Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-01 / 206. szám
De Gaulle tárgyalásai Kambodzsában Megbeszélés Szihanukkal Tanácskozás a VDK képviselőjével "" 1 r "■ "■ Találkozik Johnsonnal? • Phnom Penh (AFP, UPI, AP) Szerda délelőtt megkezdődtek de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök és Norodom Szihanuk kambodzsai államfő között a politikai tárgyalások. Francia részről a politikai eszmecserén részt vett Couve de Murville külügyminiszter, Manaci, a külügyminisztérium ázsiai osztályának igazgatója, Argud Phnom Penh-i nagykövet. Kambodzsai részről jelen volt Norodom Kantol miniszterelnök, Son San tanácsadó, Lon Nol tábornok főparancsnok. Megvitatták, hogy Kambodzsa és Franciaország milyen elveket fogadjon el a vietnami konfliktus politikai megoldásának elősegítése érdekében. Foglalkoztak a két ország közötti kapcsolatokkal, elsősorban a gazdasági és katonai együttműködéssel. A vietnami kérdést egyébként minden szempontból megvitatták, figyelembe véve valamennyi érdekelt ország álláspontját — jelenti a francia hírügynökség. Szihanuk herceg, kambodzsai államfő szerdán este vacsorát adott De Gaulle elnök tiszteletére. A vacsorán mondott pohárköszöntőjében Szihanuk kijelentette: Vietnam és Laosz népe a többi érdekelt néppel együtt arra számít, hogy a francia elnök hatni fog majd annak a kegyetlen és embertelen háborúnak az előidézőire, amelyet maga is mélységesen elítél. A Kambodzsában tartózkodó de Gaulle tábornok, francia köztársasági elnök szerdán félórás megbeszélést folytatott Nguyen Thuonggal, a VDK Phnom Penh-i diplomáciai képviseletének vezetőjével. A találkozóról távozóban Nguyen Thuong kijelentette: „Tolmácsoltam de Gaulle tábornoknak elnökünk, Ho Si Minh baráti jókívánságait. Megbeszélésünk tárgyáról természetesen nem mondhatok semmit." (Egy éven belül harmadszor került sor közvetlen francia—észak-vietnam) tárgyalásokra. A nem is olyan messzi múltban de Gaulle két ízben is elküldte személyes megbízottját, előbb Jean Chauvelt, majd Iean Saintenyt-t Hanoiba, a VDK fővárosába. A szerk. De Gaulle és Nguyen Thuong megbeszélése 35 percig tartott — tűnik ki a tárgyalással foglalkozó későbbi hírügynökségi jelentésekből. Amikor egy újságíró megkérdezte tőle, hogy mit tartalmazott Ho Si Minh elnök baráti üzenete, Nguyen Thuong kijelentette: nem áll módomban többet mondani önnek, mint amennyit már megmondtam, ne mondasson velem olyasmit, amit nem mondtam. Nguyen Thuong ezzel nyilvánvalóan az „üdvözlet” és az „üzenet” közötti különbségre akarta felhívni a kérdező figyelmét Amikor azt tudakolták tőle, hogy azonnal visszatér-e Hanoiba jelentéstételre, kitért a válasz elől, de később hangsúlyozta, hogy Phnom Penhbe nevezték ki és a jövőben nyilvánvalóan itt fog dolgozni. Gilbert Perol, de Gaulle szóvivője a Nguyen Thuonggal folytatott megbeszélését a „VDK magas állású képviselőjével teremtett közvetlen és személyes kapcsolatfelvételnek” nevezte. Kijelentette, hogy a találkozót még Párizsban készítették elő a tábornok elutazása előtt. A megbeszélés fontosabb volt — mondotta —, mint az elnök összes eddigi Vietnammal kapcsolatos találkozói és sokkal közvetlenebb, mint azok a tárgyalások, amelyeket képviselői folytattak Hanoiban. Washington (MTI) Washington igen nagy figyelemmel kíséri de Gaulle francia elnök kambodzsai látogatását. Bár az amerikai sajtó és rádió vezető helyen számol be a látogatás eseményeiről, hivatalos szervek igyekeznek leértékelni annak jelentőségét és azt hangoztatják, hogy de Gaulle semmilyen módon sem tud hozzájárulni a délkeletázsiai béke helyreállításához. Washington Post szerdai vezércikkben többek között írja, ugyanakkor azonban haszon is származhat abból, ha Johnson elnök Guadeloupe szigeten vagy valamelyik semleges szigeten találkozik De Gaullelal, annak karib-tengeri körútja során. Ez legalább is azt tanúsíthatná, amit Johnson sok alkalommal elmondott, hogy minden lehetőséget kihasznál egy tisztességes megoldás érdekében. • Nem valószínű, hogy de Gaulle tábornoknak módjában áll találkoznia Johnson amerikai elnökkel Guadeloupe-i tartózkodása idején, közölte szerdán a Kambodzsában tartózkodó francia elnöki küldöttség egyik szóvivője. A szóvivő egyben kijelentette, hogy tudomása szerint az amerikai kormány semmilyen üzenetet nem intézett a tábornokhoz, mielőtt az elutazott volna Kambodzsába. A Figaro washingtoni tudósítója szerint most már nem lehet kifejezetten kizártnak tekinteni a francia és az amerikai államfő közeli találkozójának lehetőségét Ez most már teljesen de Gaulle elnök belátására van bízva — írja a tudósító. A találkozót Mansfield szenátor javasolta. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A Kambodzsába érkezett De Gaulle francia elnököt Norodom Szihanuk köszöntötte a Phnom Penh-i repülőtéren A Mórahalmi Gimnázium felvételt hirdet az 1966.fil. tanévre a gimnázium I. osztályába A felvételre lenntkezis tanulók diákotthoni elhelyezést és étkezést kaphatnak Jelentkezés az igazgatóságon. XL. 96 266 Több éves gyakorlattal rendelkező lakatosokat és mezőgazdasági gépszerelőket felvesz a szereRi Egyetértés Mgtsz Bérezés megállapodás szerint. *. K Nyugdíjas éjjeliőröket őrségi munkára felveszünk UNIVERSAL. KTSZ Szeged Lenin krt. 58. S. 96 739 TIT nyelvtanfolyamok és helyesírási tanfolyamok indulnak. Beiratkozás és tandíjbefizetés (32 óra 90.— Ft 64 óra 180.- Ft) szeptember 5—8-ig repfiel 8 órától este 7 óráig a TIT Kárász u. 11. sz alatti irodájában. xK. 422 2 D&L-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1966. szeptember 1. Wilson „haditanácsa" Vi # London (MTI) Wilson brit miniszterelnök szerdán két tárgyalást is folytatott az ország gazdasági helyzetéről és különösen a hétfőn Blackpoolban megnyíló szakszervezeti kongresszuson követendő taktikáról. Először Stewart gazdaság csúcsminiszterrel és Gunter munkaügyi miniszterrel, a bérbefagyasztás két legfőbb irányítójával tárgyalt, majd délután ismét hosszabb tárgyalásra hívta össze kormányának tagjait, ezúttal már nagyobb létszámmal. A délutáni „haditanácson” Callaghan pénzügyminiszter és több más politikus is jelen volt. Hír szerint elhatározták hogy Wilson a blackpooli kongresszus keddi ülésén elmondandó beszédében felszólítja a munkásságot, önként vállalja a bérek befagyasztását, mert különben drasztikus szigorral érvényesítik a „csomagterv” negyedik fejezetében foglalt büntetőjogi kényszerítő eszközöket Terrorgyilkosság Stuttgartban • Stuttgart (DPA) A Nyugat-Németországban szervezkedő horvát usztasák a szerdára virradó éjjel újabb gyilkos merényletet követtek el. Egy 26 éves jugoszláv disszidens — a DPA hírügynökség jelentése szerint — egy stuttgarti bárban agyonlőtte Száva Milovanovicsot, a müncheni jugoszláv főkonzulátus stuttgarti kirendeltségének vezetőjét A gyilkost a helyszínen letartóztatták. fl Kínai KP káros lépései az imperializmust szolgálján Az SZKP Központi Bizottságának közleménye : Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága az alábbi hivatalos közleményt adta ki: Az SZKP Központi Bizottsága komoly figyelmet fordított a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának Mao Ce-tung elvtárs vezetésével megtartott 11. plénumáról a kínai sajtóban megjelent közleményre. Mint ebből a közleményből kitűnik, a plénum több nyilatkozatot tett a nemzetközi kommunista mozgalom problémáit illetően és ebben az összefüggésben rágalmazó támadásokat intézett az SZKP és a Szovjetunió ellen. A plénumon hozott határozatok hivatalosan megerősítették, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetősége továbbra is saját külön vonalán szándékozik haladni, szembeállítva azt a marxista—leninista vonallal, amelyet a testvérpártok együttesen dolgoztak ki az 1957. és az 1960. évi tanácskozáson. A plénum dokumentumai arra mutatnak, hogy a Kínai Kommunista Párt hivatalos politikájaként fogadtatta el. A plénum lényegében véve elutasította az SZKP és más testvérpártoknak az imperializmus ellen és ezen belül az amerikai imperializmus vietnami agressziója ellen vívott harcban való együttes akciókra vonatkozó javaslatát. Figyelmet érdemel az a tény, hogy a plénum után a szovjetellenes kampány, amely Kínában már régóta és rendszeresen folyik, újult erővel lángolt fel. Odáig ment a dolog, hogy tömeges zavargásokat szerveztek a pekingi szovjet nagykövetség épülete előtt. Az SZKP Központi Bizottságának véleménye szerint az efféle cselekmények, valamint a Kínai Kommunista Párt vezető szerve által tett hivatalos kijelentések újabb komoly lépést jelentenek, amelyek károsak a nemzetközi kommunista mozgalom egysége, a szocializmusért, a nemzeti felszabadulásért, a népek békéjéért és biztonságáért vívott harc ügye szempontjából Most, amikor az imperializmus fokozza erőfeszítéseit a forradalmi mozgalom elleni harcban, egyre szélesíti vietnami szennyes háborúját, ilyen lépés különösen nagy szolgálatot tesz az imperializmusnak és a reakciónak. Teljes mértékben a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság vezetőire hárul a felelősség az imperializmus és a reakció elleni együttes, összeegyeztetett harc elutasításáért. Az SZKP Központi Bizottásága mindig abból indult ki, hogy az imperializmus, a reakciós erők elleni harc parancsolóan megköveteli valamennyi kommunista párt, valamennyi szocialista ország, a forradalmi és a felszabadító mozgalom valamennyi csapatának egységét, összefogását, szolidaritását A Kínai Kommunista Párt vezetősége által előidézett nehézségek ellenére az SZKP továbbra is folytatja azt a vonalat, amelynek célja a barátság erősítése a kínai kommunistákkal, a sok milliós kínai néppel, továbbra is határozottan védelmezi a kommunista világmozgalom fő irányvonalát így kezdődött... Ma 27 éve tört ki a második világháború: a fasiszta Németország orvul megtámadta Lengyelországot. Ami előttem van. A Balti tgn_ger. A part közelében, ahol véget ér a hullámok élete, sötétzöld, a távolban, ahol néhány fehér hajó mozdulatlannak tűnik, sötétlila a víz. Az erős szél esőcseppeket vág a homlokomra, arcomra és „műrepülésre” kényszeríti a hangos sirály sereget Ahol állok, az az Westerplatte. Kis félsziget a gdanski öbölben, a kikötő bejáratánál. A tenger és a kikötőcsatorna határolja. Csak egy kétszáz méter széles földsáv köti össze a várossal, Gdanskkal. A Westerplatte 30 holdnyi sárga homok fákkal, bokrokkal, gyér fűvel. És még valami... Aki mellettem áll, középtermetű, erős testalkatú, ősz ember. Michal Gawlicki, a lengyel hadsereg egykori őrmestere. Most 67 esztendős. Kabáthajtókáját magas katonai kitüntetés díszíti. Bár szitál az eső, fekete kalapját kezében tartja. Amit elmond, az történelem. — Huszonhét évvel ezelőtt is ilyen borús, sötét volt az ég, mint most. Csak akkor, 1939. szeptember 1-én nem esőre, hanem háborúra ébredtünk. Olyan háborúra, amilyen még a világtörténelemben nem volt És ennek a háborúnak az első ágyúlövése minket, lengyel katonákat ért itt, a Westerplatten. Augusztus 25- én, amikor a gdanski kikötőbe érkezett a Schleswig-Holstein nevű német páncélos hajó úgynevezett „udvariassági” látogatásra, még nem sejtettünk semmit. Itt zárta le a csatornát — mutat az ősz veterán egy nem is távoli pontra, ahol most séta-, kiránduló- és kereskedelmi hajók úsznak el egymás mellett. — Aztán eltelt néhány nap és 1939. szeptember 1-én, 4 óra 45 perckor eldördültek a német csatahajó ágyúi. A második világháború első gránátja itt, a Westerplatten robbant Ezután hét napon át tartott az egyenlőtlen küzdelem. Mi 185-en voltunk egy kisöblű ágyúval, egy aknavetővel és nyolc géppuskával a kézi fegyvereken kívül. A több mint négyezer jól felfegyverzett német katonát csatahajók, tüzérség és repülőgépek támogatták. Támadásba lendültek a náci tengerész-rohamosztagok is. Egymást érték a szüntelenül ismétlődő rohamok. Az utasítás szerint legalább 12 órán át kellett volna kitartanunk, mert a felsőbb vezetés ekkor még remélte, hogy Franciaország és Anglia közbeavatkozik. Ebből persze nem lett semmi És mi hét napig tartottunk ki... Michal Gawlicki elhallgat. Nézi a hajó keltette hullámok pusztulását a csatorna kővel kirakott partján. Hátat fordít a szélnek, cigarettára gyújt, aztán így folytatja: — A hatodik napon a tartályokból álló szerelvényt próbáltak begurítani a félszigetre a németek azzal a céllal, hogy az ágyútűzzel felgyújtott benzinben égjenek el állásaink, és mi magunk is. A tűz ellen tűzzel, fegyvertűzzel védekeztünk. Meghiúsult a hitleristáknak ez az elképzelése is. A hetedik nap reggelén még sikerült visszavernünk egy náci rohamot, de aztán... — Gawlicki eldobja a cigarettavéget és a vizes homokba tapossa. — Ezen a terepen — mutat körül — kevés lehetőség volt a rejtőzésre. Az erődítmények romokban hevertek, fegyvereink egy része megsemmisült, a lőszer fogytán volt, összeköttetésünk megszakadt, segítséget sehonnan sem kaptunk, halottaink és sebesültjeink voltak. Szemben velünk pedig hatalmas náci túlerő... Hét nap és hét éjszakán tartó szakadatlan harc után véget ért itt, a Westerplatten a háború. De csak néhány évre! Mert 1945 tavaszán az Uralban gyártott harckocsikon lengyel katonák törtek be a félszigetre és megtisztították a németektől ezt a kicsiny lengyel területet is, ahol először folyt a második világháború kezdetén a lengyel katonák vére a nácik ágyútüzében. Nézze! — mutat az ősz hajú veterán az emlékmű felé. — Ez a harckocsi Moszkvából verekedte ide magát, és mi gránittalapzatra állítottuk. Az itt harcoló lengyel harckocsizó egység pedig a „Westerplatte hősei” nevet viselik azóta is ... A harckocsit virágágyak veszik körül, és előtte márványlap őrzi azok nevét, akik itt áldozták életüket a lengyel nép szabadságáért. Iskolás gyerekek és felnőttek, lengyelek és külföldiek látogatnak szinte a nap minden órájában az emlékműhöz. Virágot hoznak, és rövid időre megállnak a márványtábla előtt. Hangtalanul olvassák a rávésett neveket, csak az ajkuk mozog. Michal Gawlicki szerényen, kézben tartott kalappal áll kissé távolabb, egy tölgyfa alatt, ő kívülről tudja a márványba vésett neveket, és jól emlékszik a nevek gazdáinak arcvonásaira is. Azt az emberi kézzel összehordott földhalmot nézi, amely a Visztula és a tenger ölelkezésénél egy hatalmas emlékmű talapzatául szolgál majd, hogy emlékeztessen és figyelmeztessen ... Ahol állok, az a Westerplatte. Harminc holdnyi sárga homok fákkal, bokrokkal, gyér fűvel, és emlékművel. A népi Lengyelország egyik zarándokhelye. Aki mellettem áll. Michal Gawlicki, a lengyel hadsereg egykori őrmestere. Amit elmondott, az történelem. ORAVEC JANOS