Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

Közéletünk hívei KÁLLAI GYULA MEGKEZDTE SZABADSÁGÁT Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke kedden megkezdte ez évi rendes szabadságát, melynek egy részét a Szov­jetunióban tölti. ÁTADTA MEGBÍZÓLEVELÉT AZ ÚJ ANGOL NAGYKÖVET Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke kedden fogadta Sir Alexander Francis­ Morley rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetet, Nagy-Bri­­tannia és Észak-Írország Egyesült Királyság új ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A nehézipar exportsikere Félmilliárdos túlteljesítést ígérnek év végéig Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter kedden tájé­koztatta a minisztérium és a nagyobb trösztök vezető munkatársait az első fél év eredményeiről és a má­sodik fél év feladatairól. Elmondotta, hogy a tárcához tartozó üzemek az év első felében valamennyi fő gazdasági mutatójuknak ele­get tettek, s az előírásokat a tervezettnél 4000-rel ke­vesebb emberrel hajtották végre. Csökkent az önköltség. A termelés a múlt év első feléhez képest hét százalék­kal emelkedett, a tervezettnél 1,3 százalékkal nagyobb mértékben, s ez lehetővé tette, hogy 125 millió forinttal nagyobb értékű terméket adhattak át exportra, mint ahogy tervezték. A bányászat az árvíz okozta nehézségek ellenére eleget tett kötelezettségeknek, de az enyhe tél is hozzájárult ahhoz, hogy az ország szénké­pzete megfelelő. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a második fél év­ben az előző hat hónapnál is jobb eredményeket érhetnek el. Már most szinte biztosra vehető, hogy az exporttervek teljesítésének kedvező alakulása tovább folytatódik és az év végéig mintegy félmilliárd forint értékű árut adhat a külkereskedelemnek terven felül a nehézipar. (MTI) Mindennapi kenyerünk Mi az oka a minőségromlásnak? — Mindenki mást mond Ki intézkedik? Míg reggel a kenyér a boltokba ér a sütőüzem­ből, alig utazik néhány ki­lométert. De míg megtud­tuk, vagy inkább megkísé­reltük megtudni, mi az oka annak, hogy egy-két hete rossz minőségű pékáru kerül a boltokba, jóval hosszabb utat kellett megtennünk. — Mi az oka, hogy rom­lott a kenyér íze? — kér­deztük először a városi ta­nács kereskedelmi osztályán Kurucz Árpádtól. — Nem tökéletes a liszt­keverés és a kidolgozás is felületes. Mindenesetre vé­leményünk szerint nagyobb probléma a rossz sütéselő­­készítés. — A kereskedelmi osztály és a megyei tanács illetéke­sei is felhívták a Szegedi Sütőipari Vállalat figyel­mét, hogy nagyobb gonddal készítsék elő a nyersanya­got. — A sütőipar néhány he­te tért át az új liszt hasz­nálatára. Azóta nem sike­rül jó minőségű kenyeret készíteniök. Ragacsos, mert az új búza víztartalma na­gyobb a tavalyiénál. — Tá­jékoztatott Krix Nóra, az ipari osztály előadója. — Akkor miért tértek át idő előtt az új liszt hasz­nálatára, ha az még nem megfelelő? — A malmok szabályoz­zák, meddig keverik a lisz­tet, s mikor adnak úja­t. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat liszt osz­tályának vezetőjétől, Tóth Szilvesztertől is az új liszt minőségéről érdeklődtünk. — Az idei búza sokkal jobb — ennek megfelelően a liszt is — mint a tavalyi. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy Hód­mezővásárhelyen és Makón feltűnően jobb a kenyér, mint tavaly volt. — S a fahéjhoz hasonló melléki­rat? — Laboratóriumban vizs­gáltuk a lisztet, de semmit sem tudtunk kimutatni. Valószínűleg sütés közben kerül bele. A nedvességtar­talma sem nagyobb az új lisztnek, mint a tavalyinak. — Mi hivatalosan is kér­tük a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatot, vizs­gálják meg a lisztet — mondta Róvó Ferenc, a Sze­gedi Sütőipari Vállalat mű­szaki vezetője, amikor fel­tettük a kérdést, miért nem kértek laboratóriumi véle­ményt. — Választ azonban nem kaptunk. Mi is meg­vizsgáltuk a lisztet, de sem­mit sem tudtunk felfedez­ni. Valószínűleg melegre érzékeny anyag okozza a mellékillatot A nyúlósság viszont a nagyobb víztarta­lom miatt van. — S most milyen a ke­nyér? — kérdeztük az ÉLI­KER áruforgalmi osztályá­nak vezetőjét, Csikós Já­nost. — Még jelenelg is ugyan­arról panaszkodnak a bolt­vezetőink, amiről eddig: mellékillata van a kenyér­nek és ragacsos. Ezt a panaszt az a hat boltvezető is alátámasztotta, akik éppen az áruforgalmi vezetővel tárgyaltak. 1b * Ahány helyen érdeklőd­tünk, mindenütt más választ kaptunk. Mindenki mással próbálta megmagyarázni a kenyér minőségének romlá­sát. Mindenesetre valószí­nűnek látszik, hogy mind­egyik magyarázat része az­oknak. De amint tapasztal­tuk, közösen még nem vi­tatták meg, s nem is kezde­ményeztek vitát a kenyérért felelős szakemberek a ke­nyérügyben. Annak ellenére, hogy már tavaly, s tavaly­előtt is találkoztak hasonló problémákkal. Helyes len­ne, ha az egyéni magyaráz­­gatások helyett, melyek egy­tagúkban nem nagyon áll­ják meg a helyüket, meg­próbálnák az igazi okot, vagy okokat kideríteni. Kovács Attila A A tudomány kínálja a segítséget Újfajta korai kukoricák, cirokhibridek a tsz-ek számára Mezőgazdaságunkban éven­te átlagosan egymillió hold búzát kell vetnünk kukori­ca után. Csongrád megyei tapasztalatok is bizonyítják, hogy a tsz-ek leginkább a kukoricaföldeken késnek el az őszi vetésekkel. Ennek oka, hogy a jelenleg közter­­mesztésben levő, főleg mar­­tonvásári kukoricafajtáink — szinte valamennyi — hosszú tenyészidejűek. Az érés ki­tolódása miatt a szedés csak októberben kezdődhet el. Két-három hét kell a törési­hez, a szárvágáshoz, s ez­után már nincs idő a jó ve­tőmagágy készítéséhez. Holdanként 2—3 mázsa Dr. Erdei Péter ismert sze­gedi búzanemesítő sokéves megfigyelések alapján kimu­tatta, hogy az ilyen későn betakarítható kukoricások után átlagosan két-három mázsával terem kevesebbet a búza holdanként. Tehát az évi veszteség országosan sze­rényen számítva is kétmillió mázsa kenyérgabona. S hoz­zátehetjük: ez nemcsak ha­zai, hanem úgyszólván euró­pai mezőgazdasági prob­léma. Többek között ezért is van szinte felbecsülhetetlen érté­kük azoknak a kutatások­nak, melyeket dr. Fehér Ká­roly, a Dél-alföldi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet tu­dományos osztályvezetője és dr. Förgeteg Sándor, az in­tézet igazgatója immár közel egy évtizede folytatnak olyan korán érő, ugyanakkor jól termő kukoricafajták előállí­tására, melyek tökéletesen megfelelnek a kenyérgabona ideális előveteményének. Érés: szeptemberben Az öthalmi kísérletek az idén is bizonyítják: a két kutató jó úton jár. Dr. Fe­hér Károlynak máris két olyan kukoricafajta-jelöltje van — a szegedi 34-es és a szegedi 71-es —, melyek augusztus közepére, illetve szeptember első napjaira tel­jesen beérnek. Helyükön szeptember 15-ig a vetőszán­tást is elvégezhetik. S egy­hónapos talajülepedés után, október derekán optimális időben befejezhetik a búza­vetést. Az idén tavasszal az időjárás miatt szükségsze­rűen az üzemi kísérleti táb­lákon is megkéstek a kuko­ricavetéssel. Csak május 10-én vethették el a magot. Mégis — érdemes megtekin­teni — mindkét kukoricafaj­­ta-jelölt már törhető álla­potban van, míg a szomszé­dos martonvásári kukoricák csak most jutottak a kifej­lett tejes állapotba. Az Sz—84 és az Szt—71-es fajtajelöltek agrotechnikáját dr. Förgeteg Sándor dolgozta ki. Eszerint a kataszteri hol­danként­ 33—34 ezer tőszám alja a legnagyobb termést, 25—30 mázsa morzsol­tat holdanként. A csövek ugyan apróbbak, mint a martonvá­sári fajtáké, szám szerint viszont lényegesen nagyobb a csőmennyiség. Dr. Fehér Károly elmondotta, hogy már mindkét fajtát koráb­ban bejelentették előzetes elismerésre, s a jövő évben mintegy 15 ezer holdra ele­gendő vetőmagot tudnak biz­tosítani az érdeklődő tsz-ek számára. Kettős haszon A szegedi kutatóknak nincs olyan céljuk, hogy a vi­lágszínvonalon álló marton­­vásári fajtákat próbálják ki­szorítani. Ezek a hibridek továbbra is uralkodók lesz­nek kukoricatermesztésünk­ben. Nem vitás azonban, hogy az őszi kalászosok ku­­korica-előveteményei a sze­gedi korai fajták lesznek. Különösen a homokon kerül ez a téma előtérbe, ahol a rozsot szeptember elején vetni kell. Tehát a szövet­kezeti agronómusoknak már tavasszal, kukoricavetéskor tudniuk kell, hogy ősszel hova kerülnek majd a ka­lászos vetések. A két szegedi kutatónak a tenyészidők lerövidítésével kettős célja van. Az elmon­dottakon túl meg akarják oldani a gazdaságok immár krónikus nyár végi, ősz eleji abraktakarmány-hiányát is. A korai kukoricák mellett itt lépnek előtérbe az új sze­gedi korán érő takar­mány­­cirok-hibridek. A szegedi in­tézetnek jelenleg már négy ilyen korai cirokfajta-jelölt­­je van. Láthatóan az egyik legígéretesebb fajta a Sze­gedi 3-as. Egyik legjobb tu­lajdonsága, hogy szárazság­tűrő. Több éves holdankénti átlagtermése 36—40 mázsa között mozog holdanként Eddig a leggyengébb évjá­ratban is megadta a 25 má­zsát. Takarmányértéke meg­egyezik a kukoricáéval, így máris a kukoricatermés nél­külözhetetlen kiegészítőjé­nek tekinthetjük. A másik, ötéves termelési periódus­ban eddig kiválóan vizsgá­zott új takarmánycirok-fajta a 80 napos Szegedi 1-es. Augusztus 10-e körül érik be, s holdankénti hozama eddig mintegy 22—25 mázsa között váltakozott, ugyanak­kor a szára mintegy 100 má­zsa silóba való jó minőségű ballasztakarmányt is jelent. E cirokfajtáknak nagy elő­nyük még az is, hogy gabo­nakombájnokkal könnyen betakaríthatók . 250 ezer körüli tőszámsűrűség mellett a gyomok sem tudnak kön­­­nyen elszaporodni a vetések­ben. A területek kultiváto­­rozásával s egy gázdló kézi kapálással ideálisan tisztán tarthatók. íme a tudomány ismét újabb nagy segítséget kínál a gyakorlati mezőgazdák­nak. Csa­k nyújtsák ki érte kezüket a tsz-ek agronómu­­sai. Csépi József A demokratikus centralizmus elvé­nek érvényesülése a párton belül kihat az állam szervezetében és mű­ködésében érvényesülő demokratikus centralizmusra. A kettő közötti vi­szony lényege: ha a párt szerveze­tében érvényesül töretlenül, akkor az állami szervek szervezetében és tevékenységében is érvényesül. A személyi kultusz időszakában a pár­ton belül túlzottan centralizálták a vezetést, s ez magával vonta a szocialista államon belül ható cent­ralizmus túlzott előtérbe állítását , illetve a demokratizmus háttérbe szorult. A demokratikus centralizmussal kapcsolatos nézetek különbözősége ellenére, amelyek annak hol az egyik, hol a másik elemét és az említett elemek megvalósítására hi­vatott intézményeket hangsúlyozzák, maga az eszme tartalmaz állandó mozzanatokat is. Állandó elemek itt azok a filozófiai premisszák, törté­nelmi materializmusnak azok a té­zisei ,amelyek megalapozzák a szo­cialista rendszerben a centralizmus és a demokratizmus összekapcsolá­sának szükségességét. A centralizmus és a demokratizmus összekapcsolásá­nak legfőbb szükségessége a szo­cialista rendszerben a történelmi materializmus azon téziseiből követ­kezik, hogy 1. nem az egyén, hanem a töme­gek alkotják a történelmet, valamint­ 2. hogy a társadalmi jelenségek fej­lődésében objektiv törvényszer­űség­ek vannak. Az első tézisből következik a tö­megek támogatásának és kezdemé­nyezésének szükségessége. A második tézisből, a szocialista rendszer épí­tésében a centralizmus szükségessé­ge, a fejlődési törvények ismeretén alapu­ló központi vezetés szükségessé­ge, összegezve, a demokratikus cent­ralizmusban a fő kérdésekben kial­­kult alapvető koncepció egységének a megvalósítása során a helyi sa­játosságok különbözőségével, azok figyelembevételével való összekap­csolásról van szó. Gazdasági szempontból is indokolt­tá válik a demokratikus centraliz­mus, mert a termelőeszközök társa­­dalmasítása a szocialista rendszerben megköveteli a központi tervezést és vezetést, összekapcsolva azt a gya­korlati termelőtevékenységben a tö­megek kezdeményezésével. A demok­ratikus centralizmus összefügg tehát a szocialista gazdaság lényegével, annak tervszerű jellegével. A köz­ponti tervezésnek nem szabad meg­engednie, hogy az országban gazda­sági aránytalanságok alakuljanak ki, a gazdasági önállóságnak, a végre­hajtó szervek kezdeményezésének pe­dig biztosítania kell a tervfeladatok végrehajtásának legésszerűbb módját. Legáltalánosabban: a demokratikus centralizmus a szocialista demokrá­cia rendszere szervezetének és tevé­kenységének azt az alapelvét jelenti, amely a szocialista rendszer alapjai­nak megvalósítása szempontjából a leghasznosabb, jelenti továbbá a centralista és a demokratikus mozza­natok összekapcsolását a szocialista demokrácia szerveinek mind struk­túrájában, mind pedig tevékenységé­ben. A demokratikus centralizmus a szocialista demokrácia rendszerében egyrészt a tevékenység egységes irá­nyát hivatott biztosítani a fő kérdé­sekben, másrészt ki kell bontakoztat­nia a területi szervek kezdeményezé­sét és ki kell váltania az e szervek munkájában résztvevők alkotó ener­giáját. Tehát a demokratikus centraliz­musnak kell biztosítania az ország­ban az általános vezetés és tervezés egységét, valamint lehetővé kell tennie a területi szervek számára az önálló (illetékességük keretei között.) cselekvést, a helyi körülményeknek megfelelően. Ebben az értelemben, mint az ap­parátusban az alulról jövő kezdemé­nyezést lehetővé tevő modell, a de­mokratikus centralizmus ellentétben áll a bürokratikus centralizmussal, amely a burzsoá diktatúra rendszere, szervezésének gyakori módszere. A bürokratikus centralizmus nem en­gedi meg a területi szervek kezde­ményezésének kibontakozását, rend­szerint nem választásból származó szerveken alapszik, a központi szer­vekben összpontosítja a hatalmat, s ezzel a területi szerveket a központi szervek határozatainak gépies végre­­hajtó elv' teszi. A párt vezető szerepe fennmarad az össznépi szocialista állam feltételei között is. Az egész nép pártjának szerepe és jelentősége a kommuniz­­mus általánosan kibontakozó építé­sének időszakában növekszik biztosít­ja a kommunizmust építő munka helyes vezetését, szervezettségét, terv­szerűségét és tudományos megalapo­zottságát. A kommunista pártnak fontos sze­repe van a kommunista önigazgatás kialakításában: élen kell járnia belső tört életének megszervezésében is, példát kell mutatnia és mintaképül kell szolgálnia a kommunista társa­dalmi önigazgatás legtökéletesebb formáinak kialakításában. Dr. ANTALFY GYÖRGY Teljesíti tervét a X. AKÖV — Pótolják a 3 millió forintot elmaradást — A txocialista brigádok kezdeményexito — 124 ezer forint az árvízkárosultak megsegítésére A száj- és körömfájás, va­lamint az árvíz elleni vé­dekezés következtében közel 3 millió forint bevételkiesés, illetve károsodás érte a 10. sz. Autóközlekedési Válla­latot. Mint Csiszár Károly, a vállalat igazgatója elmon­dotta, a száj- és körömfájás következtében több MÁV­­AUT-járatnál forgalomkor­látozást kellett elrendelni, illetve több járatot le kel­lett állítani, s emiatt 630 ezer forinttal kevesebb volt a bevétel a tervezettnél. Az árvíz elleni védekezés legve­szélyesebb időszakában a 10. sz. AKÖV 110 gépkocsi­ja dolgozott ott, ami 900 ezer forint bevételkieséshez vezetett, s ugyanakkor az előre be nem tervezett üzem­anyag-, gumi-, valamint al­katrész-elhasználódás 1 mil­lió 400 ezer forint költség­­növekedést tett ki. Amikor a vállalat dolgozói előtt ismeretessé vált, hogy az elemi csapások következ­tében milyen károk, illetve bevételkiesés érte a vállala­tot, több szocialista brigád és munkahelyi kollektíva felajánlotta, hogy az önkölt­ség csökkentésével, különö­sen üzemanyag-megtakarí­­tással hozzá akarnak járul­ni a már említett károk csökkentéséhez. A vállalat vezetői ezeket a felajánlá­sokat összegyűjtötték, és már júniusban jelezték felettes hatóságaiknak, hogy a mun­kások felajánlása, illetve bi­zonyos intézkedések meg­tétele következtében lehető­ség van arra, hogy a válla­lat az elemi csapásokból eredő károk, illetve bevétel­­kiesések ellenére is korrekció nélkül teljesítse éves tervét. A szegedi 10. sz. AKÖV- nél pártaktíva-értekezleten, párttaggyűléseken, szakszer­vezeti műhelybizottsági ülé­seken, valamint a munka­helyeken tartott röpgyűlése­­ken ismertették a dolgozók­kal azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeknek a megvalósítása eredménye­ként teljesíthetik éves ter­vüket. Ezeken a mun­kamegbeszéléseken a mun­kások megtették vál­lalásaikat. Élen jár­tak a szocialista brigádok, az a több mint 400 dolgozó, aki részt vesz a szocialista­­brigád-mozgalomban. A szegedi műszaki telepen dol­gozó szocialista brigád pél­dául felajánlotta, hogy új alkatrészek helyett régi, de megjavított alkatrészeket használnak fel a javításnál. A szocialista brigádok ál­talában a második fél évre új vállalásokat tettek, első­sorban az önköltség csök­kentésére, illetve a takaré­kosságra. Felajánlották azt is, hogy túlórákat csak igen indokolt esetben és a terve­zett mértékben használnak fel. A vállalat vezetősége ezeket a kezdeményezéseket megfelelő ösztönzési rend­szerrel támasztja alá. A vállalások, felajánlások összesítése megtörtént. Ki­derült, hogy üzemanyagból, fenntartási anyagból, vala­mint a karbantartásra fordí­tott összegből 1 millió 430 ezer forint megtakarítás ér­hető el. Ugyanakkor a vál­lalat vezetősége által hozott intézkedések következtében az áruszállításnál mintegy 1 millió 500 ezer forint bevé­­tel-túltejesítés várható. Ez azt jelenti, hogy az elemi csapások következtében ki­alakult 3 millió forintos el­maradást a terv teljesítésé­ben a második fél évben pótolni tudják. A júliusi és az augusztusi eredmények azt mutatják, hogy a válla­lások, felajánlások reálisak, a felülről hozott intézkedé­sek helyesek, s mindez bi­zonyíték arra, hogy az éves terv a nehézségek ellenére is teljesíthető. A 10. sz. AKÖV dolgozói emellett az árvízkárosultak megsegítésére egynapi kere­setüket ajánlották fel. Ez azt jelenti, hogy 124 ezer forintot juttatnak el az ár­vízkárosultak részére. Szerda, 1965. szeptember 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next