Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

JYfj A MA­GYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT L­A­P­JA 55. évfolyam, 231. szám Ara: 50 fillér Közzétették az SZKP KB plénumának határozatait l Március 19-re összehívják a 11III. kongresszust 2. A Legfelső Tanács elé terjesztik az iparigazgatási javaslatokat (A határozatok a 2. oldalon.) A magyar küldöttség Mongóliában Látogatás a Mongol—Magyar Barátság Tsz-ben A magyar párt- és kor­mányküldöttség Kádár Já­nosnak, az MSZMP KB el­ső titkárának vezetésével csütörtökön, mongóliai tar­tózkodásának negyedik nap­ján, gépkocsin az Ulán Bá­tortól mintegy 90 kilomé­terre fekvő Érden faluba lá­togatott és megtekintette a Mongol—Magyar Barátság Termelőszövetkezetet. A magyar küldöttséget vi­déki útjára elkísérte J. Ce­­denbol, a Mongol Népi For­radalmi Párt KB első titká­ra, miniszterelnök; D. Mo­­lomdzsamc, a Népi Forradal­mi Párt KB Politikai Bizott­ságának tagja, első minisz­terelnök-helyettes és több más vezető személyiség. A vendégeket megérkezé­sükkor a szövetkezet tagsá­ga nevében D. Sagdar el­nök üdvözölte, ősi mongol szokás szerint kumis­­szal és juhsajttal kínálta. A vendégek megtekintet­ték a szövetkezet jószágállo­i irányának egy részét, majd a magyar szakemberek által épített artézi kutat. Később huzamosabb időt töltöttek egy mongol pásztor jurtájá­ban. A küldöttség ezután egy több kilométer hosszú, nehéz terepen lebonyolított lóver­senyt nézett végig. Ezt követően a szövetkezet kultúrtermében ünnepi ebé­det adtak Kádár János és a delegáció tiszteletére. Kádár János pohárköszöntőjében méltatta a mongol—magyar barátság jelentőségét, majd átnyújtotta a szövetkezet ve­zetőségének küldöttségünk ajándékát: egy keskeny film­­vetítő berendezést, három filmet és egy vetőmagkollek­­ciót Ezután J. Cedenbal mon­dott pohárköszöntőt. Benső­séges szavakkal méltatta a mongol—magyar barátságot és a szocialista Mongólia építésében nyújtott magyar gazdasági és kulturális tá­mogatás jelentőségét. Ebéd után a szövetkezet udvarán ünnepi gyűlést ren­deztek. D. Sagdar elnök megnyitó beszédében arra kérte Kádár Jánost, hogy tolmácsolja a szövetkezet tagságának forró üdvözletét a mezőtúri Ma­gyar—Mongol Barátság Ter­melőszövetkezet és az egész magyar mezőgazdaság dol­gozóinak, s újból köszönetet mondott a szövetkezetnek nyújtott segítségért. Bejelen­tette, hogy tagságuk közgyű­lése Kádár Jánost és J. Ce­­denbalt szövetkezetük tiszte­letbeli tagjává választotta. Közölte azt is, hogy a köz­gyűlés határozatának meg­felelően a barátság jeléül egy ezüst veretű kantáros és nyerges lovat ajándékoznak a magyar küldöttség vezető­jének. Kádár János átvette a tisz­teletbeli szövetkezeti tagsá­gát igazoló könyvet és a lovat, s meleg szavakkal mondott köszönetet. Ezután beszédet mondott. Elismerés­sel szólt a gazdaságban lá­tottakról, majd a két ország együttműködéséről. Megálla­pította: „pártjaink és orszá­gaink barátsága szilárd, fej­lődik. A mongol—magyar barátság a békeszerető erő­ket szolgálja”. J. Cedenbal beszédében méltatta a magyar népnek a szocializmus építésében ki­vívott sikereit, majd kije­­­­lentette: „A mongol és a­­ magyar párt- és kormány­küldöttség tárgyalásai to­­­­vább erősítik országaink ba­­r­­átságát, örvendetes dolog, hogy nézeteink minden kér­désben megegyeznek”. Küldöttségünk a késő dél­utáni órákban visszatért Ulan Bátorba. * Andrásfi Gyula, hazánk Ulan Bator-i nagykövete csütörtökön este fogadást adott a Kádár János vezette magyar párt- és kormány­­küldöttség tiszteletére. A szívélyes baráti légkör­ben lezajlott fogadáson Ká­dár János és J. Cedendal pohárköszöntőt mondott. (MTI) Munka, öntudat, nevelés Llést tartott a Szak­szervezetek Csongrádi Megyei Tanácsa Csütörtökön délelőtt ülést tartott Szegeden a Szakszervezetek Csong­­rád Megyei Tanácsa. Ülésén megjelent és fel­szólalt Siklós János elv­társ, az MSZMP Csong­­rád megyei bizottságá­nak titkára, Gyöngyösi István elvtárs, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete főtitkára, a SZOT elnök­ségének tagja is. Az SZMT elnökségének be­számolóját A szakszer­vezetek feladatai a dol­gozók szocialista nevelé­sében Csongrád megyé­ben címmel dr. Németh Lajos, az SZMT megbí­zott vezető titkára is­mertette. Az előadó bevezető sza­vaiban hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti mozgalom tradicionális érdekvédelmi feladatának tartja az építés meggyorsítását, a nevelés módszereivel is. Ma a mun­kások, a dolgozók általános és egyéni érdeke, hogy ha­zánkban befejezzük a szo­cializmus felépítését. A szo­cialista tudat, párosulva az anyagi erőkkel olyan erőt ad, amely a termelési, az építési, a vezetési feladatok magasabb szintű elvégzését teszi lehetővé. A szocialis­ta gondolkodásból fakadó erő segít meggyorsítani a feladatok megoldását, és így is szolgálja a munkásosz­tály és az összes dolgozók általános és napi érdekeit. Kétszer annyi munkás — Mindnyájan tanúi va­gyunk annak — mondotta az előadó —, hogy a máso­dik ötéves terv iparpoliti­kai elveinek alkalmazásával hogyan iparosodott Csong­rád megye. Amellett, hogy bővítettük­ régebbi üzeme­inket, olyan új munkahe­lyek létesültek, mint a sze­gedi gumigyár, a szentesi Kontakta, a ruhagyár szen­tesi telepe stb. Az ipari üzemek bővítése, korszerűsí­tése és az új létesítmények következtében Csongrád me­gyében az ipari munkások száma az utóbbi tíz év­ben kvízen megkétszereződött. A szakszervezeti mozga­lom megyei kereteiben el­helyezkedő mintegy 55 ezer ipari munkás olyan osz­tályalapot jelent a szakszer­vezeti mozgalomban, amely­ről a módszerek sajátossá­gaiból adódó nehézségek el­lenére a korábbinál sokkal hatásosabban lehet terjesz­teni a munkásosztály világ­nézetét, a marxizmust, le­ni­nizm­ust. A hatalmas po­litikai,­­gazdasági fejlődés­sel párhuzamosan erősödött a szakszervezetek szervezeti ereje is. 1957-ben 67 ezer szakszervezeti tag volt me­gyénkben, tavaly már közel 110 ezer. Szakszervezeteink szocia­lista nevelő munkájához nagy segítséget adhatnak és adnak Csongrád megye ha­ladó hagyományai, amelyek értékei az egész magyar munkásmozgalomnak is. Pél­dául a szegedi, hódmezővá­sárhelyi ipari munkások felszabadulás előtti bérmoz­galmai. Áll még a szegedi Hétvezér utcai, a hódmező­vásárhelyi Szántó Kovács János utcai munkásotthon és emlékezteti a mostani szer­vezett dolgozókat azokra az időkre, amikor a párt út­mutatása alapján harcoltak, küzdöttek a Horthy-rend­­szer ellen, az emberibb éle­tért, a jogokért, a több ke­nyérért. Vannak ugyancsak történelmivé vált emlékei a felszabadulás utáni két év­tizednek is. Ezek is szólhat­nak a ma embereihez, első­sorban a fiatalokhoz. A szakszervezetek helyi akciói, az üzemek államosítása ér­dekében. Helyi sajátosságok A Szegedi Szakmaközi Bizottság, vagy a munkahe­lyi szakszervezeti bizottsá­gok munkája a tervgazdál­kodás megkezdésekor mind­­mind eszmei hajtóanyagul szolgálhatnak elszántságunk­hoz, jelenünk ezer szervezé­si, nevelési problémájának legyűréséhez. Nemkülönben a lassan ugyancsak történel­mivé váló emberről ember­re menő agitációs nevelő munka, amelyet a párt irá­nyítása alatt a szakszerve­zeti mozgalom aktívái, a szervezett dolgozók legjobb­jai végeztek el néhány éve a mezőgazdaság átszervezé­séért vívott nagy politikai küzdelemben. Mindezen túl több más jellegű, objektív körülmény is segíti az eszmei nevelő munkát a szakszervezetek számára is Csongrád me­gyében, mint például a fel­sőoktatási intézmények, a városokban és falvakban te­vékenykedő középiskolák, a Szegedi Nemzeti Színház, a szabadtéri játékok, a film­színházak, az állami és tár­sadalmi művelődési ottho­nok, a könyvtárak és mú­zeumok hálózata. A televízi­ók és rádiókészülékek az or­szágos átlagnál magasabb elterjedtsége, a dolgozók ál­tal olvasott időszaki sajtó­termékek nagy példányszá­­ma. Megállapította az SZMT, hogy bizonyos vonatkozás­ban az ország többi me­gyéjétől eltérő körülmény, helyi sajátosság nehezíti, te­szi bonyolultabbá a párt ideológiai iránymutatásának alkalmazását. Például a me­gye termelési viszonyainak gyökeres megváltoztatásával, illetve azzal összefüggő gyors ipari, mezőgazdasági fejlődéssel, a növekedéssel járó bajok. Az üzemek lét­számának növelésekor az új üzemek létesítésével sok, a gondolkodásban elmaradt dolgozó került az ipari és mezőgazdasági üzemekbe. Megyénkben igen sok a na­ponta lakóhelyükről az üzembe és visszautazók szá­ma. Közel 15 ezer ember utazik naponta üzeme és vi­déki lakása, a falu és a vá­ros között. Ez a sajátosság nehezíti e rétegekkel való foglalkozást. Ezek általában nem vesznek részt a neve­lés különböző fórumain, termelési tanácskozásokon, szakszervezeti taggyűlése­ken, tanfolyamokon stb. La­kóhelyeiken pedig olyan ke­veset tartózkodnak, hogy ott sem vonhatók be a szerve­zett megmozdulásokba. Ideológiai éberséget! A Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa helyeselte az (Folytatás a 3. oldalon.) Ä8I 113XNÍAI Péntek, 1965. október 1. Gromiko—Rusk találkozó (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszel.) Gromiko és Rusk találkozott New­ Yorkban, a Waldorf Astoriában. A két külügyminiszter ma ismét tanácskozik. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésé­nek tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvi­tatta, elfogadta, és a fakitermelés, feldolgozás, fel­­használás, a fával való takarékosság, valamint a fa­helyettesítő anyagok termelésének anyagi ösztönzésére határozatot hozott. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott az idegenforgalom további fejlesztésének irányelvei­ről, s felhívta az illetékes minisztereket, hogy tegyék meg a megvalósulásukhoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vette az egészségügyi mi­niszternek az orvosképzés helyzetéről, a földművelés­­ügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák meneté­ről, majd a közlekedés- és postaügyi miniszternek az őszi csúcsforgalom szállítási kérdéseiről szóló tájékoz­tatóját A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. A faanyaggal folytatott gazdálkodás ellenőrzésének tapasztalatairól szóló jelen­tés — a többi között — meg­állapítja: a fakitermelés az elmúlt öt év alatt mintegy 17 százalékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 szá­zalékkal emelkedett. Új er­dők telepítésével, illetve a meglevők felújításának ered­ményeként az ország erdőte­rületének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 száza­lékra emelkedett. A második ötéves terv so­rán megteremtettük az ala­pokat a korszerű fafeldolgo­záshoz, és fejlődés tapasztal­ható a fát helyettesítő anya­gok alkalmazásában is. Ez a szénbányászatban és bizo­nyos fokig a göngyöleggyár­tásban kezd elterjedni. A népgazdaság fejlődésé­vel együttjár, hogy több fa­anyagot használnak fel. A faimport mennyisége és érté­ke azonban a tervezettet is túlhaladta, a növekedés — a vizsgálatok szerint — az in­dokoltnál aránytalanul na­gyobb volt. A kormány megállapította: szükséges, hogy a fával való gazdálkodásban tapasztalha­tó hibákat és mulasztásokat megszüntessék, a takarékos­­sági lehetőségeket hasznosít­sák, ily módon a faim­port a továbbiakban kisebb arány­ban növekedjék. Ugyanakkor az eddiginél több fahelyet­tesítő anyagot kell gyártani, és felhasználásukat szélesebb körben kell elterjeszteni. Az importált fenyőfűrészáru fel­­használásának csökkentésé­re elsősorban az építőipar­ban és a ládaiparban vannak nagyobb lehetőségeink. A faanyagokkal való he­lyes gazdálkodást célzó in­tézkedéseket szervezettebbé kell tenni, és a népgazdasági érdekeket jobban összhangba kell hozni a vállalati érde­kekkel. A különböző ösztön­zési rendszereket ennek meg­felelően kell módosítani. (MTI) Osztrák hajó Budapesten (MTI fotó : Lajos György felvétele) Huszonöt évi szünet után újra osztrák hajó érkezett a pesti Duna-partra. Az első Dunagőzhajózási Társaság „Theodor Körner” nevű luxusgőzöse rendszeres kirán­duló forgalmat bonyolít majd le Ausztria és Magyarország között

Next