Délmagyarország, 1965. május (55. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

Az Egyesült Államoknak semmi keresnivalója sincs Vietnamban Gromiko párizsi sajtóértekezlete • tarlás (MTI) Andrej Gromiko pénteken délelőtt elutazott Párizsból. Elutazása előtt a szovjet nagykövetségen sajtóértekez­letet tartott. Elmondotta: párizsi látogatásának az volt a célja, hogy a francia kor­mány képviselőivel megbe­szélje a két országot érdek­lő kérdéseket, nemzetközi problémákat éppen úgy, mint a szovjet—francia kap­csolatok alakulását. Francia­­országot­ és a Szovjetuniót összeköti érdekei­nek azonos­sága a békéért folytatott harcban és az európai biz­tonság kérdésében — mond­ta —, majd hozzáfűzte: két­ségtelen, hogy a két kor­mány a világpolitika egyes vonatkozásait eltérő módon értékeli, ez azonban nem akadályozhatja meg, hogy több nemzetközi kérdésben és a két ország közötti kap­csolatok fejlesztésében egye­sítsék erőfeszí­téseiket. Gromiko ezután kiemel­te, hogy a szovjet kormány igen nagy fontosságot tulaaj­­donít az európai biztonság kérdésének, amelynek kul­csa a német probléma­­ b­é­­kés rendezése. A Szovjet­unió abból indu­l ki, hogy amíg a német kérdés miMft nem oldódik, Európa türké­­je nincs biztosítva. A szov­jet—francia viszonyban ele­állt javulás ennek a kérdés­nek a rendezését is előse­gíti. Úgy hiszem — mondta —, a francia kormány is abból indul ki, hogy két német állam van. Ennek a nyilvánvaló ténynek az el­ismerése arra vall, hogy reális módon közelíti meg a második világháború más kislakóit tényleges európai helyzet, megítélését. Diplo­máciai elismerés, i’agy nem ismerés mitsem­ vál­tozta­t. A valóságos helyzeten — emel­­te ki Gromiko, majd hang­súlyozta, a szovjet és a francia kormány álláspont­ja találkozik abban, hogy a második világháború vé­gén megállapított német határok véglegesek és hogy Németország nem rendel­kezhet atomfegyverrel. Gromiko a továbbiakban a szovjet és a francia kor­mány álláspontja között más fontos nemzetközi kér­désekben mutatkozó közele­désről beszélt. Megelégedés­sel állapította meg, hogy ez tapasztalható a délkelet­­ázsiai helyzet megítélésében is. A francia kormány ugyancsak megengedhetet­lennek tartja az indokínai országok belső ügyeibe tör­ténő beavatkozást és a vi­etnami kérdés megoldását az 1954. évi genfi egyez­ményhez való visszatérésben látja. A szovjet külügyminisz­ter ezután kifejtette: a Szovjetuniónak az a vélemé­nye, hogy az Egyesült Álla­moknak semmi keresnivaló­ja sincs a tőle sok ezer ki­lométernyire fekvő Viet­namban. A vietnami kér­dés legradikálisabb megol­dása az amerikai csapatok kivonása, első lépés pedig a VDK elleni bombatámadá­sok beszüntetése. A döntő szót mindenesetre a vietna­mi háborúban közvetlenül érintett feleknek kell ki­­m­ondaniok. A Szovjetunió megadja a Vietnami De­mokratikus Köztársaságnak a szükséges segítséget, hogy megvédje magát az amerikai agresszió ellen. A továbbiakban rámuta­tott, hogy a leszerelés és az ENSZ kérdésében is meg­mutatkozott a szovjet és a francia álláspont hasonlósá­ga. A Szovjetunió elfogad­ta a francia kormány javas­latát, hogy az öt nagyhata­lom (a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy­­Beritannia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság) kö­­zös értekezleten vi­tas­sa meg a leszerelés kérdését. A szovjet—francia kap­csolatokról szólva Gromiko hangoztatta, hogy azok fej­lődésében fordulat mutatko­zik. Már négyezernél több amerikai katona van Dominikában • Santa Dom­inio (MTI) Az Egyesült Államok fegy­verrel avatkozik bele a do­minikai polgárháborúba. A washingtoni kormány látha­tólag attól tart, hogy a frash­­ volt elnök uralmának helyreállításáért harcoló zen­­dülők mögött olyan erők áll­nak, amelyeket a baloldal is támogat. A nyugati­­ sa­jtótúdisítások beszámolnak róla, hogy a dominikai fővárosban és környékén folyó harcokban az am­erikati ten*erés*fya­­­tú»«ág 1« ré«zt vállalt. Santa Domingóban a katonai hely­zet­ még mindig nem tisztá­zódott. Az Egyesült­ Államok Kommunista Pártja nyilat­kozatban ítélte el a Domini­kai Köztársaság belügyeibe történt amerikai beavatko­zást. A Dominikai Köztársaság­ban pénteken déltájban az amerikai tengerészgyalogo­sok és ejtőernyősök sz­á­ma meghaladta a négyezer főt. Az amerikai külügyminiszté­rium a délelőtt folyamán nyilatkozatot tett, amelyben dominikai belső ügyekben döntőbíróvá tolta fel magát és azt állította, hogy ebben a latin-amerikai országban a helyzet tovább romlott, s a Santo Domingóban tartózkodó amerikaiak és más külföldi­ek élete veszélyben van. A TASZSE jelentése sze­rint a legfrissebb hírek arról számolnak be, hogy San Isidro légitámaszpontra, a reakciós katonai junta had­műveleteinek központjába újabb amerikai csapategysé­­gek érkeznek. • Kairó Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök pénteken délelőtt repülőgépen Kami­ból Belgrádb­a utazott. A kairói repülőtéren Gamal Abdel Nasszer, az BAK el­nöke búcsúztatta a jugo­szláv elnököt. 9 birs U Thant ENSZ-főőtitkár, aki Bécsben részt vett az ENSZ am­minisztratív koordi­nációs bizottságának kétna­pos értekezletén, pénteken Genfb­e utazott. A bécsi re­pülőterén tartott sajtókonfe­rencián elismeréssel szólt arról a szovjet—francia kö­zös javaslatról, hogy az 19­14. évi genfi egyezményeket fo­gadják el a vietnami kon­fliktus rendezésének alap­jául. A London Irakból érkezői jelentések szerint felújultak a hadmű­veletek az ország északi ré­szében és már egy hónapja folyik a be nem jelentett háború az iraki Kurdisztán­­ban. Libanoni értesülések szerint öt­ iraki hadosztály sugárhajtású repülőgépek tá­mogatásával megkezdte a támadást, hogy elnyomja az Irak északi részében­ élő Wut­ch törzseket. 9­­ij­nel­l Az AFP jelentése szerint csütörtökön Kutc­ térségé­ben folytatódtak a harcok az Indiai és a pakisztáni csapatok között. A legújabb hírek szerint a pakisztániak támadnak, s délnyugati irányba nyomulnak előre. A Hanoi Mint­ a Vietnami Tájékoz­tatási Iroda jelenti, a viet­nami néphadsereg egységei április 2l­-ím és 20-én lelőt­tek 11 amerikai repülőgépet. Ezzel az­ HMM. augusztus 5-e óta a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság területe fö­lött lelőtt repülőgépek szá­ma 2B3-ra emelkedett. • Washington Az am­­erikai külügymi­nisztérium szóvivője csütör­tökön bejelentette, hogy Bush külügyminiszter szom­­baton hosszabb európai kör­útra indul. Első állomása I­jódon. flkikehieinÄ Jeproznta. Az amerikair­mperialisták immár szünet nélkül bom­bázzák Észak- és Dél-Viet­­nam lakott területeit. Új meg új gyalogos egységeket vezényelnek a szabadságá­ért küzdő vietnami nép el­len. Eszközeik és céljaik egyaránt embertelenek. De a tények azt bizonyítják, hogy az USA fegyvereivel szem­ben egy sokkal nagyobb erő áll: a szabadságharcosok el­szántsága és igazsága, amely legyőzhetetlen. A dél-vietnami nemzeti felszabadítási front harcosai­nak létszáma napról napra növekszik. A légi felderí­tés elől jól rejtett utakon, hidakon történik a lőszer-, élelmiszer- és sebesültszállii­ls A lakosság munkájával segíti a harcosokat. Kés­ü­l az egyenruha a katonáknak. A dzsungel fái közé rejtett műhelyekben éjjel-nappal folyik a munka Egy föld­műves és a felesége a testével védelmezi gyermekeit, miközben fejük fe­lett amerikai helikopterek keringenek, hullanak a gázbombák és a jenki zsoldosok — a lakóházukat fedezékül használva — tüzelnek a szabadságharcosokra Mielőtt a fegyv­erek ELCSITULTAK .. Jó horoszkóp — titkolt vereség Uöbbels még történelmi példát is talált a re­mélt csodára: Erzsébet cárnő halála szétzüllesz­tette Frigyes ellenségeit s az megmenekült szo­rongatott helyzetéből. Miért ne ismétlődhetne a történelem — gondolta „minden idők legna­gyobb hazudozója", a náci propagandafőnök, s elméleti hű hívóra talált — Hitler személyében... A birodalmi kancellária bunkerjébe. 1045. április 1S-ra virradó éjjel befut a távirati je­lentés: „F. D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke elhunyt. A vilá­g nagy államférfit gyá­szolt, olyat, akki a b­éke következőtív, híre­­s harcelta volt, aki reálisan értékelte a vilá­g ese­ményeit, s aki jól választotta szét az Igazat a hamistól. CióblK-ls azonb­a­n ujjongott, a szem­ Urnák szerint extázisba jött, s a lelkendezéstől fuldokolva hívta fel különvonalán Ilitlert. ..Mein Führer! Cl mi utálok övnek! Roosevelt halott. Meg van írva a mii la­pok­ben, ho­gy április második fele fordulópont lesz szá­munkra. Ma pén­ek van, április 13-a. Ez a fordulópont". Hitler valóban hitt a csillagokban: mindennap horoszkópot készíttetett ..udvari” csillagászával. S fanatikusan hitt a csi­l­lagok­ban megírt csodákban... Április 13-án azonban más is történt: a szovjet csapatok kiűzték az­ utolsó német csapatokat, is Bécsből. Ausztria fővárosa felszabadult Ezzel megkezdődött az utolsó nagy csata: Berlinért.­­ A berlini hadművelet kétségtelenül a második világháború legnagyobb hadászati feladata volt. A hitleri Németország a szó szoros értelmében minden erejét ide öustzpontosította, a nyugati arcvonal mintegy Ildii kilométeres szakaszán a nem­zet Hadvezetés mindössze 33, létszámban és harcfel­szerelésb­en jelentősen csökkent értékű hadosztályt állított szembe az angol—amerikai pápaiakkal. A szovjet hadvezetés — reálisan értékelve a német­ hadaerőB csoportosítás jelentette erőket — nagyfokú összpontosítást’ hajtott végre. Berlin­től keletre az 1. és a 2. Belorusz­ Front csapatai helyezkedtek el. A támadás az Odera vonalról indult, mintegy hatvan kilométerre Berlintől, 41 600 ágyú és aknavető, 6300 harckocsi, 8500 repülőgép összpontosult a mintegy 400 kilométer széles arc­vonalon. 1945. április 16-ra virradó reggel 41 600 ágyú és aknavető harmincperces iszonyú erejű össztüze zúdult a német állásokra. Mintegy kétmillió szovjet katona állt harcra készen a frontszakaszon, várva a pergőtűz befejeztét. A szörnyű hatású hajnali össztüz­ről Zamjatyin szovjet tábornok, e csapat egyik résztvevője többek között ezeket írja: „A fényszórók ijesztő tömege cstolta a fényt a németek védelmi vonalára, elvakítva őket és megvilágítva az utat saját csapataink előtt. Az eredmény borzalmas i­ o­t. Tüzérségünk itt légierőnk egyidejűleg mérte a hallatlan erejű csapásokat az ellenségre. A foplyttk, akiket aznap ejtettünk, olyan lelkiállapotban voltak, amely határos az őrülettel­­. A szovjet csapatok még aznap, április 16-án is­törték a német csapatok jö védelmi vonalát, összeomlott Hitler, s a német vezérkar azon reménykedése, hogy mindaddig feltartják a szov­jet csapatokat az Odera—Neisse-vonalon, míg az angol és amerikai csapatok bevonulnak Ber­linbe. Négy nap alatt a szovjet csapatok har­minc kilométernyire megközelítették Berlint, s ugyanakkor megkezdték a Berlin térségében összevont német hadseregcsoport bekerítéséé . A még mindig csodára váró Hitlernek nem merték jelenteni a szovjet offenzívát. Órákig tartott, míg a tábornokok egymást biztatgatták, ki­jelentse a hírt. Végül is Gobbels vállalta a feladatot. A reményeiben csalatkozott Führer a hír hallatán szokott dühkitöréseinél is harssyz­­sabb hisztérikus üvöltözésbe csapott, árulónak kiáltott ki mindenkit, átkozódott, majd magába roskadt. Amikor valamennyire összeszedte ma­gát, parancsot adott: minden tartalékot azonnal vessenek be a keleti fronton. A parancs azt jelentette, hogy a német hadvezetés utolsó tar­talékait küld­i az arcvonalra. E pillanattól kezdve a szó szórás értelmében semmi más fe­lett nem rendelkezett a vezérkar, mint a fron­ton harcoló csapatok Tizenöt hadosztály, hét önálló ezred és öt dandár jelentette az utolsó mentsvárat. Hitler, magát biztatva, tábornokainak kije­lentette: „Berlinnél az oroszok olyan vereséget szenvednek, amilyen egyáltalán elképzelhe­tő.’’ A tábornokok szótlanul hagyták el a tanács­termet, ha valaki tudta, ők tudták, mit jelent ez a „véres vereség”. Hitler nem sok ügyed vetett szótlanul kiódal­­gó fullajtárjaira. Segédtisztjét hívatta, napi­­parancsot diktált. A napiparancsban kijelenti, h­ogy „a támadást visszavertük”, majd dühös kifakadások után: „a háborúban döntő fordu­lat következik be..." E napon az­ utolsó „titkos fegyvert” is beve­tettek a németek: tizenhat repülőgépet dugig­­ töltenek bom­bákkal, s az önként jelentkező pilóták együ­tt zuhannak rá célpontjaikra. A szovjet csapatok előrenyomulása nem lassult, az átkelőhelyeken — az Oderán — újabb és újabb csapatok vonultak át. A hátráló német csapatok hátában géppus­kás SS-egységek álltak. Elölről a szovjet egy­ségek tüze, hátulról az­ SS-ek géppuskája . . . A szovjet csapatok csapásai nyomán a Visz­tula hadseregcsoport tizenhat hadosztálya ka­tonáinak négyötödét vesztette el, kilenc had­osztálya pedig­ létszámának felét, s teljes fel­szerelése a szovjet csapatok hadizsákmánya lett. Közben az 1. Ukrán Front csapatai szé­­­verik a német 4. páncélos hadsereget, átkelnek a Spree folyón — Cottbus térségében — s ez­zel mindjobban kibontakozik Berlin közvetlen bekerítésének veszélye. Következik: A születésnapi ajándék 2 Oíi-MAGYARORSZÁg Szombat, X%5. maju* L

Next