Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 231. szám
Még részvéttel búcsúztatták Rónai Sándort Csütörtök délután a Kerepesi temetőben kegyeletes gyászünnepségen búcsúztatták Rónai Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagját, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökét. A munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél felállított ravatalnál sok százan gyűltek össze a végső tisztességadásra. A családtagokon, hozzátartozókon kívül részt vett a gyászszertartáson és a ravatalnál díszőrséget állt Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János, Cseterki Lajos, Ilku Pál és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Korom Mihály és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Tisztelgett az elhunyt ravatalánál a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a munkásmozgalom számos régi harcosa, a társadalmi és tömegszervezetek sok képviselője. Borsod megyéből, amelynek Rónai Sándor országgyűlési képviselője volt, küldöttség érkezett a gyászszertartásra. Részt vett a búcsúztatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A munkás gyászinduló hangjai után Gáspár Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára lépett a mikrofonhoz. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa nevében veszek búcsút szeretett elvtársunktól, Rónai Sándortól. A búcsú gazdag élet számvetése és összefoglalója te, hogy az élet elfut, de az alkotás maradandó, hogy egyénileg el kell köszönnünk szeretteinktől és a világtól, amelyet építeni segítettünk, de a közösség fennmarad és megőrzi hűséges fiai nevét, szellemét, tetteit. — Rónai Sándor életútja a miskolci kis parasztháztól a kőművestanulók útján át vezetett a munkásmozgalomba, majd a szocialista haza legmagasabb posztjaira, az Elnöki Tanács elnöki székébe és az országgyűlés elnökének emelvényére. Magasra szökő ív — de ennek a felfelé ívelő pályának minden pontján szerény, csendes, szíves mosolyú és hűséges szívű, optimista és ugyanakkor legyőzhetetlenül szilárd akaratú férfi haladt előre és tette, amit kellett. Szerette a munkát, amely életeleme volt. Szerette osztályát, melynek érdekei fényszóróként világították meg útját, az 1910-es májusi tüntetéstől kezdve, öt és fél évtizeden át. Munkásmozgalmi tevékenységének méltatása után így fejezte be búcsúztató beszédét Gáspár Sándor. — Búcsúzunk tőled, Rónai Sándor elvtárs. Emléked tisztán ragyog a késői munkásnemzedékek előtt, azoknak a nevei között, akik életüket tették fel a szocializmus ügyére, akik fáradhatatlan harckészséggel és odaadással szolgálták az ügyet, a munkásosztály, a nép ügyét, amelyre ifjú szívvel és törhetetlen szándékkal felesküdtek. — Lobogjanak feletted utoljára a vörös zászlók. Derítsék fel gyászunk sötétségét. Hirdessék, hogy a halál legyőzhet, az elmúlás törvénye megváltoztathatatlan, — de halhatatlan az osztály, amelyért egy hosszú életen át küzdöttél, fáradoztál, harcoltál. Az építőmunkások nevében Reszegi Ferenc, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az egykori harcostársak nevében Mráz Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság tagja búcsúzott az elhunyttól. N. R. Seleh, a szovjet nagykövetség tanácsosa, ideiglenes ügyvivő az SZMBT, a szovjet nép nevében vett búcsút Rónai Sándortól. A gyászszertartás az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Hamarosan átadják a forgalomnak az új autóbusz-pályaudvart Megállapították az új forgalmi rendet • Elektromos fényjelző az utasok tájékoztatására Sok hónapos késés után a kivitelezők végre, előreláthatólag novemberben átadják rendeltetésének Szegeden a Marx téri új autóbusz-póudvart. Az új pályaudvar a város autóbusz-közlekedési vonalhálózatában jelentős változást hoz. Alapvető az utasok érdeke A buszpályaudvar áttelepítésével járó új nyomvonalvezetést és forgalomszervezést kellő gondossággal munkálták ki. A forgalomszervezést a 10-es számú AKÖV személyforgalmi osztályának közössége dolgozta ki, s ehhez jó segítséget nyújtott az MTESZ, a Közlekedéstudományi Egyesület forgalomszervezési szakcsoportja. A szakcsoportban a rendőrség közlekedési osztályának, valamint a városi tanács építési és közlekedési osztályának szakemberei is részt vettek. Az új forgalmi rendre vonatkozó javaslatot most ismertették a hatósági és társadalmi szervekkel, a közlekedési szakemberekkel. Az új buszpályaudvar üzembe lépésével kapcsolatos és érvénybe lépő új forgalmi rendről, amely sok embert érint, tájékoztatta lapunkat Kátai Ferenc, az AKÖV személyforgalmi osztályának vezetője. A város buszközlekedésében beálló változás nemcsak a buszok nyomvonalának új kijelölésével, hanem megállóhelyek áthelyezésével, illetve megszüntetésével is együtt jár. A fő szempont az volt, hogy az utazó közönséget az adott helyzetben a legjobban szolgálják, s a lehető legjobban elkerüljék a baleseti veszélyeket. Forgalmi csomópont Az új buszpályaudvar forgalomba állításával a Marx tér, Mikszáth Kálmán utca, Mérei utca, s a két utca által határolt nagykörúti szakasz közúti forgalma megnő. Forgalmi csomópont képződik e területen, hiszen a Belváros buszforgalma átterelődik a Marx térre. Éppen ezért a Marx tér és a mázsaház forgalmi rendjét is szabályozni kellett. Az autóbuszok kivételével „behajtani tilos” lesz a Mikszáth Kálmán utca folytatását képező Marx téri piacra vezető úton, a pályaudvar nagy forgalma miatt. A Marx tér gyalogos és járműforgalmát az útburkolati jelek, irányjelző táblák, lánckorlátok szabályozzák és biztosítják majd. A Mikszáth Kálmán és a Mérei utcából szükséges a kézi és állati erővel vontatott járművek kitiltása. A pályaudvar áttelepítésével szabályozzák a Marx tér piaci forgalmát is. Ez biztosítja a balesetveszélyek elkerülését, a gyalogosok biztonságos közlekedését, a piacra érkező járművek érkezését és távozását az árusítóhelyekhez. Korszerű utastájékoztatás A hamarosan üzembe lépő Marx téri buszpályaudvar forgalma igen nagy lesz. Ezt jelzi, hogy több a távolsági járat Szegeden, mint a budapesti Engels téri buszpályaudvaron. A helyi autóbuszjáratok csatlakozási csomópontja is a Marx téren lesz, így a Takaréktár utca, a Lenin körút, a Bajcsy-Zsilinszky és a Kiss Jenő utca mentesül az autóbuszok parkírozásától. A Takaréktár utca, valamint a MÁV-igazgatóság környéke közútjainak járműátbocsátó kapacitása is számottevően javul majd. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Autóközlekedési Vezérigazgatósága az országban először Szegeden alkalmaz az új pályaudvarnál az utasok tájékoztatására elektromos fényjelzőtáblát. Az utasok erről a fényjelzőről, valamint a hangosító útján tájékozódhatnak majd a járatok indulási idejéről, kocsiállásáról. A járatokat automatikus fényjelző berendezéssel menesztik. Ennek következtében egyidőben elektromos úton hat autóbusz indítható. A korszerű berendezések távvezérléssel a forgalmi irodából kezelhetők. Egy helyen A forgalmi szakszolgálat a járatok érkezési és indulási állásainak kijelölésénél arra is gondolt, hogy — elsősorban a távolabbra utazók — a buszokat csomagjaikkal az adott lehetőségeken belül jól megközelíthessék. A nagytávolságú járatok kocsiállásait a csarnok környékére jelölték ki. A peremvárosi járatok a csarnoktól távolabb eső állásokra érkeznek, s onnan is indulnak. Az elővételi pénztárak száma az utasok jegyváltását elővételben is biztosítani tudja. Bevezetik a poggyászok elővételbeni feladását is. A helyi és távolsági bérletjegyváltás is egy helyen, a csarnokban levő elővételi pénztárnál történik. Természetesen az új buszpályaudvar üzembe lépésével az utasoknak figyelemmel kell kísérniök a közlekedési változásokat. Ezeket az AKÖV időben és pontosan tudomásukra hozza. áll az ország legnagyobb földgázüzeme Hajdúszoboszlón. /H104S dUll A francia technológiával, francia és magyar berendezéekkel épült üzem évi egy milliárd köbméter földgázt, valamint körülbelül 120 000onna folyékony terméket — propánbután gázt és gazol nt — ad a népgazdaságnak, a hajdúszoboszlói földgáz nagyrészt csővezetéken Budapestre és a borsodi iparvidékre, kisebb részben Debrecenbe kerül. A cseppfolyós anyagok 250 köbméteres gáztartályai veszik körül az üzemet. . Katonai küldöttségünk Belgrádban Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével csütörtökön délelőtt magyar katonai küldöttség érkezett Belgrádba. A delegáció Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszternek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyveres erői helyettes főparancsnokának meghívására tíz napot tölt Jugoszláviában. A magyar katonai küldöttséget a batajnicai repülőtéren Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszter és a jugoszláv néphadsereg több más magas rangú katonatisztje köszöntötte. Jelen volt a repülőtéri fogadtatáson Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete és Fodor Gyula ezredes, a nagykövetség katonai attaséja is. Verseny a kukoricatáblákon Az állami gazdaságokban országszerte meggyorsult a silókukorica és a magnak termesztett kukorica betakarítása. A betakarításban a Lajtahansági Állami Gazdaság kombájnosai vezetnek Niederhoffer Lajos szovjet gyártmányú kombánjával eddig 535 vagon silókukoricát vágott le és aprított össze. Hérics István, ugyancsak a Lajtahansági Állami Gazdaságban, 521 vagonos teljesítményével az országos betakarítási verseny második helyezettje. A KB—2-es csőtörő gépek közül Ambrus Demeteré, a Bánkúti Állami Gazdaság traktorosáé az elsőség, aki a legutóbbi összegezés szerint 1521 mázsa csöveskukoricát adott át a szállítóbrigádoknak. Ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról.) elnökség azon megállapítását, amellyel elítéli az idegenforgalom nem kívánatos jelenségeit, azt, hogy a kormány politikailag is megalapozott, jó elgondolásait, a népek békés egymás mellett élését előmozdító gyakorlati intézkedéseit Nyugatról ki akarják használni a nemzetközi imperializmus fellazításpolitikájának érdekében. Mind a beszámoló, mind a felszólalók hangsúlyozták, hogy a nyugatiak turizmussal álcázott eszmei behatolási kísérlete vagy konkrét romboló tevékenysége negatívan hat a mi eszmei nevelő munkánk eredményességére. E jelenségek felismerése és elítélése Csongrád megye dolgozói előtt világosabbá teszi az osztályharc területeit. Látják a napi feladatok és a távolabbi célok összefüggését, érzik saját helyzetük alakulásának és az egész társadalom előrehaladásának szoros kapcsolatát. Az egyéni és közösségi tudat formálásában, bár nem mindenütt megfelelő mértékben, de hozzájárultak a szakszervezetek is a maguk speciális eszközeikkel. A korábbiakhoz mérten többet kezdeményeztek a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában, az oktatási, népművelési munkában. Lényegesen nagyobb szerepet vállaltak a szocialista demokratizmus kibontakoztatásában. Elsősorban az üzemi demokrácia fórumainak, intézményeinek a termelési tanácskozások, szakszervezeti taggyűlések, társadalmi bíróságok, munkaügyi döntőbizottságok stb. munkájának javításával. Pédás dedtálás — A szervezett dolgozók szocialista tudatának egyik fokmérője — állapította meg a beszámoló és több hozzászóló — a felszabadulási munkaversenyekben született siker, a szocialistabrigád-mozgalom erősödése. Az év elején már 5200 tagja volt a szocialista címet, jelvényt egyszer vagy többször elnyert brigádoknak. Azóta ez a szám tovább nőtt. Hazánk, népünk, rendszerünk iránti odaadást példázza az a helytállás is, amellyel megyénk dolgozói részt vettek a dunai árvízvédelmi munkában. Egy-két hét alatt a megye minden munkahelyén hozzájárultak az árvízkárok helyreállításához, és 4 millió 433 ezer forintot gyűjtöttek össze a dolgozók. Szervezett dolgozóink szocialista tudatát jelzi az is, hogy milyen aggódással figyelik a nemzetközi eseményeket, ha a béke veszélyben forog. Az a testvéri szeretet, amellyel a szabadságukért küzdő népek harcát figyelik. A szolidaritás látható jele az a 16 ezer aláírás, amelyet a Csongrád megyei munkások, alkalmazottak keze rótt a Vietnam elleni amerikai támadást megbélyegző tiltakozásuk alá. Az ülés résztvevői részletesen foglalkoztak azzal, hogy a szakszervezetek figyelmét Csongrád megyében nagyon lekötötte az alapszervezeti választások előkészítése, lebonyolítása, az üzemi tanácsok létrehozása, a társadalmi bíróságok megalakítása, a vállalati döntőbizottságok megválasztása stb. Mindez elterelte figyelmüket a közvetlen politikai munkáról. Ezért a jövőben a szakszervezetek eszmei nevelőmunkája előterébe kell jobban állítani a szocialista munkára való nevelést. A szocialista tudatban való elmaradottság egyik jelensége megyénkben is a munkafegyelem lazasága. Annak ellenére, hogy csökkent az igazolatlan hiányzások száma, a munkaerőfluktuáció mérve, még sok tennivalónk van. A verseny becslése . A munkára nevelés egyik legjelentősebb eszköze nálunk a szocialista munkaverseny. A helyesen kidolgozott versenyfeltételek nemcsak a vállalat tervének teljesítését, hanem a dolgozók nevelését is segítik. Ezért kétszeres a gazdasági és mozgalmi vezetők felelőssége, a versenyfeltételek kidolgozásában, s az eredmények értékelésében. A munkaverseny erkölcsi, politikai jelentőségét rombolja az, ha a versenymozgalom értékelése nem egyezik a dolgozók véleményével. Romboló hatású lesz az értékelés, ha „baráti” alapon, vagy látszateredmények alapján ítélnek oda jutalmakat, címeket, jelvényeket. Részletesen foglalkoztak az ülés résztvevői azzal, hogy a szocialista munkára nevelésben milyen nagy jelentősége van az anyagi és erkölcsi tényezőknek. Hangsúlyozták: a közelmúltban megjelent kormányhatározat nyomán olyan feltételeket teremthetünk a különböző munkahelyeken, hogy csak azok kapjanak prémiumot, akik többet és jobban dolgoznak. Elítélték azt a jelenséget, hogy egyes üzemekben a gazdasági vezetők a normarendezéskor, a norma felülvizsgálatakor az intenzitás növekedésével nyert béralap-megtakarítást nem juttatták vissza a dolgozóknak, hanem azt például a műszakiak premizálására akarták fordítani. Itt erköcsi rang Az anyagi érdekeltség elvének alkalmazása mellett érvényt kell szerezni az erkölcsi elismerésnek, erkölcsi résztörő 7ésnek is. A jó munka elismerése, a további eredményekre való biztatás ugyanis a dolgozókkal való törődést is jelzi. A beszámoló alapján a Szakszervezetek Megyei Tanácsa több pontban foglalta össze a legfontosabb tennivalókat, majd úgy határozott, hogy az elnökség a beszámolót a vitában elhangzottak alapján egészítse ki ,és juttassa el a szakszervezeti bizottságokhoz. Majd intézkedési tervet fogadott el, amelyben megszabta a szakszervezetek megyei bizottságainak a dolgozók szocialista nevelésével kapcsolatos legfontosab'»’ '’’adatait. Péntek, 1965. október 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3