­zott két beszámoló és a hatá­rozati javaslat felett. számunk 65 százaléka 16 és 18 év közötti fiatal. Néhány év múlva családot alapíta­nak, s valamennyiüknek la­kásgondjaik lesznek. — Sokan azt mondják, hogy az előző évekhez vi­szonyítva napjainkban csök­ken az ifjúság aktivitása — mondotta többek között Bíró Lajos. — Ez abból adódik, hogy feladataink nem olyan mutatósak, mint felszabadu­lásunk első éveiben, vagy éppen 1957-ben. Fiatalsá­gunk aktivitásával, mozgalmi és társadalmi munkájával ma sincs baj, de baj van egyes vezetők módszereivel, munkájával. Bízunk abban, hogy a közelmúltban lezaj­lott választások sokat segí­tenek ezen. Gál Lajos a KISZ Köz­ponti Bizottsága nevében üdvözölte a küldöttértekez­letét és további sok sikert és szép eredményeket kívánt valamennyi szegedi KISZ alapszervezet munkájához. A vitában felszólalt még: Ambrus György, a József Attila Tudományegyetem küldötte, dr. Zsehovszky Ilona, a 20-as számú ügyvédi munkaközösség dolgozója, Mucsi István, a BM városi kapitányság küldötte, Pár­kány Gyula, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat kül­dötte, Kékszabó Andrásné, az egészségügyi szakiskolák küldötte. A vita után dr. Földi Gá­bor mondott zárszót. Tartalmas, élénk­ vita Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Csongrád megyében új rendelőintézet Hódmezővásárhelyen Tegnap délután új rendelőintézetet adtak át Hódme­zővásárhelyen. Az átadási ünnepségen részt vett dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Siklós János, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Török László, a megyei ta­nács vb elnöke is. Az új létesítményt Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese adta át a város képviselőinek. A rendelő­­intézet több mint 5 és fél millió forintos költséggel épült Mintegy 2 millió forint értékű orvosi készülék, műszer segíti a jó betegellátást. Naponta a rendelőintézetben 2 ezer beteget tudnak jó körülmények között ellátni. A rendelőintézetet a hódmezővásárhelyi városi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, V­örös Mihály vette át. Az átadási ünnepségen felszólalt dr. Szabó Zol­tán egészségügyi miniszter is. Hangsúlyozta, hogy a má­sodik ötéves tervben a vásárhelyi rendelőintézet a tize­dik az országban, amely a lakosság jobb gyógykezelését biztosítja. Elutazott a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, amely Sz. Sz. Novozsilovnak, a szov­jet állami bér- és munka­ügyi bizottság elnökhelyette­sének vezetésével tíz napot töltött hazánkban, szomba­ton elutazott Budapestről. A küldöttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Kistóf István, az MSZBT főtitkára és a társa­ság több vezető munkatár­sa búcsúztatta. Ott volt a búcsúztatáson A. M. Szoro­­kin, a budapesti szovjet nagykövetség első titkára. * A küldöttség részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából rendezett dísz­ünnepségen. Látogatást tett Rónai Sándornál, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nál, az MSZBT elnökénél. A vendégek jártak Nógrád és Csongrád megyében is, meg­látogattak több üzemet A szocialista mezőgazdaság dol­gozóival is ismerkedtek, töb­bek között a hugyagi Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz­­ben és az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben, az Ásotthalmi Állami Gazda­ságban. Baglyasalján talál­koztak a forradalmi múltú bányatelepülés munkásmoz­galmi veteránjaival, s a Hadtörténeti Múzeumban megszemlélték az ország fel­szabadításáért vívott harcok emlékeit (MTI) • Újjáválasztották a városi KISZ-bizottságot A válaszadás, valamint a beszámolók és határozati javaslat elfogadása után dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottság nevében le­mondott. Ezután a jelölő bi­zottság javaslata alapján megválasztották a KISZ szegedi bizottságának 39 tag­ját, 8 póttagját, a 11 tagú revíziós bizottságot, valamint a megyei küldöttértekezletre 120 tagú küldöttüket. A KISZ Szeged városi bi­zottságának tagjai: Bácskai László, dr. Birkás Mária, dr. Bíró János, Bovatsek Mihály, Czakó Mária, Csir­­ják Ferenc, Csonka István, Dudás Lajos, Fehértói Fe­renc, dr. Földi Gábor, Föld­vári Lászlóné, Gazdik Gyu­la, Gábor Erzsébet, dr. Ha­rangozó József, Héger József, Hutter István, ifj. Kasza György, Köves Katalin, Lajkó Ferenc, Mari Kálmán­ná, Marosi Bálint, Mayer Tibor, Marsi Erzsébet, Mucsi István, Nagy Károly, Nóg­rádi László, Ónozó Ervin, Pajtényi Ferenc, Pusztai An­na, Radnóti Tamásné, Sala­mon István, Szabó B. Imre, Szita Gyöngyi, Tóth Lajos, Tóth László, Török István, dr. Török László, Balastyán Pál és Várkonyi Zoltán. Póttagjai: Benedek Tibor, Harkányi Józsefné, Molnár Rózsa, Nagy László, Oláh Julianna, Szelitzky Katalin, Várhelyi József és Vincze Ilona. A revíziós bizottság tag­jai: Albert Katalin, Baranyi Istvánné, dr. Bérczi Mihály, Busa László, Fekete József, Lévai Lászlóné, dr. Molnár Imre, Németh flóra, Ördögh István, Tamcsu Sándorné, Túri Ferenc, A KISZ-bizottság első ülése A KISZ Szeged városi bi­zottsága a küldöttértekezlet után megtartota első ülését. Ezen megválasztotta a Sze­ged vár­osi KISZ-bizottság végrehajtó bizottságát. Tag­jai: Czakó Mária, a gyufa­gyári KISZ-bizottság tit­kára, dr. Földi Gábor, Gaz­dik Gyula Szeged városi út­törőtitkár, Gábor Erzsébet, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat KISZ-bizottságának titkára, Mari Kálmánná, a Radnóti Miklós Gimnázium KISZ tanácsadó tanára, Ma­rosi Bálint, a KISZ Szeged városi bizottságának munka­társa, Mucsi Erzsébet, a Ró­zsa Ferenc Gimnázium KISZ tanácsadó tanára, Nógrádi László, a 624-es Ipari Tanuló Intézet KISZ tanácsadó ta­nára, Szabó B. Imre, a MÁV KISZ-bizottságának titkára, Várkonyi Zoltán, a József Attila Tudományegyetem KISZ-bizottságának titkára. A bizottság titkárának dr. Földi Gábort választották. A revíziós bizottság elnöke dr. Bérczi Mihály lett. Rendbe hozzák a Petőfi Sándor sugárút 33. számú házat Kívülről és látszatra nem árulkodik statikai gyenge­ségről a Petőfi Sándor sugár­út 33. számú egyemeletes, többlakásos ház. Régi építé­sű, vastagfalú épület, akár több emelet ráépítését is el­bírná — gondolja a szemlélő A kapun belépve azonban rögtön megváltozik a véle­ménye: az udvari függőfolyo­sókat még a nyáron deszká­val padoztatta le az IKV. A folyosók régi alapja ugyanis tönkrement. A deszkapadozat ugyan ideiglenes, de eléggé bizonytalanná, félőssé teszi a járás-kelést. Az embernek az az érzése, hogy rögtön le­szakad alatta, minthogy egy­két palló erősen hajladozik is a test súlya alatt. Benyitva viszont Mihály Józsefék lakásába, az előszo­bában sejtelmes, egyre terje­dő repedés árulkodik a főfa­lon arról, hogy valami nincs rendben az épülettel. Az tör­tént ugyanis, hogy nemrégi­ben több emeletes új ház épült a szomszédos 35. szám alatt Az úgynevezett szád­alapozás közben eloszaposítot­­ták a 33. számú ház alsójé­nak arra eső részét. Az ebből származó süllyedő«? okozza t»­­hát a főfal repedését és állí­tólag az, hogy ennek a ház­nak az alapjai eredeti­leg sem voltak kifogástalanok. Az fii ház aranyát ezért is helyezték mélyebb­re. Minderről az Ingatlankeze­lő Vállalatnál Raczkó István technikus tájékoztatott, aki figyelemmel kíséri a szóban forgó ház problémáját. Ezek szerint az az érzésünk tehát nem reális, miszerint épült egy új ház, közben a mellet­te levő régi, soklakásos épü­let alapját meggyöngítették? Utólag úgy kell elfogadni az okokat, ahogy vannak. Annyi bizonyos — erről László Iván, az I. kerületi tanács építési és közlekedési cso­portjának vezetője tájékoz­tatott —, hogy a Petőfi Sán­dor sugárút 33. szám alatti ház statikailag nem bír el két emelet ráépítést, mint­ ahogy azt eredetileg tervez­ték. Lehet, hogy csak egy emeletet húznak rá. A meg­oldást még nem döntötték el. Elejét véve a szóbeszédnek, a találgatásoknak, a lakók megnyugodhatnak, mert sta­tikailag megerősítik az épü­letet. Mint megtudtuk, a földszint alatti födémalano­­kat biztonságossá teszik. En­nek a megerősítésével kap­csolatos munkálatokat most rendezik. Ezzel kapcsolatos a függőfolyosó végleges rend­­behozása is. Raczkó Tssvá­n technikus szerint csak 1965 harmadik szegyedévébe­n ke­rül sor a függőfvlyosók ki­­ee­rülésére. Ezt a k­éső­t kü­lönféle anyagok beszerzésé­­nek probilémája okozza. Ta­lán k­örültekintöbb munkával előrébb is hozni a javítási határidőt?! IN F. KGST-megbízatot a magyar kutatóknak A burgonyában a legtöbb kárt a különböző vírusos megbetegedések okozzák, amelyek kimutatása eddig csak igen bonyolult kémiai folyamatok segítségével vott lehet­séges. Sárvári István, a Keszthelyi Agrártud­oányi Főis­kola tudományos munkatársa új módszert dobozott ki, amellyel néhány perc alatt kimuta­ható a s­z ő­és. Az új módszer híre eljutott az ország határain túlra is. Az ag­rártudományi főiskola laboratóriuma több mint félmillió vizsgálathoz elegendő szérumot szállít évente a hazai és külföldi kutatóintézetek megrendelésére. A kiváló eredmé­nyek láttán a KGST a főiskola munkatársát bízta meg a pillangós takarmányok vírusos megbetegedéseinek sz­e­­rológiai kimutatásával is. A kutatók megkezdték kísér­leteiket. burgonyához hasonló eljárással állítják elő a pillangósok vírusait jelző szérumot. ffMnénnm» im­­mamim Olt «AQYARORSZAG ?

Next