Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

HGROMBS Alig másfél hónap alatt a KGST keretein belül két magyar—bolgár közös válla­lat alakult. Szófiában tar­totta ünnepélyes alakuló ülé­sét az INTRANZMAS, amelynek feladata az üze­meken belüli komplett anyagmozgatási technológiai rendszerek kidolgozása, meg­tervezése és a két ország érintett vállalatai, intézmé­nyei tevékenységének össze­hangolása az említett terüle­teken. Budapest székhellyel pedig az az AGROMAS elnevezésű közös magyar—bolgár válla­lat működik, amely szintén a KGST elveinek megfelelő­en alakult. A közös vállalat létreho­zásával ésszerűbben kihasz­nálható a termelői kapaci­tás, nagyobb ütemű fejlesz­téssel lehet számolni és gyorsabban növelhető a ker­tészeti gépgyártás műszaki, gazdaságossági színvonala. Az AGROMAS a magyar és bolgár vállalatokkal és in­tézményekkel szerződéses alapon dolgozik. Feladatait az alapító okmány a követ­kezőképpen határozza meg: — összehangolja a zöld­ség-, szőlő- és gyümölcster­mesztési munkafolyamatok gépesítéséhez szükséges gé­pek és géprendszerek fej­lesztését és gyártását a szer­ződő felek illetékes szervei által előírt agrotechnikai kövtelmények alapján. — Kidolgozza a kertészeti gépgyártás szakosítását, a választék megoszlását és közreműködik a gyártásban felmerülő párhuzamosságok megszüntetésében. — Termelési kooperációs kapcsolatokat létesít a ma­gyar és bolgár vállalatok között. — Egyezteti az adott te­rületen működő magyar és bolgár termelővállalatok, ku­tatóintézetek termelési, mű­szaki fejlesztési és beruházá­si terveit. — Közreműködik a más országokkal is kötendő szer­ződések létesítésében. Az AGROMAS irányító szerve az Igazgató Tanács, amely jóváhagyja az éves és többéves tevékenység programját, ellenőrzi a meghatározott feladatok tel­jesítését. A közös vállalat végrehajtó szerve az iroda, élén igazgatóval és igazgató­­helyettessel. Az Igazgató Tanács első ülésén már megkezdték a közös vállalat részletes programjának kidolgozását, s hozzáláttak az iroda meg­szervezéséhez is. Az Igazgató Tanács következő ülésére az iroda munkajavaslatokat terjeszt elő, amelyek szerint még az idén megkezdődik az alapító okmányban levő feladatok megvalósítása. H. fc. A magyar—bolgár gazdasági együttműködés új fejezete Kísérleti bemutató A Dél-Alföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet fülöp­­szállási telepén június 2-án, szerdán egésznapos kísérleti bemutatót tartanak. Napiren­den szerepel a Duna—Tisza közötti jelentős területet ki­tevő, gyenge termőképességű, meszes­ réti talajok komplex hasznosítása céljából folyó kísérletek bemutatása, és az eredmények ismertetése. Lát­hatják majd a bemutatón résztvevők a kukorica, lucer­na, búza és tavaszi árpa mű­trágyázását, öntözött és ön­­tözetlen viszonyok között, valamint meggyőződhetnek a talajművelési kísérletekről (szántásmélység és altalajla­zítás), ugyancsak öntözött és öntözetlen viszonyok között. Sürgető követelmény A­ modern emberi élet, a tudomány, a korszerű technika alkalmazása a ter­melésben egyre parancsolób­­ban követeli a társadalmi méretű fegyelmet. Ha csu­pán a leghétköznapibb dol­got, az utcai közlekedést említjük, akkor is az élet védelme sürgeti a fegyelem fokozását. Egy-egy ember százak biztonságáért, testi épségéért felelős és egy-egy fegyelmezetlenség tömegsze­­rencsétlenség előidézője le­het. De ha a termelést ves­­­szük szemügyre, ott ugyan­csak azt látjuk: egy-egy em­­ber fegyelmezetlensége, gon­datlansága százak vagy ez­rek mun­k­ájának eredmé­nyét veszélyeztetheti. A mai társadalomban az emberi te­vékenységek sűrű szálakkal kötődnek egymáshoz, éppen ezért kellő eredmény csak mindenki helytállásával ér­hető el. Az emberi tevé­kenység minden szférájá­ban nő az egymástól való kölcsönös függés és ilyen viszonyok között a fegyel­mezetlenség végső soron társadalomellenes, antihu­­mánus magatartás. Társadalmunk átalakítá­sával száműztük a tőkés vakfegyelmet. A szocialista rendszer alapvonása a fel­szabadult dolgozók aktív részvétele a termelés irányí­tásában, bírálatuk, javasla­taik felhasználása a közös feladatok megoldásában. Számolnunk kell azzal, hogy a tőkés fegyelem nyomása alól történt felszabadulást nem követi azonnal az ön­tudatosan vállalt szocialista fegyelem kialakulása min­den emberben. De mégsem lehet beletörődni abba, hogy sokan — vezetők, beosztot­tak egyaránt — szó nélkül elmennek kirívó fegyelme­zetlenségek mellett is. Nem fontolják meg, hogy valójá­ban a káros elnézéssel, az indokolt büntetés elmulasz­tásával is büntetnek, csak éppen a becsületesen, fe­gyelmezetten dolgozókat bün­tetik. A prémium, a nyere­ségrészesedés, a jutalom sokszor csupán néhány em­ber fegyelmezetlensége mi­att marad el a kisebb vagy nagyobb kollektíva számára. És mondjuk meg mindjárt: mindez távolról sem csak anyagi kérdés, sőt elsősor­ban nem az. Mérhetetlen er­kölcsi, politikai kárt okoz a fegyelmezetlenséggel szem­beni elnézés és engedékeny­ség, mert sérti a fegyelme­zett emberek igazságérzetét s alááshatja a szocializmus­ba vetett hitüket, bizalmu­kat. Fejlődésünk sürgetően igényli annak intézményes biztosítását, hogy az erköl­csi elismerés mellett anya­gilag is az járjon jól, aki rendesen dolgozik s a lógósok, fegyelmezetlenek anyagilag ugyancsak érezzék a társadalomra káros maga­tartásuk konzekvenciáit. Az anyagi ösztönzésnek olyan irányba kell hatnia, hogy az egybeessék az emberek er­kölcsi ítéleteivel, s a nagy közösség, az egész népgaz­daság érdekeinek érvényesü­lését segítse elő. Sajnos, ez még nem mindig sikerül. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának az időszerű ideológiai feladatokról szóló irányelvei is megállapítják, hogy a jobb munkára serkentés hi­telét sokszor lerontják a szervezetlenség, a gazdasági vezetés hibái, az anyagi ösz­tönzés gyengéi. Ezekről a hibákról sem szabad elfe­ledkeznünk a fegyelmezet­lenségek okait kutatva s a megoldás módszereit ter­vezve. 4 párt napirendre tűzte a gazdasági vezetés hibái­nak kijavítását s folyik az anyagi ösztönzés módszerei­nek korrigálása is. Ezek az intézkedések — közvetlen gazdasági hasznuk mellett — a fegyelem megszilárdításá­hoz szintén kedvezőbb kö­rülményeket teremtenek. Azt azonban ne várjuk, hogy az ilyen intézkedések maguk­tól, mintegy automatikusan javítják majd a munkafe­gyelmet. A nevelő, felvilá­gosító szót, s — ha kell — a megfelelő szankciók al­kalmazását nem nélkülöz­hetjük. Már ismeretesek az első negyedévi gazdasági tevékenységet jellemző főbb számok és ezek arról tanús­kodnak, hogy a fegyelem megszilárdítására tett in­tézkedések hatékonynak bi­zonyulnak. Csökkent az in­dokolatlan, meggondolatlan kilépések száma, javult a munkaidő kihasználása, szi­lárdult a munkafegyelem. Az elért eredményeket to­vább kell fejlesztenünk a munkafegyelem szilárdításá­ban is, és akkor minden bi­­zonny­al sikeresen fejezzük be ötéves tervünket és szi­lárd alapokat teremtünk a következő tervidőszakok szá­mára. Enyhén szólva két­ségbevonható az a felfogás, hogy a fegyelemről beszélni népszerűtlen feladat. A be­csületes, fegyelmezett embe­rek — s ezek többségben vannak — megértik, hogy az ő érdekeikről, mindan­­­nyiunk érdekéről van szó, ha bátor, egyenes beszéd­del fegyelmezett munkát követelünk mindenkitől. BOGNÁR GYULA A gyermekek vasárnapján Úttörő díszszemle a Széchenyi téren • Játékos versenyek Vasárnap a Széchenyi tér platánjai alatt vörös és kék nyakkendős úttörők és kis­dobosok sorakoztak fel. A kisdobosok kedves játékai­kat is magukkal hozták: szőke hajú babákat, mac­kókat, színes forgókat, sár­kányokat. Sok ezer érdek­lődővel — szülőkkel és ne­velőkkel — együtt várták az ünnepség kezdetét. Pontosan 10 órakor har­sonák jelezték a gyermek­nap szegedi eseménysoroza­tának kezdetét. Gardig Gyu­la városi úttörőtitkár jelen­tette, hogy hatezer úttörő és kisdobos áll együtt díszszemlén. Dr. Földi Gá­bor, a KISZ Szeged váro­si bizottságának titkára kö­szöntötte a felsorakozott út­törőket, s megnyitotta az ünnepséget A Himnusz hangjai után Szabó Ferenc, a Magyar Út­törők Országos Szövetségé­nek titkára, a KISZ Köz­ponti Bizottsága Intéző Bizottságának tagja, a KISZ és az Úttörőszövetség nevé­ben üdvözölte a gyermeke­ket, majd a Ságvári Endre úttörőcsapatnak kiváló eredményei elismeréséül a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászlaját adta át, további jó munkát kí­vánva a csapat valamennyi tagjának. A lelkesen fogadott ünne­pi beszéd után dr. Földi Gábor tizenegy úttörőnek, Terhes Sándornak (Gagarin ált isk.), Halász Anikónak (Gutenberg utcai ált isk.), Seres Györgynek (Rózsa Fe­renc ált. isk.), Győri Jú­liának (Zrínyi Ilona ált. isk.), Ördögh Józsefnek (Zalka Máté ált. isk.), Szél Zsuzsannának (béketelepi ált. isk.), Trischler Ferenc­nek (Ságvári Endre ált isk.), Tanács Etának (Há­­mán Kató ált. isk.), Nagy Albertnek (Mező Imre ált. isk.), Hajdú Teréziának (Tanárképző Főiskola I. sz. gyakorló ált. isk.), Mészáros Csabának (Juhász Gyula ált isk.) nyújtotta át a Ki­váló Úttörő jelvényt és ok­levelet. Az ezután következő fel­vonulást a kisdobosok szí­nes sorai nyitották­ meg. A vidám kisdiák­ok magas­ba emelve játékaikat, virág­esővel, az úttörők pedig im­ponálóan szép menettel kö­szöntötték az üdvözlésükre megjelent párt-, KISZ- és tö­­megszervezetek képviselőit, a pedagógusokat, az üzemek és hivatalok vezetőit. Ott volt Perjész László, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője Papp Gyula, a Szeged megyei jogú városi tanács vb elnökhelyettese és Holge­­sang Péter, a Hazafias Nép­front Szeged városi bizott­ságának titkára és a társa­dalmi és tömegszervezetek más képviselői. Az ünnepség után a gyer­mekeké volt a város. A leg­ügyesebbek — mintegy két­százan — vágyaikat, elképze­léseiket rajzolták színes kré­tával a Széchenyi téri sétány aszfaltjára. A film- és báb­színházak is sok ezer szege­di gyermeket szórakoztattak. Délután került sor a nap talán legizgalmasabb verse­nyére. A KISZ és a nőtanács által rendezett roller-, gör­korcsolya- és futóversenyen sok száz gyermek mérte ös­­­sze tudását, erejét. Harsány biztatás mellett értek célba a legügyesebbek és a díjak — a nagy pöttyös labda, a gombfoci, a baba és a cso­koládé — sem maradtak el. Szabó Ferenc beszédét mondja Szabó Ferenc átadja a Ság­vári Endre úttörőcsapat két vezetőjének — Radnóti Ta­­másnénak és Vékony Istvánnak — a KISZ Központi Bizottsága vörös selyemzászla­­ját. Mögöttük a kitüntetett úttörők (Somogyiné Babákkal, játékokkal vonultak a legkisebbek, a kisdobosok KGST-tanácskozások A KGST könnyűipari ál­landó bizottsága Prágában május 24-től 28-ig megtartot­ta negyedik ülésszakát. Az ülésszak munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyar­­ország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége vett részt. Meg­figyelői minőségben jelen voltak a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Kubai Köztársaság képvise­lői is. Az állandó bizottság meg­vizsgálta és jóváhagyta a KGST 19. ülése és a KGST végrehajtó bizottsága 16. ülésszaka határozatai végre­hajtásával kapcsolatos intéz­kedéseket, megvitatta a kön­­­nyűipar alapvető ágazatai fejlesztésére irányuló terv egybehangolását az 1966-tól 1970-ig terjedő időszakra. A KGST-országok konzerv­ipari szakemberei Szófiában befejezték tanácskozásukat. A tanácskozás munkájában Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, a Ném­et Demokratikus Köztár­saság, Románia és a Szovjet­unió szakemberei vettek részt. * Magyar—jugoszláv atomenergia- tárgyalások Belgrádban befejeződtek a Magyar Országos Atomener­gia Bizottság és a Jugoszláv Szövetségi Atomenergia Bi­zottság tárgyalásai, amelye­ket magyar részről Kökény Mihály, az Országos Atom­energia Bizottság titkára, Jugoszláv részről Lui­a Sa­lo professzor, a Szövetségi Atomenergia Bizottság titká­ra vezetett. A delegácók megállapítot­ták: fennáll a lehetőség a magfizikai kutatások, az izo­tóptermelés, valamit a me­zőgazdasági, az orvosi és az ipari izotóp alkalmazásának területén folytatandó együtt­működésre. A tárgyaló felek­ kívánatosnak tartották a ko­operációt a nukleáris mű­szerek, a sugárhatáskémia alap- és alkalmazott kutatá­sa területén, valamint a nukleáris energetika kérdé­seinek tanulmányozásában. A felek tárgyalásokat foly­tattak az e kérdésekre ki­terjedő együttműködési egyezmény előkészítésére. Megállapodás történt ab­ban, hogy ez év őszén jugo­szláv küldöttség látogat a Magyar Népköztársaságba, hogy megismerkedjék a nuk­leáris energia békés alkal­mazásában elért magyar eredményekkel. (MTI) Békegyűlést tartottak a DÁV dolgozói Szolidaritás a vietnami néppel Tegnap délben a Dél-ma­gyarországi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói békegyűlést tartottak. A gyűlés szónoka Hegyi Rókus, a DÁV szak­­szervezeti bizottságának tit­kárhelyettese, vázolta a Vi­etnamban zajló és a világ­békét veszélyeztető véres eseményeket. Az áramszolgáltató dolgo­zói is mély együttérzésüket fejezték ki a szabadságukért küzdő dél-vietnami néppel, s elítélték az Amerikai Egyesült Államok sorozatos bombatámadásait Észak-Vi­­etnam ellen. Hangoztatták, hogy mindenben készek se­gíteni a testvéri vietnami népnek. Ezután a DAV dolgozói le­velet szövegeztek, melyben tiltakoztak az agressziós cse­lekedetek ellen, s követelték az amerikai csapatok kivo­nását Dél-Vietnamból. A kö­vetelést közel 400-an írták alá, s az illetékesekhez to­vábbították. Kedd, 1966. június L Oft-AfAffMA OftSJA« 3

Next