Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-28 / 99. szám
Társadalmi munkával szépül az iskola A szegedi Déri Miksa Gépipari Technikum épületének belső korszerűsítése tervszerűen folyik évek óta. Az iskola tartalmához illő stílust és díszítő elemeket alakítanak ki a bejárattól kezdve végig a folyosókon. Páldy Ferenc igazgató és Honti Ottokár helyettes igazgató közös törekvése, hogy az iskolába lépők azonnal érezzék a stílusjegyeken és a szimbolikus elemeken a huszadik századot átfogó villamosítás és gépesítés végtelen határait. Ezt példázzák a tárlósorokban elhelyezett modellek, metszetek és munkadarabok, a dróthajlítások, a szimbolikus dekorációk és emblémák a kabinetek, tantermek bejárata fölött. A tanári és oktatókar, valamint a diákság készséggel adta társadalmi munkáját a technikum belső világának korszerűsítéséhez. A többi között Zentai Nándor műhelyfőnök, Farkas Szilárd és Benedek László oktatók, valamint Csertő Ferenc festőművész rajztanár, Pintér Kálmán és Vlasics Kálmán tanárok sok szabadidejüket áldozták az emblémák és mozaikkivágások tervezésére, s ott szorgoskodtak a kivitelezésnél is. A Hódmezővásárhelyi Majolikagyárból jutányos áron vásártolt a technikum mintegy 40 mázsa színes mozaiklapot, amellyel a folyosó falát díszítik. A Sándorfalvi Járási Általános Ktsz két csempéző szakmunkása, Takács Antal és Hegyi József mellett ott dolgoznak a technikum diákjai is. Az első emeleten a munkákkal már elkészültek, s a tanév vé(Somogyiné felvétele) géig befejezik a folyosók teljes rekonstrukcióját. Képünkön: a diákok egy csoportja a lépcsőház faldíszítésén dolgozik. A jogi kar új Actái A József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 1949 óta adja ki az Acta Juridica et Politica című tanulmánygyűjteményt, mely jelentős mértékben hozzájárul a marxista—leninista világnézet alapján álló szocialista jogtudomány továbbfejlesztéséhez. A kar professzorainak és oktatóinak elmélyült tudományos munkáját tükrözi, hogy a felszabadulás óta nagyszámú könyv, számos monográfia és tanulmány jelent meg hazai és külföldi kiadásban. Az Acta-sorozat már eddig is komoly hozzájárulást nyújtott jogalkotó és jogalkalmazó szerveink munkájának eredményességéhez. Emellett jelentősége messze túlnő határainkon is. Erre az örvendetes tényre világít, rá dr. Kemenes Béla, a kar dékánja a gyűjtemény legutóbbi sorozatához írott előszavában. A tavalyi évfolyamban közzétett értekezések felölelik az állam- és jogtudomány legkülönbözőbb területeit. A sorozat mindenekelőtt Szeged város felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszakon elhangzott két jogi tárgyú előadást tartalmaz: Búza László akadémikus és Szilbereky Jenő c. egyetemi tanár előadásait. Búza akadémikus A nemzetközi jog fejlődése a felszabadulás óta címmel mélyrehatóan elemzi azt az alapvető változást, melyet a Szovjetunió és a népi demokratikus országok következetes békepolitikája eredményez az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Szilbereky A Magyar Népköztársaság jogrendszerének fejlődése című tanulmánya a jogi összehasonlítás tudományos módszerével tárja fel jogalkotásunk és jogalkalmazásunk főbb irányait és a további szocialista fejlődés biztosítékait. A munka tanulságos számvetés is a jogalkotás és a jogalkalmazás számára. Horváth Róbert professzor Konek Sándor professzor (1819—1884) elméleti statisztikai munkássága és a magyar polgári statisztikai elmélet kialakulása címmel a magyar statisztikai tudomány létrejöttének haladó hagyományaival foglalkozik, gazdag forrásanyag feldolgozásával és beható tudományos értékelésével. Antalffy György professzor francia nyelven írott és a legújabb Acta-sorozat keretében legnagyobb terjedelemben megjelent A szocialista állam és a marxista állam- és jogelmélet című értekezésében azokkal a legújabb kutatási eredményeivel ismertet meg, amelyek a szocialista állam- és jogfejlődés jelenlegi vonásait tárják fel. Pólay Elemér professzor A censori regimentorum és az ún. házi bíráskodás című tanulmánya széles körű forráskutatás elmélyült illusztrálásával hézagpótló jelentőségű a hazai és a külföldi jogi irodalom számára, annál is inkább, mert olyan területet tár fel, amelyet az eddigi római jogi irodalom eléggé elhanyagolt. Két adjunktus legújabb kutatásaival is megismertet bennünket a tanulmánygyűjtemény. Dr. Bárdosi István A perbeli egyesség és a perjogi alapelvek kapcsolata címmel fontos gyakorlati problémák feldolgozásával nyújt jelentős szempontokat jogalkalmazó szerveink számára figyelmet érdemlő elméleti megalapozottsággal. Dr. Bérczi Imre pedig Az újítói jog néhány gazdasági és jogi problémája címmel a polgári jog sajátos területének gazdasági és technikai fejlődésünk szempontjából egyaránt jelentős kérdéseit teszi széles körű vizsgálat és bátor bírálat tárgyává. A hat kötetből álló, fentiekben vázlatosan ismertetett tanulmánygyűjtemény Antalffy György, Fonyó Antal, Kovács István, Martonyi János Pólay Elemér professzorok, valamint Both Ödön docens és Nagy Károly adjunktus, mint a kar tudományos bizottsága tagjainak gondos szerkesztésében jelent meg. H. L. _ Vastag István kőművesmester vs'ilal Ü1 átalakítási és tatr^'^ási imunkálatokat D' bú U. 37. sz. xS. 64 193 Áramszünet Az áramszolgáltató Vállalat közli, hogy 1966. április 29-én 7—16 óráig Római krt. Felső Ti^za-part. Etelka sor Vajda u.. Kereszt u. Sziliért sgt. Debreceni u.. vihartu által határolt áramszünet lesz _______ i £ i^i2iL hi első fürdőzők a Balatonon A Balaton vize az utóbbi napok kellemes időjárásának hatására felmelegedett és szerdán már megjelentek a szabadstrandokon az első fürdőzők. A tihanyi Gödrös strandon és a déli part néhány szabadstradján már külföldi vendégek is fürödtek. Szerte a tó partján élénkül a turistaforgalom. A megnyitott, szállodákban népes külföldi vendégcsoportok tartózkodnak. (MTI) Az ország kiváló ktsz-ei Az elmúlt évi munkájuk alapján az ország kiváló kisipari szövetkezete címet a következő ktsz-ek kapták: Miskolci Női Szabó, Kalocsai Népművész Htsz, Fejlődés bútor, Jászsági Egyesült Építőipari, Gyulai fa- fémbútor, Nívó fodrász Ktsz, Budai járási Htsz, Prosperitás építőipari, Csurgói Napsugár, Pécsi Faipari, Hafém és a Hegyalja Ruházati Kisipari Szövetkezet. (MTI) Készül a BNV szovjet kiállítása Az épülő Budapesti Nemzetközi Vásáron a legserényebb a szorgoskodás a szovjet pavilonnál, s ez érthető is. A külföldi kiállítók közül itt mutatják be a legtöbb működő nagy gépet, amelyek összeszerelése, üzembehelyezése hosszabb időt vesz igénybe. Idén 15 szovjet külkereskedelmi vállalat a szovjet gyárak mintegy 4 ezer termékét küldte el. A pavilon központi részében kap helyet a repülőgép modell bemutató, ahol a TU—134, az IL—62 típusú utasszállító gépek, valamint az MI—10 és a KA—26 jelzésű helikopter kicsinyített mását szemlélhetik meg a látogatók összesen 11 modell képviseli a Szovjetunió repülőgép-gyártását. A Medexport vállalat exportcikkei közül említésre méltók, az univerzális narkózis altató, a szívsebészeti felszerelések, a varrókészülékek, és a különböző gyógyszerek. Szabad területen helyezik el az autóexport személy- és teherautóit és a járművek között a kis Zaporozsectől a 27 tonnás óriási dömperig sokféle típus megtalálható. (MTI) A Klauzál tér a város egyik dísze, központja. Tavasztól ősz végéig emberek ezrei sétálnak naponta keresztül a téren. Nemsokára ismét reggeltől estig százak ülnek le egy kávéra, fagylaltara a Virág kedvelt teraszán, a térre kirakott gombák alatt. Aztán jön a szabadtéri. Külföldiek százai keresik fel naponta a téren az Idegenforgalmi Hivatalt és kiindulópontjuk , végállomásuk a várossal ismerkedő sétáinkon e tér. S a téren áll, vásári mód hivalkodón évek óta egy rikító díszbazár. Vagy hogy is nevezzük? Az Idegenforgalmi Hivatal közelében, a Filharmónia és az Ajándékbolt között egy üstsikelyiség, melyet idétlen papírportállal koronáztak meg, hogy véletlenül se kerülje el a figyelmet. Amikor az avult portálokat város- és országszerte lebontották, itt a város kirakatában, a téren, jó ízléssel dacolva felépítették ezt a vásári kulisszát rikító kopottságával, eső után foszladozó papírjaival. Aztán kiállításokat rendeznek itt. Árukat állítanak ki, amelyeket közeli boltokban lehet vásárolni. Azoknak a boltoknak is van kirakata, célszerűen, ha a járókelőnek megtetszik valami, bemegy s vásárol. Ez a kirakat azonban csak kulissza. Vajon nem lenne ésszerűbb csakugyan kiállítóhelyiségnek használni? Zsúfolt a programjuk a város képzőművészeti kiállítóhelyiségeinek. Gyakran váltakozó kis kamarakiállításokat rendezhetnének itt a képzőművészek, s nemcsak ők! Hiszen fotoklub is van a városban. Egy-egy kiállítással is ünnepelhető évfordulós esemény. Sőt — horribile dictu! — maga a város is kiállítást érdemel: a város fejlesztési terveit, új létesítmények makettjei, építőművészetünk, eredményeink stb. A hely központi fekvő TM folytán százak néznének be naponta. Afféle figyelemfelhívó gyors kiállítások lehetnének itt, kultúra, művészet, városfejlesztés, mai életünk, ezek közvetítésében politikánk reklámozói! Azt hiszem érdemesebb, hasznosabb és az idegenforgalomban is jobb reklám lenne ez, mint a ma látható vásárlás portál és árubemutatók a város központjában. No, persze, a csúnya látványtól nem dől össze a város. Megvolt így is, igaz. De nem lenne szebb és jobb kirakata Szegednek úgy? F. B. Kirakat a város közepén Se pult fölött, se pult alatt A vásárlók hiába mennek egyik üzletből a másikba, szifonpatront ismételten nem kapnak se pult fölött, se pult alól. Ez az állapot hovatovább visszatérő jelenséggé válik, hiszen pár héttel ezelőtt is hiánycikk volt Szegeden a szifonpatron. A vásárlók érthetően, mind türelmetlenebbé válnak, s panaszukkal megkeresik a Szeged megyei jogú városi tanács kereskedelmi osztályát is. Sajnos, nem tudják biztatni őket azzzal, hogy rövidesen megoldódik ez a probléma. Farsang Lászlóné, a kereskedelmi osztály vezetője lapunk munkatársának is elmondotta aggályát a keresett cikkel kapcsolatban. Szeged második negyedévi szifonpatron-kerete 120 ezer doboz. Ez távolról sem kielégítő, hiszen erre a mennyiségre havonta lenne szükség. Laki Imre, a Bács—Csongrád megyei Fűszer- és Édesség-nagykereskedelmi Vállalat igazgatója viszont arról tájékoztatott, hogy a Répcelak Szénsavtöltő Állomás kapacitása nem bírja el a régebbi patronok utántöltését sem. A Veszprémi Fémfeldolgozó Vállalat viszont újabb és újabb patronokat gyárt a nemrégen kibocsátott szifonkészülékekhez is. Az országban csak ez az egy patrontöltő állomás működik, amelynek a továbbfejlesztése korábban kellett volna már gondolni. A mindössze pár forintos áru hiánycikk jellegével sok bosszúságot okoz újabban a vásárlóknak. Az e hétre esedékes 20 ezer doboz patron szállítása is elmarad a jövő hétre. A répcelaki töltőállomás ugyanis csak szombaton este adja fel az árut a MÁV- nak, s mire ide érkezik, keddet, szerdát írunk már. A Bács—Csongrád megyei Fűszer- és Édesség-nagykereskedelmi Vállalat ezt a szállítási időt le akarta rövidíteni, s az árut maga szállította volna Szegedre. Répcelakról azonban közölték, ne is induljanak el, mert a patront az előjegyzés sorrendjében adják ki, vagyis Szeged előtt vannak még kielégítetlen megrendelők. Nem a FÜSZÉRT-en múlik tehát, hogy nem lehet az üzletekben patront kapni. S a nagyon szorult helyzetben mit tehet most? Azt, hogy máshonnan vesz el 5 ezer patront, hogy az ünnep előtt a szegedi kereskedelem is kapjon valamit. Ez a mennyiség azonban egyetlen napra elégséges csak. A probléma alapvető megoldása az lenne, ha a répcelaki töltőállomást bővítenék, vagy máshol is be kellene rendezni partonszénsav töltőt, hogy a patron állandóan kapható áru legyen. L. F. Verseny után — verseny előtt A társastáncmozgalom Szegeden Egy héttel a „nagy verseny” után látogattunk be vasárnap délelőtti próbájukra. A színes ruhák, fantáziafrizurák, a fiúk sötét öltönyei eltűntek már, nyoma sincs a versenyláznak. Hétköznapi öltözékben, nagy igyekezettel és szorgalommal fiatal, hajlékony párok gyakorolják a lépéseket, csiszolgatják a mozdulatokat. De azért a közben, ha egy szusszanásnyit is pihennek, mindig a versenyre terelődik a szó. Érvelnek, méltatlankodnak, panaszkodnak, de már értékelik is egymás teljesítményét; sokkal higgadtabb hangon beszélik meg a hibákat. Egy lépés előre Egyet balra, kettőt jobbra — mondja a tánc íratlan alapszabálya, de akár balra, akár jobbra, tény, hogy egyet előre lépett a Móra Ferenc Művelődési Otthon társastánc klubja, a március 6-i versenyen. Ezen az országos területi elődöntőn 8 párosuk indult. Közülük a D/3-as kategóriában versenyző 5 kettős mind továbbjutott a D/2-ek közé, s a D/2-be nevezett három páros közül kettő még a magasabb szintet jelentő D/1-ig is eljutott. Jelentős siker ez, hiszen alig másfél éve alakult a gárda, s olyan jelentős tradíciókkal, 5—6 éves múlttal rendelkező klubokkal kerültek szembe, mint például a békéscsabai táncosok, akik a pestieknek is komoly riválisai. Az elégedetlen hangulat is inkább annak szólt, hogy egyiküknek sem sikerült ezúttal bejutni a különböző csoportok első három helyezettjei közé. Pedig Kiss Gyöngyi és Törökgyörgy József olyan tüzes csárdást jártak, hogy közben ás utána ■— peRig zúgott a vastaps. Hiába: a bírák másként látták, s ők bizony olykor még tekintélytiszteletből is mutattak fel pontszámokat jó szellemű kollektíva De ezért már tényleg kár keseregni. Annál inkább, mert küszöbön állnak az újabb versenyek, bemutatók. S ahogy a fáradhatatlan zongorakísérő, dr. Nemes István ujjai alatt elnémulnak a billentyűk, s a próba véget ér, pihegő kis csoport veszi körül a tanárnőt, dr. Viszi Józsefnél — Amikor 1964. november 1-én 5 lelkes párossal létrehoztuk ezt a klubot, tudtuk, hogy szép és hálás feladatra vállalkozunk — emlékezik. Az alapítók: Pálfy Lajos és Tárkány Erika, Serley Iván és Fáy Edit, Törökgyörgy József és Kiss Gyöngyi, Romberger András és Fenyvesi Zsuzsa, Palánkai Tibor és Hricsovini Klára ma már — a később csatlakozott három párossal együtt — nagyon jó szellemű kollektívát alkotnak. Zömmel középiskolások, és sokat segítenek egymásnak, nemcsak a parketten, hanem az iskolában is. Eredeti célunk volt, hogy végre Szegeden is legyen olyan klub, melynek tagjai példás magatartásukkal, kulturált táncolásukkal hatással vannak az ifjúságra. Versenyeken kívül hagyományos és modern táncaikkal bálokon, egyéb bemutatókon és rendezvényeken is szereplünk. Alig egy hónapja, újabb 10 páros jelentkezett a klubba. Most már tehát kezdő csoportunk is van. Közöttük is hasonlóan jó közösségi szellemet szeretnénk meghonosítani. Első a tanulás! Időközben a próba gyakorlatilag véget is ér. A párok a vásárnak, erez előtti napfényben — ahogyan táncoltak, olyan „összetételben” — szétszélednek. A művelődési otthon igazgatójával, Gausz Antallal — aki mint „szakmabeli” is ott ül a klubfoglalkozásokon — arról beszélgetünk, milyen emberformáló ereje is van ennek a közösségnek. Klubdélutánokat szerveznek, szellemi vetélkedőket tartanak, ahol kovácsolódik a barátság, egymás kölcsönös segítésének szelleme. Sőt! Ha valakinek romlik a tanulmányi eredménye, addig nem jár próbákra, míg nem javít. Elsőrendű számukra tehát a tanulás, s ha semmi más nem, már ez is valami... Nikolényi István Csütörtök, 1966. április 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 5