Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL­JET­EK M­A­G­Y­A­R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 55. évfolyam, 153. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1965. július 1. Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést tartott. A Népköztársaság Elnöki Taná­csa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöksége együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkárát, érde­meinek elismerésével, a Minisztertanács elnökének tisztsége alól felmentette; dr. Münnich Ferencet saját kérésére, egész­ségi állapota miatt, érdemeinek elisme­résével, államminiszteri tisztsége alól felmentette és nyugállományba helyezte; Pap Jánost, másirányú fontos pártmeg­bízatása miatt, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnökhelyettesi tiszt­sége alól felmentette; Kállai Gyulát, a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztsége alól felmentette és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé meg­választotta. Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt Szerdán délben Dobi Ist­ván, a Népköztársaság El­nöki Tanácsa elnöke előtt Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnöke letette a hiva­tali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánná, az országgyű­lés elnöke, Fehér Lajos és Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, valamint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) Kállai Gyula életrajza 1910. június 10-én szüle­tett Berettyóújfalun. Apja falusi csizmadia volt, 1931-től tagja a kommunista pártnak. Az 1930-as évek­ben Budapesten, mint egye­temi hallgató, majd Debre­cenben részt vett az egyete­mi baloldali mozgalmak szervezésében. 1939-ben be­börtönözték. 1939—1944-ig a párt megbízásából a Nép­szava szerkesztőségében dol­gozott; részt vett a Népsza­va 1941 karácsonyi számá­nak szerkesztésében. Egyik szervezője volt az 1942 elején alakított Magyar Történelmi Emlékbizott­ságnak és március 15-i antifasiszta és há­borúellenes tüntetésnek. 1942-ben újból letartóztat­ták. A német fasiszta meg­szállás idején a kommunista párt képviselőjéiként a Ma­gyar Front intézőbizottságá­nak tagja volt. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tag­ja és miniszterelnökségi ál­lamtitkár lett; szerkesztője a Szabadság, majd a Sza­bad Föld című lapoknak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztályát vezette, 1949—1951-ben külügymi­niszter. 1951-ben koholt vá­dak alapján letartóztatták. Rehabilitálása után 1954— 55-ben a Kiadói Főigazgató­ság vezetője, majd népmű­velési miniszterhelyettes. 1956 júliusa után a párt kulturális osztályának veze­tője. Az ellenforradalom idején elsők között vett részt a párt újjászervezésé­ben. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizott­ságának, Politikai Bizottsá­gának. 1957-től 1959-ig a Minisztertanács elnökének első helyettesévé történő megválasztásáig a Központi Bizottság titkára volt. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány megalakulása után 1958 ja­nuár 28-ig művelődésügyi miniszter, ezt követően 1960 januárjáig államminiszter. 1961 szeptembere óta a kor­mány elnökhelyettese volt. 1958-ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdú-Bihar megye ország­­gyűlési képviselője. 1960 júniusában kitüntet­ték a Munka Vörös Zászló érdemrendjével. (MTI) AZ ÚJ ALGÉRIAI KORMÁNY NEHÉZ HELYZETBEN VAN BEFEJEZŐDÖTT A „KIS CSÚCSÉRTEKEZLET” NAGY VÉDERŐK A DUNA DÉLI SZAKASZÁN • AZ 1965—66-OS TANÉV RENDJE Szovjet--jugoszláv barátsági gyűlés Moszkvában Mikojan és Tito mondott beszédet • Aláírták a közös közleményt Moszkva (TASZSZ) A Kremlben, a Kongres­­­szusi Palotában szerdán szovjet—jugoszláv barátsági gyűlést tartottak. Az elnök­ségben Tito jugoszláv el­nökkel együtt helyet foglal­tak az SZKP és a szovjet ál­lam vezetői. A gyűlésen Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke mondott beszédet. Kijelen­tette: ,,A Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai sza­kadatlanul erősödnek és mindaz kiküszöbölődik, ami valaha árnyékot ve­tett e kapcsolatokra. Mikojan megállapította, hogy a két ország gazdasá­gi kapcsolatai jelentősen ki­bontakoztak, új formákkal és tartalommal gazdagodtak, gyors ütemben növekszik a sz­­­vjet j­­ugo­szláv áru­forga­lom. A többi között kijelen­tette, hogy most különösen szükség van a szocialista országok összefogására, mindazok egységére, akik sokraszál­lnak a reakció és a háború imperialista politi­kája ellen. — Az imperialista hatal­mak ázsiai, afrikai és latin­amerikai agresszív cselek­ményei fokozták a nemzet­közi feszültséget — folytat­ta. — Az Egyesült Államok, a s­­orunkbeli imperializmus legnagyobb országa, a vi­lág csendőrének szerepé­ben lép fel, és nemcsak a dél-vietnami hazafias- nemzeti felszabadí­tó mozgalmának elfojtására vetett be fegyveres erőket, hanem példátlan agressziót követ­el egy békés szuverén állam, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság ellen is. Továbbra is puskalövések dörrennek Do­minika főváro­sának utcáin mert Washing­ton durva erőszakkal próbál rákényszer­íteni egy neki megfelelő rendszert Domini­­ka népér­e. Lázas katonai készülődé­sek folynak a NATO ag­resszív tömbben. — A Szovjetunió és más szocialista országok megad­ták és továbbra is megad­ják a szükséges segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, a vietnami népnek. Er­re nézve teljes az egyetértés köztünk és a VJ>K vezetői között. — Az Egyesült Államok külpolitikájának irányítói igazolni próbálják kalandor­kodásukat, „békeszeretetü­­ket” hangoztatják, azt állít­ják, hogy hajlandók leülni a tárgyalóasztalhoz. Igen, a tárgyalóasztalhoz haj­landók leülni, de az ag­resszió beszüntetésére nem hajlandók. Ilyenformán hamisan hang­zanak azok a Washingtonból a Szovjetunióhoz és más országokhoz intézett felhívá­sok, hogy haladjanak együtt az Egyesült­ Államokkal „a béke útján”. Mikojan rámutatott arra, hogy Nyugat-Németország politikai légkörét a revans­­vágy és a militarizmus hat­ja át, majd hangsúlyozta: a Szovjetunió szilárdan és kö­vetkezetesen fellép a békés együttélés politikájáért, a nemzetközi feszültség enyhí­téséért az imperialista ag­resszió bármely formája el­len. Örömmel állapítjuk meg, hogy a szocialista Jugoszlávia külpolitikáját szintén ez az irányvonal jellemzi. — A Szovjetunió és Ju­goszlávia minden békeszere­(Folytatás a 2. oldalon) Péter János Londonba utazott A véleménycsere hasznos lehet Péter János külügyminisz­ter Michael Stewart brit külügyminiszter meghívására szerdán reggel néhány napos hivatalos látogatásra Lon­donba utazott. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminisz­ter első helyettese, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyet­tes és a Külügyminisztéri­um több vezető munkatársa. Ott volt a búcsúztatásnál H. M. Carless, Nagy-Britannia és Észak-Írország egyesült királyság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője és a nagykövetség több tagja. Péter János külügyminisz­ter elutazása előtt a követ­kezőket mondotta a sajtó képviselőinek: “ Várakozással tekintek a londoni látogatásra és az ot­tani megbeszélésekre. Azzal a reménnyel utazom, hogy a véleménycsere sokféle te­kintetben hasznos lehet a jelenlegi nemzetközi helyzet vonatkozásában. Keresni fo­gom és tanulmányozni aka­rom az angol külpolitikának azokat az elemeit, amelye­ket egy olyan ország, mint a Magyar Népköztársaság ko­molyan figyelembe vehet a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyes gócainak enyhíté­sére és az európai kérdések megoldására irányuló törek­véseiben. Bár a két ország kapcsolatai mindenféle te­kintetben állandóan fejlőd­nek, bizonyos vagyok benne: kölcsönösen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy milyen területeken lehet kapcsola­tainkat — a két ország és a nemzetközi helyzet javára — tovább fejleszteni. Péter János repülőgépen szerdán megérkezett Lon­­donba. Mint a brit kormány vendége, három napig ma­rad az angol fővárosban. Ez az első magyar külügymi­niszteri látogatás Angliában 1919 óta. Péter János szerdán talál­kozott Wilson miniszterel­nökkel a Dawning Street 10- ben, este pedig Stewart kül­ügyminiszter vacsorát adott tiszteletére a Manchester-pa­­lotában. Péter János ma és holnap megbeszéléseket folytat az angol külügyminisztérium­ban. ■ ■ KÖZLEMÉNY a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa végrehajtó bizottsága 1965. június 25- től 29-ig Leningrádban tar­totta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Nép­­köztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese; O. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese; P. Jaroszewicz, a Lengyel Nép­­köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese; Ap­ró Antal, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökhelyettese; D. Gombozsov, a Mongol Nép­­köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese; H. Meuser, a Német Demokra­tikus Köztársaság Állami Tervbizottságának elnök­­helyettese; G. Radulescu, a Román Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhe­lyettese és V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró An­tal magyar megbízott, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökhe­lyettese elnökölt. A végrehajtó bizottság meghallgatta a végrehajtó bizottság irodájának tájé­koztatóját, amely összegezte a KGST-tagországok előze­tes elgondolásait népgazda­ságuk és gazdasági kapcso­lataik fejlesztésére vonatko­zólag az 1866—1970 közötti időszakban; meghallgatta to­vábbá az iroda összefoglaló­ját a KGST-tagországok kö­zött lefolyt kétoldalú kon­zultációk eredményéről. A KGST-tagországok között 1966—1970. évi népgazdasági terveik összehangolása érde­kében lefolyt kétoldalú konzultációk lehetővé tet­ték, hogy a KGST-tagorszá­gok előre megegyezzenek kölcsönös áruforgalmukban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan egyéb kérdéseit illetően, amelyek nagy jelentőségű­ek a gazdasági fejlesztési terveik további kidolgozása szempontjából. A végrehaj­tó bizottság megállapította, hogy létrejöttek a szükséges feltételek az említett idő­szakra szóló hosszú lejáratú kereskedelmi és más gazda­sági egyezmények megköté­séhez. A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST deviza- és pénzügyi kérdésekkel fog­lalkozó állandó bizottságá­nak tájékoztatóját a gazda­sági együttműködés nemzet­közi bankjának 1964-ben végzett tevékenységéről. Eb­ben az évben először alkal­mazták a gazdasági együtt­működés nemzetközi bankja keretében a KGST-tagorszá­gok között átszámítás ru­belben történő sokoldalú elszámolások rendszerét. A bank a KGST-tagországok között átszámítási rubelben történő sokoldalú elszámolá­sok központjává vált és 1964-ben körülbelül 23 mil­liárd átszámítási rubel ér­tékű külkereskedelmi el­számolást és egyéb fizetést tett lehetővé. A bank meg­kezdte a betétek gyűjtésére és elhelyezésére vonatkozó műveleteket, valamint a sza­badon átváltható valutában történő hiteloperációkat is. A végrehajtó bizottság ja­vasolta, hogy a KGST-tag­­országoknak a bank taná­csában helyet foglaló kép­viselői az első év tapaszta­latai alapján tegyék meg a szükséges intézkedéseket a bank tevékenységének fej­lesztésére és további javítá­sára. A végrehajtó bizottság megvizsgálta azokat a ja­vaslatokat, amelyeket a KGST gépgyártási állandó bizottsága terjesztett elő a textilipari­­ gépek és felsze­relések gyártásának szako­sítására és az 1966—1970 közötti időszakban történő kölcsönös szállításra vonat­kozólag; megvizsgálta továb­bá az erdőgazdasági gépek és néhány nagy fontosságú fakitermelő gépfajta gyár­tásának szakosítására és kölcsönös szállítására vo­natkozó javaslatokat. A végrehajtó bizottság több mint 200 fajta textilipari gép és felszerelés, valamint több mint 30 fajta erdőgaz­dasági és fakitermelő gép gyártásának szakosítására vonatkozólag fogadott el ajánlásokat. Az ülésszakon tájékoztató hangzott el arról, hogyan hajtsák végre a KGST 15. ülésszakának határozatait, amelyek a KGST-tagorszá­­gokban 1970-ig építendő ten­geri szállítóflotta hajótípu­saira vonatkoztak. A tájé­koztatót megvitatva, a vég­rehajtó bizottság megállapí­totta, hogy a KGST gép­gyártási és közlekedési ál­landó bizottsága az 1962— 1964 közötti időszakban je­lentős munkát végzett a KGST-tagországok tengeri szállítóflottájának hajótípu­sai kérdésében. Ez a munka lehetővé tette, hogy megha­tározzák a javasolt tengeri szállítóhajó-típusok alapvető műszaki és üzemeltetési sa­játságait, kidolgozzák a ten­geri szállítóhajó-típusok ter­veinek elkészítéséhez és meg­építéséhez szükséges doku­mentációt. Az ülésszakon jó­váhagyták a KGST-tagorszá­gok­ban 1970-ig elkészítendő fő tengeri szállítóhajó-típu­sok listáját. A végrehajtó bizottság ülésszakán megvizsgálták a gazdasági együttműködés fo­lyó kérdéseit is, s ezekkel kapcsolatban megfelelő ja­vaslatokat és határozatokat fogadtak el. Az­ ülésszak a testvéri ba­rátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében fok­ le. (MTI) Apró Antal látogatása az INFOR­G­A 65. kiállítádon Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnökhelyet­tese, aki a KGST végrehajtó bizottságának leningrádi ülés­szakán az elnöki tisztséget töltötte be, Moszkvába ér­kezve szerdán megtekintette az INFORGA 65. kiállítást. Apró Antalt a KGST-orszá­­gok kollektív műszaki kiál­lítására elkísérte M­árai László, ugy­lik állandó KGST képviselőjének helyettese, és Greiner Sándor kereske­delmi főtanácsos, a moszk­­vai magyar kereskedelm­ SZgCfcO. ___

Next