Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-02 / 51. szám

Középiskolás irodalmi színpadok színvonalv­ersenye SbüU­ ühatom és vasárnap a Móra Ferenc Művelődési Ott­honban rendezték meg a vá­rosi középiskolás irodalmi színpadok szín­vonal verse­imét. Itt került so­r annak az eldöntésére is, melyik két csoport képviselje városun­kat a gyulai Erkel diákün­nepeken. A zsűri — amely­nek vezetője Pagonyi Nán­dor színművész volt — öröm­mel állapította meg, hogy az irodalmi színpadok évről év­re fejlődnek, s a kulturális élet jelentős tényezőivé vál­nak. Hét csoport mutatta be műsorát, s a színvonalra jel­lemző, hogy ebből négy arany, két ezüst, s egy bronz fokozat került kiadásra. Kiemelkedő szép váloga­tással jelentkezett a Radnóti gimnázium. A már korábban bemutatott Radnóti-«tt rövi­dített változatát hallhattuk: Meredek út címmel (Vezető: Szalay Lujza, zenei vezető: Joó Ede). Egészséges lokál­patriotizmusával és tartal­masságával tűnt ki a Tartó­sító és Húsipari Technikum Karinthy Frigyes Irodalmi Színpada. Műsorukat: Simulj szerelmes szívvel a Tiszá­hoz ... címmel állították össze. (Vezető: Szilágyi Já­nos.) E két együttest érte — az aranyfokozatom kívül — az a megtisztelés, hogy Gyu­lán szerepelhetnek. Nem sokkal maradt el a Tiszaparti Gimnázium Élők, vigyázzatok! című műsora. (Vezető: dr. Kovács Zoltán­ná és Vágvölgyi Andrásné.) Mindkét produkció aranyfo­­kozatban részesült. Dicséret illeti az Ifjú Gárda, valamint a MOM 624-es ipartitanuló intézet igyekezetét. Ezüstfo­kozatuk nagyon szép teljesít­mény. A válogatásokkal kapcso­latban — tartalmi vonatko­zásban — egyetlen gondolat merült fel csupán. A színvo­­nalverseny hazánk felszaba­dulása 20. évfordulójának tiszteletére került lebonyolí­tásra. A műsorok­­ azonban kissé komor képet mutattak, tragikus hangulatot árasztot­tak. A múlt bemutatása kell, éberségre, harcosságra nevel. De úgy gondoljuk, fiatalsá­gunk élete mást is tükrözött irodalmunkban az elmúlt 20 év során. Nem hiányozhat ilyen műsorokból az egészsé­ges optimizmus, az életsze­retet. Fodor László A Zeneművészeti Főiskola kamarakórusának hangversenye Nagy sikerrel vendégszere­pelt a központi egyetem aulájában szombaton este a Zeneművészeti Főiskola Liszt Ferenc kamarakórusa. Az együttes tagjai leendő karnagyok, vezetője Párkai István főiskolai tanár. Ké­zenfekvő tehát, hogy a leg­nagyobb igényeket támaszt­va hallgattuk muzsikálásu­kat. Magas színvonalú mu­zsikálást hallottunk. Különö­sen a koncert első felében. Persze itt a műsorszámok is segítségükre jöttek: kivétel nélkül remekműveket éne­keltek, Hassler, Monteverdi, Sartorius, Lassus, Schütz al­kotásait. De a reneszánsz, illetve kora-barokk kórusok előadásában sikerült is meg­fogniuk e művek nagy pil­lanatait, az érzelmi csomó­pontokat, feloldódásokat, si­került megtalálniuk a szín­beli és dinamikai egyensúlyt. Egyszóval a Zeneművészeti Főiskolához méltóan szere­peltek. A koncert második felé­ben mai kórusokat énekel­tek, véleményünk szerint ko­rántsem annyira jelentős műveket, amelyek minden kétséget kizáróan illeszked­hettek volna az előbbiekhez. Talán csak Britten: öt vi­­rágének­e kivételével. Bár az együttes itt is szépen énekelt, a műsor a mondot­tak miatt kissé esett. A rá­adás számok között — mint­egy szegedi aktualitásként — szívesen hallgattuk Balázs Árpád, Lódi Ferenc két ver­sére írott közvetlen hangú kórusát. A hangversenyt Mészáros Emma zongorázása tette szí­nesebbé, változatosabbá. Bach: g-moll angol szvitjét és Liszt: Tarantella-ját ját­szotta igen szépen, a rossz zongora adta gátló körülmé­nyeket is leküzdve. T. L Jól érzik magukat a fiúk Szakképesítést, diplomát nyernek, sportolnak, szórakoznak az Egyesítsd Tiszti Iskola növondékei (Kiküldött munkatársunk jelenti.) Üllői út 133. A kí­vülről ódonnak tűnő épüle­tekben — az egykori buda­pesti Ferenc József lakta­nyában — ma a modern haditechnikát sajátítják el az Egyesült Tiszti Iskola növendékei, modern körül­mények között. Sokoldalú képzés Központi fűtés a tanter­mekbe, a folyosókon, a lakószobákban, tisztaság, gazdag felszerelés, labora­tóriumok, műhelyek, kiváló oktatói-tanári kar, klubok, könyvtárak, sportlétesítmé­nyek. Tegnap, hétfőn dél­előtt Pesti Endre vezérőr­nagy, az iskola parancsnoka kísérte végig a magyar saj­tó képviselőit a „szakkabi­netekben”. Betekintést nyer­hettünk a sokoldalú kikép­zés „kulissza­titkaiba”. A negyedéves tüzérnövendékek éppen néhány páncéltörő löveget szereltek össze — tábori körülmények között .— másutt a rádiótechniká­val ismerkedtek. A „gépes” műhelyben esztergáltak, az elektrotechnikai tanterem­ben mérési gyakorlatokat végeztek a bonyolult beren­dezésekkel, a vegyvédelmi laboratóriumban kémiai kí­sérletek kötötték le a figyel­met és különösen érdekessé tette a látogatást az egyik szaktanteremben a félmillió volt feszültség bemutatása, a mesterséges villám ciká­­zása két ezüst gömb között. Polgári diploma Mindez csupán ízelítő volt abból a rendkívül alapos képzésből, amelyben itt ré­szesülnek a leendő katona­tisztek. Nemcsak a hadi­­technikai és hadtudományi ismereteket sajátítják el a négy esztendő alatt a nö­vendékek, a különböző fegy­vernemekben, hanem az is­kola sikeres elvégzése után műszaki ismeretekből, föld­rajzból, kémiából, orosz, német nyelvből, matemati­kából — ki melyiket vá­lasztja — polgári képesítést, tanári oklevelet is kapnak, vagy­ felsőfokú technikumi diplomát nyerhetnek a gép­jármű-műszaki, radiológus, impulzus- és mikrohullámú, vezetékes híradás-technikai, gépgyártás-technológiai, épí­tőipari, útépítési és felsőfokú számviteli szakon. Il jó tanulók „prémiuma“ A magasfokú szakképzett­ségien kívül eleven sport­és kulturális élet lüktet az iskolában. Jeles eredménye­ket értek el például a cél­lövők: 29 országos bajnoksá­got nyertek. A cselgáncs csapat első osztályú minősí­tést szerzett. Az alegységek klubjaiban gazdag irodalmi, zenei, szórakozási lehetősé­gek nyílnak a hallgatóknak. Sokan vesznek részt külföl­di utazáson. A tanulmányi eredményektől függően a havi 100—200 forintos alap­­illetményen kívül 100—250 forintos pénzbeli juttatást, sőt beosztási pótlékot is kapnak. Eszerint például egy negyedéves növendék, aki kiváló tanuló, havonta 500—600 forintot vesz fel. Jelentkezés március 17-ig A végzős növendékek hadnagyként kerülnek ki az iskoláról. Kezdő fizetésük, az évenkénti több ezer fo­rintos ruha­vásárlás szép megélhetést nyújt Elmon­dotta a vezérőrnagy elvtárs, hogy az egyesített tiszti is­kolára 21 évesnél nem idő­sebb, középiskolát végző fiatalok, osztályfőnöküknél, vagy a már érettségizettek a helyi , tehát nálunk a szegedi kiegészítő parancs­nokságon — jelentkezhetnek, március 17-ig. Áprilisban kerül sor a felvételire, amely matematika-fizika elméleti ismeretekből, képesség- és orvosi vizsgálatokból áll. Minden felvételi vizsgát tett fiatalt az iskola pa­rancsnoksága írásban érte­sít az eredményről. A látottak, az iskolán ta­pasztaltak és a tájékoztatás alapján megállapíthatjuk: érdemes a pályaválasztás előtt álló fiataloknak — akik erre alkalmasak, rá­termettek — a katonatiszti hivatást választani. Markovits Tibor LEÁNYVÁSÁR Miért mutat be manapság színház operettet? Nemcsak anyagi okok miatt. Művészi szempontok is belejátszhat­nak ebbe az elhatározásba. Egy rendező nagyvonalú el­képzelése például, vagy egy kivételes szereposztási lehe­tőség. A szegedi színház előadá­sában nem találtunk ilyen különleges motívumokat. Komor István rendezése ugyan nem teljesen igényte­len, de viszonylag kevés ere­detiséget találtunk benne. Helyeselhető az a törekvése, hogy az érzelgősséget igye­kezett száműzni, s igen nagy szerepet szánt a revünek, a színes látványosságnak. A Leányvásár szegedi előadá­sa általában mégis szolid vállalkozás, sok benne a kommersz anyag, a hagyo­mányos, sokszor üres meg­oldás és rutinmunka. A két főszerepet, Lucy és Tom Migless szerepét, Iván Margit és Mucsi Sándor ját­szotta. Mindkét alakítás el­sősorban énekesi szempont­ból figyelemre méltó­ .Csáky Magda Bessyje kedves, fi­nom, sokszínű, bár érzé­sünk szerint lehetne tempe­­ramentumosabb. Lakky Jó­zsef Fritz szerepében ro­konszenves visszatartottság­­gal komédiázott; ez volt az a bizonyos kevesebb, amely többnek hatott. Mentes Jó­zsef karakterisztikus, hatá­rozott körvonalú figurát for­mált Rottenberg gróf hálás szerepében. Kátay Endre Harrisonja jól fogta össze a magára sokat adó milliomos és a büntetéstől rettegő bű­nöző ellentétes jellemvoná­sait. Bányász Ilona Harrison­­néja mulatságos volt. A kisebb szerepek alakí­tói közül Rácz Imre félénk titkárát és Ács László gát­lástalan börtönőrét emeljük ki. Kiss Gábor (Steward), Bán István (Sam), N. Szabó Sán­dor (Blackfield), Szegedi Molnár Géza (Hajóskapitány) és Rosta Mihály (Cowboy) alakítása jól illeszkedett a produkció színvonalához. A mű stílusát kifejező díszleteket Sándor Lajos ter­vezte. A jelmeztervező Szász Károly munkája növelte az Jacobi nagyoperett­t a Szegedi Nemzeti Színházban (Stflis (elv.) „Nincsen több ily csoda gazella termet..Jelenet a második felvonás fináléjából. Bessy (Csáky Magda) és az ifjabb Rottenberg (Lakky József) előadás látványosságát Ko- A zenekart — egyszerre teográfus Sallay Eta volt; a lendületesen és precízen — táncok kissé szürkének, öt­ Várady Zoltán vezényelte, lettelennek hatottak. Ökrös László A Munka Törvénykönyve új rendelkezéseiről a második állásra és a mellékfoglalko­zásra VONATKOZÓ ÚJ MUNKAJOGI SZABÁLYOK? A dolgozó a vállalat elő­zetes, írásbeli engedélyével munkaviszonyt létesíthet más vállalattal, illetve vál­lalatokkal is feltéve, ha az (tehát a második állás vagy mellékfoglalkozás) nem ve­szi igénybe munkájának ro­vására és munkájával nem összeférhetet­len. _ Az új rendelkezés szerint második állás csak vezető, valamint olyan munkakör­ben létesíthető, amelyekben a munka jellegéből adódóan a feladatok egy részének el­végzése nem kívánja meg a munkahelyen való állandó jelenlétet. Változatlan az a szabály, hogy a dolgozónak a máso­dik állás után járó munka­bérnek csak a fele jár, a mellékfoglalkozás után járó munkabér azonban teljes egészében megilleti. Üt azon­ban az a rendelkezi, mely szerint második­ állás vagy mellék­foglalkozás esetén az ezek alapján járó személyi alapbér együttes összege nem haladhatja meg az el­ső munkaviszonyban megha­tározott személyi alapbér ötven százalékát. (Például, ha a dolgozó személyi alap­bére első állásában 2800 Ft, a második vagy további munkaviszonyában vagy munkaviszonyaiban együt­tesen nem kaphat több sze­mélyi alapbért, mint 1400 Ft.) — Ha a dolgozót első munkaviszonyában nem tel­jes munkaidővel foglalkoz­tatják, az előbbi keresetkor­látozást a teljes munkaidőn felül vállalt munkaviszonyok tekintetében kell alkalmazni.­­ M­­indez alól az egészség­ügy, továbbá a tudomány és a művészet területén dolgo­zók vonatkozásában a mi­niszter kivételt állapíthat meg. A második állásra vagy mellékfoglalkozásra engedély nélkül kötött munkaszerző­dés érvénytelen, ha pedig az engedélyadást követően de­rül ki, hogy a második ál­lás vagy mellékfoglalkozás a dolgozót munkájának ro­vására veszi igénybe, vagy munkájával összeférhetetlen — az engedélyt vissza kell vonni! És az a rendelkezés is, hogy a dolgozó a munkavi­szony körén kívül sem léte­síthet munkavégzésre irá­nyuló olyan jogviszonyt, amely munkaviszonyával összeférhetetlen. Például s.­­m szabad a hatóságnál vagy irányító, ellenőrző, fel­ügyeleti szerv­nél alkalmazott dolgozót az alárendelt vagy ellenőrzött szervnél sem munkaviszony, sem egyéb jogviszony alapján — a szerzői, jogi védelemben ré­szesülő alkotó munkát ki­véve — foglalkoztatni. Ez alól a miniszter (a megyei, stb. tanács vb elnöke) fel­mentést adhat. Dr. K. T. Moszkva — Genova m Új F­LM m Eredeti fényképfelvéte­lekkel kezdődik a film, mintegy jelezve, hogy a kö­vetkező képsorok megtör­tént történelmi eseményeket idéznek. Szpesnyev filmje valóban a modern kor egyik legjelentősebb korszakát mutatja be a nézőknek, azo­kat az éveket, amelyekben az Intervenciós seregek tá­madásait legyőző fiatal szov­jet állam megteremtette ma­ga számára a nemzetközi diplomáciai elismerést A történelmi napok idé­zése az 1920-as évvel kez­dődik. Vrangel tábornok szétzúzott fehérgárdista csa­patainak maradványai elke­seredett harcok közben vo­nulnak vissza a Krím-fél­­szigeten a tenger felé, hogy az intervenciósok hajóin kül­földre meneküljenek. A fe­hérgárdistákat üldöző egyik vörös ezredben küzd Szer­­gej Bezlikov komiszár. A vé­res harcok során találkozik Glásával, s innen kezdve sor­suk összefonódik. A komi­szárból a harcok befejezése után a szovjet külügyi nép­biztosság munkatársa lesz, s a szovjet állam első külügy­miniszterének kíséretében a nevezetes genovai tárgyalá­sokra utazik. Az egykor fegyverrel harcoló forradal­márra új harcok várnak, de fegyvere ezentúl már nem a pisztoly, hanem az új ország igazát bizonyító, érdekeit vé­dő szó. Sajátosan fonódik össze ebben a történetben a való­ság és a konstruált, emberi sorsokat idéző „mese”. A mozgalmas napokban hol egykor valóban élt alakok­kal — miniszterelnökökkel, külügyminiszterekkel, dip­lomatákkal — találkozunk, hol ped­ig a képzelet szülte figurákkal. A sajátos kettős­ség azonban mégsem hat za­varóan, hiszen ez utóbbiak feladata is az egykori törté­nelmi valóság minél hűsége­sebb felidézé­se. A történe­lem így elevenedik meg a maga teljességében, így ke­rül hosszú évtizedek múl­tán is közel a mai néző­höz. A valóban megtörtént események — különösen a tárgyalások epizódjainak — felidézése meg egyenesen a dokumentumfilmek hiteles­ségével hat. Az egyes histó­riai figurák szinte a ma­guk hús-vér voltában eleve­nednek meg a mozivásznon. Gyakran zavarban van a né­ző, s nem tudja, játékfil­met lát-e, vagy felújított híradófelvételeket. A történelemidézés ilyen sikeres megoldása mellett olykor szinte sokalljuk is a főhős — Bezlikov — magán­életét bemutató jeleneteket. Hasonló embertípussal ugyanis már találkoztunk szovjet filmekben, de ilyen nagy erejű történelemre­­konstruálással még nem. Az a tény, hogy nemcsak dip­lomaták, hanem más neveze­tes személyiségek is megele­venednek a filmkockákon, csak még izgalmasabbá, ér­dekesebbé teszi az amúgy te mozgalmas történetet. A. L. Megkezdődött az üzemi technika hónapja Az üzemi technika hónapja már az első héten gazdag programot ígér. Ma, kedden a Szegedi Építőipari Válla­latnál a harmadik ötéves terv legfontosabb célkitűzé­seiről rendeznek előadást. A kenderfonógyárban „Pushbar és csigás nyújtógépek össze­kapcsolása­’ címmel Ungi Gyula mérnök, a ruhagyár­ban „Poliuretán habanyag felhasználása” címmel Ger­­gelyffy Sándor és Szentesi Béla tart előadást. Az elő­adások fél 3 órakor kezdőd­nek. Március 3-án, szerdán a vasöntöde tanácstermében és a ruhagyárban filmvetítés lesz. A ruhagyári filmvetíté­­seket március 13-ig naponta ismétlik. Szerdán nyílik mű­szaki kiállítás a kábelgyár művelődési termében is. Csütörtökön a fémfeldolgo­zóban a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat be­szélik meg 15 órai kezdettel. Hnyilicza György tart beve­zető előadást. A cipőgyárban e napon nyílik meg a gyár munkáját és életét bemutató kiállítás. A harmadik ötéves terv feladatait ismerteti előadá­sában pénteken Tóth László, a Kenderfonó és Szövőipari Válalat vezérigazgatója. A textilművekben Zombori Zol­tán fonodavezető a minőség­javítás kérdéseiről tart elő­adást. Ezek az előadások kb fél 3 órakor kezdődnek. Kedd, 1935. március 2. DÉL-MAGYARORSZÁG %

Next