Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
55. évfolyam, 102. szám Ára: 1 forint Szombat, 1965. május V Befejezés előtt 190 új ipari beruházás Második ötéves tervünk utolsó esztendeje egyik fő feladata, hogy a korábban megkezdett beruházásokból minél többet fejezzen be. Új ipari létesítmények, s növekvő kapacitású rekonstruált üzemek kezdik meg a termelést az idén az ország különböző vidékein. A korszerű követelményeknek megfelelő, modern gépekkel berendezett üzemekből 190- et adnak át az idén a bányászatban, a vegyiparban, a textil-, pamut-, bőr-, cipő-, nyomda- és papíriparban, valamint élelmiszeriparban, s gépgyártásban. Az új vagy kibővített üzemek termelésének megindulása több szenet, műtrágyát, de több és jobb cipőt, ruhát, bútort és élelmiszert is jelent mindnyájunk számára. Csongrád megyében épül a Nagylaki Pozdorjalemez Üzem, a kendergyár szomszédságában. A 150 millió forint beruházással az év végére elkészülő gyár évi kapacitása már jövőre 30 ezer köbméter pozdorjalemez lesz. Nyersanyaga a kendergyár eddig eltüzelt tehát kárbanveszett hulladéka. A gépsorok Dél-Magyarország egész pozdorjáját itt dolgozzák majd fel. Az új üzem a farostlemezeket főleg konyhabútorok készítéséhez állítja majd elő, csökkentve így a fa, vagy bútorlap importját. A lapok felületkezelése a bútorgyárakban történik, de a harmadik ötéves tervben már létesítenek egy felületkezelő üzemrészt is A teljesen automatizált pózdórjai emez gyár e nagy mennyiségű termeléséhez csupán 85 ember szükséges. A textilipar egyik jelentős rekonstrukciója a Pamutnyomóipari Vállalat Kispesti Textilgyárinak kikészítő üzemében ugyancsak az év végéig fejeződik be, 67 millió forintos költséggel. A korszerű új hengernyomó és filmnyomó, szárító-, mosó- és gőzölőgépeken pamutszövetek, női ruhaanyagok magas színvonalú kikészítését végzik. A textíliák megérzik fényüket és színüket, nem zsugorodnak és tartósak maradnak .A rekonstrukció után a termelés évente nyolcmillió 700 ezer négyzetméterrel növekszik. Az itt gyártott anyagok felét exportálják. Helyreállítják és korszerűsítik a 400 éves debreceni Alföldi Nyomdát is, amelynek rekonstrukcióját 1962- ben kezdték meg. A 35 millió forintos beruházásból 26 milliót költenek új nyomdai ipari gépekre, amelyeknek nagy részét az NDK-tól vásárolják. A rekonstruált üzemben az eddigi 220 tonnával szemben 1020 tonna könyv készül majd évente. Az év végéig újjáépülő nyomda új üzemi épületét megfelelő szociális létesítményekkel is kiegészítik, az 50 százalékkal növekvő munkáslétszámú üzem dolgozóinak igényei szerint. Előreláthatóan júniusban kezdi meg teljes kapacitással a termelést a Győri Szeszgyár új takarmányélesztő üzeme, ahol cukorgyári melasz és szeszgyári hulladékmoslék felhasználásával állítanak elő szárított takarmányélesztőt. Az üzemben automatizált technológia segítségével, francia szabadalom alapján — évente 430 vagon szárított takarmányélesztőt állítanak majd elő. Ezzel csökkentik a korszerű takarmányokhoz szükséges hús- és halliszt eddigi jelentős importját. A modern üzemben 20 százalékkal olcsóbban készül majd a takarmányélesztő, mint a lejkapacitású üzemekben. Az új létesítmény beruházási költsége több mint ■16 millió forint. Három éve kezdődött meg az építkezés a Békéscsabai Konzervgyárban, amelynek teljes befejezését az év végére tervezik, 260 millió forintos összköltséggel. Az új konzervgyárban és annak tésztagyárában évente 3258 vagon konzervet és 730 vaggon tésztát készítenek. Az itt előállított gyümölcs-, főzelékkonzervek, savanyúság nagyrészt exportra kerül Az üzem csúcsidőben mintegy három és fél ezer dolgozót foglalkoztat majd, ami jelentős szociális problémát is megold. Békéscsabán ugyanis bizonyos felesleg mutatkozott női munkaerőkben. Az új létesítményben pedig elsősorban női dolgozókat foglalkoztatnak. A Baranyai Tejipari Vállalat pécsi tejüzemének építése két éve kezdődött meg, és az idén ősszel fejeződik be 52 és fél millió forintos költséggel. Az új üzem begyűjtési körzete kiterjed egész Baranya megyére. 182 ezer hektoliter tejet dolgoznak fel itt évente, 73 vagon vajat és 109 vagon sajtot belföldi fogyasztásra. A Kecskeméti Baromfiipari Országos Vállalat szentesi és kecskeméti gyáregységét összesen 80 millió forintos költséggel rekonstruálják. Szentesen a jelenlegi 2 vagonos évi vágottbaromfi-termelést 435 vagonra növelik, emellett a tojásbegyűjtő osztályozót is bővítik. A modern berendezésekkel újjáépülő üzemben szalagrendszer segítségével, higiénikusan dolgozhatnak majd. Hasonlóan oldják meg a kecskeméti gyáregység rekonstrukcióját is, ahol az eddigi évi 426 vagonnál 351 vagon vágott baromfival többet dolgoznak majd fel. A nehézipar idén megvalósuló beruházásainak egyik legfontosabbja az Almásfüzitői Timföldgyár első ütemének befejezése, 259 millió forintos költséggel. Az évente 34 ezer tonna timföldtöbbletet előállító üzem megvalósítása igen jelentős, mert a szovjet—magyar és a lengyel—magyar alumíniumipari egyezmények jobb végrehajtását segíti. A korszerű import gépi berendezések kedvező termelési feltételeket biztosítanak és tovább javítják az alumíniumipar gazdaságosságát. Befejeződik az idén a Hajdúszoboszlói Fölgázbontó építése, 556 millió forintos beruházással. A hatalmas új létesítmény évenként évmilliárd köbméter gázt bont, tisztít és továbbít a gázvezeték-rendszernek, amely kiterjed egész Élszak-Magyarország területére, sőt Hajdúszoboszlón, Szolnokon keresztül eljut Budapestre is. A földgázbontó ipari gázt ad majd elsősorban a kazincbarcikai, miskolci, hejőcsorbai, ózdi, diósgyőri üzemeknek. Bekapcsolták már az elkészült gázvezetékeken keresztül a Borsodi Vegyikombinátot, a Lenin Kohászati Műveket és az Ózdi Kohászati Üzemeket, április 4 óta pedig a budapesti Csepel Művek is fogyasztja a hajdúszoboszlói ipari gázt. Korábban bekapcsolták már a Ganz-MÁVAG-ot és az Egyesült Izzót. A helyi tanácsok feladata, hogy a vezeték mentén mindenütt megépítsék saját anyagi erőforrásaikból a háztartási gázt továbbító csatlakozóvezetékeket. A Hejőcsabai Cementművek, a főváros 27 üzeme, és amerre a gázvezeték elhalad, sok más üzem is belép az idén az ipari gázfogyasztásba. A Magyar Viscmsagyar nyergesújfalui danulon selyemüzeme 315 millió forintos költséggel épül és különböző könnyűipari alapanyag termelését biztosítja. A danulonselyem-üzem mellett épül az alapanyaggyártó danulonrost-üzem, évi kétezer tonna kapacitással és 115 millió forint ráfordítással. A műszáltermelés fokozását szolgáló két üzem mellé sorakozik a Borsodi Vegyikombinát kapiolaktám üzeme is, amely 333 millió forint beruházással épül és évi 5000 tonna kapacitásával kiszolgálja majd az előbb említett két üzemet. Az alapanyag- és műszáltermelés évente kétmillió dollár devizamegtakarítást jelent a népgazdaságnak. Jelentősen bővítik az év végéig, 126 millió forintos költséggel a Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfát üzemét, ahol évente — az eddiginél — 200 ezer tonnával több szuperfoszfátot termelnek majd. Ez a mennyiség a magyar mezőgazdaság foszforműtrágya-szükségletének 20 százaléka. Az idén megvalósuló új ipari beruházások nagymértékben hozzájárulnak harmadik ötéves tervünk jobb előkészítéséhez. • Csongrád megye részesedése az idei iparosítási programból Nagy ütemben fejlesztjük a vegyipart Kiépül az országos földgázvezeték-hálózat MÁJUS — TÓTH SÁNDOR RAJZA Egyszerre minden országban és városban Hetvenöt esztendeje már, hogy május elsején felzeng a munkások dala a világ városaiban és falvaiban. Változhattak aktuális jelszavai — a nyolcórás munkaidő követelésétől az egyenlő munkáért egyenlő bért jeligééig, az első imperialista háború elítélésétől a világ első munkás-paraszt államát, a szovjethatalmat éltető jelszavakig, a fasizmus elleni harcbahívástól az imperialista és neokolonialista mesterkedések megbélyegzéséig — május legfőbb mondanivalója mindig a nemzetközi szolidaritás volt. A munkásosztály nemzetközi összefogását hirdette és hirdeti ma is a végtelen májusi menet a világ útjain és annak az összefogásnak szükségességét, amely közös harcra hív minden embert, akinek drága a béke, a jog, a szabadság, az emberibb élet, az elnyomott népek szabadságküzdelme, aki májusi tűzzel, harci kedvvel száll szembe kizsákmányolókkal, gyarmatosítókkal és háborús tervezgetőkkel. Május hét és US évtizedes útja az internacionalista gondolat győzelmeit hozta a világnak. Milyen avultnak, történelemelőttinek tűnnek a hét és fél évtized előtti „friss” lapok! Magyarországon Ferenc József, Oroszországban III. Sándor cár, Németországban II. Vilmos, Angliában Viktória királynő, Franciaországban Sadi Carnot, az Egyesült Államokban Benjamin Harrison elnök 1.. Hát még a korabeli térképatlasz! Akkoriban a térképrajzoló számára adott volt, hogy rózsaszínre fesse Ázsiában, Afrikában az angol gyarmatokat, lilának a franciák, halványzöldre a spanyolok, élénkebb zöldre a portugálok birtokait. A világ kiterített mappáján ezek a színek domináltak — csak néhol kellett más színt, önálló ország jelzését festeni egész messzi kontinensek térképére Olyan hatalmas országok, mint India vagy Indonézia, Ghána vagy Algéria gyarmati sorban éltek. A májusi eszmék, a nemzetközi munkásosztály harci győzelmeinek sorában az egész emberi társadalom történelmét, megváltoztató esemény, korszaknyitó változások forrása és elindítója lett a győzelmes proletárforradalom, a Nagy Október győzelme orosz földön. Természetes, hogy éppen a proletárhatalom országa nyilvánította először állami ünneppé, minden dolgozó ember ünnepévé május elsejét. Volt a hetvenöt év magyar májusa közt is már a múltban egy fénylő, gyönyörű emlékű nagy nap: az 1919-es. A magyar tanácshatalom májusi menetében ott haladtak az ujjongó ünneplők között az egykori orosz hadifoglyok, az osztrák, szerb, horváth, lengyel, szlovák, román munkások oszlopai is. Ezek közül sokan a néhány nappal később megtámadott magyar munkásfiatalok fegyveres védelmével adtak példát internacionalizmusból, munkásszolidaritásból. Zengett, és messzi tovább szállt a május érces, erős üzenete a két háború közötti évtizedek tavaszain. Európa-szerte tüntettek angol, francia, svéd és holland munkások is — egyszer a Horthy-fasizmus terrorja alatt szenvedő magyar dolgozók jogáért, máskor meg a fiatal Szovjetunió elleni intervenciós terveket szövögető imperializmus, később pedig a világ békéjét, a százmilliók életét fenyegető náci téboly ellen. Volt fegyveres, a szabadság és demokrácia eszméit harccal köszöntő május is — spanyol földön franciák és szovjet emberek, magyarok és jugoszlávok, csehek és németek köszöntötték felemelt ököllel a spanyol szabadságért, Európa szabadságáért együtt vívott harcot. És küzdött május örök serege azért a májusért is amely éppen húsz éve köszöntött a világra: a fasizmus elleni bátor csatákban azok vállalták a leghősibb, legáldozatosabb részt, akik május internacionalista tanításának leghűségesebb fiai voltak, a szovjet emberek s az európai partizánharcok katonái. Hogy megváltozott a világ térképe, világ történelme az internacionalisták hetvenöt májusának hét és fél évtizede alatt! Trónok dőltek, országok születtek — s mindenekelőtt a marxista tanítás, a marxista—leninista elmélet hívei és szövetségesei megteremtették az új társadalmat. Megszületett a szocialista világrendszer, országok egész sorában, világrészeken át a politikai mindennapok alapvető elvévé lett május tanítása, az internacionalizmus. A hetvenötödik május, akár csak az első és az azt követők, az ünnep hűséges és igaz ünneplőinek gondolataiban a nemzetköziség nagy elveit idézi. Ma a szocialista országok testvérisége erősítésének szilárd szándéka, a gyarmati sorból felszabadult, vagy függetlenségükért most küzdő népek iránti cselekvő szolidaritás, az imperialisták elleni küzdelemben helytálló milliókkal összekötő segítő testvériség és a tőkés világban élő, ott hajoló munkások, a haladás és a béke hívei iránti hű barátság érzelmei töltik el a mi májusi menetünk millióinak szívét. „Egyidejűleg minden országban és minden városban” — hívta tüntetni hetvenöt éve a május milliói és milliói hű harcosát. A sereg, a májusi menet évről-évre nőt és növekszik, hirdetve az internacionalizmus erejét és igazságát. Éljen május 2, a munkásosztály nemzetközi harci seregszemléje!